Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-19 / 7. szám
4 a vízerózióval szemben! védelem; A a megtelelő minőségű ivó- és ipari vlzforrások biztositésa; A. a szennyvizek elvezetése és tisztitása. Az intenzifikácii legfontosabb feltétele a legproduktívabb mezőgazdasági területek öntözőhálózatának kiépítése. A 8. ötéves tervidőszak folyamán mintegy 100 ezer hektár (Csehországban 30 ezei, Szlovákiában 70 ezer hektár) öntözhetőségének feltételeit kell megteremteni, ami kb. 4,4 milliárd koronába kerül Az öntözésre szoruló mezőgazdasági terület azonban jóval nagyobb, teljes egészében a szántók 28 százaléka, amelynek eddig mindössze alig negyedét öntözik. Az öntözőhálózat létesítése jelentős beruházásokat igényel (kiépítésük 1 hektáron mintegy 35 ezer koronába kerül). Hoszszú távon azonban öntözéssel a termés 20—50 °/o-kal növelhető. A jelenleg üzemelő berendezések értéke kb. 8,4 milliárd korona Sajnos, gyakran nincsenek kellő méitékben hasznosítva. A 7 ötéves tervidőszak folyamán kihasználtságuk csak 85 százalékos volt Természetesen az egyes vidékek és mezőgazdasági üzemek különböző módon éltek a lehetőségekkel. Ez nemcsak a helyi klimatikus viszonyoktól, de elsősorban az irányítás, az öntözés szervezettségének színvonalától és a dolgozók szakképzettségétől függött. A jelenleg kialakult hely. zet megköveteli, hogy a több kihasználtság érdekében, a termelési struktúra megtartása mellett, a vetésforgókat megváltoztassuk. s az öntözést a köztes és a keftőstermesztésnél is hasznosítsuk Reális az az elvárás, hogy szárazság Idején az öntözőberendezéseket országosan 95 százalékban működtessük. (Közben a maradék 5 százalék korszerűsítés és javítás alatt állhat.) Pozitívan kell értékelni azt a fejlődést, amely az Agrometservls irányftása alatt a hidromefeorológial Intézetek közreműködésével a CSSZK-ban bekövetkezett. Az öntözés megszervezése, gazdaságosságának biztosítása terén hasznos az állami meliorációs felügyelőség számítógépes programéinak felhasználása is Szintén fontos Feladat az ó| technika bevezetése, a berendezések karbantartása, javítása és nz alkatrészek beszerzése, valamint ■ az öntőzőbrigádok anyagi érdekeltségének és a fntalmazás progresszív formáinak megteremtése: ■ a berendezések működtetésére fordított energia mennyiségének állandó csökkentése; ■ az fii tudományos-műszaki eredmények gyakorlatba való átvitele; Ш a számítástechnika felhasználása: ■ a vfzferrások. valamint védelmük biztosítása. Az öntözés mélyreható beavatkozás, amely lehetővé teszi a talai bioenergetikai teljesítőképességének növelését és megteremti a termelés biztonságának tartós fettételeit. A mezőgazdasági termelésbe ezzel fii elem került, amely egyrészt bonyolultabbá. másrészt viszont hatékonyabbá teszi a gazdálkodást. Az öntözés alatt álló területeken a növénytermesztés struktúráját úgy kell irányítani hogy a gazdálkodás intenzitása és a termés minősége a lehető legjobb legyen. A 7 ÖTÉVES TERVIDŐSZAK MELIORÁCIÓS BERUHÁZÁSAI A növénytermesztés elsődlegességének biztosítása érdekében elsősorban a talaj intenzívebb hasznosítása védelme és termővé tétele szükséges. E téren döntő fontossággal bírnak a meliorációs beruházások amelyek a meliorációs programok hosszútávú műszaki-gazdasáet koncepciósából indnlpak ki. A Pxágal és a Bratislava! Állami Melkv-áciés Felegvelőség adatai szerint a iecsanolások elvégzésének és az öntözőberendezések létesítésének helyzete a következő: 1986. december 31-ig Szükséglet kiépítve (ezer ha-banl (ezer ha-l>anl CSSZSZK 1 881 1 484 Lecsapolások CSSZK 1 3?3 1 064 SZSZK 558 420 CSSZSZK 1 251 421 Öntözés CSSZK 359 134 SZSZK 892 287 A hosszútávú meliorációs célkitűzések értelmében a 7. ötéves tervidőszak alatt 225 ezer hektár fCsehországban 