Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-01 / 30. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. augusztus 1 Kocsis Emo: Steiner Gábor portréja Platzner Tibor: Sztrájkőr (olaj) P. Németh Éva: Ének a békéről (linó) (olaj) Az Idei évfordulók, megemlékezések között hazánkban kétségkívül a legjelentősebbek közé sorolható Steiner Gábor centenáriuma A Jeles poltikus, aktív közéleti személyiség és elkötelezett antifasiszta harcos születésének 100. évfordulóját ugyan csak szeptember 9-én ünnepeljük majd hivatalosan, a megemlékezés jegyében rendezett eseménysorobat azonban már az év első hónapjaiban kezdetét vette. Az elsők között Komárom (Komárno | városa tisztelgett nagy szülötte emléke előtt: a városban működő képzőművészeti kör Forradalmi örökség címmel Steiner Gábor emlékének szentelte 3 önálló tagkiállítását Mielőtt azonban szólnánk magáról a kiállításról, az ott bemutatott müvekről és alkotóikról, elevenítsük fel néhány mondatban Steiner Gábor életútját, forradalmi munkásságát. Mint már említettük, Komáromban született, 1887 szeptember 9 én. Már egészen fiatal korában megismerkedett a kapitalista társadalom perifériájára szorult szegények nyomorúságos életével s átérezte a munkásság harcának jogosságát és igazságosságát egy új társadalmi rend megteremtéséért Kitanulta a nyomdász szakmát, majd Budapestre ment, ahol bekapcsolódott a nyomdászolt szakszervezeti tevékenységébe. Ugyanitt lett .tagja — 1918-ban — a Kommunisták Magyarországi Pártjának Aktív közéleti szerepet vállalt a Tanácsköztársaság idején Is: a rövid időszak során a Budapesti Közellátási Bizottság tisztségviselSiekéut tevékenykedett. A Tanácsköztársaság bukása után Horthy kormánya halálra ítélte, de egykori elvtársai segítségével sikerült elmenekülnie Visszatért a családjához Komáromba, ahol hamarosan szintén a munkásmozgalom egyik vezető egyéniségévé vált. Egyike volt azoknak, akik 1921-ben megalakították a CSKP komáromi szervezetét. Csakhamar a területi bizottság titkára lett, majd 1925- ben parlamenti képviselővé választották. Rendkívül rövid időn belül Ismertté vált fáradhatatlan szervezői, agitátori tevékenységével, szenvedélyes, gyújtó hangú szónoklataival, amelyekben a szegények, a nincstelenek védelmében emelte fel szavát. Mivel így több ízben is összeütközésbe került a burzsoázia érdekeivel, több alkalommal is bfróságf elé állították. Bírái előtt bátran, öntudatosan viselkedett, nyíltan hangoztatva, hogy az igazság az 6 oldalán áll. A párton belül hamarosan a gottwaldovt Irányzat elkötelezett híve lesz; a CSKP történelmi jelentőségű V.' kongresszusán beválasztják a párt központi bizottságába, majd 1935-ben szenátor lesz A feltörekvő fasizmus ellen mindvégig meggyőződéses internacionalistaként és igaz hazafiként harcol: Prágában szervezi az illegális pártmunkát, segíti elvtársai kijutását az emigrációba. Itt tartóztatja le őt a Gestapo, 1939-ben Három évig tartó szenvedés és kínzások sorozata következett, amely azonban nem törte meg „a harcos forradalmárt. így végül a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1942. október 8-án egy fasiszta pribék golyója' oltotta ki az életét. A fasizmus vereségét és a szocializmus győzelmét így nem érhette meg: emberi léptekkel mérve viszont nagymértékben hozzájárult mindkét történelmi tény megvalósulásához. A centenárium tiszteletére, mint már utaltunk rá, rangos eseménysorozatot készítettek elő hazánkban, annak bizonyítékaként, hogy a párt- és állami szervek, a különböző intézmények és nem utolsósorban maga a szülőváros egyrészt méltóképpen kívánnak tisztelegni a neves forradalmár emléke előtt, másrészt életét és munkásságát példaképül kívánják állítani az utókor elé. Csak néhány rendezvény és esemény a listáról: a Csehszlovák Televízió filmet készít „A vörös szenátor“ címmel; a közeljövőben megjelenik Zdena Holotiková • Steiner Gáborról irt könyvének második kiadása; a komáromi Duna Menti Múzeum márciusban nyolc neves képzőművész részvételével _ Forradalmi grafika címmel tárlatot rendezett, s ugyanez az intézmény előadássorozatot, valamint találkozásokat szervez azokkal, akik személyesen ismerték Steiner Gábort. Ugyancsak a múzeum tervei között szerepel egy „Steiner Gábor és Komárom“ című brosúra