Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-01 / 30. szám

A biovétiekezés Л bioszem életű gazdálkodó kert)6ben rengeteg segítőtársét talál Ha a különlólo rovarok növényeinket serényen látogat­ják. azt hisszük róluk, hogy el­lenségeink és el kell őket egy­­től-egytg pusztítani. Kevesen tudják, hogy a don­gó (poszméh) a hasznos rova­rok közé tartozik. Nőstényeik tavasszal kis földbe vájt lyu­kakba helyezik el petéiket. Vi­rágport gyűjtenek, közben be­porozzák a gyümölcsfák virá­gait. Óvjuk őket. Ki ne ismerné a kedves kis katicabogarat, amely a népi hiedelem szerint szerencsét hoz. A pettyes bogár piros vagy sárga színű, lárvájával együtt nagy mennyiségben pusztítja a levéltetveket. Vigyázzunk pe­téire és a szürke, sárgán pety­­tyezett csúnyácska lárvákra is. A levéltetvek további ellen­ségei az egyébként teljesen ár­talmatlan lebegő,'egyek is. Töb­­bé-kevésbé darázshoz hasonló, sárga-fekete csíkozású potro­húkról könnyen felismerhetők. A darazsaknál valamivel kiseb­bek. Gyakran találkozhatunk velük a gyümölcsfák árnyéká­ban, ahol egy helyben lebeg­nek. Petéiket a levéltetvekre tojják. A kikelő lárva a gazda­­állatot felfalja. A levéltetveket pusztítják u fiirkészdarazsak is. Karcsú derekuk alapján a többi rovartól könnyen megkü­lönböztethetők. Tojócsüveikkel átdöfik a tetvek puha kutiku­láját, s azok testébe rakják pe­téiket. A kikelő lárvák pedig felfalják a kártevőt. A levelek fonákán gyakran láthatjuk az alig 0,5 mm-es rablóatkákat. A leveleket káro­sító szövetatkákkal (helytele­nül „vörös pókkal“) táplálkoz­nak. Ezek természetes ellensé­gei, ezért nagyon hasznosak. Az aranyos bábraliló hosszú lábairól, fémesen ragyogó nagy .szárnyfedőiről ismerhető meg. Ä bábrablók és lárváik csigáik­kal, hernyókkal, más fajok lár­váival, álcáival táplálkoznak. A nagyon hasznos cickányo­kat sokan az egerekkel tévesz­tik össze. Ezeket a hosszú or­rú fura „egereket“ (nem tar­toznak a rágcsálók közé, ha­nem a rovarevők rendjének tagjai) jellegzetes pézsmasza­gukról azonosíthatjuk. Egy nap alatt annyi csigát, rovart és lárvát esznek meg, amennyit testük nyom. Övjuk ezeket a ma már eléggé ritka állatokat, mert megérdemlik. A kertben a sündisznó is ko­moly segítőtársunk. Sokan kí­méletlenül bánnak ezzel a sze­líd állattal, amely csigákkal, rovarokkal, férgekkel, egérfió­kákkal táplálkozik. Adjunk te­hát életteret az igénytelen sün­nek, amely a cserjék alatt ha­gyott avartakaróban készíti el és a talaj minőségének javítása vackát, itt kölykezik, s ilyen helyeken alussza téli álmát. A denevér hasznosság terén bármely szárnyas .kollégájá­val“ felveszi a vmsenyt Még ma is sokan babonásan félnek ettől a szárnyas emlőstől és a­­hol érik, ott pusztítják. Nagyon helytelenül teszik, mivel az al­konyati órákban és éjszaka ezer számra pusztítja a kárté­kony rovarokat. A madarakat — főleg a hasz­nosakat — jobban ismerjük. Róluk csak annyit, hogy a bio­kertész fontos segítőtársai. Fő­leg a cinkéket szeretnénk ki­emelni a sorból, amelyek egész évben, így télen is velünk maradnak. Tavasszal és nyáron fiókáikat rengeteg tetővel, her­nyóval és más rovarral táplál­ják. Télen azonban segítségre szorulnak. Készítsünk ezért számukra etetőket és mestersé­ges madárodukat; ne feledkez­zünk el ezek rendszeres tisztí­tásáról sem, különben parazi­ták telepszenek meg bennük, amelyek veszélyes madárbeteg­­ségeket terjeszthetnek. Az eső és a hő ellen az etetőt kis tető védje. Olyan helyre szereljük fel, ahol a macskák nem tud­ják észrevétlenül megközelíte­ni. Az etetés legyen folyama­tos. de ne túlságosan bőséges. Keressenek a madarak táplálé­kot a fákon, cserjéken is. így rákényszerülnek arra, hogy a káitevők áttelelő egyedeit is szorgalmasan pusztítsák. Az előbbiekben néhány hasz­nos rovarral és gerincessel Is­merkedtünk meg, amelyek a biológiai egyensúly létrehozá­sában rendkívül íontos szere­pet töltenek be. Vannak utyan segítőtársaink is. amelyek a ta­laj termőképességét fokozzák, alakítják. Mi is valójában a ta­laj? Ajnit mi annak nevezünk, az a szárazföldek felszínének csak egészen vékony takaró­rétege. Ebbe a rétegbe alulról — az altalajból — kőzetmálla­­dék, felülről a légkörből víz és levegő, a kozmoszból pedig elsősorban hő kerül. A hő, a levegő, a kőzetmálladék (a­­gyag, homok) önmagában még nem termőtalaj. Csak lassan válik azzá, mikor a növények gyökereikkel, korhadó részeik­kel, az állatok ürülékükkel, te­temeikkel megtrágyázzák, s a mikroorganizmusok. átalakítják azokat. Ezáltal egy különleges anyag, a humusz keletkezik, így válik a talaj termékennyé. A sokféle talajlakó organizmus a humuszban él, belőle táplál­kozik és egyben létre is hozza azt. Legtöbbjük szabad szem mel alig, vagy nem Is látható. Legnagyobb közülük a földigi­liszta. Azok, akik eddig a gi­lisztában csak undor! keltő, gusztusfalan férget láttak, bi­zonyára elcsodálkoznak azon, hogy a nagy angol természet­tudós. Charles Darwin szerint ez az állat a tulaj termékeny­ségének záloga, a földtörténet leghasznosabb élőlénye, az em­beriség jüvőjém к fontos ténye­zőié Ha a földigiliszta leglonto­­snb btulajdonságnlt, életmódját közelebbről megismertük, bizó­ní ára „barátunkká“ fogadtuk és megkíséreljük szaporítani is. A giliszták — tudományos ne­vükön a hevéssertéjö férgek — a jelenjogi rendszerezési elvek szerint 1Ö családba sorolhatók, Ezeken belül mintegy három­ezer fajt tartanak nyilván. Mé­reteik néhány millimétertől há­rom méterig terjednek. A ko­­konból frissen kikelő fiatal férgek első táplálékául gyak­ran az anyaállat ürüléke szol­gál. amely fehérjében gazdag, s a kelési időben mikvobiális folyamatok következtébenl át­változik. Minél nagyobb a táp­lálék nitrogéntartalmú, a gi­liszták annál szívesebben eszik. Mint minden állatfajnak, a gi­lisztáknak is elsősorban szén­hidrátra és fehérjére van szük­ségük. Ezt elhalt növényi ré­szekben találják meg, amelye­ket a mikróbák már előkészí­tettek, számukra. Ha humusz nélküli, átszitált, csupán ásvá nyi sókat tartalmazó földbe tesszük őket, azt láthatjuk* hogy a giliszta ugyan egyre falánkabban eszi a földet, de testömege egyre csökken és végül éhen pusztul. Egyéb táp­lálék hiányában az Idősebb ál­latok felfalják a kisebbeket. A giliszták kizárólag ivaros úton szaporodnak, egymást kölcsö­nösen termékenyítik meg. Né­hány fajuknál önmegterméke­nyítést is észlellek. A legtöbb gilisztafaj fogságban jól tart­ható és ilyen körülmények kö­zött — ha környezeti igényeit maradéktalanul kielégítik — szaporodik is. RECEPTEK Vértisztíló teakeverék. Egy­­-egy csomag (illetve azonos menyiségű) szagosmüge, cit­romfű, csipkebogyó, málnale­vél, bengekéreg, tnrackgyökér keverékéből 2 evőkanálnyit te­gyünk fél liter vízbe. A teából reggel és este egy-egy csészé­nyit fogyaszthatunk. Bólé erdélyi módra. 10 dkg szagos mügét leöntünk negyed liter borpárlattal és fél liter jé minőségű, könnyű fehér- vagy vörösborral. Egy napig lefedve A nálunk élő legnagyobb faj, a földigiliszta, hosszúsága meg­haladja a 10 cin-l, sápadt ró­zsaszín, Illetve szürkés színű. Hatalmas erővel fúrja magát a földbe, jellemző rá, hogy ha­ladás közben tömegének Oü­­-szorosát is képes útjából el* moZdttalTP Kifejlett példán a átlagosan 5 gramm súlyü, de fogságban elérheti a 2ü gram­mot is. Teste tulajdonképpen egy egyenes tápcsatorna. Na­ponta rengeteg — teste töme­gével megegyező mennyiségű — táplálékot fogyaszt. Kedven­ce az avar, a korhadó növényi részek. A földben él. A felszín­re csak táplálékért — pl. leve­lekért — és párzáskor jön fel. Ezt az alkonyati, illetve esti órákban teszi, mivel mint min­den gillsztafaj — a földigilisz­ta is — érzékeny a fényre. A nap sugárzása hatására ui. a gilisztavér elbomlik és az állat elpusztul. Egyedül a vörös fényre nem érzékeny. Ilyen megvilágításnál a talaj felszí­nén tanulmányozhatjuk őket. járatainak mélysége az agya­gos homoktalajban 3, a löszta­lajban nemritkán 7 méter Ä földben kis kamrákat készít magának, ahová a téli hideg elől behúzódik, és itt összeteke­­redve vészeli át a telet. Kam­ráját a felszínnel Járat köti össze. A giliszták a járatokat igen tartósra készítik, hiszen az egész tenyészidő alatt ezek a labirintusok teszik lehetővé, hogy táplálékért könnyedén el­­jusanak a felszínre is, hogy el­lenségeik elől „gyorsan“ elme­nekülhessenek. Tavasszal a gi­liszták serényen javítják — tisztogatják — Járataikat és újakat építenek. A giliszták já­ratainak felszínen lévő nyitá­sait gyakran takarják darasze­­rü — apró rögökből álló — halmocskák (ún. casting-ok|. A házi tenyésztésükről majd a következő alkalommal írunk, ehhez azonban meg kellett is­merkednünk a fentiekben fel­sorolt környezeti igényeivel és életmódjával. —Ka—‘ állni hagyjuk. Másnap leszűr­jük és 2 liter borrul, egy üveg pezsgővel felöntjük. Tálalás elátt adjunk hozzá jégkockát. Rozsnyói vermut. Fél liter száraz asztali vörösbort össze­keverünk 2 dl rummal. Ha szá­raz vermutot készítünk, 15 dkg cukrot, ha pedig édes vermu­tot, akkor 20 dkg cukrot ad­junk hozzá. Fél mokkáskanál­­nyt szagosmügét és fehérürö­möt tegyünk 3 dl vízbe, üt per­cig lussan forraljuk, majd át­szűrve .hidegen öntsük a bor­hoz. Jól összerázzuk és hűvös kamrában, lezárt üvogpalacljan érleljük legalább egy hónapig. Minél tovább áll, annál fino­mabb lesz. Késő délutánra jár az idő, a műhelyekben már órákkal korábban véget ért a napi műszak. A komáru­­mi (Komárno) Prieniku járási Ipari Vállalat dolgozói közül többen mégsem hagyták el a központi üzem területét, sőt néhánvan a város különböző részein található szerelő- és ja­vítóműhelyekből is ide jöttek, hogy az egésznapi munka fá­radalmait a zöldségnövények és. gyümölcsfák között, aktív munkával pihenjék ki. — A területet négy éve gon­dozzuk. Nagysága 1,22 hektár és harmincöt kiskertet alakí­tottunk ki rajta. A tulajdono­sok valamennyien az üzem al­kalmazottjai. Egyesek itt dol­goznak a központi műhelyek­ben, mások a város különböző részein. Többen itt ismerték meg egymást mint munkatár­si? k. Az ágy ások kapálása, a növények öntözése közben sok­szor arról is beszélgetnek, hogy mi újság a másik munkahelyén, milyen problémák nehezítik a termelést, és azokat hogyan Igyekeznek megoldani. így a kerttelepi munkát, kikapcsoló dást és pihenést egy kis túl­zással még termelési értekez­letnek is felfoghatjuk — mond ta Peter Mihajlnviö, a Szlová­kiai Kertészkedak Szövetsége üzemi szervezetének elnöke. Miközben végigvezetett több kiskerten, megmutatta, hogy használóik mi mindent ter­mesztenek és milyen gondosan művelik kis birodalmukat, s a kerttelep létrehozásával kap­csolatos dolgokról Is ejtett né­hány szót. Ha arra gondolunk, hogy hány olyan üzem van, a­­hol a későbbi fejlesztéssel is számolva az első menetben fel­épült részhez szükséges terü­letnél nagyobbat vettek meg. a priemkói tapasztalatokra ér­demes odafigyelni. . — Pártbizottságunk a szakszer­vezet üzemi bizottságával kö­zösen kérte az üzem gazdasági vezetőségét, hogy a szabad, egyelőre kihasználatlan terüle­ten külön bejárattal elkerített kerttelepet alakítsanak ki. A beleegyezés után az érdekelt harmincöt egyén a családtagok bevonásával munkához látott. Kiirtottuk a gazt, összegyűjtöt­tük és elszállíttattuk az épít­kezés után visszamaradt törme­léket, a területet körülkerítet­tük, feiszántattuk és kimértük a kiskerteket.. Ezt követően pedig mindenki kihúzott egy számozott cédulát a kalapból hogy megtudja, melyik kiskert lesz az övé. Peter Mihajloviö (jobbról) és Juraj Hebelka közben azt is megvitatta, hogy melyik kiskert tulajdonosa érdemel elismerést (A szerző felvéteie) Kernelen az iizeni területén Mindennek már négy éve, és azóta az üzemnek e kis közös­sége még jobban összekovácsu­­lódott. Az elnök további példái nyomán, ügy is mondhatnánk, hogy egy nagy csalóddá ala­kult. — Az öttagú vezetőség arra törekszik, hogy a saját földré­szecskéjének művelésén túl Kertbarátmozgalmunkba közös­ségi életet is vigyünk. Például az idén már közösen végeztük el a téli permetezést. Minden­ki iti volt, aki nem permete­zett, az a környezetszépítő nagytakarításban vett részt. Azt akarjuk, hogy e kis birodalom, a család zöldséggel és gyü­mölccsel való elláiása mellett a szó legszorosabb értelmében a kikapcsolódást és pihenést szolg'álja. Fokozatosan rendbe tesszük az üzemhez tartozó, és tűzvédelmi célokat szolgáló, tó környékét. A tóba halakat tele­pítünk, így aki kapálás közben elfárad, kiülhet a tó partjára és halászhat is. A Uerttelep és a tó közötti szabad részon gyermekjátszóteret létesítünk. Tiogy amíg a felnőttek zöldség­növényeikkel és gyümölcsfáik­kal vannak elfoglalva, a gye­rekek is kedvük szerint szóra­kozhassanak. Érdekelt, mi történne, ha a kiskert tulajdonosa elmenne az üzemből. — Az előírásoknak megfele­lően visszaadná a kertet és a kertfelep vezetősége egy másik dolgozónak utalná ki. A volt használónak az új megfizetné a gyümölcsfákat és a kerti házat. A kerttelepnek tehát a­­molyaü munkaerő-megtartó sze­repe is van. Itt mondom el, hogy valamennyi kiskerttulaj­donos a terület használatának ellensúlyozásaként az üzem környezetének szépítése érde­kében évente húsz munkaórát dolgozik le. Időközben megérkezett Juraj Hebelka, a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetsége Komáromi járási Bizottságának titkára, s amint kiderült, határozott céllal. — Rendszeresen végignézzük a kerttelepeket, -hogy lássuk, a tulajdonosok az előírásoknak megfelelően használják-e kis­kertjüket — mondta. — ügye­lünk árra, hogy a kerttelepek céljukat szolgálják. Meghatá­rozzuk például, hogy maximá­lisan milyen nagyságú lehet a kerti ház, dtf azt is, mekkora lehet a fóliasátor. A monokul­túra, a piacközpontú- zöldség­­teremsztés a telepi kiskertek küldetésével nem hozható össz­hangba. Itt ilyen tekintetben nincsenek problémák, e kéri te­lep messzemenően szolgálja céljait. * 9 Feltűnt, bogy az elnök és a titkár közben azt is megvi­tatta, melyik kiskert miért szép. mi benne az érdekes, ami jő, kiemelhető. — Ennek a kiskerttulajdo­­nosok között folyó verseny szempontjából van jelentősége — magyarázta Peter Mihajlo­­viC. — Tavasztól őszig három­­négy alkalommal végigjárjuk a kiskerteket, értékeljük, hogy a gondjaira bízott területet ki hogyan gondozza, és ősszel a legjobbakat megjutalmazzuk. 9 Juraj Hebelka jelenlétét kihasználva a szövetség járási bizottságának munkájáról is ér­deklődtem. — Tizenkét kerttelepünk van és igyekszünk újabbakat léte­síteni. Ha egy üzemből, város­ból vagy faluból jelzést ka­punk, hogy van kerttelepként hasznosítható terület, az illeté­kesekkel felvesszük a kapcso­latot és közösen felmérjük a lehetőségeket. Munkánk kevés­bé hagyományos és újszerűnek mondható részei közül kiemel­ném beruházásainkat, amelyek a termékfeleslegből származó veszteségek csökkentését cé­lozzák. Megkezdtük egy gyü­­mölcslósajtoló és aszalóközpont építését. Oktató-nevelő mun­kánkban egyre nagyobb figyel­met fordítunk arra, hogy ele­jét vegyük a műtrágyák és nö­vényvédő szerek túladagolásá­nak. Megtanítjuk tagjainkat a nitráttartalom Információs jel­legű megállapításának házi el­járására. Megismertetjük a bio­lógiai növényvédelem lényegét, sőt konkrét segítséget nyúj­tunk az üvegházi molytetű el­leni védelemre. Az egyének jó tapasztalatainak elter lesztésé­­ben sokat segítenek a Nyitott ajtók napjai, amikor- a termelő házatáján egy adott növénnyel kapcsolatosan szakmai napot tartunk. Az érdeklődők egy­részt megnézhetik, hogy társuk hogyan termeszti a paradicso­mot, vagy az uborkát, a jelen lévő szakemberektől pedig ta­nácsokat kérhetnek és Ugyes­­-bajos dolgaikat is megbeszél­hetik. EGRI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents