Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-15 / 32. szám
Az értékesítés A tudományos-műszaki haladás kibontakozása és térhódítása a mezőgazdaságban egyebek között azzal is {ár. hogy átalakul, illetve átalakulóban van a mezőgazdasági, a felvásárló és az élelmiszer-ipari üzemek egymás közötti kapcsolatrendszere. A korábbi. lényegében csak egyszerű árukapcsolatok helyébe egyre inkább a tartósabb, a szorosabb együttműködés lép, amely, ha jól élnek vele. az előttünk álló feladatok sikeres megoldásának újabb forrásait képezheti. Finnek formája, jellege, tartalma sokféle lehet. Közös jellemzőjük, hogy az együttműködés optimális módjának megválasztása és alkalmazása a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának eredményességét, ezen keresztül a társadalmi munka hatékonyságát növelje. tehát a termelők és a fogyasztók érdekeit szolgálja. E kapcsolatok alapformája a jövőben is a szerződéses rendszer lesz. Ez is indokolja, hogy a hagyományos forma új tartalmi elemekkel gazdagodjék. Ä termelő, felvásárló és feldolgozó láncolatát tehát az utóbbi időszakban új láncszemek szilárdítiák. ennek ellenére az idén is szemtanúi lehetünk az e folyamatban fellépő megtorpanásoknak. Az adásvételi kapcsolatokban fennálló ellentmondások — a termelő és a felvásárló közötti értékellentét. a feldolgozóipar szűkös kapacitása — annyira ismertek, hogy szinte már visszaköszönnek. Ezt valamennyien tudjuk, érzékeljük nap nap utáu. Szerencsére azt is tudjuk, hogy mit kell tennünk, milyen erőfeszítésekre van szükség az adásvételi kapcsolatok javítása terén. Jól megalapozott terveink, a napi tennivalókat rögzftó reális cselekvési programjaink vannak. Éppen ez bizonyítja, hogy volt és van erőnk szembenézni a nehézségekkel, s ahelyett, hogy eltitkolnánk a bajokat, megtaláljuk ar.ok ellenszerét. Hogy nem mindenütt és nein mindig kellő hatásfokkal? A fejlődés mozgástörvénye, hogy bajaink és azok ellenszere nem egyszeri. hanem állandó diagnosztizálással fedezhetők fel. s tgy időről időre megszüntethetők. Amiben nincs és nem lehet vita ma. azok az elvek, a fejlődés már megbatározott fő irányai és üteme. A célok elérésében pedig korlátlan az alkotás szabadsága, a „hogyan“ kutatásban egyenesen nélkülözhetetlen az önálló, felelős cselekvés, a sokszínűség, a gondolati- bátorság. A fentiek fontosságát azért hangsúlyozzuk, mert a termelési érdekeltség megteremtése, az egyes termékek jüvedelemezőségi szintje és a kockázatvállalás érdemessége olyan tényezők, amelyek alapvetően meghatározhatják a mezőgazdaság további eredményeit, előrehaladását. A termelési biztonság tehát alapvető tényezője az ágazat fejlődésének, de alapvető tényezője ennek az értékesítési biztonság is. A áruátvétel a forgalmazás. a tárolás és a feldolgozás korszerűsítése meirett lényeges követelmény a kereskedelem korszerűsítése is. Mint ahogy lényeges követelmény az is, hogy ami megtermett, az korszerű forgalmazási, kereskedelmi módszerekkel átvételre is kerüljön és a feldolgozóipar a szükséges nyersayagát ily módon megkapja. biztonságáért Ezért az adásvételi kapcsolatok örökzöld problémáinak hangoztatása, az egymásramntogatás divatos gesztusai nélkül az adásvételben olvan partneri kapcsolatuk kialakulását kel! létrehozni, ahol egyértetmííeii érvényesülnek a szerződések, s a termelő és felvásárló mindent megtesz a szerződéses kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében. Gyakorlatilag a legnagyobb problémát a zöldség- ős a gyümölcstermelés jelenti, mivel egyik áeazat sem homogén s fejlesztésük több hibás szemléletet takar. Példán! egyaránt a zöldségfélék között tartjuk számon a sárgarépát és a spárgát, pedig e zöldségfélék termelése és forgalmazása között legalább annyi a különbség. mint mondjuk a szarvasmarba- és a nyúl tenyésztés között. Felmerül itt a választék ügye is. A nagyüzemi termelés — a dolgok könynyebb végét markolva — mtiformizál. szükiti a választékot. Ez gyakorlatilag érthető, és részben indokolt is. mivel a termelők tevékenységének középpontjában a jövedelmezőségre való törekvés áll. Ez pedig megköveteli, hogy azokat a növényeket helyezzék előtérbe, amelyek a gazdaság körülményei között a legeredményesebben termelhetők, ezáltal háttérbe szorulnak — vagy kiszorulnak — a termelésből azok a zöldség és gyümölcsfélék. amelvek különböző okok miatt kevésbé jövedelmeznek, netán ráfizetésesek. A népgazdaságnak fogos követellése. és a fogyasztók indokolt igénve az. hogy az év minden szakában, és elfogadható áron, minél teljesebb legyen a választék. Tennivalónk most tehát az, hngv a nagyüzemi zöldséges gyümölcstermelést az eddiginél gyorsabb ütemben gépesítsük, és teremtsük meg a termelés, a tárolás, a feldolgozás, a forgalmazás és a fogyasztás zökkenőktől megkímélt érdekkapcsolatát. ís emellett támogassuk és szervezzük növekvő céltudatossággal a kiskertek zöldség- és gyümölcstermelését, hogy legyen gazdája azoknak a zöldségféléknek is. amelvek még „nem értek meg“ a nagyüzemi termelésre. Pártunk gazdaságpolitikája a nagyüzemi termeléstől a mennyiség mellett — tegyük hozzá jogosan — elvárja a minőségi követelmények előtérbe helyezését. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő szaporítóanyag, vetőmag- és egyéb anyagellátásról, s egyértelműen meg kell szilárdítani az értékesítési biztonságot. Pártunk a jövőben sem tori, hogy a mezőgazdaság tapasztalatanyagára alapozott, a népgazdasági és társadalmi értékeket kifejező programok elodázódjanak. Ezért tartja az adásvételi kapcsolatok terén is tonlos feladatnak, a láncolat különböző szintú szervei egyik fontos kötelességének, hogy a végrehajtás ét ellenőrzés elvi irányítói és szervezői legyenek. Az ellentmondásokat időben tárják fel, és ne csak jelezzék, hanem kezdeményezzék is a hibák kijavításának legjobb útját-mödját. A felelős cselekvés igényével, alkotó módon. Mindez azért szükségszerű, mert a jót gyakran feledteti a súlyában, számában kisebb rossz, amely mögött elftélendő mulasztások állnak. CSIBA tASZtÔ Oj imdszerekkel - jobb hozzáállással BESZÉLGETÉS JCLIUS V A R G Ä У A Ľ, AZ SZSZK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERÉVEL jelentős gazdasági változások korában élünk. Gyorsabb ütemű előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele az eddiginél hatékonyabb munkavégzés és a társadalmi-gazdasági szféra minden szintjén a minőség javítása. A gazdasági mechanizmus átalakításának szükségszerűségéhez a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban sem térhet kétség. Az ágazat képviselőinek tegfon tosabb feladata, hogy az új módszerek széles körű bevezetésével. az eddiginél jobb hozzáállással rakják le a sikeres gazdasági eredmények elérésének alapjait. Az átalakítás, az igényes feladatok teljesítése más ágazatokhoz hasonlóan nem képzelhető el az áj módszerek, intézkedések és gazdasági szabályozók széles körű gyakorlati alkalmazása nélkül. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó elképzelések megvalósítása természetesen nem lehetséges az egyik napról a másikra. A változtatás, az átalakítás során nem egy esetben nehézségek, problémák is felmerültek, melyeket megoldani, illetve orvosolni szükséges. A gazdasági átalakítás folyamatával kapcsolatos bonyodalmak és nehézségek áthidalásának módjáról nyilatkozott július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, a Rofnícke noviny hasábjain. A beszélgetést az alábbiakban közöljük. ség biztosítását, hiszen á szemesek termésének hozzávetőlegesen kétharmadát éppen az állatenyésztésben hasznosítjuk. És éppen ez jelenti a legnagyobb nehézséget a mezőgazdasági üzemek viszonylatában. A takarmányokból • való. önellátást sok helyütt . mellékes, kevésbé fontos kérdésnek tekintették. Sőt, a központi (Folytatás a 2, oldalon) Ш Ä mezőgazdasági--élelmiszer•ipari komplexum dolgozóinak elsődleges feladata a gabonafélék termesztési tervének teljesítése. Milyen mértékben lehetünk elégedettek gabonatermesztésünk jelenlegi színvonalával? — A gabonatermesztés problémáinak megoldását ágazatunk legfontosabb feladaténak tekintem. Az utóbbi evekben — nemesltőink sikeres tevéKováos Ferenc agrármérnök, a szőgyéni (Svodín) Csehszlovák— Szíriái Barátság Efsz elnöke a kalászos gabonafélék hozama után az 1300 hektáron termesztett szemes kukorica terméskilátásaival is elégedett Tóth József felvétele m Látogassa meg Nitrán az AGROKOMPLEX 87 országos mezőgazdasági kiállítást 1987. augusztus 15-től 30-ig kenységének köszönhetően — sikerült biztosítanunk a kenyérnekvalút lakosságunk számára. Az is igaz, hogy a hazai szükségletnél nagyobb mennyiségű élelmiszer-ipari hasznosítású búzát és sörárpát termesztünk. Az érem másik oldalát tekintve azonban meg kell jegyeznünk, hogy az önellátás programja teljes mértékben megköveteli a gazdasági állatok etetéséhez szükséges takarmánymennyi-
