Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-08 / 31. szám

v leplei premfisallatiink: a nvestkutp TENYÉSZTÉS Az elmúlt 10—15 évben a nö­vekvő világpiaci kereslet hutá­sára Európa több országában is megpróbálkoztok a nyestku­­<ya ketrecben törtéuö tenyész­tésével. Finnországban 1970 tá­ján mindössze néhány vadon befogott példány alkotta a törzsállományt, jelenleg viszont már mintegy 100 ezer darab prém kerül aukcióra, a kékró­káénál 30—40 %-kal magasabb áron. A tenyésztési kísérletek során hamar bebizonyosodott, hogy a nyestkutya — kiváló alkalmazkodó képességének 'köszönhetően — Igen jól te­nyészthető, fogságban ts ered­ményesen szaporítható. Komoly gazdasági előnyt jelent továb­bá, hogy a nyestkutya a róka­féléknél 40—50 %-kal olcsóbb takarmánnyal Is beéri. Ha mindezekhez hozzászámítjuk azt a kedvező világpiaci hely­zetet, amelyet a „FINN RAC­­CON“ (finn mosómedve) fan­tázianevű nyestkutyaprém az utóbbi évtizedekben elért, ak­kor nyugodtan megkockáztat­hatjuk azt a kijelentést, hogy érdemes nyestkutyatenyésztés­­sel foglalkozni. Természetesen a tenyésztés csak akkor lesz eredményes, ha; a várhattó szaporulat pontosan 1/JO-e lesz, mint 30 anya ese­tén. A valóságban azonban könnyen előfordulhat, hogy sokkal rosszabb eredményt ka­punk, éppen a kis állományból eredő bizonytalansági tényezők miatt. S nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi követelmé­nyeket ts csak Igen alacsony szinten tudjuk teljesíteni, mi­vel kisállománynál igen nehéz megfelelő színvonalú szelekciót végezni. A szelekció ugyanis eleve nagyobb állatállományt feltétolez, amelyből — megfe­lelő szakmai felkészültséggel — évről évre — csakis a legjobb példányokat választjuk ki és tenyésztjük tovább. Ä megfelelő tartási technoló­gia fontosságát talán nem kell külön bizonyítani. Itt csak ar­ra szeretnénk utalni, hogy a sikerhez önmagában a legjobb technológia sem elegendő, ha azt a felhasználó — megfelelő szakmai háttér híján — nem tudja, vagy nem akarja alkal­mazni. Kísérletezni persze le­het, de akkor a nagyobb koc­kázatot is vállalni kell. Ezek után lásssuk a nyestkutya te­nyésztésének legfontosubb jel­legzetességeit. oldalról zárt fészerekben elhe­lyezni, mivel ezáltal jelentősen el Kilód hűt, esetleg ki is marad­hat az ivarzás. A telep létesí­tése során természetesen figye­lembe keli venni a háztáji ál­lattartásra vonatkozó’, helyi ta­nácsi rendeleteket Ts. Nyestkutyák tartásánál — ragadozóktól eltérően — bizo­nyos téli álomhoz hasonló je­lenséggel is számolni kell. E-zért erről külön kell szót ej­teni. téli Alom Valódi téli álom, azaz huza­mosan tartó, mély alvás, ame­lyet az anyagcsere és a testhő. mérséklet erőteljes csökkenése kfsérne, nyestkutyáknúl nem fordul elő. Ugyanakkor megfi­gyelhető, hogy a téli időszak­ban az állatok anyagcseréje mintegy 25 %-kal lecsökken a nyári szinthez képest. Távol­­keleti élőhelyén több kutató vizsgálta a nyestkutyák élet­módját. Bebizonyosodott, hogy enyhe teleken nem merülnek álomba az állatok, s csak hó­viharok idején maradnak bent néliány napig a kotorékban. Leginkább deccmborbon fordul elő, hogy lényegesen lecsökken a nyestkutyák aktivitása. Ék­kor vannak ugyanis eredeti élőhelyén a legnagyobb hava­zások, s a nyestkutya — rövid lábat és zömök teste miatt —* egyszerűen elsüllyedne a mély hóban. Február-márciusban az ivarzás, valamint a táplálék­hiány hatására újra erőtelje­sen fokozódik az aktivitásuk. Tavaszi havazások