Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-19 / 7. szám
1988. febrnár 19. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A Nyugat-szlovákia! Húsipari Vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzeme a kerület legnagyobb és e gyben legkorszerűbb ágazati feldolgozórészlege, amelyet nyolc é wel ezelőtt adtak át rendeltetésének. Korábban a város különböző pontjain üzemelő részlegek dolgozói az elavult gépekkel és mii szaki bázissal legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudtak eleget tenni az egyre igényesebb piaci követelményeknek. Az évente hozzávetőlegesen 30 ezer tonna hús felvásárlását, illetve húsipari tér mék feldolgozását lehetővé tevő üzemben a kezdeti időszak teeh nológiai és lrányításszervezési problémái rányomták bélyegüket a gazdasági eredményekre. Amíg a próbaüzemelést követő 1981-es évben még csak mindössze hétmillió koronás nyereséget könyv elhettek el, addig a hetedik ötéves tervidőszak utolsó esztendejében már több mint 3] milliót. HELYZETKÉP A kezdeti szerveiért és gyártástechnológiai nehézségek viszonylag gyors áthidalásában Jelentős része van )ozef MlikoviS mérnöknek. at érsekújvári üzem igazgatójának, aki 1983-ban vállalta a problémákkal küszködő dolgozókollektiva munkájának irányítását. A közelmúltban Munka Érdemrenddel kitüntetett tapasztalt szakember elmélyítette az üzem vezetőségének a dolgozókkal való együttműködését ás az áj ötletek és technológiai módszerek gyors Ütemű gyakorlati hasznosításával megteremtette a gazdasági előrelépés nélkülözhetetlen első feltételeit. A szakembereknek és a dolgozóknak a vezetésbe és irányításba való aktívabb bevonásával, a munkafegyelem megszilárdításával sikerült a hetedik ötéves tervidőszak feladatait maradéktalanul teljesíteni. A dolgozókollektíva tagjai becsületes munkájának és helytállásának társadalmi elismeréseként az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, valamint az Élelmiszer-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 1986-ban a Szocialista Munka Ozeme megtisztelő cím viselésére jogosította (el az órsekújváriakat. A húsüzem dolgozói négy egymást követő évben elnyerték a kerületi Igazgató és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vállalati bizottságának vándorzászlaját. Az üzem vezetősége a CSKP XVII. kongresszusát követően részletesen kidolgozta a gyártástechnológia fejlesztésére. a termékskála bővítésére és a minőség javítására irányuló intézkedéstervexetet, amelyet egységenként, a dolgozók észrevételeit és hozzászólásait hasznosítva pontosítottak. A jelenlegi ötéves tervidőszak első évében az üzem dolgozói 44 millió 420 ezer koronás anyagi nyereséget könyvelhettek el, s a korábbi évek hagyományainak megfelelően túlteljesítették a legfontosab előirányzott mutatókat. Tavaly azonban nem sikerült teljes mértékben valóra váltani az előzetes elképzeléseket, bár az elért eredményekért így sem kell szégyenkezniük az üzem dolgozóinak. Az ágazat számos gazdasági egységében örültek volna az érsekúfváríak által elért sikereknek, de a dolgozókollektiva tagjai nem voltak teljes mértékben elégedettek. Az özem igazgatójától és S o 1 £ a n Tibor mérnöktől, a termelési részleg vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy a tervezettnél kisebb mennyiségű alapanyagból kellett teljesíteni в tiszta nyereségképzés igényes mntatóit HELYZETJELRNTfS Sajnos a körzet mezőgazdasági tizeméinek képviselői nem szállították a tervnek és a korábban kötött adásvételi szerződésnek megfelelő menynyfségű, Illetve súlyú vágóállatot. Ez főleg azzal magyarázható, hogy ez esetek többségében az ideálisnál kisebb súlyú állatokat adtak el a mezőgazdasági üzemek. Emellett még a szállítási ütemterv be nem tartása Is jelentős gondokat okozott a húsüzem munkaszervezési szakembereinek. A felsorolt nem kis nehézségek ellenére a jó munkaszervezésnek és a dolgozók beosll'etes hozzáállásának köszönhetően 838 millió 415 ezer korona anyagi értékű tőkehóst. illetve különböző húsipari terméket készítettek és forgalmaztak, s ezzel több mint 8 százalékkal teljesítették tói az előirányzott gyártási tervet. A nyereségképzés viszonylatában ugyan az előző év eredményeit sikerűit az a'apanvaggondok ellenére Is elérni, de az ezzel kapcsolatos elképzeléseiket nem tudták megvalósítani A mezőgazdasági üzemek állattenyésztési szakaszán huzamosabb ideje tapasztalható problémák leginkább az adásvételi szerződések nem teljesítésében. főleg azonban a sertésfelvásárlás során ütköznek ki. Tavaly az érsekújvári húsüzem termelőkörzetében a járás mezőgazdasági üzemei töb mint 347 tonna vágállat szállításával maradtak adósak. Az adásvételi szerződésben vállalt kötelesettségeiknek nem tettek eleget a járás állattenyésztési szempontból meghatározó mezőgazdasági üzemei, mint például az Udvardi (Dvory nad Žltavou), a Tardoskeddi (TvrdoSovce), a Mnzslai (Mužlaj a Kéméndi (Kamenín), a Szőgyéni (Svodln) és a Šurany! Egységes Földműves-szövetkezet. Bár a húsüzem anyagbeszerzői szinte minden tőlük telhetőt megtettek annak érdekében, hogy az idén folyamatosabb és az előirányzott tervnek Solčan Tibor mérnök, a termelési részleg vezetője megfelelőbb legyen a szállítás, a tavalyi problémák ismét felmerültek. A tavalyi második félévben ugyanis a járás mezőgazdasági üztmnelben a tervezettnél alacsonyabb szintű volt a malacszaporulat és mivel a napi súlygyarapodási eredmények is elmaradtak a várakozástól, az idei első negyedévben reálisan csak az éves, szerződésben lekötött vágóállat-menynylség 19 százalékának a felvásárlásával számolhatnak az üzem dolgozói. Az adásvételi kapcsolatok fejlesztésével és a felvásárlás megszervezésével megbízott szakemberektől megtudtam, hogy a mezőgazdasági üzemekből szállított gazdasági állatok egv része útközben elpnsztnlt Ennek következtében az elmúlt évben 138 ezer korona anyagi kára keletkezett a húsüzemnek. Ezen a téren az Agrokomplex palárikovői üzemegységéből, az udvardi és a szőgvényi szövetkezetből szállított állatok — főleg sertések — elpusztulása okoz sok gondot. A felvásárlást Irányító állatorvos véleménye szerint az eddiginél jóval nagyobb figyelmet szükséges fordítani arra, hogy csak megfelelő erőnlétfl és a szállítás viszontagságait jól viselő állatokból álló küldemény in dúljon útnak a feldolgozóüzembe. A szállítás közbeni állatelhullást remélhetőleg sikerül csökkenteni az új, a korábbiaknál jóval szigorúbb követelményrendszer alkalmazásával, valamint aj ezen a téren folytatott együttműködés elmélyítésével. A szerződésben vállalt vágóállatmennyiség rendszertelen szállításának Illusztrálására egy példa. Amíg az év végi hajrában naponta 2 ezer 600 tonna sertéshúst vásároltak, illetve dolgoztak fel az érsekújvári húsüzem dolgozói, addig az új esztendő első hónapjában csak 1400 tonnát, tehát a különbség szembeötlő I A félévi és az év végi munkacsúcs napi feladatainak teljesítése nagy terheket ró az özem dolgozóinak vállára. Az ilyen hajráknak természetesen nemcsak kedvező, hanem negatív jeleit és következményeit is észlelik a feldolgozást irányító szakemberek, például a munkabalesetek számának kedvezőtlen alakulásában. A szállítási ütemtervbe foglalt vágóállat-mennyiség és a határidő be nem tartása jelentős mértékben módosítja az üzemszervezési és gyártástechnológiai feladatok megvalósításának módját. Az üzem vezetői mindenekelőtt a dolgozók ésszerű átcsoportosításával. a szabadságok merítésének Irányításával és nem utolsósorban a feldolgozási teendők rugalmas módosításával kénytelenek alkalmazkodni a kialakult helyzethez. helyzetfelismekEs Az .alapanyag-ellátási gondok ellenére az üzem dolgozói túteljesítették tavalyi termelési tervüket. Miként lehetséges ez, merül fel óhatatlanul a kérdés? Csakis úgy, hugy a termékszerkezet-váltási programban rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez és nagyobb mértékben igyekeztek megfelelni a hazai és külföldi kereskedelmi partnerek igényes követelményeinek. Elsősorban a feldolgozó-, a fagyasztó- és a tartósllórészleg kapacitását hasznosították nagyobb mértékben, s a piaci kihívásnak megfelelően módosltoták a termékszerkezetet és javították a minőséget. A gazdasági eredmények mérlegelésekor ismét bebizonyosodott, hogy az Innovációs program feladatainak következetes megvalósítása az egyik legjövedelmezőbb belterjesítési tényező. Az érsekújváriak például az ősszel forgalmazásba hozott Malokarpatská nevet viselő, gyorsított érlelési folyamat hasznosításával készített szalámiból több mint hatmillió koronás anyagi értékű mennyiséget értékesítettek. A termékminőség javítását szorgalmazó Intézkedések hatékonyságának köszönhetően az első osztályba sorolt termékek előirányzott mennyiségét 2 százalékkal túlteljesítették. A kiemelt minőségű, a legszigorúbb követeimé nyéknek teljes mértékben megfelelő termékekből közel 10 millió korona értékűt gyártottak, Illetve forgalmaztak, ami szintén jelentős anyagi többletet eredményezett. Mária jacková mérnök, a húsüzem kereskedelmi részlegének vezetője a piaci értékesítés során elért részletes eredményekről és az ezzel kapcsolatos időszerű tennivalókról tájékoztatott. Mivel tavaly a mezőgazdasági üzemek a szerződésben vállalt mennyiségnél kevesebb vágőállalatot szállítottak, az áruforgalmazásból származó bevételből kellett pótolni a hiányt. A korábbi években viszonylag sok problémát okozott a késztermékek, így a füstölt áruféleségek és a konzervek piaci értékesítése, itt. Jozef Miskovič mérnök, az üzem igazgatója szükséges megjegyezni, hogy az üzem elsődleges feladata a járás. Illetve a meghatározott körzet megfelelő összetételű és minőségű belkereskedelmi húsellátásának a biztosítása. Ezenkívül Brattstavában hét üzletben kínálják termékeiket, és hetente két alkalommal rendszeresen szállítanak HolíCra és Skalicára is. Az elmúlt év közepétől újabb piacokon forgalmaznak. A Magas-Tátra turisztikai körzetébe, pntosabban Foprádra és Kežmarokra is szállítják az üzem húsipari termékeit. A belföldi piacon kívül jelentős mennyiségű terméket értékesítenek a szocialista országokban és a tőkés államokban egyaránt. A külföldi partnerek a fagyasztott hús mellett főleg a sonka, illetve a luncheon meat lránt mutatnak fokozott érdeklődést. A tőkehús belkereskedelmi forgalmazása sorén egyre nagyobb menynyiségű porciózott, fóliába csomagolt húsipari terméket értékesítenek az az üzem dolgozói. A kollektíva tagjai tudatosítják, hogy a munkaidő ésszerű hasznosítása, valamint a tudományos-műszaki bázis lehetőségeinek nagyob mértékű Kiaknázása mellett csak a termékszerkezet-váltási program feladatainak a maradéktalan megvalósításával, a piaci igényekhez való rugalmas Igazodással tudják áthidalni az alapanyagellátási nehézségeket. BARDOS GYULA Alžbeta Mikulková, a húsipar pél dás dolgozója Munkábao a hentesek (A szerző felvételei] JEGYZET Ki a hibás ? A burgonya mint téma. De már évek óta. Emlékeimben él, tó régen történt: kaptam egy telefonhívást. Cikkezzek arról, hogy kell a krumpli, a termelők ónként és tüstént növeljék a termőterületet. Rá egy évre ugyanaz a hang mondta: — Barátom, mosf egy szót se a krumpliról, mert elég baj az, hogy ránkrohad. A disznóval és a marhával etetjük. De hát én segíteni akartam a bőségben Is. Aki А-t mond, mondjon В-t te elv alapján arról zengtem: egyen krumplit mindenki, burg'onyával. Még ételreceptet Is közöltem, hogy a krumpli jó levesben, paprikáson, sülten és főve, lehet belőle gombócot, tésztát, lángost, pogácsát és sztrapacskát készíteni. Szávai vagy háromszáz fafta ételt lehet krumpliból főzni. Óriási volt a hatás. Mivel ennyire ajánlottam a krumplit, senkinek sem kellett... A kereskedelem akkor éppen azt játszotta, hogy szabványra hivatkozva vagdosta a gumókat (késsel és nem a termelő fejéhez}. A vágdosásból kiderült a hél alatti sérülés, a feketedés, a bámulás, az ütődés és minden, amire hivatkozni lehet ahhoz, hogy az árut ne vegyék át. Nem Is vették. Ennek eredményeként csökkent a termelői kedv, a termőterület, meg a krumpli mennyisége. Ma már ott tartunk, hogy ország-világ előtt zafltk egy vita, amelynek összefüggő címe lehetne: „Miért beteg a krumpli hazánkban, de főként Kelet-Szlováktában?" Tényleg, miért beteq? Bántja a vírus? Sző sincs róla. A krumplinak kutya haja. Mert ami néhány éve még szépséghibának számított, hogy a héja nem eléq sárga, a húsa nem elég fehér, az alakja nem elég gömbölyű, arra most oda sem figyelnek. Most minden burgonya szabvány szerinti, szép és jó. csak krumpli legyen. Afelett — mármint a krumplthlány felett — azonban nem lehet csak ügy konzekvenciák nélkül napirendre térni. Mutogatnak Is egyesek. A kereskedelem a termelőre, a termelő a kereskedelemre, a fogyasztó mindkettőre. fő hecc, de ebből úgysem lesz krumpli. Ellenben ne kerülgessük tovább a forró kását, mondtuk már ki végre, nevezzük nevén a vétkest, a felelőst. KI a felelős mindenért? Tessék megkapaszkodni. A meglepetéstől bárki hanyatt eshet, a gyenge idegzetnek pedig eleve ne olvassák el a bűnös nevét. Nos, a felelős az ASZÁLY. így, csupa nagybetűvel. Nem én mondom. Mások esküsznek rá. A gazembert Megérdemli, hogy az új krumpliig mindenki szidja. (uiés) Ellátási és termelési összefüggések
