Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-08 / 31. szám
1987. augusztus 8. f SZABAD FÖLDMŰVES 11 MEGBIRKÓZNAK A NEHÉZSÉGEKKEL Felgyorsult életritmusú világunkban főleg a közétkeztetésben játszanak egyre fontosabb szerepet a félkész és a tartósított ételek. Ott, ahol naponta nagy mennyiségű ebédet kell az üzemi konyha dolgozóinak készíteniük, a szakácsok szinte el sem tudják képzelni a főzést tartósított termékek, mirelitkészítmények vagy pedig félkész áru nélkül. Ismeretes, hogy napjainkban a gyengébb nem képviselői közül is sokan dolgoznak az üzemekben, vállalatoknál vagy intézményekben, s egyre kevesebb a szó szoros értelmében vett háziasszony, aki idejének nagy részét otthon a konyhában, ételkészítéssel tölti. A legtöbb háztartásban a főzésre, ételkészítésre jóval kevesebb idő marad, mint néhány évtizeddel korábban. A társadalmi változásoknak és a nők egyre nagyobb fokú foglalkoztatottságának természetes következményeként az élelmiszeriparban hova tovább annál fontosabb szerepet kapnak a hűtőipar termékei és készítményei. A Bratislava! Hűtőipari Vállalat 03-as számú nyitrai (Nitra) üzeme ez elmúlt évben ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Az üzem több mint három évtizedes krónikája hűen tükrözi e fontos élelmiszer-ipari ágazatban történt változásokat. Az alakulást követő Időszakban az üzem dolgozói többnyire csak állattenyésztési termékek tárolását vállalták, s csak a hatvanas években vette kezdetét a gyümölcs- és zöldségfélék felvásárlása, feldolgozása, tárolása, Illetve forgalmazása. A piaci Igények kapacitásbeli növekedésének következményeként a hetvenes években fif csarnokok készültek el, s az üzem már nemcsak a környéket, a Zohor-vldéket, hanem az eeész Nyugat-szlovákiai kerületet ellátta termékeivel. A tárolás és forgalmazás mellett igy egyre jelentősebb szerepet kapott főleg a zöldség- és a gyümölcsfélék feldolgozása. Az üzem gyártást kapacitása kezdetben alig haladta meg az 1000—1200 tonnás éves átlagot. A gyers ütemű üzemfejlesztést és korszerűsítést jól példázza, hogy a harmincadik évforduló esztendejében már közel 8 ezer tonnás éves teljesítményt könyvelhettek el. A Szlovákiában levő kilenc hűtőipari üzem dolgozói közül a nyitraiak már több Ízben végeztek az éves értékelés során az első helyen. A számos elismerés és a Kiváló üzem ágazati kitüntetés a bizonyítéka annak, hogy a Bratislavai Hűtőipari Vállalat 03-as számú üzemének dolgozói az ágazat legeredményesebb képviselői közé tartoznak. Tevékenységükről, termékszerkezet-váltási programjuk teljesítéséről, sikereikről és gondjaikról már lapunk hasábjain is többször beszámoltunk. A közelmúltban, pontosabban július derekán, ismét felkerestük a nyitrat üzem képviselőit, hogy megérdeklődjük: hol tartanak az idényjellegű feldolgozásban. Látogatásunk során az eddigiek folyamán elért eredményekről, s az elkövetkező időszakkal kapcsolatos terveikről, s elképzelésekről is megkérdeztük az üzem vezetőit és dolgozóit. Az idei első félévben elért eredményekről Száraz Marián, a nyitrai üzem agronómusa számolt be. Tájékoztatása szerint az üzem gyártási kapacitásának hozzávetőlegesen húsz százalékát a spenót, illetve a zöldborsó feldolgozása képezi. Ezért nem véletlen, hogy az üzem . képviselői nagy figyelmet fordítanak a két említett termény termelésére és feldolgozására. A hűtőipari üzem dolgozóinak esetében is érvényes, hogy jó termékeket csak megfelelő minőségű alapanyagból lehet készíteni. Éppen ezért szorosan együttműködnek a termelőkkel, akiknek jelentős anyagi támogatást is nyújtanak. A spenót betakarítását például két új, korszerű kombájnnal yégezhették a termelők, amelyet az üzem vásárolt. A spenótot főleg a Stupavai Gyümölcstermesztő Állami Gazdaság šuranyi üzeme, a Sókszelőcei (Selice) Egységes Földműves-szövetkezet, valamint az Agrokomplex rastislavicei részlege szállította. A termesztőkkel való együttműködés nem csupán a betakarítás során nyújtott segítségre korlátozódik. A hűtőipari üzem szakembereinek a figyelme ezenkívül másra is kiterjed. Rendszeresen ellenőrzik például a