145 ezer, Szlovákiában 80 ezer hal lecsapolását. és 180 ezer ha (Csehországban 40 ezer. Szlovákiában 120 ezer ha) öntözését tervezték Az eredeti elképzeléseket azonban a következőképpen módosították; CSSZSZK CSSZK SZSZK Lecsapolások (ezet ha báni 220 140 80 Öntözőberendezések kiépítése (ezer ha-ban) 98 28 70 Az állami terv által kitűzött feladatot országosan 3,8 %-kal (C9SZK 20,4, az SZSZK-ban pedig 3,1 %-al) teljesítették túl. A 7. ötéves tervidőszak folyamén a munkálatok, fokozatosan áttérve a domb- és hegyvidéki területekre, nehezebb körülmények között történtek. így lassúbb ütemben haladtak, és ezért a lecsapolási munkák a 6. ötéves tervidőszakhoz mérten 14 százalékkal elmaradtak. A célkitűzéseket csak nagyobb erőfeszítések árán sikerült elérni. A megvalósításban jelentős szerepet játszottak az ún. ágazatközi ellenőrzőnapok, amelyeket a CSKP KB Javaslatára a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervezett. Az öntözőberendezések kiépítését országosan egy százalékkal túlteljesítették, így a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 25 százalék növekedést értek el. (Szlovákiában a növekedés 52 százalékos volt, míg Csehországban 12.5 százalékos csökkenés következett be. Ezek az eredmények összhangban voltak Szlovákia szárazabb területeinek nagyobb igényeivel.) A jobb vízellátás biztosítása érdekében a 7. ötéves tervidőszak alatt összesen 23 millió 290 ezer köbméter víz befogadására alkalmas víztározót létesítettek, amely az előző tervidőszakhoz mérten 96,4 százalékkal volt több. Ezek a víztározók a 8. ötéves tervidőszak folyamán kiépítendő öntözőberendezések ellátását Is biztosítják. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — a lecsapolásokhoz hasonlóan — itt is növekedtek az egy hektárra eső költségek (beszámftva a víztározók építését is), mégpedig 6Б %-kal; 18,8 ezer kornna/haről 31,2 ezer korona/ha-ra, 1985-ben pedig hektáronként 34.8 ezer koronára. Ennek oka az építési anyagok, a munkálatok árának növekedésében, valamint a megfelelő minőségű öntözővíz biztosításának nehézségeiben rejlett. A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK CÉLKITŰZÉSEI A MELIORÁCIÓS BERUHÁZÁSOK TERÉN A 8. ötéves terv a talajok vízháztartásának teljes javítását tűzte ki. Az újabb területeken végrehajtott lecsapolások. valamint további létesítmények kiépítése mellett, fokozott figyelmet kell szentelni a meglévő berendezések karbantartására, felújítására és korszerűsítésére. A 8. ötéves tervidőszak folyamán Csehországban 36 ezer hektáron 1,2 milliárd, Szlovákiában nedig 70 ezer hektáron 3,2 milliárd korona értékben kell újabb öntözőhálózatot kiépíteni. Csehországban elsősorban a Débmorvaországi és a Középcsehországi kerület száraz, meleg területei, valamint az Ohre mentének és Chomútov környékének esöárnyékban lévő vidékei szorulnak fokozott öntözésre. Szlovákiában azokon a területeken fejlesztik tovább az öntözőberendezések hálózatát ahol intenzív gazdálkodás folyik, így a Nyitrai fNitra) járásban, a Vág mellett, a Duna menti síkságon, a Kelet-szlováklal-síkságon. a Trnavai táblán stb. Támogatást kapnak e téren a speciális és Intenzív termelés alatt álló növénykultúrák, elsősorban a zöldségtermesztés, a szőlészetek, a komlókertek. °vünrölcsösök és a cukorrépa Is. Oj műszaki eljárásokat, elsősorban csepegtető öntözést vezetnek be. A vizet a 7 ötéves tervidőszakban a Dyjén létesített Nové Mlyny, az Ohfén épített Nechranice, valamint a luboreéi. az almágyí (Gemerský Jablonec) és több kisebb tározó biztosítja. Ezek területi megoszlása azonban a mezőgazdaság szükségletei szempontéból nem kielégítő. így a vezetékrendszer kiépítése nagyobb anvagi befektetést Igényei. A vízgazdálkodási ágazat által létesített tározók mellett a 8. ötéves tervidőszak folyamán a rendkívüli mezőgazdasági beruházások keretében további 27 millió köbméter (Csehországban 16.8 millió m3 Szlovákiában megközelítőleg 10,2 millió m3) víz befogadására alkalmas tározót szándékoznak építeni 1985—1990 között ugyan a vízszükséglet biztosivá van, de a 9. ötéves tervidőszakban — elsősorban Szlovákia területén — nehézségek Tárhatók Eddig safnos nem tekinthető megoldottnak a Morava folyó vizének e célra történő hasznosítása, a Közép-szlovákiai kerület öntözése nedig telies egészében a yfzgazdálkodási ágazat által építendő tárolók létesítésétől függ. A tervek szerint Csehországban mintegy 90 ezer, Szlovákiában pedig 70 ezer hektár lecsapolásával számolnak. A költségekre 3,5, illetve 2 milliárd korona szükséges. A beruházásokra elsősorban a hegy- és dombvidékeken, tehát a vízgazdálkodást szempontból jelentősebb területeken kerül sor. Ä megvalósítást több szakaszban ha]tták végre. A beavatkozásoknak a lehető leggazdaságosabbaknak és legegyszerűbbeknek kell lenniük. Kiterjedt alagcsövezést csak ott szabad alkalmazni. ahol a tartósan magas talalvízszintet kell csökkenteni (pl. mélyebben fekvő völgyekben, a folyók átterelni. Megfelelő körülmények között nagyobb szerepet kell szánni a talajvízszint szabályozására szolgáló tározóknak. ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Az öntözőrendszerek kiépítésével kapcsolatban már az előző években Is több határozatot fogadtak el. A műszaki berendezések leszállításának biztosítása érdekében a Sigma konszern vállalat, az Elektroraont termelési-gazdasági egység, valamint a Prágai és a Bratislaval Állami Meliorációs Felügyelőség között 1985 júniusában (az ágazatkőztl ellenőrzőnapon) került sor megegyezésié. A 7. ötéves tervidőszak folyamán a mintegy 60 ezer hektáron Ígéretesen haladó munkák megteremtették a sikeres kivitelezés feltételeit. A tervelőkészítés érdekében a fontosabb intézmények (Agroprojekt, Hydroprojekt, Talalgazdálkodési Tervező Intézet) között tárgyalásokra és megegyezésre került sor. A munkáltató követelményei és a kivitelezők lehetőségei között nincsenek nagyobb feszültségek. A 8. ötéves tervidőszak folyamán az építőipar a munkálatoknak körülbelül 30—35 százalékát, a többit pedig a mezőgazdasági ágazat végzi. Az építőipar elsősorban a műszaki szempontból bonyolult — víztárolók létesítését igénylő — nagy területek öntözésére alkalmas hálózatok kiépítését biztosítja, amelyre jelenleg a mezőgazdasági ágazaton belül — elsősorban a CSSZK-ban — nincs lehetőség. A munkáltatók és a kivitelezők között kialakult viszony alapján elmondható, hogy sikeres megvalósításának megvannak a feltételei. A műszaki ellátottság terén azonban, az előző tervidőszakhoz hasonlóan, Jelenleg Is adódnak problémák. Hiány mutatkozik nehéz földgépekben — talajgyalukban, autódarukban, dózerekben. A nagyobb átmérőjű acélcsövek hiányát a Plastika Nitra n. v. magasnyomású PVC csövekkel helyettesíti. Műszaki kutatóintézetekkel együttműködve kidolgozták a 315 mm-nél nagyobb keresztmetszetű PVC csövek előállításának módját. Gyártásukra külföldről hoznak be gépsorokat AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK FELOJITASANAK ÉS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Az 1985—1990 között a berendezések egy része műszakilag elavulttá válik, vagy Jelentős mértékű felú)ításra, javításra szorul. A nagyobb teljesítőképesség biztosítása érdekében felújítást és korszerűsítést igényelnek a szivattyúállomások, az üzemeltetésüket biztosító villanyvezeték-hálózat, a csőrendszer (bővíteni kell az azbesztcementből készített csövek hálózatát, fel kell használni a PVC csöveket), a tömlős és más öntözőberendezések. Ki kell építeni a magajáró, automatikus, öntözőberendezések és