Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-08 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1987. augusztus 8. Vanek Imre: Arany-nap — aranyozott relief — (fent) és Virág (plasztika) (lent) (Fotó: —ssj ■■■■■■»■■итааамммааммамм Amikor dr. Dušan Roll ke­zembe adta azt a cikkgyűjte­ményt, amely az 1985-ben meg­rendezett BIB, vagyis a gyér­­mekkönyv-illusztráciök bratí­­slaval biennáléjávai kapcsola tos Írásokat tartalmazza, a vi­lágnak talán nem volt olyan országa, melyben legalább egy újsághír erejéig ne foglalkoz­tak volna az emlftett képzőmű­vészeti eseménnyel. Neves szakírók nyilvánítottak véle­ményt, s például a japán szak­sajtó — mely ország könyv­illusztrátorainak igazán nem kell» a szomszédba menniük „színvonalért“, ötletekért — is parnassszusi magaslatok szint­jén nyilatkozott magáról a két-Az 1987-es kiállítás alapszíne a zöld, ennek az árnyalatai uralják majd a katalógusokat, a szabadtéri propagandaeszkö­zöket, hirdetőtáblákat. A BIB fő rendezvényét -- a versennyel egybekötött kiállí­tást — kisérő rendezvények sora is követi majd: például a Művészetek Házában Frederic Clément Francia grafikus ön­álló. reprezentatív kiállítását láthatja majd a nagyközönség Clément francia grafikus ön Grand Prix ’85 fődiját, a „csá bős“ aranyalmát. De megren dezik az ausztrál Róbert Ing реп kiállítását is, aki korábban a Hans Christian Andersen­­-dijat nyerte el. 'Az UNESCO tokiói regionális központja már a negyedik al­kalommal küldi el Bratislavá­­ba az Ázsiában. Afrikában. La­­tin-Amerikában élő illusztráto­rok munkáit,1 azokét, akik a legjobb eredményeket érték el a Noma Concurs nevű^ — ver­sennyel egybekötött — tokiói kiállításon. Ä rendezvény időtartama a­­latt több nemzetközi találkozó­ra, szimpóziumra Is sor kerül majd. A Szlovák Nemzeti Galé­ria rendezésében sor kerül ar­ra a találkozóra, amely a ser­dülőkorú gyerekeknek szánt könyvek illusztrációinak szere­pével, fejlődésének Irányaival foglalkozik majd. Ezen a szim­póziumon — több neves külföl­di teoretikus mellett — előad majd Jiŕí Trnka, nemzeti mű­vész, neves cseh Illusztrátor is, aki világviszonylatban is meg­határozó egyénisége a gyer­mekirodalom esztétikai megje­lenítésének. A fejlődő országok illusztrá­torai számára — a Szlovák Képzőművészeti Főiskola tanári karának szervezésében — meg­rendezik azt a szabadegyete­met, amelyen a fejlődő orszá­gok tehetséges fiatal illusztrá­torai, grafikusai vehetnek majd részt. Albín Brunovský nemzeti művész és a grafikai tanszék tanárai színvonalas előadások, gyakorlati órák keretén belül nyújtanak ‘majd segítséget a hallgatóknak. A Szlovák Filmkölcsönző Vál­lalat és a ClFEj — az UNESCO nemzetközi gyermekfilm-köz­­pontja — rendezésében az idén is sor kerül az animációs fil­mek készítőinek találkozójára, ezzel kapcsolatos előadásokra, s természetesen — a gyerme­kekek nagy örömére — vetíté­sekre. A BIB -új székházában — a Dobšinský téren — három elő­kelő rendezvényre is sor kerül a biennálé idején: — „Szlovák könyvillusztráció a 20. században’ cím alatt retiospektív kiállítást rendez­nek. Fő témája a szlovák nép­mese lesz, ennek rajzokon, illusztrációkon való megörökí­tése. — A nagyközönség egy szín­vonalas fotoreprodukció-kiállí­tást is láthat, elsősorban is azokból az alkotásokból, ame­lyek a 10 évfolyam alatt el­nyerték a BIB Grand Prix-díját. — Megtekinthető lesz továb­bá a nyugatnémet Jürgen Spoiin illusztrátor kiállítása is, aki 1969-ben nyerte el az Arany­almát. E jelzett rendezvénynek ■ az egyik érdekessége az lesz, ’ hogy Spohn kiállítja itt gye­■ rek-tanítványainak munkáit is. 1 Amint ezt a fentiek is bizo : nyitják, a BIB szervezői a 11 1 évfolyam alkalmával is meg > tesznek mindent annak érdé 1 kében, hogy a siker most sí ? maradjon el, s az „ablak a vi ä lágra“ — továbbra is nyitví - legyen. Magyarok mindenütt, még földgolyónk legeldugod­­tabb zugában is fellel­hetők. Közülük pedig többen Ilyen-olyan cselekedeteikkel sokszor a több milliós példány­­számban megjelenő világlapok címoldalára is felkerülnek. íme egy -egészen friss példa: az olasz képviselöház legújabb tagja Budapesten született. A 37 esztendős, kétes hírű leány­zó a hetvenes évek elején hagyta el Magyarországot, és Rómában Cicciolina néven, a szent város pornókirálynője­­ként szerzett „hírnevet“ magá­nak. A kissé régebhi esetet viszont egy új, a közelmúltban megje­lent könyv oldalairól. Bokor Péter: Mengele doktor nyomá­ban című izgalmas riportköte­téből tudom. Az emberiség egyik legelvetemültebb gonosz­tevőjét, az auschwitzi halál­­gyár szadista „kutatóorvosát“, dr. fosej Mengelét ugyanis esz­tendőkön át szintén magyar ember, Stammer Géza rejteget­te, bújtatta. évenként ismétlődő rendez­vénysorozatról. S hogy a BIB­­-nek milyen is a rangja a vi­lágban. azt hadd illusztráljuk egy ténnyel: dr. Dušan Rollt, a BIB vezérigazgatóját megvá­lasztották az JBBY, vagyis az DNESCO zászlaja alatt tevé­kenykedő Gyermekkünyv-il­­lusztrátorok Nemzetközi Társa­sága elnökévé, mely egyesülés tulajdonképpen a „csúcsszer­vet“ képezi az említett témá­ban. A mostani kiállításra meg­nyitják a BfB új székházát is, amely egý Bratislava központ­jában található műemléképület, s amely állandó ktállitótermek­­kel, képzóművészeti szakkörök­kel, nemzetközi archívummal rendelkezik majd. Szlovákia fővárosa tehát ezzel véglege­sen is a gyermekköny-illusztrá­­ciók, a meséskönyvek egyik nemzetközi központjává vált. Ezek után szóljunk néhány szót arról, milyen Is lesz az idei. immár a tizenegyedik al­kalommal megrendezett BIB. I A gyermekkönyv-illusztrációk kiállításán előrelálhntólag 50 ország 300, képzőművésze, konkrétabban könyvillusztráto­ra vesz részt alkotásaival. Mint már hagyományosan, most is megrendezték a belső­­-építészek, a grafikusok verse­nyét, mégpedig abból a célból, hogy kiválaszthassák a leg­szebb katalógus tervet, az új BIB-emblémát és a kiállítóter­mek belső elrendezéseinek ter­veit. Virgil Droppa építőmű­vész — találkozásunkkor el­mondta: „A rendezők olyan kí­vánalommal álltak elő, amely­nek a teljesítése korántsem voll egyszerű. Mivel állandóan nő a BIB re való jelentkezők szá­ma, a Bratislava! Művészetek Házának kiállítótermeiben több panelt kívánnak elhelyezni. Személy szerint engem a fel­adat megoldására egy korábbi tapasztalat ébresztett rá: főleg a gyermeklátogatók szempont­jából volt hátrányos az, hogy magasan helyezlek el a bemu­tatott illusztrációk, könyvek zömét. így az Idén két panelt helyezünk el egymás felett, az alsó — ferde szögben beállított — táblára helyezzük a kisebb méretű, feljebb a nagyméretű grafikákat. így Jóval több anyag fér el a kiállítótermekben, s a gyerekek sem panaszkodhat­nak, a^kik kedvéért tulajdon­képpen létrejött ez a rendez­vény .. Nos, nézzük az érdekfeszitő történet előzményeit előszűr. Néhány éve igazi szenzáció­ként robbant a hír: a brazíliai Sao Paulo egyik elővárosában, Embu temetőjében megtalálták a vízbe fúlt Mengele tetemét. A Stammer név már az első híradásokban is szerepeli. Stammer Géza hamarosan misz­tikus figurává vált, hiszen csa­ládfával egyetemben a világ rendőrei, titkosszolgálatai, fel­­derítöszervezetei elől éveken át a saját birtokán dugdosta dr. Josef Mengele SS-Haupt­­sturmfiihrert, a „Halál Angya­lát“, az auschwitzi koncentrá­ciós tábor körözött volt orvos századosát. 'A szerző ezt követően járt -*• történelmi visszaemlékezéseket kutatva — a Magyar Televízió Századunk szerkesztőségének forgatócsoportjával 1985 őszén Brazíliában. S barátai termé­szetesen bemutatták a 12 mil­liós Sao Paulo parkvárosában, jómódban élő Stammer Gézá­nak is. Ekkorra már bizonyos­sá vált: az idősödő földmérő 1961-től egészen 1974-ig, tehát tizenhárom hosszú esztendőn át valóban szállást és élelmet, de legfőképpen menedéket biz­tosított Hitler fanatikus, fehér­­kesztyűs fasiszta bérgyilkosá­nak. De hát kicsoda is a szóban forgó Stammer Géza valójá­ban?- Egy Szentes melletti nagy­községben, Mindszenten szület­tem — mondja a tévékamerák és mikrofonok előtt zajló be­szélgetés során —, s én — je­lenti ki büszkén Bokor Péter kíváncsi kérdésére — nem vol­tam nyilas a háború alatt, és nem is foglalkoztam politiká* val. Csak a Sulyok Dezső-féle Magyar Szabadság Párt érde­keli. A történelem viszont azóta mást igazolt. A Sulyok-párt a Auschwitzban és a szomszédos birkenaui táborban ártatlanok milliói lelték halálukat Mengele „doktor” nyomában AUSCHWITZ BORZALMAIRÓL - EGY KÖNYV KAPCSÁN „szovjet , befolyást Európából kiszorítani igyekvő" szélsőjobb oldali erőkel tömörítette. Stammer Géza már a talál­kozás elején is módfelett kész­séges. „Nekem nincs semmi rejtegetnivalóm, én igazán el­mondhatom azt a kevéskét, a­­mit tudok“ — hangoztatja egy­re-másra, s a nyíltság,az őszin­teség, a nyitottság álarca mö­gé rejtőzik, hogy ország-világ előtt mosolyogva bizonygathas­sa ártatlanságát. A riport so­nészettel szeretne foglalkozni, persze előbb meg kell tanulnia portugálul... Peter Hochbichler, a jehenészlegény“ meg is ér­kezik a szép birtokra. Másfél év múltán Stammer­­né, Gitta asszony egy újságban felfedezi házimunkásuk, Hoch­­bichler-Mengele fényképét. Dr. Josef Menyeién Paraguay­­ban több kisebb, arcváltoztaió plasztikai műtétet hajtottak végre, a háziak a fotó alapján KALITA GÄBOR Mengele /ő ideig Paraguay diktátorának, Stroessner tábor­noknak a kegyeit élvezte. Pa­­raguayban a megművelhető földterület 30 százaléka mind­össze másfél ezer nagybirtokos tulajdonában van, s közöttük sok a német származású, akik odaadó hívet voltak a náci rendszernek. Így aztán nem csoda, ha védték, bujtatták so­káig a „Halál Ángyaid"-t. Amikor üldözőt „az ártatlan doktor" nyomára akadtak, s for­róvá vált a lába alatt a talaj, Brazíliába menekült. Félbehagyom az olvasást. Az auschwitzi koncentrációs tábor­ban készített fényképeimet ve­szem szemtiqyre. Négy és fél­millió ember pusztult el az em­bertelen bánásmód, egyedi ki­­véazések és tömegmészárlások, valamint az éppen Mengele ál­tal irányított bűnös, élő szemé­lyeken végzett kísérletek kö­vetkeztében. Stammer úr, Jut eszembe hirtelen, nem hallott soha ezek­ről semmit? Nehez.en hihető el... Egyébként 1947-ben ielent meg a mű — írója dr. Nytszli Miklós nagyváradi orvos. Címe: Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban — is fényesen igazolta: a Ha­lál Angyala méltán rászolaált az akasztóiéra: Nytszli doktor kötete — magam is olvastam — hátborzongató tényirodalom, a tálélö szemtanú részletes helyzetrögzítése. Stammer Géza állítólag el­hitte Mengelének: „Nem tör­tént semmi parancsellenes szörnyűség.“ A ripon vége felé kiviláglikr Stammer Géza világképe sem állhat túl messze Mengele dok­tor szemléletétől. A hír akkortájt az egész vi­lágot bejárta: tengerbe fulladt Auschwitz egyik hóhéra, dr. Jo­sef Mengele. Holott kiváló úszónak ismerte mindenki. Az egyelőre rendelkezésre álló adatok szerint, Mengele még 797.9. február 7-én meg­halt, s Wolfgang Gerhard né­ven az embui temetőbe került. A sírhant olásra, az ügy kitu­­dódása után. azonnal sor ke­rült. Az azonosítást többek kö­zött ismét eay magyar szár­mazású személy. Marlene Fe­nyő Pereira de Matos végezte. A neves szakember egyönte­tűen meaállapítoita: az exhu­mált férfi valóban Mengele 'doktor volt. Érdemes lenne kételkedni a szavaiban? ZOLCZER LÄSZLÖ mégis azonnal felismerik: ő Mengele, a körözés alatt álló iáborús bűnös. Távozásra szó­­'UJák fel ugyan, ám még több mint tíz évig megtűrik maguk között. „Elvégre — vallják —, elmenekülhetett a bíróság, a leszámolás elöl, hát olyan na­gyon nagy bűnös mégsem lehe­tett.“ Valóban? Nos, nézzük: Dr. Josef Men­gele SS Haupsturmführer, or­vos százados 1911. március 16-án, a bajorországi Günzburg­­ban született. Kedvesen, mo­solygósán, kesztyűs kézzel, lo­­vaglópálcájával fényesre suvic­­kolt csizmaszárát csapkodva Európa számos országából ön­kényesen elhurcolt emberek százezrei közül válogatta ki az azonnali elpusztításra ítélteket. Akit egy intéssel jobbra vagy balra küldött — meghalt. Akit a másik oldalra irányított — még élhetett ideig-órátg. Csak parancsra cselekedtem, érvelt Stammeréknak, ha háborús sze­replése bármikor is terítékre került. Tényleg így lett volna? к Akadt nem egy német orvos, aki Auschwitzban megtagadta a halálgyári szolgálatot. A világit kötelez... BIB - szeptember 9-töl október 10-ig rán több ízben bizonyíthatóan nem őszinte, sokszor elferdíti az igazságot, mondanivalóját vétke mentésére használja fel Stammer úr két tengerész­­kapitány fiával és feleségével együtt egy Sao Paulo melletti fazendán, dzsungel ölelte tete­mes birtok közepén álló rezi­denciájukban él. Vajon, ötlik fel Bokor Péterben (is/ a kér­dés, Brazíliában ilyen jól meg­fizetik a földmérőt? Vajon ho­gyan sikerült ilyen gyorsan és biztosan jelentős vagyonra szert tennie a Brazillába nincstelen bevándorlóként érkező geodéta Stammer Gézának? Ilyen gyor­san meg lehetne gazdagodni a világ talán legjobban eladóso­dott országában? Bizonyos el­lenszolgáltatások is szerepet Játszhattak a hirtelen meggaz­dagodásban ... Mengele háború utáni törté­nete pedig dióhéjban emígyen szól: a Sao Paulában működő magyar katonai bajtársi klub «egyik tagja, a „Langer“ (a „Hosszú“J egy „svájci urat“ ajánl Stammer Géza bizalmába, pártfogásába. Intézőnek, amo­lyan házi mindenesnek — úgy­mond — kiváló lenne. Az illető birtokot akar vásárolni, tehe-Auschwitzban akasztúfán végezte a halálgyár parancsnoka (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents