Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-01 / 30. szám
A biovétiekezés Л bioszem életű gazdálkodó kert)6ben rengeteg segítőtársét talál Ha a különlólo rovarok növényeinket serényen látogatják. azt hisszük róluk, hogy ellenségeink és el kell őket egytől-egytg pusztítani. Kevesen tudják, hogy a dongó (poszméh) a hasznos rovarok közé tartozik. Nőstényeik tavasszal kis földbe vájt lyukakba helyezik el petéiket. Virágport gyűjtenek, közben beporozzák a gyümölcsfák virágait. Óvjuk őket. Ki ne ismerné a kedves kis katicabogarat, amely a népi hiedelem szerint szerencsét hoz. A pettyes bogár piros vagy sárga színű, lárvájával együtt nagy mennyiségben pusztítja a levéltetveket. Vigyázzunk petéire és a szürke, sárgán petytyezett csúnyácska lárvákra is. A levéltetvek további ellenségei az egyébként teljesen ártalmatlan lebegő,'egyek is. Többé-kevésbé darázshoz hasonló, sárga-fekete csíkozású potrohúkról könnyen felismerhetők. A darazsaknál valamivel kisebbek. Gyakran találkozhatunk velük a gyümölcsfák árnyékában, ahol egy helyben lebegnek. Petéiket a levéltetvekre tojják. A kikelő lárva a gazdaállatot felfalja. A levéltetveket pusztítják u fiirkészdarazsak is. Karcsú derekuk alapján a többi rovartól könnyen megkülönböztethetők. Tojócsüveikkel átdöfik a tetvek puha kutikuláját, s azok testébe rakják petéiket. A kikelő lárvák pedig felfalják a kártevőt. A levelek fonákán gyakran láthatjuk az alig 0,5 mm-es rablóatkákat. A leveleket károsító szövetatkákkal (helytelenül „vörös pókkal“) táplálkoznak. Ezek természetes ellenségei, ezért nagyon hasznosak. Az aranyos bábraliló hosszú lábairól, fémesen ragyogó nagy .szárnyfedőiről ismerhető meg. Ä bábrablók és lárváik csigáikkal, hernyókkal, más fajok lárváival, álcáival táplálkoznak. A nagyon hasznos cickányokat sokan az egerekkel tévesztik össze. Ezeket a hosszú orrú fura „egereket“ (nem tartoznak a rágcsálók közé, hanem a rovarevők rendjének tagjai) jellegzetes pézsmaszagukról azonosíthatjuk. Egy nap alatt annyi csigát, rovart és lárvát esznek meg, amennyit testük nyom. Övjuk ezeket a ma már eléggé ritka állatokat, mert megérdemlik. A kertben a sündisznó is komoly segítőtársunk. Sokan kíméletlenül bánnak ezzel a szelíd állattal, amely csigákkal, rovarokkal, férgekkel, egérfiókákkal táplálkozik. Adjunk tehát életteret az igénytelen sünnek, amely a cserjék alatt hagyott avartakaróban készíti el és a talaj minőségének javítása vackát, itt kölykezik, s ilyen helyeken alussza téli álmát. A denevér hasznosság terén bármely szárnyas .kollégájával“ felveszi a vmsenyt Még ma is sokan babonásan félnek ettől a szárnyas emlőstől és ahol érik, ott pusztítják. Nagyon helytelenül teszik, mivel az alkonyati órákban és éjszaka ezer számra pusztítja a kártékony rovarokat. A madarakat — főleg a hasznosakat — jobban ismerjük. Róluk csak annyit, hogy a biokertész fontos segítőtársai. Főleg a cinkéket szeretnénk kiemelni a sorból, amelyek egész évben, így télen is velünk maradnak. Tavasszal és nyáron fiókáikat rengeteg tetővel, hernyóval és más rovarral táplálják. Télen azonban segítségre szorulnak. Készítsünk ezért számukra etetőket és mesterséges madárodukat; ne feledkezzünk el ezek rendszeres tisztításáról sem, különben paraziták telepszenek meg bennük, amelyek veszélyes madárbetegségeket terjeszthetnek. Az eső és a hő ellen az etetőt kis tető védje. Olyan helyre szereljük fel, ahol a macskák nem tudják észrevétlenül megközelíteni. Az etetés legyen folyamatos. de ne túlságosan bőséges. Keressenek a madarak táplálékot a fákon, cserjéken is. így rákényszerülnek arra, hogy a káitevők áttelelő egyedeit is szorgalmasan pusztítsák. Az előbbiekben néhány hasznos rovarral és gerincessel Ismerkedtünk meg, amelyek a biológiai egyensúly létrehozásában rendkívül íontos szerepet töltenek be. Vannak utyan segítőtársaink is. amelyek a talaj termőképességét fokozzák, alakítják. Mi is valójában a talaj? Ajnit mi annak nevezünk, az a szárazföldek felszínének csak egészen vékony takarórétege. Ebbe a rétegbe alulról — az altalajból — kőzetmálladék, felülről a légkörből víz és levegő, a kozmoszból pedig elsősorban hő kerül. A hő, a levegő, a kőzetmálladék (agyag, homok) önmagában még nem termőtalaj. Csak lassan válik azzá, mikor a növények gyökereikkel, korhadó részeikkel, az állatok ürülékükkel, tetemeikkel megtrágyázzák, s a mikroorganizmusok. átalakítják azokat. Ezáltal egy különleges anyag, a humusz keletkezik, így válik a talaj termékennyé. A sokféle talajlakó organizmus a humuszban él, belőle táplálkozik és egyben létre is hozza azt. Legtöbbjük szabad szem mel alig, vagy nem Is látható. Legnagyobb közülük a földigiliszta. Azok, akik eddig a gilisztában csak undor! keltő, gusztusfalan férget láttak, bizonyára elcsodálkoznak azon, hogy a nagy angol természettudós. Charles Darwin szerint ez az állat a tulaj termékenységének záloga, a földtörténet leghasznosabb élőlénye, az emberiség jüvőjém к fontos tényezőié Ha a földigiliszta leglontosnb btulajdonságnlt, életmódját közelebbről megismertük, bizóní ára „barátunkká“ fogadtuk és megkíséreljük szaporítani is. A giliszták — tudományos nevükön a hevéssertéjö férgek — a jelenjogi rendszerezési elvek szerint 1Ö családba sorolhatók, Ezeken belül mintegy háromezer fajt tartanak nyilván. Méreteik néhány millimétertől három méterig terjednek. A kokonból frissen kikelő fiatal férgek első táplálékául gyakran az anyaállat ürüléke szolgál. amely fehérjében gazdag, s a kelési időben mikvobiális folyamatok következtébenl átváltozik. Minél nagyobb a táplálék nitrogéntartalmú, a giliszták annál szívesebben eszik. Mint minden állatfajnak, a gilisztáknak is elsősorban szénhidrátra és fehérjére van szükségük. Ezt elhalt növényi részekben találják meg, amelyeket a mikróbák már előkészítettek, számukra. Ha humusz nélküli, átszitált, csupán ásvá nyi sókat tartalmazó földbe tesszük őket, azt láthatjuk* hogy a giliszta ugyan egyre falánkabban eszi a földet, de testömege egyre csökken és végül éhen pusztul. Egyéb táplálék hiányában az Idősebb állatok felfalják a kisebbeket. A giliszták kizárólag ivaros úton szaporodnak, egymást kölcsönösen termékenyítik meg. Néhány fajuknál önmegtermékenyítést is észlellek. A legtöbb gilisztafaj fogságban jól tartható és ilyen körülmények között — ha környezeti igényeit maradéktalanul kielégítik — szaporodik is. RECEPTEK Vértisztíló teakeverék. Egy-egy csomag (illetve azonos menyiségű) szagosmüge, citromfű, csipkebogyó, málnalevél, bengekéreg, tnrackgyökér keverékéből 2 evőkanálnyit tegyünk fél liter vízbe. A teából reggel és este egy-egy csészényit fogyaszthatunk. Bólé erdélyi módra. 10 dkg szagos mügét leöntünk negyed liter borpárlattal és fél liter jé minőségű, könnyű fehér- vagy vörösborral. Egy napig lefedve A nálunk élő legnagyobb faj, a földigiliszta, hosszúsága meghaladja a 10 cin-l, sápadt rózsaszín, Illetve szürkés színű. Hatalmas erővel fúrja magát a földbe, jellemző rá, hogy haladás közben tömegének Oü-szorosát is képes útjából el* moZdttalTP Kifejlett példán a átlagosan 5 gramm súlyü, de fogságban elérheti a 2ü grammot is. Teste tulajdonképpen egy egyenes tápcsatorna. Naponta rengeteg — teste tömegével megegyező mennyiségű — táplálékot fogyaszt. Kedvence az avar, a korhadó növényi részek. A földben él. A felszínre csak táplálékért — pl. levelekért — és párzáskor jön fel. Ezt az alkonyati, illetve esti órákban teszi, mivel mint minden gillsztafaj — a földigiliszta is — érzékeny a fényre. A nap sugárzása hatására ui. a gilisztavér elbomlik és az állat elpusztul. Egyedül a vörös fényre nem érzékeny. Ilyen megvilágításnál a talaj felszínén tanulmányozhatjuk őket. járatainak mélysége az agyagos homoktalajban 3, a lösztalajban nemritkán 7 méter Ä földben kis kamrákat készít magának, ahová a téli hideg elől behúzódik, és itt összetekeredve vészeli át a telet. Kamráját a felszínnel Járat köti össze. A giliszták a járatokat igen tartósra készítik, hiszen az egész tenyészidő alatt ezek a labirintusok teszik lehetővé, hogy táplálékért könnyedén eljusanak a felszínre is, hogy ellenségeik elől „gyorsan“ elmenekülhessenek. Tavasszal a giliszták serényen javítják — tisztogatják — Járataikat és újakat építenek. A giliszták járatainak felszínen lévő nyitásait gyakran takarják daraszerü — apró rögökből álló — halmocskák (ún. casting-ok|. A házi tenyésztésükről majd a következő alkalommal írunk, ehhez azonban meg kellett ismerkednünk a fentiekben felsorolt környezeti igényeivel és életmódjával. —Ka—‘ állni hagyjuk. Másnap leszűrjük és 2 liter borrul, egy üveg pezsgővel felöntjük. Tálalás elátt adjunk hozzá jégkockát. Rozsnyói vermut. Fél liter száraz asztali vörösbort összekeverünk 2 dl rummal. Ha száraz vermutot készítünk, 15 dkg cukrot, ha pedig édes vermutot, akkor 20 dkg cukrot adjunk hozzá. Fél mokkáskanálnyt szagosmügét és fehérürömöt tegyünk 3 dl vízbe, üt percig lussan forraljuk, majd átszűrve .hidegen öntsük a borhoz. Jól összerázzuk és hűvös kamrában, lezárt üvogpalacljan érleljük legalább egy hónapig. Minél tovább áll, annál finomabb lesz. Késő délutánra jár az idő, a műhelyekben már órákkal korábban véget ért a napi műszak. A komárumi (Komárno) Prieniku járási Ipari Vállalat dolgozói közül többen mégsem hagyták el a központi üzem területét, sőt néhánvan a város különböző részein található szerelő- és javítóműhelyekből is ide jöttek, hogy az egésznapi munka fáradalmait a zöldségnövények és. gyümölcsfák között, aktív munkával pihenjék ki. — A területet négy éve gondozzuk. Nagysága 1,22 hektár és harmincöt kiskertet alakítottunk ki rajta. A tulajdonosok valamennyien az üzem alkalmazottjai. Egyesek itt dolgoznak a központi műhelyekben, mások a város különböző részein. Többen itt ismerték meg egymást mint munkatársi? k. Az ágy ások kapálása, a növények öntözése közben sokszor arról is beszélgetnek, hogy mi újság a másik munkahelyén, milyen problémák nehezítik a termelést, és azokat hogyan Igyekeznek megoldani. így a kerttelepi munkát, kikapcsoló dást és pihenést egy kis túlzással még termelési értekezletnek is felfoghatjuk — mond ta Peter Mihajlnviö, a Szlovákiai Kertészkedak Szövetsége üzemi szervezetének elnöke. Miközben végigvezetett több kiskerten, megmutatta, hogy használóik mi mindent termesztenek és milyen gondosan művelik kis birodalmukat, s a kerttelep létrehozásával kapcsolatos dolgokról Is ejtett néhány szót. Ha arra gondolunk, hogy hány olyan üzem van, ahol a későbbi fejlesztéssel is számolva az első menetben felépült részhez szükséges területnél nagyobbat vettek meg. a priemkói tapasztalatokra érdemes odafigyelni. . — Pártbizottságunk a szakszervezet üzemi bizottságával közösen kérte az üzem gazdasági vezetőségét, hogy a szabad, egyelőre kihasználatlan területen külön bejárattal elkerített kerttelepet alakítsanak ki. A beleegyezés után az érdekelt harmincöt egyén a családtagok bevonásával munkához látott. Kiirtottuk a gazt, összegyűjtöttük és elszállíttattuk az építkezés után visszamaradt törmeléket, a területet körülkerítettük, feiszántattuk és kimértük a kiskerteket.. Ezt követően pedig mindenki kihúzott egy számozott cédulát a kalapból hogy megtudja, melyik kiskert lesz az övé. Peter Mihajloviö (jobbról) és Juraj Hebelka közben azt is megvitatta, hogy melyik kiskert tulajdonosa érdemel elismerést (A szerző felvéteie) Kernelen az iizeni területén Mindennek már négy éve, és azóta az üzemnek e kis közössége még jobban összekovácsulódott. Az elnök további példái nyomán, ügy is mondhatnánk, hogy egy nagy csalóddá alakult. — Az öttagú vezetőség arra törekszik, hogy a saját földrészecskéjének művelésén túl Kertbarátmozgalmunkba közösségi életet is vigyünk. Például az idén már közösen végeztük el a téli permetezést. Mindenki iti volt, aki nem permetezett, az a környezetszépítő nagytakarításban vett részt. Azt akarjuk, hogy e kis birodalom, a család zöldséggel és gyümölccsel való elláiása mellett a szó legszorosabb értelmében a kikapcsolódást és pihenést szolg'álja. Fokozatosan rendbe tesszük az üzemhez tartozó, és tűzvédelmi célokat szolgáló, tó környékét. A tóba halakat telepítünk, így aki kapálás közben elfárad, kiülhet a tó partjára és halászhat is. A Uerttelep és a tó közötti szabad részon gyermekjátszóteret létesítünk. Tiogy amíg a felnőttek zöldségnövényeikkel és gyümölcsfáikkal vannak elfoglalva, a gyerekek is kedvük szerint szórakozhassanak. Érdekelt, mi történne, ha a kiskert tulajdonosa elmenne az üzemből. — Az előírásoknak megfelelően visszaadná a kertet és a kertfelep vezetősége egy másik dolgozónak utalná ki. A volt használónak az új megfizetné a gyümölcsfákat és a kerti házat. A kerttelepnek tehát amolyaü munkaerő-megtartó szerepe is van. Itt mondom el, hogy valamennyi kiskerttulajdonos a terület használatának ellensúlyozásaként az üzem környezetének szépítése érdekében évente húsz munkaórát dolgozik le. Időközben megérkezett Juraj Hebelka, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Komáromi járási Bizottságának titkára, s amint kiderült, határozott céllal. — Rendszeresen végignézzük a kerttelepeket, -hogy lássuk, a tulajdonosok az előírásoknak megfelelően használják-e kiskertjüket — mondta. — ügyelünk árra, hogy a kerttelepek céljukat szolgálják. Meghatározzuk például, hogy maximálisan milyen nagyságú lehet a kerti ház, dtf azt is, mekkora lehet a fóliasátor. A monokultúra, a piacközpontú- zöldségteremsztés a telepi kiskertek küldetésével nem hozható összhangba. Itt ilyen tekintetben nincsenek problémák, e kéri telep messzemenően szolgálja céljait. * 9 Feltűnt, bogy az elnök és a titkár közben azt is megvitatta, melyik kiskert miért szép. mi benne az érdekes, ami jő, kiemelhető. — Ennek a kiskerttulajdonosok között folyó verseny szempontjából van jelentősége — magyarázta Peter MihajloviC. — Tavasztól őszig háromnégy alkalommal végigjárjuk a kiskerteket, értékeljük, hogy a gondjaira bízott területet ki hogyan gondozza, és ősszel a legjobbakat megjutalmazzuk. 9 Juraj Hebelka jelenlétét kihasználva a szövetség járási bizottságának munkájáról is érdeklődtem. — Tizenkét kerttelepünk van és igyekszünk újabbakat létesíteni. Ha egy üzemből, városból vagy faluból jelzést kapunk, hogy van kerttelepként hasznosítható terület, az illetékesekkel felvesszük a kapcsolatot és közösen felmérjük a lehetőségeket. Munkánk kevésbé hagyományos és újszerűnek mondható részei közül kiemelném beruházásainkat, amelyek a termékfeleslegből származó veszteségek csökkentését célozzák. Megkezdtük egy gyümölcslósajtoló és aszalóközpont építését. Oktató-nevelő munkánkban egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy elejét vegyük a műtrágyák és növényvédő szerek túladagolásának. Megtanítjuk tagjainkat a nitráttartalom Információs jellegű megállapításának házi eljárására. Megismertetjük a biológiai növényvédelem lényegét, sőt konkrét segítséget nyújtunk az üvegházi molytetű elleni védelemre. Az egyének jó tapasztalatainak elter lesztésében sokat segítenek a Nyitott ajtók napjai, amikor- a termelő házatáján egy adott növénnyel kapcsolatosan szakmai napot tartunk. Az érdeklődők egyrészt megnézhetik, hogy társuk hogyan termeszti a paradicsomot, vagy az uborkát, a jelen lévő szakemberektől pedig tanácsokat kérhetnek és Ugyes-bajos dolgaikat is megbeszélhetik. EGRI FERENC