a szignalizációs készülékek rendszerét. A munkálatok túlnyomó részének elvégzése a mezőgazdasági ágazatra vár Sajnos, azonban a kiépítés során felmerülő problémák, valamint egyes alkatrészek beszerzési nehézségeinek következtében e munkálatok nem haladnak zökkenőmentesen. Az öntözés és a vízlecsapolás terén a felújítás és a korszerűsítés 8. ötéves terve a következő: CSSZSZK CSSZK SZSZK Öntözés (ha-ban) 30 889 8 600 22 289 Lecsap olás (ha-ban) 14 890 11890 3 000 AZ ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK KAPACITÁSÁNAK ALACSONY SZINTŰ HASZNOSÍTÁSA A Cseh Statisztikai Hivatal az öntözőberendezések kapacitásának hatásfokával kapcsolatban 1986-ban 219 mezőgazdasági nagyüzemben végzett felméréseket. Megállapította, hogy a hasznosítással kapcsolatos nyilvántartás sok helyütt több kívánnivalót hagy maga után. A vizsgálat több adatbeli eltérésre. módszertant Jellegű tévedésre vetett fényt. Fő feladata az 1985-ben öntözhető területek nagyságának, valamint a berendezések hasznosítási szintjének és az azt befolyásoló okoknak feltárása volt. Megállapították, hogy a fokozódó mértékű hasznosítás ellenére, a berendezések nagy része mégsem tölti be feladatát. Az esetek többségében, 70,5 százalékban ennek oka az elegendő mennyiségű természetes csapadék; 14,3 százalékban egyéb okok fminimális nedvességet igénylő növénykultúrák termesztése, a víz rossz minősége stb.j szerepeltek. A berendezések műszaki állapota [korszerűtlensége, alkatrészhiány) 5,6, a munkaerőhiány 4,8, a szivattyúállomások csekély teljesítőképessége 3,6, az energetikai problémák pedig 1,2 százalékos kiesést jelentettek. A megvizsgált öntözés alatt álló területek 35 százalékán kalászos gabonaféléket és kukoricát termeltek. Csak 8,9 százalékán volt zöldség, 4,5 %-án burgonya, 8,6 %-án cukorrépa, 2,6 %-án pedig gyümölcs. A CSSZK területén, 1985-ben, az öntözhető, de a meglévő berendezéseket nem hasznosítható, 52 ezer 300 hektárnyi terület 45 százalékán folytattak gabonatermesztést. Egyes vetésforgókban arányuk elérte az 58 százalékot. Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemekben eddig még neun dolgozták ki a gabonafélék öntözéses termesztésének speciális vetésforgóját, amely tekintettel van a lelenlegl Igényekre [gabonafélék nagy részarányára) és a növénykultúrák változásának alapvető követelményeire. Manapság ezért még nem lehet öntözéses műveléssel csak olvan növényeket termelni, amelyek a mesterséges csapadékot a leglobbnn hasznosftlák. Problémát jelent a szakképzett, tapasztalt mnnkások alacsony létszáma is. A korszerű műszaki berendezések — a Fregatt, Družba, Sigma típusú esőztetök — kezelése magasabb szakképzettségű dolgozókat igényel. A vízforrások szennyezettsége elsősorban a Labe mentén, a zöldségkultúrák öntözésénél okozott gondot. Az energetikai korlátozások elsősorban a csúcsfogyasztás idején, a nyári Időszámítás szerinti 7.00—9.00 és 19.00—21.00 között okoztak nehézségeket. A statisztikai hivatal az öntözés effektivitását is vizsgálta, összesen 19 növényféle öntözés alatt álló és mesterséges vízellátás nélküli kultúráinak hektárhozamait hasonlították öszsze. Az öntözött kultúrák közül a legmagasabbat a Dél-csehországi kerületben a takarmánynövényeknél értek el. A Középcsehországi kerületben az öntözött területeken a takarmánynövényekből 1,20—3,93 tonnával, átlagosan 50,7 százalékkal több termett. Megjegyzendő, hogy a takarmánynövények termesztésében a megvizsgált mezőgazdasági nagyüzemek kétötödében az adott lehetőségeket nem használták ki. Egyértelműek az öntözéses gazdálkodás előnyei a zöldségtermesztés, ben. Például 7 járás területén már az első termés hektáronként 45 ezer koronával többet Jövedelmezett. Legnagyobb bevételre a Kolíni (98 ezer korona hektáronként) és a Brnovldéki járásban (87 ezer korona hektáronként) tettek szert. Ez az öntözés nélküli termeléssel szemben 53,8, illetve 79,5 százalékos növekedést Jelentett. A korai burgonyánál ilyen összehasonlítás nem végezhető ej, mivel esetében a nyereség szempontjából nem a hektárhozam, hanem a minél korábban történő betakarítás a döntő. A csehországihoz hasonló felméréseket a Szlovák Statisztikai Hivatal is végzett. (Megjegyzés: A felmérések megállapították, hogy az öntözési lehetőségek hasznosíthatósága a CSSZK területén az 1975-től eltelt 11 év folyamán 1986-ban volt a legjobb, elérte a 75,2 százalékot. Különösen Jó eredményeket értek el — 87 százalékosat — a Dél-morvaországi, gyengébbeket a Nyugat- és Dél-csehországi kerületben.) A NAGYOBB GAZDASÁGI HASZON ELÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az öntözéses termelést megfontolt gazdasági döntésekre kell alapozni és fokozott figyelemmel kell irányítani. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha megfelelő mennyiségű és minőségű információk állnak rendelkezésre, s ha fennáll az egyes mutatók folyamatos értékelésének lehetősége. Az elemzéseknél tekintetbe kell venni a mezőgazdasági nagyüzem össztermelését, a termőtalaj hasznosításának mértékét, de az öntözéssel, lecsapolással járó költségeket is. Nagy figyelmet kell szentelni az öntözőbrigádok állományának szakképzett dolgozókkal való betöltésére és anyagi érdekeltségük megteremtésére. Az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemekben szerzett tapasztalatok felhasználásával és a korszerű ismeretek gyakorlatban valő átvitelével a hektárhozamoknak 1990-ig átlagosan 10, 2000-ig pedig további 5 százalékkal kell növekedniük. A meg. felelő termelési struktúra kialakítását kővetően a szárazanyagban számított hektárhozamnak 8,7 tonnáról 11,1 tonnára kell növekednie. Az öntözés alatt őllő területeken a termelés hatásfoka (intenzitása) növekszik, s ezzel párhuzamosan nagyobbak lesznek a költségek is A tudományos és műszaki ismeretek, tapasz* tálatok, gyakorlatba történő bevezetésével, valamint (óbb szervezéssel és öntözéses gazdálkodás mindenképpen nyereséges. Hazánk klimatikus adottságait tekintetbe véve közepesen száraz Időjárás mellett, egyes termények öntözött kultúráiban hektáronként a következő növekedés várható: a hagymánál és paradicsomnál 200. a borsónál 180. a takarmányrépánál 180, a gyümölcsféléknél, az epernél, a szóiánál és a dohánynál 100, a lóherénél 90, a szénánál 80, a burgonyánál 60. zabnál, a kukoricánál. a komlónál 50, a zöldségnél általában 50—100, a cukorrépánál 40. a gabonaféléknél 30. a legelőkön pedig 140 százalékos. A meglévő öntözőberendezések maximális kihasználását különféle kedvezményekkel is ösztönzik Az öntözőberendezések kapacitását fobban hasznosító, hatékonyan termelő, mezőgazdasági üzemek különféle anvagi futtatásokban részesülnek. Az öntözés egyik formá|a a mezőgazdasági üzemek által a vízfogyasztásért fizetett átalányból egy hektár öntözött terület után adható maximum 250 koronás kedvezmény. A mezőgazdasági üzemek állam! támogatásra akkor tarthat, nak igényt, ha a növénytermesztés feladatait fa bruttó produkciót) maradéktalanul teljesítik és az öntözhető területeken a berendezéseket megfelelő szinten hasznosítják Aszerint, hogy a földalap hány százalékán építettek ki öntözőberendezéseket. a mezőgazdasági üzemeket három csoportba sorollék: I. csoport: az öntözőberendezéssel ellátott területek nagysága nem halad(a meg a 30 százalékot: . ... . II, csoport; a berendezések a földalap 30—70 százalékán épültek ki; _ . III csoport; a földalap több mint 70 százaléka öntözhető. A hektáronkénti 250 koronás kedvezmény megadása csoportonként az alábbi kritériumok alapfán történik: