Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-01 / 30. szám

1987. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES 11 szämItAstechnika AZ AGRÄRIPARBAN 'Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma tudoményps­­-müszaki bizottságának tavalyi, har­madik ülésén hagyták jóvá „Szlová­kia mezőgazdasági és élelmiszer-ipari elektronizátási terve az 1990-ig terje­dő időszakra“ elnevezésű dokumentu­mot, amely előirányozza, hogy az ágazat mely területein sziikséeszeríí a számítástenhn'kai, automatizációs és híradástechnikai eszközük eddigi­nél jóval szélesebb körű gyakorlati alkalmazása. A bizottság tagjai meg­határozták. hogy az egyes részfelada­tok teljesítéséért, a szervezés irányí­tásáért mely szervezetek, illetve in­tézmények felelősek. A Csehszlovák Mezőgazdasági Aka­démia XXVI. plenáris illésének hatá­rozatai alapján a tudományos-műsza­ki bizottság tagjai több új intézke­dést foganatosítottak az elektronizá­lást program müszakt-anyagi feltéte­leinek biztosítása érdekében. A mező­­gazdaság és az élelmezésügy elektro­nizálást terve az alábbi területeket érinti a leginkább: — a termelési források jobb értéke­lését a takarmányok, műtrágyák, vegyi anyagok, az energia és az éld munka hasznosítása terén; csökkentése. Nagyon fontos a beliize­­mi önelszámolási módszer előnyei­nek hasznosítása a közgazdasági, il­letve szociális jellegű információk alapján. E fontos cél elérése érdeké­ben több szervezési, illetve káder­problémát kell mielőbb megoldani. Egységes módszertani eljárást szük­séges kidolgozni az információfeldol­gozás automatizált rendszerének be­vezetésére és alkalmazására. Ezen a téren főleg a műszaki-gazdasági dol­gozókra vár nehéz feladat. Fontos a vállalatokon belüli szervezési részle­gek (osztályok) rendszerének kiala­kítása az egységes számkódok beve­zetése érdekében, amely lehetővé te­szi a költségek és a teljesítmények egvséges meghatározását. Az információs rendszert összhang­ba kell hozni a vállalaton belüli rész­legek szervezési rendszerével. Csakis így érhető el a költségek csökkenté­se, a termelési források ésszerűbb hasznosítása, vagyis a termelés gaz­daságosabbá tétele, ahogyan ezt a CSKP XVII. kongresszusának határo­zatai megszabják. Az elektronizálási program feladatainak megvalósításá­val a kővetkező problémakörök ke­rülnek előtérbe. V ■ ; v. • ... Stefan Krajčovič illusztrációs felvétele — az állóeszközök ésszerűbb haszno­sítását; — a szarvasmarha-állomány szapo­rodási mutatóinak javítását; — a termeléshez szükséges kölcsö­nök. illetve raktárkészletek csök­kentését; — a munkaszervezés hatékonyságá­nak fokozását; — az önelszámolási rendszer tökéle­tesítését; — 8 vezetők adminisztratív munkájá­nak csökkentését. Az elektronizálási terv feladatainak sikeres teljesítése szükségessé teszi az ágazat szervezetei közötti megfe­lelő munkamegosztást. A kerületi, il­letve járási mezőgazdasági igazgató­ságok az Irányítást és Számítástech­nikai Ésszerűsítő Vállalattal közösen felelnek az elektronizálás fejleszté­séért és alkalmazásáért. Szakembe­reik figyelme mindenekelőtt a prog­ram üzem) szinten való megvalósítá­sára, valamint az Irányítás tökélete­sítésére fog tránvulni. Az Irányftási és Számítástechnikai Ésszerűsítő Vállalat (ISZÉV) felelős az automatizált információs rendsze­rek kidolgozásának módszertani irá­nyításáért. E célból a prágai Agrodat Vá'Ialatta! közösen kutató-fejlesztő munkát végez, számítástechnikai programokat dolgoz ki, terv- és prog­ramtárat vezet, tanfolyamokat szer­vez. A Rovinkal Mezőgazdasági Gépészeti Kutatóintézet a technológiai folya­matok elektronizálásáért válla! fele­lősséget, s ezzel kapcsolatban mód­szertani és koordinációs tevékenysé­get Is végez. Az ágazat tervezéssel foglalkozó intézeteinek dolgozói első sorban a korszerű elektronikai esz­közök alkalmazásáért, valamint az újonnan javasolt technológiai folya­matok üzemi bevezetéséért felelősek. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetek, illetve kutatóintézetek igazgatót és vezetői felelősek a szá­mítástechnikai módszereknek az irá­nyítómunkában való alkalmazásáért, a technológiai folyamatok elektroni­zálásáért valamint a matematikai modellezés hasznosításáért. Az ágazat egyik kulcsfeladata a mezőgazdasági termelés költségeinek A szociális-közgazdasági informá­ciók automatikus feldolgozásának kérdésköre, amelynek a vezetők, saj­nos, nem szentelnek kellő figyelmet. Jelenleg, amikor a mezőgazdasági termelés növelésének extenzív (kül­ső) forrásai kimerültek, a hatékony­ság fokozása csakis belterjesítési módszerekkel érhető el. Ezzel szoro­san összefügg a termelési források kihasználásának optimalizálása. A mezőgazdasági -ipari komplexumon belüli integráció növelésével egyre fontosabb szerepet kap a szociális -gazdasági információk feldolgozásá­nak valós értékelése. A jelenlegi öt­éves tervidőszak előttünk álló évei­ben várható továbbá a mezőgazdasá­gi információs rendszer „rákapcsolá­sa“. a statisztikai, biztosító- és bank­­rendszerekre. Az újratermelési folyamat Irányítá­sának másik területén, a tervezésben is, szükséges a számítástechnika ed­diginél jóval szélesebb körű gyakor­lati hasznosítása. Ismeretes, hogy ter­melési forrásaink, nyersanyagaink és energiáink kimerüiöben van. Változik a helyzet a külföldi piacokon, s egy­re nagyobb szerepet kap a tudomá­nyos-műszaki Ismeretek alkalmazása. Állandóan nőnek az igények a komplex programokkal, illetve variá­ciós megoldásokkal szemben. Külö­nösen a termelési folyamatokban rej­lő kiaknázatlan tartalékok feltárása terén kap fontos szerepet a korszerű számítástechnika. A szakemberek jól tudják, hogy új opitimalizálási mód­szerek. modellek és algoritmusok ki­fejlesztésére lesz szükség. Mezőgazdaságunk tervszerű Irányí­tásának tökéletesített rendszere fi­gyelembe veszt a vállalatok műsza­ki-anyagi, közgazdasági, biológiai és biotechnológiai sajátosságait, jelen­leg már több modell és szabályozó (normatíva) várja a gyakorlati hasz­nosítást, ám a mezőgazdasági szak­emberek nem nagyon élnek az új le­hetőségekkel. Az operatív irányítás fterén főleg a mikroszámítógépek bevezetésével ú( fejezet kezdődött az SZSZK mező­­gizdasáeában. A Robotron és az SMEP számítógépcsaládokba tartozó R 1715, A 5130. A 5120. SM 50/40 és az SM 50/50 típusú mikrogépek vi- j szonylag olcsók. Másik előnyük, hogy j összeköthetek az Irányítási és Számí­tástechnikai Ésszerűsítő Vállalat na- j gyobb számítógépeivel, példán! az ЕС 1045, 1055, 1030 és a 1033 típu­­súakkal. Az operatív irányítási prog­ram rendszerei alkalmazhatók az em­lített számítógépeken. Az eddigiek so­rán sikeresen alkalmazzák a szarvas­­tnarha-állomány irányított szaporodá­sánál, az etetés optimalizálásánál vagy pedig a közlekedési nehézségek megoldásánál az operatív irányítási terveket. A mikroszámítógépek beve­zetését és felhasználását is Jobban kell irányítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a hamarjában számító­gépet vásárolni óhajtó mezőgazdasági tizem képviselői hibásan döntenek, mivel nincs tapasztalatuk a számító­gép üzemeltetése, illetve a progra­mok fejlesztése terén. Az újonnan bevezetett és meglevő technológiai folyamatoknál szükséges a mikroelektronikai eszközök, illetve alkatrészek vagv részelemek eddigi­nél szélesebb körű bevezetése. A fel­­használás legfontosabb területei: — az automatikns szabályozó- és adagolórendszerek: — az automatikus üzemeltetésű szá­rítók, raktárak, üveeházak, labo­ratóriumi berendezések; — a tej minőségének, az állatok sú­lyának mérése; — я takarmányok adagolásának opti­malizálása; — a hő- és fényszabályozók irányí­tása. A személyi számítógépek (IBM PC. PP 05,06) segítségévei az Irodai ad­minisztratív munka is megkönnyíthe­tő. Gondoljunk csak a különféle táb­lázatok elkészítésére, a feladatok el­lenőrzésére vagy más munkafolyama­tokra. A szövegszerkesztő mikroszá­mítógépek és a szővegfordító progra­mok meggyorsítják a feladatok vég­zését, a szövegírást, a sokszorosítást vagy lehetővé teszik az információk tárolását. Az adatok hasznosítására alkalmazott berendezéseknek köszön­hetőié? lehetőség nyílik a számítógé­pek optimális területi elosztásának megvalósítására, s a közvetlen infor­mációtovábbításra. Az Irányítási és Számítástechnika) Ésszerűsítő Vállalat a jövőben úgy­nevezett mérnöki szolgáltatások há­lózatának a kialakítását is tervezi. Erre nagy szükségük van a mezőgaz­dasági üzemeknek és szervezeteknek az új számítógépek és automattzációs eszközök vásárlásánál, illetve a meg­lévők kihasználásánál. A mérnöki szolgáltatások igénybe vehetők majd az analitikus felkészülés, tervezés és műszaki fejlesztés során, a konkrét irányftási rendszerek kidolgozásánál. Az elektronizálási terv megvalósí­tásának nehézségei; x — az ügyfélszolgálat minőségi hiá­nyosságai és magas ára; — a nem teljes számítógéprendszerek szállítása; — a külső mágneses tárolók és mé­rőeszközök hiánya; — az elektronikai termelés ismert problémái. Ezen nehézségek áthidalása jelen­tősen meggyorsíthatja az elektroni­zálási program megvalósítását az ag­ráripari ágazatban. RNDr. IZSOF BÉLA Hírnevükhöz méltóan A kenyércsata sikere nagymér­tékben függ a szemveszteség mi­nimálisra csökken­tésétől, a megter­mett gabonafélék szakszerű tárolásá­tól s nem utolsó­sorban a felvásár­lóüzemek felké­szültségétől, az ott dolgozók hozzáál­lásától és felelős­ségtudatától. Tóth József, a Nyugat­­-szlovákiai Mező­gazdasági Felvá­sárló és Ellátó Vállalat dnnaszer­­dahelyi (Dunajská Streda) üzemének igazgatója elmond­ta, hogy az aratás előtti műszaki szemlén jól vizs­gáztak a gépek és berendezések. Az idén is elsődleges cé'juk, hogy a ga­bonafélék rugal­mas átvételével, tisztításával, szárí­tásával, illetve utó­kezelésével eleget tudjanak tenni a szigoró minőségi követelményeknek. Már a múlt év őszén, a szemes ku­korica szárításának befejezése után alaposan átvizsgálták a műszaki be­rendezéseket és a tárolókat. Az így szerzett tapasztalatok alapján hatá­rozták meg a karbantartási, felújítá­st munkák menetét, illetve sorrend­jét. Az idei műszaki szemlén való si­keres helytállás arról tanúskodik, hogy a dunaszerdahelyiek ismét jól megszervezték a munkák végzését, s idejében felkészültek a termés fo­gadására. A hagyományoknak megfelelően úgy készültek fel, hogy az esetleges kedveződén időjárási viszonyok se okozzanak akadályt a termés rugal más átvétele és utókezelése során. Ismét nagy figyelmet szenteltek a dolgozók továbbképzésének, a mun­kabiztonsági és tűzmegelőzést szabá­lyok felelevenítésének.. A zökkenő­­mentes felvásárlás érdekében sort kerítettek a laboratóriumi dolgozók szakmai oktatására, továbbképezték a raktárosokat, szárítómestereket és mindazokat, akik részt vállalnak a közvetlen átvételi és utókezelési mun­kálatok végzéséből. Az üzem vezetősége ügyel arra, hogy mind a tizenegy felvásárló­részlegen megakadályozzák a gabona befülledését, mivel a gazdaságokból a búza és az árpa nem teljesen érett állapotban kerül az üzem raktáraiba. Ezért a károsodás, illetve minőség­­romlás megakadályozása miatt tisztí­tani, szárítani, utókezelní kell a ga­bonát. Az igazgatótól megtudtam, hogy kalászosokból az állami alapba 62 ezer 200 tonnát vásárolnak fel. ebből 40 ezer 500 tonnát tesz ki a búza, a többi pedig árpa. Ezenkívül 69 ezer tonna takarmánybúza. 1360 tonna hü­velyes, 7 ezer tonna takarmányárpa, 825 tonna burgonya és 10 ezer tonna lucernakészítmény átvételére kötöt­tek szerződést. A gabonafélék felvásárlása és rak­A sikértartalom vizsgálata (Fotó: Kalita Gábori tározása fajták szerint történik, hogy eleget tudjanak tenni a minőséggel kapcsolatos követelményeknek. A sör­árpát is külön vásárolják fel, Illetve kezelik, ügyelve arra, hogy a nitro­géntartalom ne haladja meg a 10 százalékot. Közismert ugyanis, hogy a túlzott fehérjetartalom következté­ben a sörárpa elveszíti feldolgozást éi ékét. Az utóbbi években jelentősen ja­vultak a szárítás és a raktározás fel­tételei a Dunaszerdahelyi járásban. Míg 1980-ban napi három műszakos üzemeltetéssel csupán 3 ezer 800 ton­na gabonát tudtak szárítani, addig ez a mennyiség az idén 5—6 ezer tonnára növekedett. A mezőgazdasági üzemek további 4 ezer 700 tonna szá­rítására képesek, ami járási méret­ben nagyjából összhangban van a kombájnok napi teljesítményével. A raktározási körülmények és lehetősé­gek is jobbak a korábbi évekhez vi­szonyítva. A felvásárlórészlegek vezetői a fe­lesleges várakozások, torlódások el­kerülése érdokében megkövetelik a mezőgazdasági üzemek képviselőitől, hogy a kidolgozott ütemterv szerint, megfelelő fajtaösszetételben szállítsák a gabonát a kijelölt helyekre. Ha az Időjárás következtében módosítani kell a tervet, azt a termelők kötele­sek bejelenteni a felvásárlóüzem dol­gozóinak. A felvásárlók egyben arra kérik a termelőket, hogy a torlódá­sok megakadályozása érdekében az esti órákban is szállítsák a termést. Az idei munkacsúcs során is nagy figyelmet fordítanak a felvásárlásban részt vevők szociális ellátására, gon­doskodnak a dolgozók étkeztetéséről, frissítők szállításáról. A dunaszerda­helyi üzemhez tartozó felvásárlórész­legek vezetői és dolgozói az idén is hfrnevükhöz méltóan szeretnének helyt állni a gabonafelvásárlás során. KRASCSENICS GÉZA JEGYZET Igazi Júliusi kánikula. Aki csők teheti, vizközelbe siet. A nap­­imádók, a szabadságukat töl­tök talán elképzelni sem tudnának kedvezőbb Időt. A munkában levők már nem Ilyen egyértelmű lelkese­déssel fogadják a rekkenö hőséget. A külföldiek által is bőven látoga­tott mátyusföldl kisvárosban naponta — különösen a hétvégeken — több ezren keresnek felüdülést a vízpar­ton. Az üdülök többsége személygép­kocsival érkezik. A parkolás már évek óta gondot okoz, de ez, úgy lát­szik, nem nagyon bosszantja a város vezetőit. így, főleg a hétvégeken, a környező városokból és falvakból ér kezők ott állítják le autójukat, ahol néhány négyzetméternyi szabad terü­letet találnak. Sokan a házak előtti virágágyások zöldjét vagy a Járdát nevezik ki jobb híján autóparkoló­­nak. Azoknak, akik a vonatot vagy pe­dig az autóbuszt választják közleke­dési eszközül, legalább a parkolásra nincs gondjuk. Igazi vendégfogadásra azonban ők sem számíthatnak. A kor­szerűnek éppen nem nevezhető vasút­állomás, illetve buszmegálló közelé­ben levő, hivatalosan vendéglátö-ipari egység inkább egy falusi kiskocsmát juttatja a látogató eszébe. Az első hétvégi meglepetés: hely van, de sör vagy üdítő nincs. Fogadtatásnak nem rossz, jegyzi meg humorosan a hazai viszonyainkat jól ismerő, korábbi üdülések során meaedződött turista. A vasútállomás közelében levő tó partján nem olyan könnyű vízközei-Vízközeiben ben szabad helyet találni. Így sokan a tó vizétől csak tisztes távolságban teríthetik le pokrócukat vagy fürdő­lepedőjüket. A vízben megmártőzva azonban elfelejtődnek az utazás kel­lemetlenségei, s az első kedvezőtlen benyomások is erejüket veszítik. A kellemesen hűsítő vízből kijövet azonban a perzselő nap rövid idő el­teltével arra készteti a látogatót, hogy valamivel enyhítse szomját. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint azt elképzeljük. Bár az utóbbi évekhez viszonyítva jóval több helyen árusítanak sört vagy üdítőt, ez mégis nehézségekbe ütközik. Gyakran elö­fordul ugyanis, hogy míg sorra kerü­­lünk, már csak sör van, de üdítő nincs, vagy fordítva. Így azok, akik a vagy a sör vagy az üdítő kényszer­­megoldás helyett az is-is mellen dön­­fenek, kénytelenek legalább még egy­­szer besorakoznt. Aki netán enni is szeretne valamit a vízparton, az inkább otthonról hoz­­zon magával harapnivalót. Tehát aki nem fogadja meg ezt a tanácsot, az vessen magára. Vállalván a következ­ményeket, én is beálltam a lángos­­sütő bódéja előtti hosszú sorba. A ta­pasztaltabbak újságokkal, könyvek­­kel felfegyverkezve álltak csatasorba. Egyszer csak arra lettem jlgyel­­mes, hogy az előttem sorakozó sors­társam egy napilapot nyom a kezem­be. Nem tudtam mire vélni az eláru­sítót ötpercenként nyomdafestéket nem tűrő szavakkal szidalmazó kö­zépkorú férfi hirtelen kedvességét. Csak amikor az újságba pillantottam, értettem meg, miről van szó. Túl jól tájékoztatott újságíró kollé­gámtól így megtudtam, hogy a Nap­fényes-tó partjainál szép környezet­ben, kellemesen tölthetem el a hét­végét. Még jó, hogy beálltam a sorba lángosért.., Így most már én is tu­dom.,. Bárdos Gyula' \

Next

/
Thumbnails
Contents