Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-01 / 30. szám
1987. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Előtérben a gabonatermelés belterjesítése A Nyugat-szlovákiai kerület legnagyobb járása a Lévai (Levice). összesen 155 ezer hektár területet foglal el. A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 113 ezer. a szántóterület pedig 93 ezer hektár. A járás mezőgazdasági területén 26 egységes földműves-szövetkezet, két állami gazdaság és négy kooperációs üzem gazdálkodik — a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörében. A felsorolt adatokat figyelembe véve sem lényegtelen, hogy a járás mezőgazdasági üzemei milyen eredménnyel gazdálkodnak. Már azért sem, mert a járás gazdaságai a gabonaféléket a szántóterület 57 százalékán, ^zaz több mint 49 ezer hektáron termelik. S jól tudjuk, hogy a gabonafélék ebben az ötéves tervidőszakban stratégiailag is a legfontosabb növénykultúráink közé tartoznak. Hiszen termelési volumenjük határozza meg továbbra is az alapvető élelmiszerekből való önellátottsáeunk fokát. Azt, hogy mennyi tejet, tejterméket, húst és tojást adhatunk a lakosság asztalára. Arról nem is beszélve, hogy többlettermelés esetén exportra is szállíthatnánk. 1 Ha átfogó képet akarunk alkotni a járás mezőgazdaságáról nem feledkezhetünk meg a termőhelyi adottságairól sem. Ezek pedig nem éppen a legkedvezőbbek. Bár a járás mezőgazdasági területének 79 százaléka kukoricatermelő. 12 százaléka pedig a répatermelő körzetbe tartozik — a burgonyatermelő körzet mindössze 9 százalékot foglal el — a talaj és az éghajlati adottságok nagyon megnehezítik a földművelők helyzetét. A járás déli részein többnyire aszályos mikroklíma. uralkodik, az északi dombos területeken pedig az egyenlőtlen, lejtős terepviszonyok, a kedvezőtlen víz- és levegőháztartást!, sekély termőrétege talajok nehezítik a növénytermesztők munkáját, igyekezetét. Említést érdemel, hogy a savanyú kémhatású talajok a szántóterületnek több mint 67 százalékát foglalják el. Hosszú éveken át a szabályozatlan Ipoly és Garant több mint hatezer hektárnyi területet árasztott el évente. Az idén a mederszabályozást munkák túlnyomó hányada befejeződött, azonban ez sem oldotta meg teljes mértékben a „vízgondokat“ mivel tavasszal az altalajvíz közel kétezer hektárnyi területet károsított. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a felsorolt nehézségek ellenére a növénytermesztés eredményei évről évre javultak. A növénytermesztés bruttó termelési értéke az 1981-ben elért 675 millió koronás értékről 1985-ig 855 millió koronára nőtt. A gabonatermelésben kitűzött feladatokat azonban a fokozott Igyekezet ellenére sem sikerűit teljes mértékben teljesíteni. A tervnek mindössze 92,2 százalékban tettek eleget és a gabonatermelésben elkönyvelt kiesés elérte a 96 ezer 900 tonnát. Az öt év átlagában a hektárhozamok a tervezett 4,95 tonnával szemben csupán a 4,73 tonnás értéket érték el. Valamivel kedvezőbb volt a helyzet a kalászos gabona termelésében, ahol az elért 4,78 tonnás átlaghozammal a tánunk van az első félév, jócskán benne járunk a most már mindent eldöntő másodikban. Elkészültek a kimutatások, amik azt hivatottak bizonyítani, hogy a kitűzött feladatok vajon teljesítve lettek-e. De mi van ak kor, ha hiba csúszott a számításba és objektív vagy szubjektív okoknál fogva a terv csak terv maradt? Erről, pontosabban a tejeladást kötelezettségek hiányosságairól beszélgettünk Klostermann Miklós mérnökkel, a Dunaszerdahely! (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági igazgatóság állattenyésztési osztályvezetőjével. — Sajnos, az elmúlt félév nem volt sikerekben gazdag a mezőgazdasági üzemeinkben, már ami az állattenyésztés szakaszát illeti. Szarvasmarha-állományunk megsínylette a zord telet, a hiányos összetételű takarmány alapot. Ennek tudható be, hogy a tejértékesttésl kötelezettségüket az egyes üzemek nem, vagy csak a minőség rovására teljesítették. Mindenesetre a 46,6 százalékra tel lesi tett éves terv 1,5 millió liter tej hiányát takarja. Hogy miért történik mindez? Én nem vagyok híve az okok egyoldalú magyarázásának. Természetesnek tartom, hogy minden hibát nem lehet az emberekben keresni, s ugyanígy nem lehet csak az elmúlt év kedvezőtlen Időjárását okolni a jelen eredmények, illetve eredménytelenségek láttán. Tény azonban, hogy sok függ mindkét tényezőn. Említettem a takarmányokat, amelyek ugyan mennyiségi szempontból a rendelkezésre álltak, csak az összetétellel voltak komoly gondjaink. PélA tejtermelésben mind mennyiség mind ndnöség tekintetében szép eredményeket érnek el a Nagymegyeri (Calovo) Eisz tehéngondozói Fotó: Tóth József jelen tartalékaira számíthatunk. Ennél az egyirányú ta karmányellátásná! fennáll az a veszély, hogy a tejtermelés ugyan emelkedik, de a későbbiek folyamán baj lesz a reprodukcióval. Az állatok szaporodás-blológiai folyamata lelassul, vagy teljesen leáll, ami a születések számának stagnálását, imám MERLEHN dául silókukoricából a vártnál kevesebb termett, amit aztán igyekeztek a mezőgazdasági üzemek különféle melléktermékekkel — cukorgyári répaszelet, kukoricaszár — helyettesíteni. Mondanom sem kell, hogy ennek nemcsak a minősége, de az összetétele sem volt jó, ... de hát így utólag — a szükség törvényt bont. Ezt tetézte még a járásunkban tapasztalt kedvezőtlen helyzet, ami a lucernatermesztést Illeti. 1986-ban a lucerna össztermésének csupán 30 százaléka érte el az első minőségi osztályt. Számomra érthetetlen, hogy ebben a Járásban, ahol a gabonatermesztésben élen Járunk, a lucernatermesztésben évről évre roszszabodik a helyzet. A fő hiba abban rejlik, hogy a kaszálást későn kezdik és nem tartják be a fő technológiai előírásokat. Valamikor a parasztember a lucernaszénát korán reggel kezdte el begyűjteni, míg most akár dél körül is ezzel foglalatoskodnak. A legtöbb fehérjét tartalmazó levelek így aztán könnyebben lerázódnak, kárba vesznek. Jelenleg az első kaszálás a kedvezőtlen időjárás miatt elég rossz minőségű volt, és a hozammal sem vagyunk elégedettek. Remélhetőleg a második kaszálás hozama, no meg a zöldtakarmányok Javítják majd a takarmányalapot s beltartalmiiag is kiegészítik. Természetesen az állatállományunknak nemcsak fehérje, hanem keményítő tartalmú takarmányra ts szüksége volna, de mivel az elmúlt évről nem maradt takarmányunk, így csak a illetve megszűnését hozná maga 6tán. Mindenesetre igyekszünk a lehetőségekhez mérten ezeket a problémákat megakadályozni, vagy legalábbis mérsékelni. Visszatérve ar hiányzó tejmennyiséghez. Annak ellenére, hogy a járásunkban fellépő másfél millió literes tejhiány egy valóban komoly mennyiség, a lakosság ennek hiányát nem fogja érezni. A Nagymegyeri (Calovo) Tejgyárban ugyanis csökkentették a szárított tej gyártását, így több tej marad közellátásra, illetve tejtermékek gyártására. Járásunkban a mezőgazdasági Igazgatóság által Irányított üzemek közül hadd említsek néhányat ahol mennyiségileg a legjobb eredményt érték el. így példán! a Nagymegyeri Efs*. -ben 1(10,4, a Felsűpatonviban (Horná Potôfl) 101,3, a bácsiban (Lóé na Ostrove) 100.8, a Dióspatonyiban (Orechová Potôň) 107,3, a Padányiban (Padáň) 102,8 százalék. Ami a minőséget illett nem lehetünk teljesen elégedettek. A blahovái szövetkezetben például az első minőségi osztályban értékesített tejmennyiség csupán 58,5 százaléka az összmennylségnek. Az Albárl (Dolný Bar) Efsz-ben még rosszabb a helyzet, ott mindössze 24,8 %-ék az 1. osztályú tej mennyisége. A tej minősége mellett újabban egy másik problémával is szembe találtuk magunkat. Ez pedig a tej zsírtartalma. Míg országos viszonylatban ez az érték úgy 3,694 százalék körül mozog, addig járásunkban ez csupán 3,567 százalékot tesz ki- Tudom, hogy ez nem Is tűnik nagy eltérésnek, de ha meggondoljuk, hogy 1 százalékos veszteség 65 fillérnek felel meg. akkor könnyű kiszámítani, hogy mekkora összegre rúg ez a hiány. Mezőgazdasági üzemeink részéről az utóbbi időben egyre több panasz érkezik a tejüzem felé. Ezt a problémát mielőbb orvosolni szeretnénk, mégpedig úgy, hogy azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a legalacsonyabb zsírtartalmat állapítottak meg, oda mi Is kimegyünk, és három mintát veszünk a te)ből. Egyet a jmi (igazgatóság) részére, egyet a tejüzem és egyet a szövetkezet részére. E három mintát aztán különböző, egymástól független laboratóriumban elemeztetjük. Az eredményeket természetesen végül összehasonlítjuk. Remélem, hogy ezzel a módszerrel hozzájárulnak a korrektebb kapcsolatok kialakításához. A járást mezőgazdasági igazgatóság már évek óta ún. aktivistákat foglalkoztat a járás valamennyi szövetkezetében. Ezek a dolgozóink hivatottak arra, hogy az őket foglalkoztató mezőgazdasági üzemekben a termelés minden szakaszán észlelhető hiányosságokat jelentsék, illetve segítsenek azok kiküszöbölésében. Mivel az Igazgatóságon csak mi négyen dolgozunk az állattenyésztési osztályon, az aktivisták jelenléte nagyon fontos. Ennek ellenére ml Is ki-kí járunk, főleg a délutáni etetéseket szoktuk megtekinteni, és mondhatom, hogy sokszor helytelen takarmányozási módot lát Ilyenkor az ember. Remélem, hogy a már érvényben levő ZEUMS I. és ZEUMS II., azonkívül a különféle prémiummutatók — amik nemcsak a tej mennyiségére, hanem a minőségre is vonatkoznak — nagyban hozzájárulnak majd a jobb. minőségesebb tej előállításához. A jövőben szigorítani fogjuk az ellenőrzéseket az állattenyésztés szakaszán. Tanfolyamokat szervezünk, ahol a legújabb ismeretekkel fogjuk a hallgatókat megismertetni, stb. Hogy mért van erre szükség? Állítom, hogy az ismétlés a tudás anyja, s a jó szakembernek is szüksége van néha egy kis tananyag-felelevenítésre. Szükségesnek tartom az új Ismeretek szüntelen feltárását, az új gondolkodás, a szemléletváltás megvalósulását, s a tudományos-műszaki ismeretek bevezutését a termelésbe. Ez utóbbira a legfrissebb példa amit nagyon szeretnénk a legrövidebb időn belül alkalmazni, az a járási agrolaboratóriummal közösen működő számítógépes központ. A számítógépbe betáplálnánk az egyes szövetkezetekben adagolt takarmány mennyiséget és összetételt, vagyis azt, amit egy bizonyos idő leforgása alatt az állatállománnyal megetettek. A végeredményből aztán levonhatnánk a tanulságot, hogy k! milyen hibát követett el, Illetve mit csinált jól. Tehát alkalmazkodnunk kell a kor adta lehetőségekhez és az adott technikai és technológiai megoldásokhoz. A növekvő igényeknek csak Így tudunk eleget tenni. — Szitás — termelési tervet 95,38 százalékra teljesítették, Ezzel szemben a szemes kukorica termelése Igen kedvezőtlenül alakult. A 4,48 tonnás hektárhozam mindössze 79,51 százalékos tervteljesítéshez volt elegenddő. Nem véletlen, hogy a járásban részletes elemzés alá vetették a gabonatermelés helyzetét. Megállapították, hogy a már említett többnyire termőhe'yt adottságokból eredő objektív tényezők mellett számos szubíektív tényező is hozzájárult a gyenge eredményekhez. Egyebek között az irányító- és a szervezőmunkában tapasztalt hiányosságok, de főleg az agrotechnikai intézkedések be nem tartása. Igazolták ezt több esetben a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eltérő eredményei. A különbözet <Ш-0,94 tonna között ingadozott mikrokörzetenként. Az aprólékos és tárgyilagos elemzés álapján az 1986-1990- -es évekre kidolgozták a gabonatermelés komplex intenziftkálási programját. Erre már azért is szükség volt, mert a 8. ötéves terv előirányzata értelmében évi állagban 254 ezer tonna gabonát és 6 ezer tonna hüvelyest kell termelniük. A belterjesttő intézkedések rangsorában kiemelt helyre kerültek a talajjavítást munkák. A beruházásos és nem beruházásos meliorációs beavatkazások elsősorban az áradások által sújtott területeket — nr'ntegy 6 ezer 500 hektárt — érintenek. Ennek keretében kiemeli helyet kapott a meliorációs meszezés, az altalajlazítás és a szerves trágyázás. A 8. ötéves tervidőszakban 50, összesen 418 ezer köbméter befogadóképességű szilárdított mezei trágyatelepet építenek. Az tstállótrágya megfelelő kezelését fokozatosan az agrokémiai vállalat veszi át. A vizenyős területek lecsapolása érdekében több mint ezer hektárnyi területet alagcsöveznek, majd elvégzik az ezt követő talajjavítást munkákat is. További 600 hektárnyi területen megkezdik a lecsapolási munkákat, melyeket 1991-re fejeznek be. Tavaly a járás öntözhető területe meghaladta a 19 ezer hektárt. Az elkövetkekezendő Időszakra az öntözési lehtőségeket további 500 hektárral bővítik. A belterjesttő intézkedések között megkülönböztetett ffgyeimet szentelnek a megfelelő vetésforgó kialakításának. Ennek érdekében a 8. ötéves tervidőszakban 12 ezer 900 hektárra bővftik az évelő takarmánynövények vetésterületét, ami 15 százalékos részaránynak felel meg. A búza után termesztett búza területét 8 százalékra kívánják csökkenteni. Ezen a területen viszont igyekeznek majd az elővetemény kedvezőtlen hatását mérsékelni a vetésforgót megszakító növények, illetve intézkedések széles skálájának a bevezetésével. Például fokozott szerves trágyázással, zöldtrágyázással, az eiőveteinényre kevésbé érzékeny őszi búzafajták — Vala, Slávia — termesztésével, a gombaölő szerek alkalmazásával stb. A stabil hozamoknak további alapvető előfeltétele a megfelelő fajtaválaszték. E tekintetben a fő céljuk szélesebb fajtaválasztékot alkalmazni különböző tenyészidejű fajták kiválasztásával. Az utóbbi két esztendőben az őszi bóza fajtaválasztékában előtérbe került, a Viginta, az Iris, az Ágra és Danúbia a tavaszt árpa választékában pedig a Rubín, a Bónus, a Korái és az Opái. A gabona minőségének javítása érdekében 1990-ig 11 gabonatárolót kívánnak építeni, s ez lehetővé tenné 36 ezer tonna gabona tárolását. Továbbá 5 új gépsort állítanak üzembe a gabona betakarítás utáni kezelésére. Tökéletesítést kíván a tápanyagpótlás is, amelyet az intézkedések értelmében talaj- és levéielemzés alapján irányítanak. Különös hangsúlyt helyeznek főleg a nitrogénes műtrágyázásra, ahol az osztott adagolást alkalmazzák. Továbbá előnyben részesítik a cseppfolyós műtrágyák alkalmazását A növényvédelemben fokozatosan áttérnek majd az integrált növényvédelem elemeire, maximális mértékben kihasználva az előrejelzést. Tökéletesítik az alap agrotechnikát is ahol az agrotechnikai határidők betartására és a minőségre helyezik a fő hangsúlyt. Ezen túlmenően a géppark korszerűsítésére és felújítására is sor kerül. Az intenzifikáciős program megvalósításának fontos eszköze lesz a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazása. Emil Krajői mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság egyik vezető agronőmusátől megtudtam, hogy az utóbbi esztendőkben a növénytermasz tés szakaszán szé’es körben alkalmazzák a hazánkban meghonosodott termelési rendszereket. így például az őszi búza vefőmagtermelésében 3 ezer 670 hetkáron, a tavaszi árpa termesztésében pedig 1890 hektáron a Trebaticei Termelési Rendszert alkalmazzák. A 794 hekiárny! lencsét a Légi (Lehnice) Termelési Rendszerben termesztik. A borsó 1406 hektárnyi termőterületén a Vajnoryi Termelési Rendszert alkalmazzák. A Bánovcei Állami Gazdaság repcetermelési rendszerével pedig 750 hektáron próbálkoznak. A napraforgót 2 ezer hektáron az ekeesi (Okoő), 1456 hektáron pedig a voderadyi rendszerben termelik. A szemes kukorica termesztésében a BKR-t alkalmazzák, A termelési rendszerekkel szerzett eddigi tapasztalataik igen kedvezőek. Az idén annak ellenére, hogy a tavaszi beindulásnál két hetes késedelem volt a kalászos gabonafélékből, aránylag jó termés várható. Erre utalnak főleg a járás déli részein az aratás eddigi eredményei. Per sze ahhoz, hogy értékelhessük az idei eredményeket, be kell várni az aratás végét. Az idén az aratást 45 ezer 494 hektáron végzik, ebből a kalászos gabonát 42 ezer hektárról. Egy kombájnra átlagban 76,8 hektárnyi aratni való terület jut Minden bizonnyal az Ide: eredmények aprólékos elemzé se ts további tapasztalatokká és tanulságokkal járul majd hozzá a célul tűzött intenzifiká ciós gabonaprogram megvalósí fásához. KLAMARCSIK MARI/
