Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-26 / 8. szám
1988. febrnár 26 SZABAD FÖLDMŰVES 7 jurája lészen annak..." A „HAZAI* BANK BAN Mivel a színház a közönségért van. először hadd nyilatkozzon 6. 1. néző: „Szép játékot láttam!“ 2. néző: „Holocsy Istvánnal látszattam volna Bánkot, deli termetű, tiszta a hangja-beszéde.“ 3.'néző: „Petur bán elestét csupán lelezni Is elég lenne. .A kosztüm alatta marad a színműnek ...“ Alapjában véve gondosan színre vitt. körültekintően kimunkált, szépen és lelkesen játszott. Bánk bánt láttunk a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház deszkáján. No peisze, ítt-ott eev-egy „szeplő“ is tarkította ami talán a természetesség patináját kölcsönözte neki. fValahogv. úgy. mint ahogy a perzsaszőnveg kilógó csomója is bizonyíték annak kézimunka-mívoltára.l vást véltek fölfedezni. Mindjárt le is szögezem, hogy Tiborc szerepe, Dráfi Mátyás személyében, jé kezekbe került. Merem állítani, hogy méltó utódja a nagy elődöknek, például Szilágyi Pálnak (ő játszotta 1833- oan Kassán, az első Bánk bánbemutatón Tiborcot], továbbá Újházi Edének, Szentpéterynek stb. A komáromi Tiborc és Bánk kulcsjelenete hosszú időn át emlékezetes marad: ......és aki száz- meg százezret rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszeiltett “ így tárja föl Tiborc a köztes-hajlamosok kezén elakadt igazságot. fValljuk be, hogy ma is van mit tennünk ezen a téren, mert a Gertrúdis-bérencekléhűtök nap mint nan keserítik a becsületes emberek életét.) Dráfi visszafogottan, átélve ad-Bánknak magának a szerepe sokat vitatott. Egyesek pipogyának tartják, mert amikor a hazát, a népet éri sérelem, mérsékletié int, de bezzeg,amikor a családját, önnönmagát (mocskolják be, tőrt ránt. Am éppen ezért élethűnek is tarthatnánk, nézzünk csak körül... Nem sok Peturral találkozunk, Bánk még csak-csak akad, de mennyi az Ottó és a Biberachl Ropog Bánk bánja a „gyakrabban fellelhetők“ táborából való. Játékával is elégedettek lehetünk, noha a régies veretű nyelvezetben itt-ott megakadt, ami bizonyára a szerep súlyának átérzéséből eredt. Ezt a „szeplőt“ az idő bizonyára kozmetikázza! Németh Ica otthonosan mozgott a „kegyelmes asszonyt“ közegben. Gertiúdisa természetes, átéli a helyzetét. Finoman tárta elénk a hatalomtól, a behlzelgésektől elvakult. megszédült ember lenemét. A sorsvégzet beteljesedését elkerülhetetlennek fogta föl. Fölényes, de nem gonosz Akí e nagv múltú nemzeti drámánk rendezésére vállalkozik, miként Takáts Ernőd érdemes művész tette, bizony nagv elvárásoknak kell, hogy elege; tegyen: legyen tisztelettel a mű iránt, de a mához Is szóljon sőt a lövőbe is láttasson... Ez nem kevés főleg akkor nem ha a dráma. Illetve egyes sze repel napjainkban már ..műiét re“ szorulnak. Takáts Em^d Illyés Gyula átigazításával. némileg a mi viszonyainkhoz alkalmazta Katona József drámáját. Hogy úgy mondjam, a Duna menti színpad felé sodratta a cselekményt lobbára a „realista“ Bánkra épített a lázadólázító. a valóságot nem mindig pontosan mérlegelő Peturékkal. vagyis a Békétlenekkel szemben. A dramaturgiai teendőket Kmeczkó Mihály látta el. A darabhoz Hanzsér Árpád m. v. szerzett hatásos zenét. A színpadi mozgást és a vívást ugyancsak meghívott vendég. Peter Koza tanította be Platzner Tibor készítette a díszletet és a ‘elmezt. Színpadképe érzékel'ette a drámaiságot. kellő komorsággal hatott, viszont a -osztüme nem minden esetben illett a szerephez. Melindát azaz Cs. Téth Erzsébetet például „lenyomta“ a bőre szabott köntös a hálőlnge Igencsak kilógott, no és veres paióka? Tiborcot — Dráfi Mátyás érdemes művészt — móc iuhász-pakulár gúnyába bújtatta, hogy miért? Talán mert fantáziája egyenest az erdélyi havasokra szállt? Ropog József Bánk bánja Is ünnepélyesebb, díszesebb öltözéket kívánna. Itt nem a kőcsagtollra gondolok, hanem a főurat megillető pompára. (Hadd emlékeztessek a Szegény gazdagok című filmre, ahol a ruháról nyomban látni lehetett, hogy kt az ..úriember“.) A bemutató fölött a Marceliiázi (Marcdlová) Egységes Földműves-szövetkezet vállalt védnökséget. Ahogy már említettem, a szereposztásról. annak helyességéről mind az érintettek (a művészek). mind pedig a nézők el-elvltázgattak. sőt a „jóltájé kozottak“ érdekháttér-mevbú-Báuk és Tiborc ta tovább Katona József aktuális, célramutató üzenetét. Akárcsak Dráfi Mátyás. Boráros Imre Is ráérzett a szelepére: Biberachta aprólékos, színesen kidolgozott. Boráros indítékot adott a szituációknak, a boszorkánvkonvba főszakácsaként alig észrevehetően „fűszerez“. A hatalmi cinizmusról a nevető harmadikként beszél: ......bizony hát nem tudod. hogy csóka csóka-társának szemét ki nem kaparla?“ Kimondottan jelezte, hogy rá nagy szükség van. mert a mindennapi tapasztalatokat megszívlelendőén tárja elénk. Telitalálat) Holocsy István Petui bán|a Izzik, forradalmár. Belőle sugárzik leginkább Katona robbanékony indulatokkal fűtött mondanivalója. Nem Ismer középutat, amiért a lutheránus Békétlenekkel gyakran szembekerül. A Békétleneknél maradva tüstént Idekívánkozik, hogy a két vendég, Siposs János és Rekos Márton fizikailag nem Illett egymáshoz (vígjátékiján, komédiában annál inkább). F.gvébként kitettek magukért. úrnőt vonultatott a színpadra. Melinda — Cs. Tóth Erzsébet —érzi, hogy kelepcébe kerül, s Bánk Igazságtalan vádjai mélyen felkavarják. A művésznő ezt elhiteti velünk. Varsányi Mari Izidőrája üde, megnyerő akkor is, ha az ellenség frontján áll. Ottó (Szikra József, a Győri Kisfaludy Színház tagjai életvadász, éit a cselhez, néhol viszont „igazi“ szerelmest hoz, ami nem kívántatik a jelleméhez. • -A továbbiakban Pőthe István II. Endre királyként. Bogár Béla Mikhál bánként, Bugár Gáspár Simon bánként. Tóth László Myska bánként. Tóth László Soíom mester fiaként, Vörös Lajos Udvorntkként, Dér Lívia és Keszegh Marianna Udvari asszonyokként rajzolta meg tőbbé-kevésbé markáns figuráját. Végül elmondhatjuk, hogy a 35. születésnapi évfordulót ünneplő társulat méltó darabbal állt a Néző elé. Üzenete, mint láttuk, mély, nagyon' Is mai témát tár föl. összefogást közös egymásrautaltságot-, találtságot sugall. Hiszen a daiab hősei rendre magányosan esnek el... CSIBA GÉZA Kassák-szeminárium A Kassák-centenérium záróeseménye volt az a kétnaDos tanácskozás, melyet Négrád megye székhelyén, Salgótarjánban tartottak. Abban a városban, ahol — dr. Horváth István megyei múzeumigazgató szerint — „mindig figyeltek a művészetre és a munkásművelődésre“. A színvonalas rendezvény tulajdonképpen Drégelypalánkon kezdődött. Az Ipoly menti faluban emléktáblát helyeztek el azon a házon, melyben Kassák a harmincas években nyarait töltötte. Az emléktábla-avatáson Laczkó Pál fi 6 tartott beszédet. A salgótarjáni emlékülésen neves Kassák-kutatők adtak számot munkájuk eddigi eredményeiről, illetve a rendezvénysorozatok taDasztalatairó], Csapiár Ferenc, a Kassák Múzeum igazgatója elgondolkodtató jelenségekre hívta fel a hallgatóság figyelmét. A Kassákkutatás helyzetéről és problémáiról szólva sajnálattal állapította meg, hogy a budapesti Kassák-klállítás Nyugatról kölcsönzött anyagának egy része hamis volt. Fájlalta továbbá, hogy a legújabb Kassák-kiadványokban Is rengeteg a sajtóhiba, a félreértésre okot adható elírás stb. Pozitívan értékelte viszont a határon túli Kassákkiállításokat, illetve ai íré emléke iránt tanúsított tiszteletet. Többek közt szólt az érsekújvári (Nové Zámkvl Kassák-ki- Sllításról, valamint az Irodalmi Ezemle Kassákkal kapcsolatos írásairól Is Körner Éva művészettörténész Kassák avantgárd művészetének újjászületéséről be-Balla József: Kassák' Lajos emlékére (olaj) (V. Gy. reprodukciója) szélt. Megállapította, hogy a hatvanas években „a képarchitektúra monopoltkus fogalma“ alakult ki. Szerinte Kassák olyan alkotó volt, aki „egyaránt ki tudta magát fejezni képi nyelven és a költészet nyelvén is“. Bottka Ferenc Irodalomtörténész Kassák naplóját vizsgálta, rámutatva a művész mellőzöttségére, s azokra az akadályokra, melyeket Kassáknak szinte egyedül kellett leküzdenie. Élményszerű előadást tartott Heimer Jenő, Kassák egykori barátja, aki a költő Munka-köréhez tartozott. Megállapította, hogy „az életnek nem volt olyan rezdülése, amire Kassák érzékenyen ne reagált volna“. Kassákot ő „reneszánsz mesternek“ Ismerte, aki „sohasem hajtott térdet-fejet a hatalom előtt“. Horpácsi Sándor Irodalomtörténész azt feszegette, hogy kell-e nekünk Kassák? A fiatalok és a szűkebb körökben végzett felmérések eredménye bizony nem éppen a legkecsegtetőbb. Major Ottó Irő az eddigi Kassák-portrék (Magyar Irodalmi Lexikon, A magyar Irodalom története I—VI.) hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Ideje lenne már, hogy a tévedéseket felülvizsgálják, s egy újszerű íassák-elemzés kerüljön az olvasók kezébe. Fajó János Kassák műhelyében címmel tartott újszerű, ed. dig ismeretlen műhelytitkokat is feltárói előadást. Az Idő távlatából is úgy látja, hogy Kassák „illúziók nélküli ember, született provokatőr* volt, — olyan művész, akinek a vita és a harc állandó életeleme volt. Gergely Agnes a műfordító Kassákot mutatta be, megjegyezve, hogy a költő csak azokat ültette át magyar nyelvre, akiket rokonnak érzett. Sík Csaba is széles összefüg. gésekben vizsgálta Kassák helyét a XX. század művészetében, Előadása során szólt azokról a társadalompolitikai kérdésekről is, melyek tisztázása feltétlen szükséges a probléma jobb megvilágításához. Ügy gondolom, a salgótarjáni Kassák-tanácskozás méltóképp zárta a centenárium! ünnepségek sorát. Reméljük, az előadások anyaga hamarosan nyomtatásban is megjelenik, s így eljut azokhoz — többek között Kassák földijeihez Is — akik szeretik és tisztelik a magyar irodalom és művészet e nagy mesterét. CSÄKY KAROLY ДЖЗЗЗШ Amilyen a példa Gyakran hallom arról siránkozni idősebb korú ismerőseimet, hogy a mai fiatalok milyen neveletlenek, nem Ismerik az illemszabályokat, vadak, nyersek. De hát mit is várhatnak tőlük, ha ők maguk sem mutatnak példát nekik? Sőt! Mivel sokszor utazom, nagyon sok érdekes eseménynek lehetek szemtanúja, és bizony sokszor elgondolkodtató az idősebbek viselkedése is. Egyszóval: a hiba nem mindig a fiatalokban van... A TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZON Sokan várakoznak az expresszre, sokkal többen, mint amennyi az ülőhely. A busz megérkezik, a kígyózó sor megindul. Egy kismama későn érkezik, már majdnem mindenki felszállt. Ismerősét pillantja meg a buszón, aki int, hogy foglal neki helyet. Ezt felezve leteszi a táskáját a másik ülésre. Egy öszhnfú, nyugdíj körüli úr ezt meglátván, gyorsan odatelepszik a lefoglalt helyre, bármennyire is tiltakozik a kismama ismerőse, hogy még több szabad hely van a buszon. Próbálja meggyőzni az urat, üljön át a másik székre, de az hajthatatlan és fennhangon így szól: — Ёп itt akarok, és itt is jogok ülnil Többen is rászólnak, de az idős úr nem áll kötélnek. A kismama is felszáll, ülőhely azonban már nincs. Fáradtan kapaszkodik a fogódzóba. Aztán az egyik utas átadja neki a helyét, és még mielőtt elindulna a busz, a kismama leülhet. Az öregűr pedig jó hangosan, dühösen így szól: — A buszon senki sem önkényeskedhet! Elgondolkodtató' Valóban — nem? A VÁROSI BUSZON Idős nénike tipeg a buszmegállóhoz. Egyik kezében görbebot, a másikban divatos retikül. Lassan jön, erősen. sántikálva. Leül a padra. Kisvártatva begördül a busz és legnagyobb pesztő ÜOyességggel felpattan, görbebotfát hóna alá kapja, és rohan a busz ajtaja felé. Ott aztán nem átall könyökével idat törni magának, sorba lökdöst az embereket. S hogy 6 legyen az első felszálló, még a botját is megmozgatja. Odaszűr vele, ahol akadályt lát. Végül ügyesen felkapaszkodik,. s pillanatokon belül már ott ül az egyik ablak melletti ülésen. Ügyet sem vet a hölgyre, akinek botfával kiszakította a harisnyálát; közömbösen bámul ki az ablakon. A VONATON Péntek van, a szerelvények tömve hazautazőkkal. Az apuka maga után húzza kislányát a tömegben. Aztán egy helyen megállnak. Az indulásig még majdnem nyolc perc van hátra. Az apa a gyerek lelkére köti, hogy itt várjon, amíg 0 vtsszafőn; lemegy, elszív egy cigarettát. A kislány riadtan néz távolodó apja után. Mondaná: apukám ne menj el, de valahogy nem meri. Arrébb lép, közelebb az ablakhoz, hogy lássa apfát. Görcsösen kapaszkodik az ülés karfájába. Kétségbeesetten toporog, várja apját. Amikor az pontosan hét perc múlva viszszajön, örömmel ugrana nyakába. Csakhogy az apa mérgesen szól a gyerekre: „Azt mondtam, hogy ide állj, akkor miért nem itt állsz?!“ Megmarkorfa a gyerek karját és lódít rajta egyet. A kicsi megszeppenve néz apjára, és sírni kezd. ,Jtfe bőgiГ — így az apa. A vonat elindul. Útközben sokan leszállnak, egyre üresebb a szereuény. A kislány egyetlenegyszer sem néz ki az ablakon. Görcsösen markolja apja kezét és a padlóra szegezi tekintetét. Aztán megüresedik egy hely. A fiatalember leülteit lányát. A kicsi még ülve Is apja kezét szorongatja és öt nézi, Halkan szól: — Apuka, apuka. — Csönd! — ez a válasz és az apa unottan bámul ki az ablakon. A kislány még mindig öt nézi; szeretetre, egy jó szóra áhítozik. Eltűnődöm: vajon milyen lesz köztük a kapcsolat pár év múlva? P6da Erzsébet GerUudis életének utolsó pillauaia... (Fotó: -ss) „Sztárok papucsban” Napjainkban egyre több olyan könyv Iát napvilágot, amely neves személyiségeket mutat be. Divat lett a politikusok, színészek, sportolók, popénekesek és más népszerű emberek magánéletének Ismertetése. Amellett, hogy a könyv írója ezzel üzletet csinál magának, a kíváncsi olvasó jól szórakozik. Az emberek többsége szívesen kukucskál be a kulcslyukon, néz be idegen emberek ablakán. Valamennyiünket érdekelnek a kulisszatitkok, intimitások, kis pletykák, hogy ki, hol, mit, mikor, mennyiért és hogyan. Nemrég könyvesboltjaink egyikében véltem felfedezni egy, az előbb említett kategóriába tartozó kiadványt. Jrőja, Kemény György »Sztárok papucsban« címmel jelentette meg alkotását, hogy ezzel Is felkeltse az olvasó figyelmét. Műve szórakoztató, részeiben tanulságos. Felvonultatja benne a népszerű sportágak magyar képviselőit, művészeket, popzenőszeket és bemutat egy mesterszakácsot is. A riportalanyok közt vannak fiatalok — mint az alig húszéves kosárlabdázó Nagy Dóra vagy Kiprich József, a Tatabánya válogatott labdarúgója — és Idősebbek, mint Tóth II,- József, a híres csepeli focista, vagy Feleki Kamii színművész. Többségük a szakma berkeinek titkait fedi fel, de a beszélgetés kiterjed a családi életre is. Megtudhatjuk például, hogy Juhász Klára miért éppen a body-building sportot választotta, miért kapta Szendrei József, a volt magyar válogatott kapuvédő a „Fernandel“ becenevet, mennyi a fizetése a magyar női kézilabda első számú játékosának, György Anná" nak, mi a véleménye Oszwald Marika operetténekesnőnek a nudizmusról, milyen állatokat tart lakásán Kibédy Ervin színművész vagy milyen autója van Mészöly Kálmán volt labdarúgó szövetségi kapitánynak. Az említetteken kívül olvashatunk még a Pécsi Ildikó — Szűcs Lajos színész—labdarúgó házaspárról, Sasics Szvetiszlfiv volt öttusázóról, Kőbán Rita kajakozónőről, Urbán Edit asztaliteniszezőről, Raquel Churnpitaz perui származású röplabdázóról, Bene Márta ktek-box bajnokról, Bánhegyi László volt kosárlabdázóról. Tatár Mihály volt röplabdázóről. dr. Temas Judit volt úszónőről. Fenyő Miklósról, a Modern Hungária együttes vezetőjéről. Gregor József operaénekesről, lfj Sántha Ferenc muzsikus-prímásról, HunyadkürtI István színészről. Varga Sándor mesterszakácsrél és Bergendy István zenekarvezetőről. Mindez egy könyvben, mely az írások mellett gazdag képmelléklettel van Illusztrálva. A Sportpropaganda kiadóvállalat gondoskodott arról, hogy ezzel a kiadványával is kellemes perceket szerezzen olvasóinak. Csal a Sándor