vetésterületeket, s vizsgálják a növények nitrogéntartalmát. A kooperáció fontos s egyben meghatározó területe a vetőmag-előkészítés, illetve -vásárlás. Az üzem szakemberei biztosítják partnereik számára a vetőmagot, s a szükséges ültetőanyagot attól függően, hogy milyen terményről van szó. A spenóttermesztőknek évről évre biztosítják a megfelelő minőségű vetőmagot, igy az agrotechnikai határidők betartása mellett általában szavatolt a szigorú minőségi követelményeknek teljes mértékben megfelelő alapanyag. Természetesen a termelők képviselőivel kötött szerződéseknek is nagy figyelmet szentelnek. Emellett a betakarítás, szállítás, felvásárlás és feldolgozás összehangolása is komoly feladatot jelent. Az idei feldolgozási főidénv az üzem fennállása óta a legnehezebbek közé tartozik. A vegetációs időszak eltolódásának következményeként csak június tizenhetedikén fejezték be a spenót feldolgozását, ami több mint kéthetes késést jelent. Az üzem dolgozói a hagyományoknak megfelelően ismét jel helytálltak a nehéz körülmények között. Három műszakban, szombaton vasárnap is dolgozva a rövidre szabott feldolgozási időszak és a nagy hőség ellenére minimális veszteséggel végezték Igényes feladatukat a többnyire lányokból, asszonyokból álló kollektíva tagjai. Mivel Szlovákiában egyedül csak a nyitrai üzem készít fagyasztott spenótot, nagyon fontos, hogy az ütemtervet folyamatosan teljesítsék, tájékoztattak a feldolgozási részleg dolgozói. A piaci igényekhez való rugalmas igazodás nem kis gondot okoz az üzem vezetőinek és dolgozóinak. Felelősségüket növeli, hogy tizenhárom járás lakosait látják el különböző fagyasztott termékeikkel a nyitraiak. Mivel a borsét is csak 2—3 hetes késéssel tudták betakarítani a termelők, a felváséäps és a feldolgozás is a megszokásnál 15—20 nappal később kezdődött, yovább nehezítette a feldolgozók munkáját, hogy az idén a korai és a kései borsófajták szinte egyidőhen érkeztek az üzembe. Amíg a korábbi évek során általában négy hét alatt kellett a borsót feldolgozniuk, addig az idén hozzávetőlegesen csak 14—16 nap állt a dolgozók rendelkezésére. Ismét csak három műszakban, a hétvégeken is dolgozva tudták az igényes feladatot teljesíteni, s rövid idő alatt feldolgozni a zöldborsót . A dolgozókollektíva tagjainak megfelelő hozzáállásáról tanúskodik, hogy a rendkívüli körülmények között is fokozott munkatempóval teljesíteni tudták az előirányzott tervet. Spenótból például a 400 tonnás árutervet jóval túlteljesítették, hiszen 475 tonnát készítettek. Az üzem dolgozót mindent megtettek annak érdekében A készételek korszerű technológiájú is, hogy a megtermett zöldborsót maradéktalanul feldolgozzák. Bár a tervüket 100 tonnával túlteljesítették, a nagy igyekezet ellenére is ötven tonna zöldborsó a földeken maradt, s így azt nem tudták feldolgozni. A termelők közül a korábban már említett Stupavai Gyümölcstermesztő ÁG šuranyi üzeme és a Sőkszelőcei Efsz szállította a legtöbb zöldborsót. A borsótermelőkkel való együttműködés terén is nagy előrelépést jelent, hogy öt UNBC típusú magyar kombájnt vásároltak, így lényegesen leegyszerűsödik a hosszú időn át problémákat okozó betakarítás. Sajnos, az idén a zöldborsó minősége nem volt éppen a legmegfelelőbb, ez azonban nem a gépesítés számlájára írható. Remélhetőleg az elkövetkező időszakban sikerül megoldani a minőséggel kapcsolatos termesztést nehézségeket, s így az üzem dolgozói is jobb. piacképesebb termékeket készíthetnek . Szamócából az elirányzott felvásárlási terv 140 tonna volt. A nyitrat üzem dolgozói ötven tonnával többet vásároltak meg a termelőktől, s így természetesen az árutervet is túlteljesítették. Az idén a kertészkedők is jelentős mennyiségű szamóca szállításával járultak hozzá a jó eredmények eléréséhez. Látogatásunk során a salátauborka, illetve az étkezési tök felvásárlását és tisztítását végezték. Az előbbiből naponta tíz, az utóbbibői pedig nyolc tonnát vettek át a termelőktől. A ribiszke felvásárlása és rugalmas feldolgozása is fontos feladatot jelent, mivel ez a gyümölcs több terméknsalád és jégkrém nélkülözhetetlen alananvaga. Mire e sorok napvilágot látnak, már folyik a sárga-, illetve az őszibarack feldolgozása és tartósítása. Az üzem felvásárlói számára nem kis gondot okoz a hozzávetőlegesen nyolcvan százalékos hazai terméskiesés más forrásokból történő pótlása. Amint azt az üzemben tett látogatásom során megtudtam, tavasztól őszig a zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlása, illetve feldolgozása dominál, míg a téli hónapokban a készételek gyártása kerül fokozatosan az előtérbe. Az egy- és húszadagos csomagolású készételeik nagyon közkedveltek főleg az olyan üzemek dolgocsomagolása zóinak körében, ahol szünet nélkül, több műszákban termelnek. A korszerű eljárással készített ételek; sűrített levesek mindenekelőtt a nagyüzemi konyhákba kerülnek. Olyan nagy a piaci kereslet az említett készételek iránt, hogy az üzem dolgozói nem tudnak eleget tenni a megrendelők kívánságainak, jelenleg mintegy húszféle készételt gyártanak és forgalmaznak az üzem dolgozói, ebből 18 félét egyadagos csomagolásban. A belkereskedelmi hálózat üzleteiből jól ismertek az üzem télkész termékei. Különösen a háziasszonyok körében arat nagy elismerést a különféle töltettel készített leveles tészta, amelyet kétféle csomagolásban forgalmaznak. A sütőipar képviselőivel kötött megállapodás értelmében tovább bővítik a félkész ételek kínálatát, s remélhetőleg rövid időn belül az üzletek polcain is megjelennek az üzem termékújdonságai. A nyitrai hűtőüzem dolgozói nemcsak felvásárlással és feldolgozással, hanem tárolással is foglalkoznak. Ez azt jelenti, hogy a másutt készített termékek, jégkrémek tárolását és forgalmazását is vállalják, valamelyest enyhítve ezzel a Szlovákia-szerte tapasztalható hiányt. Az üzem vezetői a piaci igények nagyobb fokú kielégítése céljából egyrészt növelni szeretnék a termelékenységet. másrészt pedig a raktárkapacitás bővítésével igyekeznek jobb feltételeket teremteni. A terveknek megfelelően a jövő év augusztusában kell átadni a 15 ezer köbméteres raktárhelyiséget, ahol a legkorszerűbb eljárással mínusz 25 Ceisius-foknn fogják tudni tárolni a készítményeket. Az úi létesítmény üzembe helyezésével tulajdonképpen megkétszereződik a jelenlegi kapacitás. A Bratislavai Hűtőipari Vállalat 03 as üzemének dolgozói féléves tervüket a jelzett nehézségek ellenére is a főbb mutatókat tekintve teljesítették. A szocialista brivádok tagjai kezdeményezésükkel példát matatnak az üzem dolgozóinak. Az üzem vezetőinek véleménve szerint az idei valóban nehéz idény ismét bizonyítja, hogy becsületes helytállással a sokszor megoldhatatlannak tűnő problémákat is orvosolni lehet. BÄRDOS GYULA Előtérben az élelmiszerek minőségének (Folytatás az 1. oldalról] csökkent, főleg a hús-, a malom- és sütőiparban, tehát azokban a termemelési gazdasági egységekben, ahol az utóbbi években a legtöbb új kapacitást helyezték üzembe. A miniszter beszámolójának további részében rendkívül nagy figyelmet szentelt a szociális programok megvalósításának és a pénzügyi terv teljesítésének. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy az élelmiszeripar az első félévben a nyereség egész évi tervét csak 29,8 százalékra teljesítette. A tervezett nyereséget csak a szesz- és konzervgyárakban, a baromfiiparban. az élelmiszer-ipari gépgyárakban. a Csehszlovák Dohányiparban és a Palma szakágazati vállalatnál sikerült teljesíteni. Például nehezen érthető, hogy a tejipar a tejfelvásárlás túlteljesítésekor az első félévben az egész évi nyereségnek csak 26,7 százalékban tett eleget. Varga elvtárs beszámolójának második részében az 1988. évi állami végrehajtási terv előkészítésével foglalkozott. Megemlítette, hogy a tervezett áru- és bruttó termelés, valamint az árualapokba történő szállítás lényegében a 8. ötéves tervből indul ki. Ez utóbbival kapcsolatban a nyolcadik ötéves tervhez viszonyítva növekednek a feladatok a tejiparban, valamint a cukor- és cukorkaiparban, csökkennek viszont az élelmiszer-ipari gépgyárakban és a Palma szakágazati vállalatnál. A szocalista országokba Irányuló kivitel a 8. ötéves terv szintjén marad, de növeltednek a feladatok a nem szocialista országokba irányuló kivitellel kapcsolatban. A módosított saját teljesítmények terve az idei tervhez viszonyítva 7,8 százalékkal növekszik. Nagyon igényes feladatok várnak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum szervezeteire a nyereségképzéshen. Az élelmiszeriparban 1988-ban 14,2 százalékkal kell növelni a nyereséget, mindenekelőtt a gazdaságosság elmélyítésével, tehát a befektetések hatékony kihasználásával, a költségek csökkentésével, továbbá a munkatermelékenység fokozásával, a munkaidő és a nyersanyagok jobb kihasználásával stb. A jövő évi feladatok ismertetésekor a miniszter tájékoztatott a nyersanyagforrások és a feldolgozás növelésével, valamint a minőség javításával kapcsolatos ösztönzési intézkedésekről Is. Ezek értelmében a lapunk múlt heti számában megjelent a „Minden szinten igényesebben“ című írásban közöltek mellett az 57 0529-es számú Csehszlovák Állami Szabvány — a friss tehéntej — 1988 január elsejei érvényesítésével egyidejűleg a téli időszakban a tej értékesítésekor a mezőgazdasági üzemek literenként 25 fillér pótlékot kapnak, ami évente hozzávetőlegesen 180 millió koronát jelent. Ezen kívül a mezőgazdasági üzemek több mint 37B millió korona értékű hozzájárulást kapnak a tej minőségének javítását elősegítő berendezések vásárlásához. A választott malacok számának növelése céljából az integrációs alapból az Állami Törzstenyésztő Vállalatok közreműködésével a második negyedévben a mezőgazdasági üzemek az értékesített választott malacokért 5 korona pótlékot kapnak egy kiló élősúlyra számítva. A lövő évben Is érvényben marad a MÉM azon Irányelve, amelynek értelmében a mezőgazdasági üzemek abban az esetben, ha az előző év valóságához viszonyítva több malacot választottak el, akkor a többletért darabonként 100 korona prémiumban részesülnek. javítása Az élelmiszer-ipari hasznosítású rozs termelésének növelése érdekében a mezőgazdasági üzemek az idén a leszerződött mennyiségen felül értékesített rozsért tonnánként 2ÖÖ korona felárban részesülnek. Ha a jövő évben a szükséglet úgy kívánja meg, akkor az összes élelmiszer-ipari hasznosítású rozsért tonnánként 200 korona felárban részesítik a mezőgazdasági üzemeket. Varga elvtárs beszámolójának befejező részében a gazdasági mechanizmus átalakításából a reszortra háruló alapelvek kidolgozásával, a felvásárlási és a nagykereskedelmi árak várható változásaival, az állami vállalatról szóló törvényjavaslattal és a belkereskedelem átalakításával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az 1988-as évre érvényes adásvételi szerződéseket már a belkereskedelemben 1988. január elsejétől érvényes változások értelmében kell előkészíteni és megkötni. A miniszter beszámolóját a belső és a külső ellenőrzés elmélyítésére és a szocialista vagyon védelmére tett intézkedések körvonalazásával fejezte be. Ezután — hasonlóképpen, mint a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a mezőgazdasági tevékenységet folytató és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóinak július 21-i aktívaértekezletén — az egyes termelési-gazdasági egységek vezérigazgatói foglaltak állást az elhangzottakkal és más elképzelésekkel kapcsolatban. Ezt követően a MÉM miniszterhelyettesei válaszoltak a vezérigazgatók által feltett kérdésekre, majd az aktívaértekezlet Varga elvtárs zárszavával feleződött be, aki ismételten felhívta a figyelmet az élelmiszerek minősége javításának jelentőségére. Szlovákia élelmiszeriparában — a CSSZK élelmiszeriparához viszonyítva — vannak még tartalékok. Hangsúlyozta, hogy a CSKP XVII. kongresszusának határozatai értelmében az élelmiszeriparnak is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a nemzeti jövedelem képzéséhez. Az iiítégrációs alapok képzésével és felhasználásával kapcsolatban kiemelte: a legtöbb termelési-gazdasági egységben csak az állami feszközökre várnak, ahelyett, hogy erre — a mindkét tél, tehát a termelő és a felvásárló — számára rendkívüli jelentőséggel bíró eszközöket saját forrásokból képeznék. BARA LÄSZL0 4 t V
