Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-08 / 1. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. január 8. Hogyan gazdálkodtak A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben a szakemberek figyelme a múlt évi mérleg elkészítésére összpontosul. Ter­mészetesen a komplex értékelés összeállítása még várat magára, ám nagy­vonalakban már meg lehet vonni az olmúlt év mérlegét. Erről beszélget­tünk L a d i s 1 a v Matia$ko mérnökkel, a járási mezőgazdasági igaz­gatóság helyettes vezetőjével, aki elöljáróban nimondotta, hogy a jmi ille­tékesei folyamatosan értékelték a mezőgazdasági üzemek eredményeit, és szükség esetén intézkedtek a helyzet Javítása érdekében. Valamennyi me­zőgazdasági üzemben lebontották az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bi zottságának határozatait és önálló intézkedéstervet dolgoztak ki az inten­­zifikáciés program megvalósítására. — Milyen intézkedéseket hoztak a múlt évi tervek teljesítésére a nö­vénytermesztésben? — Az elmúlt évben a tápanyagel­­látás ésszerűsítésével és a talaj víz­­gazdálkodásának szabályozásával si­került tovább növelni a termőföld bio­­energetlkai teljesítőképességét. Oj ta­lajművelési eljárásokat próbáltunk ki és nagy súlyt helyeztünk a szerves trágyázás elvégzésére. Ily módon si­került elérni, hogy, járásunkban a szántóterület 26 százalékát szerves­trágyáztuk, miközben a hektáronként kijuttatott mennyiség meghaladta a 35 tonnát. A talajerózió elleni véde­lemben szélvédő sávok telepítését kezdtük el a Nový Život-i, aDunaszer­­dahelyi, a Várkonyl (Vrakúfi), a Lé­gi (Lehnice) és a Dióspatonyl (Ore­chová Potöü) Efsz-ben. Döntő fontosságú volt a gabonater­melést program feladatainak teljesí­tése. örvendetes jelenség, hogy ezen a téren céljainkat maradéktalanul va­lóra váltjuk, hiszen a múlt évi jó gabonatermés a járásban lehetővé tet­te az 1986-os évi terméskiesés ki­­egyenlítését. Ennek köszönhetően a háromezer tonna körüli kiesést nem­csak pótoltuk, hanem terven ielüi több mint hatezer tonna gabonát ad­tunk a közellátásnak. A jó kukorica­­termés szintén hozzájárult kitűzött céljaink megvalósításához, annál is inkább, mivel hét tonna körüli át­laghozamot értünk el. Annak ellené­re, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében Javult a cukorrépa-ter­mesztés technológiája, a múlt évi ter­vet mégsem teljesítjük. Az alapvető problémát a fajtaválasztékban látjuk. Ezen a téren a kutatóintézetek is töb­bet tehetnének. Elégedettek vagyunk a mezőgazda­­sági üzemek takarmánytermesztásével is. Úgy tűnik, levonták az előző év szomorú tapasztalatait, s elegendő mennyiségű és összetételű tömegta­­karmánnyal rendelkeznek a téH hó­napokra. Ebben nem kis szerepe van a kettős termesztésnek Is, melyet a szántóterület 8—10 százalékán alkal­maznak. Múlt év végén minden me­zőgazdasági üzemben felújították a kukoricatermelési programot, mely­nek alapján került sor a járási terme­lést program összeállítására a 8., de főleg a 9. ötéves tervidőszakra, A terv­ből kiindulva évente több mint 93 ezer tonna szemes kukorica termelésével számolunk. A gyümölcstermelés szakaszán célul tűztük ki a minőségi mutatók javítását, a magyarországi tapasztalatokat ka­matoztatva pedig kidolgoztuk a gyü­mölcstermesztési rendszer fejlesztési tervét. Sajnos, ennek ellenére, főleg a kedvezőtlen időjárást követően sem a szőlő-, sem a gyümölcstermesztés­ben nem teljesítettük a feladatokat. — Mi a helyzet az állattenyész­tés szakaszán? — Ebben a szakágazatban a szar­vasmarha-tenyésztés fejlesztését tűz­tük ki célul. Ennek ellenére a sza­porodás-biológiai mutatók teljesítésé­ben lemaradás volt tapasztalható az előző évvel szemben. A fogyasztók egyre nagyobb igényeket támaszta­nak a tej és a tejtermékek minősé­gével szemben. Ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemekben előtérbe helyezték a minőségi mutatók javítá­sát, ami a gyakorlatban meg is mu­tatkozott, hiszen nőtt az első osz­tályban felvásárolt tej mennyisége — az előző évhez viszonyítva majdnem őt százalékkal. Sajnos, még ez sem felel meg a megszabott követelmé­nyeknek. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezen a téren gyakran indoko­latlan eltérések tapasztalhatók az egyes mezőgazdasági üzemek között. Az okok pedig sok esetben szubjek­tív jellegűek. Annak ellenére, hogy járási szinten is rendszeresen foglal­koztunk a tejtermelés kérdésével, több mezőgazdasági üzemben nem ta­lálták meg a megoldás kulcsát a hely­zet javítására. Fogyatékosságok for­dultak elő a munkaszervezés, a mun­kafegyelem és a jutalmazás terén, s ez negatívan befolyásolta a tervfel­adatok teljesítését. Az említetteken kívül több mezőgazdasági üzemben a hiányos takarmányeltátás és különbö­ző betegségek előfordulása is közre­játszott. Az előzetes becslések szerint járásunk nem teljesítette a tejterme­lés tervfeladatát. Ebből kellőkáopen levonjuk a szükséges tanulságokat. Igaz, a tejtermelésben is akadnak jó példák, hiszen a Geilet (Holice), a Felbári (Horný Bar), a Hroboüovói, a Dióspatonyl és a Várkonyi Esz-ben csakis első osztályú tejet szállítottak a feldolgozóüzembe. , A tömegtakar­­mányokből elért jó termés biztosíték arra, hogy a tél folyamán a mezőgaz­dasági üzemekben nem lesz probléma a takarmányozással. Ily módon elejét vesszük a tejtermelés csökkenésének a téli hónapok folyamán. A terme­lékenységi mutatók alakulását az el­múlt évben kedvezőtlenül befolyásol­ták a keverékfakarmányok ellátásá­ban jelentkező kilengések, Illetve azok nem megfelelő minősége és ösz­­szetétele. Ennek következtében, to­vábbá az új tartástechnológiák beve­zetése miatt néhány mezőgazdasági üzemben, mint például a Dercsikai (Jurová) Efsz-ben közel 600 literrel, a Nagymegyerí (Galovo) Efsz-ben pe­dig 235 literrel csökkent az egyeden­kénti évi fejésl átlag. Csökkent a bor­jú- és malacszületések száma ts. Ezen a téren a legrosszabb volt a helyzet a Blahovál, a Pozsonyeperjesi.(Jahod­­ná], a Nagymegyeri és a Felsőpato­­nyi (Horná Potöft) Efsz-ben. Az előze­tes becslések alapján a sertéshízla­­lásban a napi súlygyarapodási átlag az előző évi szinten maradt. A leg­jobb eredményeket a Hegyétei (Kút­­nlky) és az Udvarnoki (Dvorníky na Ostrove} Efsz-ben érték el. Ezzel szemben az Albári (Dolný Bar) Efsz­­ben a napi felhizás nem érte el az 500 grammot, a Mäsospol Közös Me­zőgazdasági Vállalatnál 506, a felbári szövetkezetben pedig 507 grammot tett ki a súlygyarapodási átlag. A tojástermelésben egy tojóra át­számítva csökkent az átlagos tojásho­­zam. Ez főleg a' Dunatőkési (Dunaj­ský Klátov) Állami Gazdaságra vo­natkozik, míg a Csiltzköz Efsz ben 1,75 tojással többet termeltek, mint az előző esztendőben. Felméréseink alapján a járás mezőgazdasági üze­mei a hústermelés terén kitűzött fel­adatokat teljesítették. — Milyen nagyobb beruházásokat valósítottak meg a mezőgazdasági üze­mek az elmúlt évben? — Mindenekelőtt szeretném leszö­gezni, hogy mindenütt nagy súlyt he­lyeztünk a takarékossági intézkedé­sek következetes betartására Ez egy­aránt vonatkozott az anyagokkal, az energiával és a fűtőanyagokkal való takarékos gazdálkodásra. Ugyanakkor a 02-es számú állami célprogram vég­rehajtása érdekében előtérbe helyez­tük a geotermáüs energia kihaszná­lását, és céljainkat ezen a téren kö­vetkezetesen teljesítettük. Ugyanezt a célt szolgálták az elmúlt évben meg­valósított újítási javaslatok is, me­lyek nagyban hozzájárultak a taka­rékossági intézkedések betartásához. Az elmúlt évben közel 30 ezer köb­méter befogadóképességű szilárdított silóteret, 18 ezer köbméter befogadó­képességű szénatárolót építettek me­zőgazdasági üzemeink. Jó ütemben ha­lad az ötmillió koronát meghaladó be­ruházások építése Is, főleg Somorjén (Samorfn) és Dunatőkésen Némi ké­sést tapasztalhatunk főleg a hiányos cementeliátás miatt a Csiltzköz és a Dunaszerdahelyi Efsz-ben épülő tehén .Istállók építésében, valamint a Der­csikai és a Nagymegyeri Efsz-ben. — Milyen gazdasági eredményeket értek el tavaly, illetve milyen a gaz­daságok pénzügyi helyzete? — A mezőgazdasági termelés sike­rei és problémái a gazdasági ered­ményekben Is megnyilvánultak. Fel­színre kerültek a tervezésben tapasz­talt hiányosságok is. A jövedelem több mint 45 százalékát a negyedik negyedévre terveztük, ami százmillió­val több volt, mint az előző övben. A mezőgazdasági bruttó termelési ter­vet a növénytermesztésben elért jó eredményeknek köszönhetően teljesí­tettük, ugyanakkor kiesés volt az ál­lattenyésztésben. A növénytermesztés­ben elért jó eredményekhez őleg a lúcsi (Lúč na Ostrove), a légi és a Nový Život-i szövetkezet járult hozzá, ezzel szemben nem teljesítet­ték feladataikat a hegyétei, az udvar­noki és a nagymegyeri szövetkezetek­ben. Az állattenyésztésben a bruttó termelési tervet túlteljesítették, a hegyétei, a gellei és a Komorjai szö­vetkezetekben, viszont alacsony szin­tet értek el a felbári, a bláhovái és az albári szövetkezetekben. Az áru­­termelési tervet sem a növénytermesz­tésben, sem az állattenyésztésben nem sikerült teljes mértékben teljesíteni. A teljesítmények tervének teljesítését illetően az udvarnoki, a nagymsgye­­ri, a légi, a hroboüovói, a Nový Ž1- vot-i és az ekecsi (Okoí) szövetkeze­tekben értek el jó eredményeket. Az előző évvel szemben jelentős lemara­dás volt tapasztalható ezen a téren a vásárúti (Trhové Mýto) és a po­­zsonyeperjesi szövetkezetekben. Te­kintettel a keveréktakarmányok meny­­nyiségének csökkentésére, (óbb gaz­daságban így például az ekecsi, a so­­morjal és a vásárúti szövetkezetben 1 milllé korona felárat fizettek a ta­karmánytápokért. A jövedelmezőségi tervet az udvarnoki, a Nový Život-i, a légi, a hegyétei, a lúcsi és a hroboüo­vói szövetkezetekben teljesítették. Legrosszabb a helyzet a Zlaté Ktasy-i, a vásárűti, az ekecsi és a pozsony­­eperjesi szövetkezetben. Az előzetes becslések szerint a mezőgazdasági bruttó termelés alakulásában érezteti kedvezőtlen hatását a gyengébb sző­lő- és gyümölcstermelés, valamint a tej- és a hústermelés alacsonyabb szintje. Ennek megfelelően hozzávető­legesen 96—97 százalékra teljesítet­tük a tervet, ami pénzben kifejezve több mint 48 miillő korona értékű le­maradást tesz ki. A nyereségképzés­ben 28 millió koronás kieséssel szá­molunk. Ehhez a legnagyobb mérték­ben a vásárútt, az ekecsi, a dunaszer­dahelyi és a cstlizradványl (Ciiizská Radvaü) szövetkezet járult hozzá. A tervezett nyereség csökkenéséhez el-, sősorban a keveréktakarmányokra ki­fizetett felárak, összesen 9,8 millió koronával, valamint a fagykárok és egyéb természeti csapások több mint 19 millió koronával járultak hozzá. Akadnak azonban egyéb tényezők is. mint például a termelési költségek növekedése néhány szövetkezetben az állattenyésztésben bekövetkezett gon­dok stb. A járásban nyolc átlagon alu­li szövetkezet, egy állami gazdaság és egy közös mezőgazdasági vállalat tevékenykedett. Közülük négy tavaly sem teljesítette a tervezett nyereségi mutatókat. A szövetkezetek pénzügyi helyzete az elmúlt évben romlott. Míg az elő­ző évben a szabad pénzeszközön já­rási méretben 71 millióval meghalad­ták a hiteleket, addig tavaly már a hitelek haladták meg közel 35 millió koronával a szabad pénzeszközöket. Hét szövetkezet lépte túl a hitelke­retét, két esetben pedig nem engedé­lyeztük annak túllépését. Míg általá­nosságban az egy hektár mezőgazda­­sági területre fordított pénzeszközök aránya a járásban csökkent, addig néhány gazdaságban jóval meghalad­ta a járási átlagot. A közös mezőgazdasági vállalatok közül a legtöbb probléma a Mäso­spol körül volt. A helyzet annyira el­fajult, hogy a legtöbb taggazdaság a legszívesebben kilépne a vállalat kö­telékeiből. A helyzet megoldására több lehetőséget dolgoztunk ki, sajnos, ez Ideig eredménytelenül. A legnagyobb veszteséggel a marhahizlalda tevé­kenykedett, mely mindössze 75 száza­lékos kapacitással működött, főleg a biológiai anyag hiánya miatt. Prob­lémák voltak az Időterv teljesítésében, s a veszteségek okozta kiesés elérte a 12 millió koronát. A helyzet megol­dása nem tűr halasztást! Ezzel szem­ben a többi közös mezőgazdasági vál­lalat együttesen a bruttó termelési tervet nemcsak teljesítette, hanem azt túl Is szárnyalta. Vonatkozik ez az Agrofrigor, az Agroprogres, az Agro­kémiai Vállalat és az Agrostav válla­latokra, ahol elsősorban a meghatá­rozottnál kisebb termelési ráfordítá­sok révén érték el ezeket az eredmé­nyeket. A várakozásoknak megfelelő­en az Agroprogres vállalatnál több mint 2 millió, az Agrofrigor vállalat­nál pedig közel 80Ü ezer korona nye­reséget érnek el terven felül. A járás területén lévő állami gaz­daságok a termelési költségek merí­tésében lényegében' azonos szinten voltak, ám a teljesítmények terén már komoly eltérések tapasztalhatók. Ezen a téren a Gabőíkovói Állami Gazda­ság állt az élen, mely a teljesítmé­nyek tervét, s ebből adódóan nyere­ségtervét is túlteljesítette. Az időterv teljesítésében a legnagyobb lemara­dás a Gombai (Hubice) Állami Gaz­daságban volt, annak ellenére, hogy az előző évhez viszonyítva tavaiy a legtöbb mutatóban jobb eredménye­ket értek el. Az állami gazdaságok a mezőgazdasági bruttó termelést ter­vüket várhatóan teljesítik a Gombai Állami Gazdaság kivételével, ahol a nagy területen termesztett szőlő el­fagyott, és problémák voltak a tejter­melésben is. Ezzel szemben a Oab­­őíkovói Állami Gazdaságban az állat­­tenyésztésben a bruttó termelési ter­vet 3 százalékkal túllépték. A nyere­ségképzésben 3, 5 millió korona ki­eséssel számolunk, ennek zöme, 1,8 millió korona a Gombai Állami Gaz­daságra esik. Több probléma merült fel a bérke­retek optimális betartásában Is. A szövetkezetekben, állami gazdaságok­ban és a közös mezőgazdasági vállár latoknál nem mindenütt volt arány­ban a munkatermelékenység növeke­dése a kifizetett bérekkel. Mfg a tel­jesítmények alapján az egy dolgozó­ra jutó munkatermelékenység 90,4 százalékot tett ki, addig a dolgozók jutalmazására a béreszközökből 99,4 százalékot fizettek ki. Még szembetű­nőbb a helyzet a közös mezőgazda­­sági vállalatoknál, melyek az előző évhez viszonyítva alacsonyabb mun­katermelékenységet értek el, mégis az átlagkeresetek 5,5 százalékkal emel­kedtek. Az elmondottakból követke­zik, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben alapos elemzést kell vé­gezni és megtenni a szükséges Intéz­kedéseket ezen hiányosságok kiküszö­bölése érdekében. Jelentős tartalékok vannak a brigádszerű jutalmazási rendszer bevezetésében, hiszen ez ideig a járásban 20 mezőgazdasági üzemben alkalmazzák ezt a jutalma­zási módszert 46 kollektíva esetében. A jövőben számukat tovább szeretnék bővíteni. Az igazgatóhelyettes beszélgetésünk ▼ágén hangsúlyozta, hogy minden me­zőgazdasági üzemben részletesen fel­tárják a hiányosságokat, ne*n kendő­zik el a problémákat. Alkotó légkör­ben készülnek az elmúlt év feladatai­nak értékelésére és az idei célok meg­határozására. Svlnger István 4* Allatmérleg A závadai Haladás Egységes Föld­műves-szövetkezetben megvalósított újitási javaslat megjelölése: DVS/ 1000—P. A stabil kivitelezésű, de át­helyezhető állatmérleg szerkezete mechanikus karos áttételű, az alvá­zon megtalálhatók azok a pontok, amelyeken a Zetor típusú traktorok­ra — hárompontos rendszer alapján — felerősíthető. Az állatmérleg alja, a fel- és levezető rész olyan kivitele­zésű, amely megakadályozza az ál­latok elcsúszását. A mérőállványt és a mérőberendezést vasszekrény védi az időjárási viszontagságoktól. Az állatmérleg műszaki adatai: hosz­­szúsága 2070 mm, szélessége 1510 mm, magassága 1850 mm, mérésre 25—1000 kilogramm között használ­ható, pontossága +0,5 kg, tömege 610 kg. Az állatmérleg előzetes ára 20 ezer Kés. A megrendeléseket a következő cí­men fogadják el: JRD Pokrok so síd­lom v Závade. 991 21 Závada, telefon: 97—152, 97—153, telex: 72513. Kép és szöveg: —bim A Topoľčany! Gép- és Traktoráltomás gyártja és forgalmazza az MV 3—042- es típusjelű, traktorral vontatott takarmányfelszedő kocsit A berendezést 4200 kilogramm súlyig lehet terhelni! A SluSovicei Agroknmbinát terméke a PB5—039-es jelzésű aggregét, amely­hez tárcsák, talajmegmunkáló berendezések tartoznak. Nagy előnye, hogy energiatakarékosán működtethető. Kép és szöveg: (kalifa) GÉPÚJDONSÄGOK

Next

/
Thumbnails
Contents