esetén vi­szont újra visszatérhetnek a kotorékba. A kutatók megálla­pították, hogy azok a — külö­nösen fiatal — állatok, ame­lyek a tél elejéig nem halmoz­tak fel magukban mintegy 18 —23 százalék bőr alatti és 3—< 5 százalék belső zsírtartalékot, általában egész télen táplálék után kóborolni kényszerülnek, s így ritkán élik túl a kemény teleket. Ä tenyésztés során utánozni próbáljuk u természetes körül­ményeket. Megfelelő őszi ta­karmányozás esetén a tenyész­állatok november elejére elérik a maximális testtömegüket, a­­mely 40 százalékkal nagyobb a nyár elején mérhetőnél. Fon­tos, hogy a téli álom alatt e súlyfelesleg nagy részét lead­ják az állatok, és februárra elérjék a megfelelő teuyész­­kondiciót. TENYÉSZTETT NYESTKUTYÁK TESTTÖMEGÉNEK VÁLTOZÁSA • megfelelő mennyiségű és minőségű tenyészállat áll ren­delkezésünkre; • jó tartási technológiánk van; • szakmailag Is felkészül­tünk e főj tartására. Ha a feltételek bármelyike hiányzik, vagy csak részben teljesül, akkor jelentősen meg­nő a tenyésztés kockázata, s megkérdőjelezhető a gazda­ságosság is. Lássunk néhány példát a fen­tiek (gazolására, fia csak két anyaállatot tartunk, papíron könnyen kiszámíthatjuk, hogy A NYESTKUTYA TARTÄSI KÖRÜLMÉNYEI A tenyésztelep elhelyezésére legalkalmasabb a sík, vagy eny­hén lejtős terep, amelynek ta­laja nedvszívó (pld. huniok |. Mindenképpen kerülendő a mé­lyen fekvő, nedves terület, mert ezen könnyebben terjednek az esetleges fertőzések. Előnyös továbbá, ha a lelep erdősávok­­kal védett az uralkodó szelők­től. Ugyanakkor ne legyenek túl sűrűn álló fák, mivel ezek jelentősen csökkenthetik a ter­mészetes világítást. Nem taná­csos a tenyészállatokat sötét, Hónapok Torzsái tu mán у kg Növendékek kg (1-jén mérve) nőstények Iliinek nőstények hímek január 6.4 6,7 u­— Február 6.2 6,3 — —­Július 5,8 5,9 1.8 1,9 Augusztus 7,0 7,3 4,0 4,2 Szeptember 6.7 7,4 5,1 5,5 Október 7.6 8,5 7,4 7,6 November 8.2 8.6 8,1 8,3 December 7,6 8,4 7.8 8,0 A zavartalan téli álom érde­kében más tenyészállatuktól távolabb, elkülönítve kell elhe­lyezni a nyestkutyákat. Ellen­kező esetben télen is naponta kapnak az állatok etetési inge­reiket, s ezek — etelés híján — károsan hatnak a szaporo­dásukra. (Folytatjuk) Kistenyésztők Lapja 87/7 . Nyáron egy alkalommal tanúja voltam annak, amikor egy lezárt személykocsi 50 C-fok fölé hevült, levegőtlen utasterében egy fokszi habzó szájjal, görcsösen fuldoklott. Szerencsére a „gazdi“ az utolsó pillanatban megérkezett. Bizonyára nem kis gond hol hagyjuk a család négylábú kedvencét, ha az autóban éppen ve­lünk van és élelmiszerüzletbe vagy vendégeibe szeretnénk menni. Erre kínál megoldást a ké­pen látható összecsukható, műanyagból készült ablakrács, amely a kocsi ajtajának üvege és rámája közé szorítható. Sajnos a hazai üzletek­ben nem kapható, de ötletként hasznosítható, s egy ügyes barkácsoló megfelelő szélességű és vastagságú keményfa lécekből (ha kisebb ku­tyát szállítunk), műanyag vagy fém lapokból könnyen elkészítheti. (Kép és szöveg —ld—) 1 A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az utóbbi háruni évtized alatt 13-ról 118-ra gyarapodott az SZSZK alapszervezeteinek a száma, amelyekben közel hat­ezer kertbarátot tartanak nyil­ván. Az ugrásszerű létszámnö­vekedésre nyolc évvel ezelőtt, a kertészeti szolgáltatások lét­rehozásával került sor; az 1980 —1983-as időszakban több mint hetven kertészkedő csoport a­­iakult. Nyolcvan alapszervezet (500 hektáros összterületen! a ház­táji földeken gazdálkodik, har­minchét yiszont 118 hektárnyi — eddig parlagon heverő — termővé tett mezőgazdasági földterületet művel. Az utóbbi három év alatt közel húsz hek­táron, öt új kerttelepct létesí­tettek Hrachuvún, Šafárikovou. Lenkén, Rimaszombatban és N. Pukpradzában. Ezidőtájt — ki­véve a Rlmaszambatban vára­kozó mintegy száz Igénylőt, a­­kik részére már csak tíz kilo­méteres körzeten kívül akad kimérendő parlagföld — min­den érdeklődőt földhöz „juttat­tak“. A fenti számok is mutatják a lakosságnak a zöldség- és a gyümölcs termesztése iránt ta­núsított, fokozódó érdeklődé­sét. A kertbarátok állandó ja­vuló minőségű termékei iránt a Közép-szlovákiai konzervgyá­rak évről évre növekvő érdek­lődést tanúsítanak. A Rimaszombati járásban a szerződéses zöldségtermesztés 1986-ban indult be. Az eredmé­nyek biztatóak voltak, ám sok probléma adódott a kitermelt áru folyamatos, időben történő elszállításával, mivel a Zeleni­na az adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségét meg­szegte. Ráadásul a nyári hóna­pokban csak minimális meny­­nyiségü zöldséget hajlandó fel­vásárolni, így egynéhány zöld­ség- és gyümölcsféleségből számazó többlettermés értéke­sítése megoldatlan. Tavaly az alapszervezetek nem egészen ötven tonna hullott alma el­adáséra kötöttek szerződést, a valóságban azonban a kínálat meghaladta az ezer tonnát Ezzel a hatalmas almaáradattal a kertészeti szolgáltatók már képtelenek voltak megbirkózni. Az alapszervezetek három év alatt mintegy 6 ezer tonna zöldség (ennek 95 százaléka volt az uhurka) és 500 tonna gyümölcs beadására kötőitek egyezséget. A ténylegesen ér­tékesített termés közel 20 mil­lió korona értékben 2 ezer 3Ü0 tonna zöldség és ezer tonna gyUinölcs volt. llnúsfán és Rimaszombatban pedig a kertészeti szolgáltatá­sok irányítása alatt álló zöld­séget és gyümölcsöt árusító he­lyeken ugyanebben az időszak­ban további 4 millió 225 ezer korona értékű árut adtak el. Az idei év első hat hónapjában viszont már a 2 millió korona értéknél tartanak. A rimaszombati kertészeti szolgáltatók a kistermelők tér­­raéktöbbletének 93 százalékát vásárolják fel és adják tovább a konzervgyáraknak. Kölcsönö­sen jő viszony alakult ki a maszombatban is égetően szük­séges. A legújabb kertészeti ismere­tek folyamatos népszerűsítésé­ről egy neves szakemberekből álló járási elöadótestiilet gon­doskodik. Az utóbbi három év alatt 160 szakelőadást tartot­tak. A kiskertészek közül a hároméves kertészeti akadé­miára ketten jelentkeztek. A gyümölcstermesztők népi aka­démiáját pedig eddig 34 en vé­gezték el. Az SZKSZ járási bi­zottsága a tagság számára idő­szakos kiadványként, szakmai Növekvő színvonallal a jovo Banská Bystrica-i, a rimaszom­bati,• a prievidzai, a losonci (Lučenec) feldolgozuuzeiuek és a kertészkedők között. Irány­adó programjuk az érdekazo­nosság: a kistermelők a jövő­ben termesztési struktúrájukat a konzervgyárak igénylései szerint alakítják Két évvel ez­előtt a kertészeti szolgáltatók a zólyomi (Zvolen) húsfeldol­gozó üzemmel nagy mennyisé­gű fokhagymapaszta szállításá­ra kötöttek hosszútávé szerző­dést. A fokhagymából 1985-ben 10 tonnányit adtak el. Tavaly viszont az ültetőanyag hiánya és a gyenge termés miatt kép­telenek voltak teljesíteni válla­lásukat. Az idén szervezettebb és összehangoltabb munkával igyekeznek biztosítani a szer zödéslxen vállalt mennyiséget. Az utóbbi években lényege­sen javult, bővült a kertészeti kellékekkel, felszerelésekkel, biológiai alapanyagokkal, mű­trágyákkal és a növényvédő szerekkel való ellátottság. A szükséges ho'nrkért azelőtt az egész országot kénytelenek voltak bejárni ... Eddig két, Hnustán és Rimaszombatban lévő szakbolt feltőltésóről gon­doskodnak; ezekben tavaly 20 millió korona értékű forgalom volt. Az esztendő végéig újabb üzlethelyiséget nyitnak Safári­­kovón és (esenskén. A gyü­­mölcsfacsemetékből való el Iá­­tottság javítása érdekében a Bátkai (Batka) Állami Gazda­ság az idén 2 ezer darab olt­ványt szállít a kertészeti szol­gáltatók üzleteibe. Amennyiben a vállalkozás beválik, a jövő­ben a faiskolát bővítik. Újabb szolgáltatásként Vyšné Poko­­radzán mustkészítő ős gyü­­mölcsaszajó kisüzemet rendez­nek be. Ilyen létesítmény Rí­mérlegén tanácsadó-tájékoztató jellegű bulletint jelentet meg. Ennek révén képesek például össze­hangolni egy-egy betegség (—ld— illusztrációs felvétele) megelőzésére, illetve visszaszo­rítására vonatkozó gyakorlati intézkedéseket. A szakmai fel­világosítást kiterjesztették a nitrogéntartalmú műtrágyák helyes használtára, és a nö­vényvédő szerek szakszerű al­kalmazására is. A földalap maximális kihasználása érde­kében arra buzdítják a kér tészkedőket, hogy végeztessék el a kerti talajuk vegyi elem­zését és a termesztendő nö­vénykultúrák vetésforgóját, va­lamint a tápanyagutánpőtlást ennek megfelelően állítsák ösz­sze. A szakelőadók az előállí­tott termékek tárolásához és tartósításához, valamint a he­lyes étkezési szokások kialakí­tásához is ötleteket adnak. Leg­újabban pedig a környezetkí­mélő, egészségvédő bioiíertész­­kedés elsajátítására, annak elő­nyeire és fontosságára irányít­ják a kertészkedők érdeklődő figyelmét. A példás alapszer­vezetekben egy-egy közeli, vagy távolabbi ötletgazdag kertte­lepre tanulmányi kiránduláso­kat is szerveznek. Mind többen kapcsolódnak be az SZKSZ KB által évente meghirdetett ta­­karmánybegyűjtö versenybe. Két évvel ezelőtt a Rimaszombati járás országos viszonylatban az első helyen v égzett. Ekkor a tagság a mezőgazdasági üze­mek részére összesen 1311 va­gon szálastakarmányt gyűjtött be. Tavaly is az előkelő har­madik helyre kerültek. Ezenkí­vül a mezőgazdasági munka­­csücsök idején 9 ezer 500. a helyi választási program ,.Z“ akcióiban pedig további 23 ezer órái dolgoztak le. A kertészkedők közelmúltban megtartott járási konferenciá­ján az eredmények mérlegelé­se mellett, a gondok, a hiá­nyosságok is a felszínre kerül­lek. Modern, ügyes és olcsó kerti gépekre volna - szükség a sok-sok kézi munkát, időt génylő zöldségek gazdaságos előállításához. Egységes kon­cepció hiányában nem megol­dott a kertté lepek infrastruktú­rája sem. Sok helyeu még min­dig hiányzik az öntözővíz, a villanyáram, a parkolóhely. Új­keletű gond, hogy a virágzó kerttelepek környékét elönti a szemét. A felelőtlen kertbará­tokon kívül már a környékbeli idegenek ts (az itt kialakítóit szemétlerakatokra hordják a háztartási hulladékot. Játszótér is kellene az ilyen kerttelepek mellé — hangoztatták többen is hogy a hétvégén kiűzőn­­lő családok ifjabb sarjai a szomszédos mezőgazdasági nö­vénykultúrák letnposása he­lyett kellemes időtöltö elfog­laltsághoz juthassanak. Az SZKSZ Rimaszombati já­rási bizottságának munkáját uz elkövetkezendő időszakban Jón Kyzek, és Okos József elnök fogják irányítani. • KORCSMÁROS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents