Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-01 / 30. szám

Az alma és a körte osztályozása Az almát és e körtét 3 m'nő­­ségi osztályban vásárolják fel. A m'nőségi árn hiba nélküli, egyforma alakú, színű, nagysá­gú és egyformán érett legyen. A Golden Delicious és Jonathan fajtákon lehetnek barnás fol­tok, vagy a hé] kis mértékben hálósán rozsdás is lehet. A ko­­csány legyen hibátlan, január e’seje után pedig már az áru 10 százaléka kocsány nélküli is lehet. A körte kemény szemcsék nélküli kell hogy legyen. A ládában egyforma nagysá­gú fajtákat tegyünk, a legna­gyobb és a legkisebb gyümölcs között csak U) mm eltérés le­het. A megengedett átmérő az almánál 55—Bt) a körlenéi pe­dig 50—B0 mm között van. Az áru E százaléka lehet olyan gyümölcs, amely külső­ben és átmérőben az I. osz­tálynak felel meg Az e'ső osztályú árunál alak­ban és színben kisebb eltéré­sek lehetnek. A héjon kis hi­bák — de cs?k olyanok, ame­lyek nem rontják a gyümölcs kiilsejéí és belsejét, valamint tárolhatóságát — megengedet­tek. A héjon levő hosszanti folt nem lépheti túl a 20 mm-t. egy­­-egv gyümölcsön semmilyen ká rosodás nem lehet 100 mm2-nél nagyobb. A varasodás, 250 mm*­­-néi nagyobb területű is lehet. A Go den Delicious és a Jo­nathan fajtákon barnás foltok lehetnek és megengedett a rozsdás hé) Is. A rozsdásodás azonh n kiterjedhet a gyü­mölcs felületének '/з-nál na­gyobb területre. A kocsány kis mértékű károsodása megenge­dett. Január elseje után az áru 50 százaléka kocsány nélkül is felvásárolható. A körtében nem lehetnek ke­mény szemcsék. Az alma átmérője általában 55 mm. kivétel a Panenské faj­ta. amelynél a 45 mm is meg­engedett. A körte átmérője ál­talában 45—55 mm között in­gadozhat. I. osztályba sorolható Jonathan (M. S. felvétele) A felvásárlásra kínált gyü­mölcs 10 százaléka lehet olyan, amely a II. osztályúnak felel meg, ebből 2 százalék férges lehet. Az eltérések összessége 15 százalék lehet. A második osztályba tartozó árunak a héja lehet hibás is, de csak olyan mértékben, hogy az sem a gyümölcs húsát, sem külsejét ne károsítsa és a tá­rolás lehetőségét ne csökkent­se. A hosszanti folt a héjon nem lépheti túl a 30 mm-t, egy gyümölcsön a károsodás nem terülhet el 250 mm2-né! na­gyobb területen A varasodás 100 mm2-nél nagyobb területet nem foglalhat el. A Golden Delicious és a Jo­nathan fajtáknál megengedett, hogy a héj rozsdás és barna foltos legyen. A rozsdásodás a gyümölcs felszínének felét nem lépheti túl. A kocsány lehet károsított is, vagy teljesen h'á nyozhat. t-Az alma átmérője 50 mm, ki­vétel a Panenské fajta, ame’y­­nél 40 mm. a körte 45 mm le­het. A gyümölcs 10 százaléka nem kell, hogy az előírások­nak megfeleljen, de fogyasztás­ra legyen alkalmas: 5 százalék pedig férges lehet. Nem baj, ha az alma és a körte február- elseje után nem egészen friss kilsejú. A LEHULLOTT ALMA Ez a norma a feldolgozásra szánt almát szabványozza. Az ilyen almát egy minőségi osz­tályban vásárolják fel. Bármilyen fajta megfelel. Nem megengedett a penészes vagy rothadt alma. Nem baj, ha mechanikailag vagy kárte­vők által károsított, férges, va­ras vagy piszkos. A legkisebb megengedett álmérő 30 mm. Megjegyzés A minőségi osztályba sorolt Boskoopi vörös, az Ontario, a Rome Beauty (Murgenduft) mi­nimális átmérője 65, az I. osz­tályba sorolandóké pedig 60 mm lehet. A Cox narancs renet és szí­nes mutációinak átmérője a minőségi osztályba sorolható gyümölcsnél 55, az I. osztályú­nál 50 mm legyen. A többi fajtánál az átmérő nem lehet 60, Illetve 55 mm nél kisebb. Vannak olyan fajták is, amelyek a minőségi osztályba nem sorolhatók be. A körtefajták közül a Clapp, Drnurd, a Hardy vajkörte, a Grossderaan, a Cliarneusi, a Krassani. a Lucas, a Vilmos kör­te minőségi osztályba sorolt darabjainak átmérője 60, az el­ső osztályba sorolható 55 mm legyen. A Bőse kobakkörtéé, a Konferenc és a Thirriot fajtá­ké 55, illetve 50 mm lehet. A minőségi osztályba sorolt Madame Verté, a Párizsi és a Solan körte legkisebb átmérő­je 50, az első osztályba soro­­landöké pedig 45 mm lehet. Az itt nem említett fajták „ csak az I. osztályba sorolha­tók. MAGDA VALSÍKOVÄ agrármérnök, kandidátus A csemegekukorica osztályozása A norma a fogyasztókhoz kerülő csemege- és az ipari fel­dolgozásra való kukoricát szabályozza. Alapkövetelmény, hogy a kalászok egészek, teltek, egészségesek, friss külsejűek és tiszták, a magok fejlettek, iédúsak és tejérésben lévők legye­nek. A csövek nem lehetnek töredezettek, kártevők vagy be­tegségek által károsítottak, befúltak, rothadtak és penésze­sek Nem megengedett, hogy permet maradjon a kalászon vagy pedig, hogy más ízű legyen, mint amilyennek lennie kell Teiesérés alatt értjük azt a stádiumot, mikor a körmünkkel megnyomott magból (szemből) endospermium folyik. A csemegekukoricát kétféleképpen vásárolják fel: fogyasztásra — egy minőségi, és * ipari feldolgozásra — két minőségi osztályban. A fogyasztásra termelt csemegekukorica kalászai szilárdak, alakban és a fajtára jellemzőek legyenek. A szemek a fajtától függően fehérek vagy aranysárgák. Á külső takarólevelek nem lehetnek szárazok. A kukoricacsó hossza a takarólevelek nél­kül 170 mm. (Ezt a hosszúságot a torzsától az utolsó fejlett szemig mérik.) Megengedett eltérések: a kalászok 10 százalé­ka eltérő alakú, kissé mechanikailag károsított vagy a meg­engedettnél kisebb lehet. Az első osztályú ipari feldolgozásra termesztett, kukorica­­csövek szilárdak, alakban a fajtára jellemzőek. Ne legyenek rajta a takarólevelek. A szemek fajta szerint fehérek vtigy aranysárgák. A kukoricacsó hossza 150 mm, a szem száraz­anyag-tartalma 22,0— 29,00 százalék lehet. Megengedett elté­rések: a termés 10 százaléka lehet olyan, amely egyébként a II. osztályba tartozna. A második osztályba tartozó árunál felvásárolható a fajtá­tól eltérő alakú termés is. A kukoricacső hossza 120 mm, a szem szárazanyag tartalma 26,0 —34,0 százalék. Megengedett eltérések: 10 százalék lehet az olyan termés, ami az előírá­soknak nem felel meg, de feldolgozásra alkalmas. — M V. — Még egyszer a Búvár Zsebkönyvek­ről Figyelemmel olvastam Ba­ra László dolgozatát (Szabad Földműves 24. szám) a Búvár Zsebkönyvek sorozat kiadványaival kapcso­latban. A Búvár Zsebkönyvek alak­juknál fogva is, de főként szí­nes tartalmuk révén, azon könyvek közé tartoznak, ame­lyek megnyerik az ember tet­szését, mivel tudományt, Isme­reteket kaphat belőle a körü­löttünk zajló élettel, világgal kapcsolatban. A sorozat kötelei Joggal vonzzák a gyerekeket, fiatalokat. Az olvasni még nem tudó kicsik is szívesen, öröm­mel lapozgatják, főként az ál­latvilággal kapcsolatos, sokré­tű és színes anyagot. Könyvsze­rető szlovák és cseh barátaim mindig kissé irigykedve néze­get к a Búvár Zsebkönyvek kö­teteit. Az utóbbi években azonban a szlovák OBZUR Könyvkiadó is jé pé dával jár elöl. Szá­munkra, akik ismerjük a szlo­vák nyelvet is, öröm volt kéz­be venni az „Atlas vtákov“ 1984-ben megjelent kiadványt, amely a „Naše vtáky“ (Mi ma­daraink) nagy sikert aratott könyv hagyományai alapján ké­szült. A kötet 183 madárfajt mutat be. A színes képek, raj­zok némely madár hímjét és tojóját is ábrázolják. A mada­rak nevét a szlovákon és lati­non kívül még öt nyelven, köz­tük magyarul is feltüntetik. Äz Obzor Könyvkiadó, az idén újabb kellemes meglepe­tést szerzett olvasóinak. Az „Atlas chránených živočíchov Slovenska“ (Szlovákia védett élőlényeinek atlasza) kiadvány eligazít és bevezet bennünket az élővilág védelmének, óvásá­nak fontos feladatkörébe. A kö­tetben megtaláljuk a védett ál­latok, madarak, halak, boga­rak, kabócok, lepkék színes ké­peit is. Természetesen nem hiányzik az élőlény rövid be­mutatása, életkörülményeinek leírása, védelmének módja és feltételei, s az elpusztításáért kijáró pénzbírság ismertetése sem. A szlovák és a latin elne­vezésen kívül még további hat (—Id— felvétele) nyelven is feltüntetik az ismer­tetett élőlények nevét. Az ér­dekesség kedvéért hadd közöl­jük a nálunk is jöi ismert szí­nes, szép címeres madarunk­nak, a búbosbankának (Upapa epops) más népek nyelvében használatos elnevezését: szlo­vákul — dudok obyčajný, oro­szul — udod, lengyelül — du­­dek, németül — Wiedehopf és az angol neve — hoopoe. Elej­téséért, befogásáért pedig 1000 —4000 korona pénzbírság jár-A könyv nyomatékosan fel­hívja figyelmünket a védelem fontosságára, a kár, a veszte­ség megelőzésének jelentőségé­re. Közismert, hogy sok régeb­ben vadászható madarunk, a teljesen védelemre szorulók listájára került. Jelen pillanat­ban úgy állunk, hogy a fogoly (Perdix perdix), az egykoron oly népes állományú, őshonos madarunk léte veszélybe ke­rült, ezért nagyon kell vigyáz­nunk, hogy ki ne pusztuljon völgyeinkből, mezőinkről. A va­dásztörvények kilövését ugyan korlátozzák, de a teljes és jo­gos védelmén is el kell gondol­kodnunk, addig, amíg nem késő. A természetvédelem összhan­got és társadalmi összefogást kíván, ami a nagyüzemi, nagy­táblás mezőgazdálkodás és ke­­mizálás, az agrotechnikai fel­adatok mellett nem Is olyan egyszerű. Mindezek a Búvár Zsebköny­vek ürügyén jutottak eszembe, amelyek fontos ismereteket nyújtanak számunkra. mert csak azt képes tudatosan érté­­ke’ni és védeni az ember, amit Igazán ismer. Motesiky Árpád A rebarbara (Rheum undufatum L. j az évelő növé­nyek közé tartu­nk. Kelet-Szibéria és Mongólia az ős­hazája. Eredetileg dísz- és gyógynö­vény ként termesz­tették. Mint zöld­ségfélét csak a 18. században kezdték Angliában fogyasz­tani. Ma már szin­te egész Európá­ban nagy területe­ken termesztik, ha zánkban azonban csak kiskertekben ta Iá Ilin tó meg. A rebarbarának a zsenge, húsos jól fejlett levélnye­­leit fogyasztjuk. A tán’áikozási értéke közepes, jelentős a kálium- és a vas­tartalma. A levél­nyélben 94 % víz, azonkívül ásványt anyagok és 0,5—3 százalék sóskasav van. A sóska sav jelenléte nemkívá­natos. ezért csont- A rebarbaia betegek nem ehet­nek rebarbarát. Ennek ellenére a jelentős zöldségfélék közé tartozik, elősegíti az emberi testben a védőanyagok képző­­(lesét. KÖRNYEZETI IGÉNYEI A rebarbarának Iegmegfele­liteiÉ rMerát (-ld- felvétele) főbbek azok a helyek, ahol biz­tosítva van az elegendő évi csapadék. Ezeknek a fel téte­leknek legjobban az európai területek felelnek meg. A ta­laj mély. tápláló, agyagos és enyhén lúgos legyen. A nehéz talajokban nagyobb termést ad, könnyű talajokban azonban ko­rábban fejlődik. A melegre nem érzékeny, ezért magasabb fekvésű területeken is ter­meszthető. Jól bírja a napos és félárnyékos helyeket.- SZABADFÖLDI TERMESZTÉSE A rebarbarát több éves ter­mesztésre legmegfelelőbb ka­pásnövények után ültetni. Ösz­­szel a talajt négyzetméteren­ként B—8 kg istállótrágyával, foszfortartaimú műtrágyák hoz­záadásával trágyázzuk és 0,5— 0,6 m mélyen a talajba dolgoz­zuk. Szeptemberben, esetleg március végén, áprilisban ül­tetjük. Ültetésre az anyanö­­vényról leválasztott, vegetá­ciós csúccsal és 2—3 gyökér­rel rendelkező részeket hasz­náljuk. A Vágott sebet szénpor­ral vagy hipermangánnal kell fertőtleníteni. Ez a szaporítási mód akkor felel meg. ha ker­tünkben csak kevés rebarbarát akarunk termeszteni. Nagy te­rületen magról termesztünk. A magot minijárt az érés után, július végén elvetjük. SZEDÉSE A harmadik évtől szedhető, arakor a levélnyél eléri a 30— 40 cm-t. A rebarbarái folyama­tosan — hetente kétszer is — szedjük úgy, hogy levágunk 2—3 jól fej ett külső levelet, a levéllemezt eltávolítjuk, és a levélnyeleket egyforma hosszú ra vágjuk. A növényen 3—4 levelet hagyunk. Követelmény, hogy az I. osztályba tartozó árn legalább 30 cm hosszú és 15 mm széles legyen. A szedés végeztével a talajt műtrágyáz­zuk ,és fellazítjuk, azután ön­tözzük. Ősszel eltávolítjuk a maradék növényeket és a ta­lajt porhanyósltjuk A rebarba­rát 10 évig lehet egy helyen termeszteni. Az átlagos levél­­nyéltermés 100 m2-en 400—420 kg között van. A rebarbarát szedés után mindjárt fel kell dolgozni, de előtte a levélnyeleket meg kell hámozni. Hasonlóan késztíhető el, mint az alma. Csinálhatunk belőle kompótot, hideg levese­ket, édes mártásokat, kocso­nyát, gyümölcskrémet és ka­lácsba való tölteléket. HAJTATÄSA A rebarbara hajtatása nálunk nem ismert. Ez úgy végezhető el, hogy a növényeket hordó­val vagy ládával márciusban letakarjuk, egy hónap múlva a zsenge levélnyelek már szed­hetők. A rebarbarát pincékben vagy sötét helységekben 18—20 C-fok hőmérséklet mellett is hajtat­hatjuk. A 3—4 éves töveket, »’melyeket októberben szedtünk ki. homokba tesszük. A töveket el?vmás mellé rakjuk és föld­del egészen a vegetációs csú­csig betakarjuk. Mikor a nö­vény elért a 15 cm magassá­got. a hőmérsékletet 12 C-fok­­ra csökkentjük. Ez a hajtatási módszer 6 hétig tart. (M- V.)

Next

/
Thumbnails
Contents