Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-19 / 7. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES. 1988. feSraár 19. A szigetek országában KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG Dánia földje ásványi kincsekben szegény. Ércszükségletének 100, energiaszükségletének pedig 99 százalékát behozatalból fedezi. Az országnak tehát nem volt nyersanyag- és energiaforrása ahhoz, hogy a nyugat európai ipari forradalom idején versenyképes gyárakat, üzemeket alapítson. Mezőgazdasága viszont az északeurópai térségben a legkedvezőbb adottságokat élvezte. Érdekes módon a dán szakemberek a nemzetközi véleménnyel szemben a mai napig sem ismerik el a legkedvezőbb talaj- és éghajlati adottság élvezetét. Véleményük 'szerint az évi 800 mm csapadék nem sok, és az évközi megoszlás kedvezőtlen. Tavasszal és nyár elején túl kevés a csapadék, mfg a betakarítás hónapjában, augusztusban igen bőséges. A tenyészidő rövidebb, mint a dél-európai országokban. A dán mezőgazdaság belterjességének, hatékonyságának világszínvonala véleményem szerint sem kizáróan a kedvezőbb adottságokkal magyarázható. Mezőgazdasági termelésének világgazdasági jelentőségét és rangját sokkal inkább a százéves szövetkezeti mozgalomnak, a korát meghaladó iparosításnak, a gyakorlati és elméleti szaktudásnak, a kutatás ésszerűségének és korszerűségének, valamint a kutatási eredmények rugalmas gyakorlati alkalmazásának köszönheti. Hogy érzékeltetni tudjuk a fejlődés ütemét, vissza kell pillantanunk a múltba, segítségül véve néhány statisztikai adatot. Míg 1950-ben a gazdaságok száma 200 ezer volt, addig 1948-ra ez 92 ezerre csökkent. Az átlagos birtoknagyság 10 év alatt 21 hektárról 32 hektárra növekedett. A farmerek férfi segédmunkaereje 1950- ben 75 ezer volt, 1985-ben ez 15 ezer főre csökkent. Ez annyit Jelent, hogy minden nyolcadik gazdaságban dolgozik egy segédmunkaerő. A gazdaságok átlagos fennállási ideje 32—33 év. A paraszti birtoktulajdonosok átlagéletkora 52 év. A dán mezőgazdaság termelése az 1950. évi 10 millióval szemben ma 15 millió ember állati eredetű élelmlszerigénvét fedezi. Míg 1960-ben egy mezőgazdasági dolgozó 27 ember élelmiszerét termelte meg, addig ma kilencvenét. A tejipari üzemek száma ezerötszázről százra, a vágóhidak száma pedig tizenkettőre csökkent. Az ésszerűsítés folyamata hasonló a baromfiiparban, továbbá a gabona-, a takarmány és a trágyakereskedelemben egyaránt. A mezőgazdasági termelés egyharmada hazai piacra kerül, kétharmadát pedig exportálják. Az export egyik fele a közös piaci országokba, másik fele pedig az USA-ba és Japánba irányul. A mezőgazdasági export évente mintegy 44 milliárd koronát hoz az országnak, s ebből mindössze 11 milliárd koronát fordítanak a mezőgazdaság újratermelésére. 1972-től 1985-ig a mezőgazdasági termékek eladási árat 142, a felvásárlási árak pedig 216 százalékkal nőttek. Dánia ma Európa legfejlettebb mezőgazdaságú, tőkés, agráripari országa. Fejlettségét a szövetkezeti mozgalom alapozta meg. mely rövid idő alatt az egész parasztságot átfogó szervezetté tömörítette. A szövetkezet Dániában feldolgozó, értékesítő, felvásárló és gépkölcsönző szövetkezést jelent. A tejfeldolgozás és értékesítés 95 százalékban szövetkezeti üzemek útján történik. A sertések 90 százalékát közös vágóhidakon dolgozzák fel. A szövetkezet így a mezőgazdasági exportot, s ezzel az ország külkereskedelmének irányítását is kezében tartja, A fejlődés iránya a kivitelre való termelés Ebből a kivitelből fedezi ipari nyers- és alapanyagait. A szövetkezés ereje abban rejlik, hogy a parasztok mentesülnek a beszerzés és az értékesítés gondjaitól, s teljes energiájukat és képességüket a termelőmunkára fordítják. A szövetkezetek a gazdáktól egyöntetűen kitűnő minőségű áru szállítását követelik meg: így biztosítják termékeik jó hírét és versenyképességét. Szinte mindegyik dán gazda tulajdonostárs, és döntésjogot élvez egy vagy több szövetkezeti egyesületben. A dán gazda termelőeszközeinek mintegy 50 százalékát szövetkezeti ellátóktól, azok elosztásából kapja, és a termékeiknek több mint 75 százalékát ezek a szövetkezeti társaságok forgalmazzák. Azzal, hogy a gazda a szövetkezeti társaságon keresztül ellenőrizheti mezőgazdasági termékeinek útját — a földtől egészen a fogyasztó asztaláig —, közvetlenül befolyásolhatja az árak alakulását, és nagyon sok fölösleges árdrágító láncszemet küszöbölhet ki A gazdák maguk választják meg a szövetkezetek vezetőségét. A szövetkezeti társaságokban az elmúlt években szerkezeti változásokat hajtottak véghez, a kis hely! társaságok irányából a nagy regionális, illetve országos egyesületek felé. fgy például a tejipari üzemekben, a vágóhidakon és a tojás értékesítésénél. E változásokat különösen azon nagyüzemi lehetőségek és előnyök vonták maguk után. amelyeket a tudományos kutatás és a műszaki fejlődés tett lehetővé. A szövetkezeti és a magánvállalatok között jelentős és hasznos versengés folyik, nevezhetném ezt egészges konkurenciának Is. Ugyanakkor egymásrautaltságuk folytán jelentős az együttműködés Is. A vállalatok közötti versengés az általuk ajánlott szolgáltatásokban nyilvánul meg a farmer, illetve a gazda felé. Harc folyik a gazdáért, hogy szükségletét tőle vegye, termékeit neki adja. A fő kritérium az áru minősége és a pontosság. Az együttműködés ezzel szemben a két vállalkozó között A szövetkezeti tejüzemnek négy ilyen tankkocsija van, ezekkel gyűjtik be a t ejet a termelőktől Tejtároló- és hűtőtartá’yok Földszinti ház kazán(Archívumi felv.) kifelé Irányul és az exportbizottságban valósul meg, ahol mind a szövetkezeti, mind pedig a privát vállalkozó képviselve van. A növénytermesztésben tudományosan megalapozott vetésforgót alkalmaznak. Az Intenzív állattenyésztés a földek szervestrágya-szükségletét kielégíti. A talajerő természetes úton való magas színvonalon tartása itt a legsikeresebb Európában. A talajok kultúrképzödménnyé alakultak, ezért az egységnyi területre jutó műtrágyafelhasználás jóval kisebb, mint más nyugat-európai országokban. Hollandia például háromszor annyi műtrágyát használ fel egységnyi területre, mint Dánia. Dánia mezőgazdaságának alapja a szántóföldi gazdálkodás, A szántó az ország területének 65 százalékát foglalja el (a világon a legnagyobb részarány). A növénytermelés az állattenyésztés szolgálatában áll. Mezőgazdaságilag művelhető területének mintegy 60 százalékán gabonát termelnek, melyből legfonlosabb az árpa (70 százalék). Termelnek ezenkívül őszi és tavaszi búzát, továbá zabot és rozsot. A szántóterületnek mintegy 7 szá zalékán borsót és repcét, 5 százalékán pedig cukorrépát és cukorrépavetőmagot termelnek. Vetőmagból és cukorból elég nagy a kivitel. A szántóterület 2 százalékát a burgonya és a zöldség foglalja el. Takarmányozás céljára kukoricát, takarmányrépát és szálastakarmányokat termelnek. Magas színvonala van a gyepgazdálkodásnak. I.egelóik fő növényei a fehérjedús herefélék. Ezek egy részét legeltetik, a hátralévő részéről szénát kaszálnak, vagy szenázst készítenek. Az állattenyésztés szerepe kiemelkedő. Kitűnik nagyfokú gépesítésével és termelékenységével. A teljesen alárendelt növénytermelés nem biztosítja a takarmányellátást, így a takarmányszükséglet egyharmadát Importálják. Az Északi-tengeren és a Skagerrakban folytatott nagyarányú halászat (évente kb. 2 millió tonna) halliszttel és halolajjal bővíti a takarmányválasztékokat. Nagy szerepe van ezenkívül az állattenyésztés melléktermékeinek. A sertésállomány növendék állatait írón és fölözött tejen tartják. A farmerek árbevételéhez az állattenyésztés 72 százalékkal, a növénytermesztés pedig 28 százalékkal járul hozzá. A szarvasmarha-tenyésztés magas fokú tejgazdálkodással párosul. Fejőstehén-állományuk kb 1 millió. A marhaállomány zömét — 52 százalékát — a helyi fajták, a dán vörös marha, 21 százalékát pedig jütlandi feketetarka lapály marha adja. Az angol vérű jersey marhát 16, a shorthornt pedig 9 százalékarányban tenyésztik. Ennél még kisebb a Hereford és a Charolais szarvasmarha részaránya. Mindössze 2 százalékot képviselnek az egész állományból. A tejet tankkocslkkal szállítják a tejüzemekbe, amely a szövetkezés hálózatában tulajdonképpen a parasztok tulajdona. A tej mintegy 60 százalékából vajat, 20 százalékából sajtot, 20 százalékából pedig speciális termékeket készítenek a modern technológiával berendezett szövetkezeti nagyüzemek. A teftérmékek kivitelében Dánia Ü]-Zéland után a második helyen áll a világon. Vajexportjának legnagyobb hányadát Anglia, sajtexportjfinak legnagyobb hányadát Irán és az NSZK veszi meg A sertésállomány igen tekintélyes: az egy főre jutó állatok száma alapján a világon egyetlen ország sem előzi meg Dániát. Míg a szarvasmarha-tenyésztés területi elosztása egyenletes, a hűsírányú sertéstenyésztés a takarmányárpát termelő szigetekre és a tejgazdálkodás körzeteibe települt. A húsos szalonna (bacon) termelésében az USA után a második, de kivitelében — arai a világexport 55 százalékát teszi ki — Dániának nincs vetélytársa a világpiacon. Az állomány zöme gyorsan hízó dán bacon. A sertések alaptakarmánya a hazai takarmányárpa. A dán vágóhidakon évente kb. 15 millió sertést vágnak le, ennek négyötöde kerül exportra. Legfontosabb vevője Anglia. A dán szövetkezeti vágóhidakról a baconok szállítása Angliába konténerekben történik' emberi kéz érintése nálküi. A kiváló minőség miatt az angol piacon a dán baconnak nincsen vetélytársa keresletben és árban egyaránt. Korábban kiemelkedő szerep Jutott az íparszerö baromfinevelésből származó tojás és hús exportjának is, mert minden gazdaságban tartottak baromfit. Napjainkban leromlott az exportra kerülő tojás és baromfihús ára. Ezért egyre kevesebb gazdaságban tartanak ma baromfit. Alig 5 millió baromfi van ma Dániában, éppen annyi, amennyi a hazai piacot ellátja. Néhány mezőgazdasági üzem vágóbaromfitermelésre szakosodott. A gépesítés következtében sorvadó lótenyésztésben a hidegvérű jütlandl tajta dominál, számuk mintegy 42 ezer, az 1960-as állománynak mintegy 20 százaléka. Az egykori juhászat a legelőterület csökkentése következtében ma a félsziget nyugati felén foltszerűen elszőródva található, mintegy 75 ezer darab. A termelés a bárányhúseladásra épül. Dániának figyelemre méltó a nyércbőrtormelése. A 2 ezer 500 tenyészetben évente mintegy 40 millió nyércbőrt termelnek, amivel Dánia a világ harmadik legnagyobb nyérctenyésztője. Foglalkoznak azonkívül csincsilla- és kékrókatenyésztéssel is. Az évente öt alkalommal megrendezett koppenhágai szőrmeaukciónak világhíre van. A dán szőrmetermékek 99 százalékát exportálják (Folytatjuk) Dr. Köteles Ágoston mérnök, a Bodolói (Budulov) Efsz elnöke A KliKORICATERMEIÍS JELENTŐSEGE EGY JÁRÁS GABONAPROGRAMJÁBAN A kukorica biológiai tulajdonságaiból adódóan lehetővé válik, hogy minél több termést takarítsunk be egy egységnyi területről. Hiszen a kukorica pótolhatat’an energetikai összetevője a takarmányoknak az állattenyésztésben, s egyben értékes nyersanyag az élelmiszeripar számára Is. Éppen ezért a 8. ötéves tervidőszak vonatkozásában ez a növénykultúra az Érsekújvár! (Nové Zámky) járás gabonaprograrajában is Jelentős helyet foglal el. Termesztésével kapcsolatosan a járás mezőgazdasági üzemeiben valóban gazdag tapasztalatokról beszélhetnek, hiszen volt olyan esztendő, amikor az Érsekújvári járás egységes földműves-szövetkezeteiben és állami gazdaságaiban öszszesen 21 ezer 500 hektárnyi területen foglalkoztak a kukorica termelésével. Itt azonban rögvest szeretném hozzáfűzni, hogy az em'ltett terület nagynak bizonyult, problémák merültek fel mind a gépi ellátással, mind pedig a szárítási folyamattal kapcsolatosan — elsősorban a fűtőolaj és a földgáz hiányából kifolyólag. Bonyolultnak bizonyult a kukorica vetésforgóba történő besorolása, mivel járásunkban viszonylag kevés csapadék hull évi átlagban, s a mezőgazdasági földterületnek mindössze 12.6 százalékát tadjuk öntözni. A hozzáférhető herbicidek használata a gyomn«odás ei'en ugyancsak gyarapította я ráncok számát a termesztők homlokán. Az elért eredményeket nagyftő alá helyezve, s tulajdonképpen minden összetevőt figyelembe véve arra a megállapításra Jutottunk, hogv a Járásban mintegy 15—16 ezer hektáron lehet érdemlegesen foglalkozni a szemes kukorica termelésével. A felső határ azonhan már tényleg a maximálisnak tekinthető. Ezt az elgondolást a Járás valamennyi politikai szerve helyeselte — s az azzal kapcsolatos támogatást biztosította. Tudatosítva minden potenciális lehetőséget, a tudományosműszaki haladás jelenlegi színvonalát, a kukoricatermeléssel kapcsolatos ismeretek hasznosítását úgy tartottuk helyesnek, hogy ezt a növénykultúrát is kifizetődőbb termelési rendszer keretén belül termeszteni, pl. az IKR, az Ostrovi, valamint a Sluíovicei Efsz kukoricatermelési rendszerének keretén belül. Tavaly a KITE rendszer keretép beiül termesztettük. Természetesen azt a rendszert alkalmazzuk, amely feltételeink közepette a legjobban beválik. Egyúttal azonban megvannak a velük szemben támasztott követelmények is, s ha akar|nk, ha nem, respektálnunk kell az érvényben lévő szigoré szabályokat. Ma már konkrét képet tudunk adni 8. ötéves tervidőszak első két éve — a gabnnaprogram megvalósítását illetően. A tavalyi esztendő szintén bonyolultnak bizonyult, de mindenképpen sikeresebb volt as 1986-os évnél. £s valamiben különleges is: ugyanis ritkán fordul elő, hogy mind a kalászos gabonafélékből, mind pedig a szemes kukoricából valóban gazdag terméshozamok vannak. Tavaly pedig egy ilyen évünk volt. Járásunkban a szociaista mezőgazdaság történetében gabonafélékből a második legnagyobb termést értük el — 285 009 tonna —, a szemes kukoricát illetően pedig, a járási mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó üzemek vonatkozásában, a tavalyi évet a rekord évének könyvelhettük el: egy hektár átlagában 8,37 tonna termést takarítottunk be. A gabonatermesztés tervét ezáltal 6,57 százalékkal túlteljesítettük, miközben az 1988-ban keletkezett kiesésből összesen 18 ezer 974 tonnát pótoltunk, ami 31,5 százaléknak felel meg. A tervteljesftésből a kukorica jelentős mértékben kivette a részét. Összesen 100 ezer 937 tonna szemes kukorica termett Járásunkban. A kiesés pótlásához 13 ezer 925 tonnával járnlt hozzá (21,2 százalék). A kukoricatermesztés szempontjából a legpozitívabb hangnemben a szőgyénl (Svodin) Csehszlovák—Szír Barátság Efsz-ről lehet szólni, amely bevezette a Járásban a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz által szorgalmazott KITE rendszert, melynek keretén belül 7 ezer 700 hektáron termesztjük a szemes kukoricát, 11 üzemet bevonva a szóban forgó termelési rendszerbe. Egyébként méR visszatérve a szőgyénl szövetkezethez: tavaly 1300 hektáron termelték a szemes kukoricát a rendszer keretén belül, s egy hektárról átlagosan 8,05 tonna termést takarítottak be. Ugyancsak kiváló eredményeket értek el a csúzl (Dubník) Vörös Lobogó Egységes Földműves-szövetkezeiben, ahol 750 hektáron termelték a szemes kukoricát, 7,58 tonnás átlagos hektárhozammal. Az említett termelési rendszer keretén belül tavaly szemes kukoricából átlagosan 6,83 tonna termést takarítottunk be egy hektárról. Ezzel az eredménnyel ez a rendszer az első helyre került a Járásban, már ami az alkalmazott termelési rendszerek „versenyét“ illeti Természetesen egy év eredményeiből nem lehet egyértelmű és messzemenő következtetéseket levonni. Ogy tűnik azonban, hogy az említett kukoricaterraelési rendszer alkalmazása megalapozottnak bizonyult. A további rendszerekről most nem kívánok szólni, azok már régebben ismertek. Tudatosítanunk szükséges azonban, hogy állandóan tökéletesíteni kell a termelési és agrotechnikai fegyelmet. Ha azt sikerrel megvalósítjuk, az eredmények egyre Jobbak lesznek. Persze, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a gépesítés fejlesztését Illetően is. Ezúton szeretném megragadni az alka’mat: kérem a külkereskedelem dolgozóit, tanúsítsanak nagyobb megértést a szükséges gépek és az egyéb anyagi bázis biztosításával kapcsolatosan, ami nélkülözhetetlen a rendszerek komplex érvényesítésénél. A 8. ötéves tervidőszak első két éve már mögöttünk van. Tudjuk, a gabonaprogram megvalósítása vonatkozásában további igényes feladatok te’jesítése vár járásunk mezőgazdasági dolgozóira is. Szilárd meggyőződésünk, hogy akaraterőnkkel, a lenini gondolkodásmóddal és munkastílussal, a dolgozók aktiv hozzáállásával mindennemű akadályt lekiizdönk — a kitűzött céljainkat valóra váltják. Mezőgazdasági üzemeink dolgozói bebizonyították, hogy képesek megbirkózni az igényes feladatokkal Tudjuk, hogy bőven vannak még tartalékok. S éppen azok feltárását kell szorgalmazni a gazdasági mpchanizmns áta'akításának időszakában — meggyorsítva ezáltal a gazdasági-szociális fejlesztés ütemét, a CSKP XVII. kongresszusának határozatával összhangban. Felelősségtudattal, igényességgel, a demokrácia elmélyítésével, a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködésével, a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas gyakorlati alkalmazásával akarják megvalósítani a gabonaprogramot az Érsekújvárt járás mezőgazdasági dolgozói a 8. ötéves tervidőszakban — úgv, ahogyan azt a járási pártbizottság elnöksége Jóváhagyta. CYPRIAN POLJAClK, az SZLKP Érsekűjvári Járási Bizottságának titkára