kiadása, amelyben a forradalmárt mint embert szeretnék bemutatni, kiemelve családszereletét és kötődését szülővárosához. Emlékbélyeg és bélyegző. továbbá Steiner Gábor Emlékplakett kiadása készül az évforduló tiszteletére; ez utóbbit Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a legeredményesebb politikai agitátoroknak adományozza majd. A százéves évfordulóról való megemlékezés tehát valóban méltónak ígérkezik ahhoz a forradalmi örökséghez, amelyet Steiner Gábor hagyott ránk Az elmondottak tükrében az is nyilvánvaló, hogy a komáromi képzőművészek kiállítása ie lentöségében és poltlikai súlyában messze meghaladja az egyszeri rendezvény kereteit, s hogy szervesen illeszkedik egy nagyszabású, társadalmilag is jelentős eseménysorozat keretei közé Bizonyítéka ennek már maga a tárlat címe — Forradalmi örökség — amely vezérgondolatot és tematikus célki tűzést Is jelent egvben Ezek után pedig mutassuk be dió héjban azokat a képzőművészeket, akiknek alkotásaiból összeállt 'ez a rendkívül változatos műfajú ám tartalmilag és tematikailag egységes egészet képviselő kiállítás / • Bencsicsné G Katalin 1939 ben született Komáromban Pedagógiai főiskolái végzett Nyttrán (Nitra |, jelenleg szülő városában dolgozik mint pedagógus A neves festőművész, Harmos Károly tanítvánva volt; ő maga is festészettel és grafikával foglalkozik A tárlaton bemutatott alkotásai közül különösen 47 Örziim a várost című tollrajz akvareli kompo ziciója érdemel említési. • Bíró Béla 1934 ben született;. Komáromban érettségizett, majd ezt követően szintén a pedagógiai pályát választotta. Egészen fiatal korában kezdett fényképezni, amelyet később fő hivatásának választott; jelenleg a Duna Menti Múzeum fényképésze. A kiállításon egyebek között Tanulmány, illetve Téli hangulat című alkotásait láthattuk. • Darázs Rozália Hurbanovón született 1948-ban. s ma is ott él. A Bratlslaval Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Több önálló kiállítása volt Szlovákia-szerte, csoportos tárlatokon Európa több országában ts megismerkedhettek alkotásaival. Kisplasztikával foglalkozik, ezt a képzőművészeti ágazatot képviselték Itt bemutatott müvei is, melyek közül kiemelkedők a Felszabadulás, illetve az Ember az űrben című ciklus darabjai. • Fekete Zoltán 1938 ban született; szintén pedagógiai végzettséggel rendelkezik, jelenleg Naszvadon (Nesvady) él, s a Komáromi Művészeti Népiskolán tanít. Festészettel és grafikával foglalkozik; a tárlat anyagába beválogatott alkotásai közül az Emlékezés Steiner Gáborra című, szuggesztív olajfestmény-montázsa érdemel elsősorban említést. • Fügedi Jenő Komáromban született 1935 ben, s ma is ott dolgozik mint munkás Mint festő és grafikus, ismert alakja a hazai képzőművészeti életnek. Több egyéni és csoportos kiállítása Is volt már. A kiállításon bemutatott alkotásainak egyike A komáromi Steiner Gábor utca című, puritán eszközökből építkező olajfestmény volt. • Janik Angelika 1967-ben született. Fotósnak tanult ki, s jelenleg ebben a szakmában dolgozik egy komáromi ipari szövetkezet alkalmazottakén!. Dunaradványon (Radvaft nad Dunajom) él; a tárlaton a Fény című, fekete-fehér fotója ragadta meg elsősorban a figyelmet. • (ády István 1950-ben született Komáromban, ahol ma is él és dolgozik A Kremnica! Iparművészeti Középiskolán érettségizett; címfestő szakmája mellett festészettel és grafikával foglalkozik. Stílusbiztonságának, jó technikai érzékének bizonysága volt egyebek között a Rabságban című, kombinált technikával készült alkotás. • Kiss Péntek )ózsef 1951-ben született, szintén Komáromban; hazai kulturális életünk egyik sokoldalú művészegyéniségeként tarthatjuk őt számon. Bemutatkozott már költőként, publicistaként, képzőművészként és színházi szakemberként; jelenleg is a komáromi Magyar Területi Színháznál dolgozik. Innen merítette témáját a tárlaton látott legfigyelemreméltóbb — Színház című — tollrajza is. • Kocsis Ernő 1937-ben született. A Nyitrai Pedagógiai Fakultáson végzett, jelenleg ugyanitt tanársegéd a képzőművészeti szakon A prágai Károly Egyetemen doktori oklevelet szerzett- Grafikusként, de főleg festőként néhány monumentális alkotás is fűződik a nevéhez. Az itt látott művei közül szűkebb hazájához kötődik a Tél a belvárosban című olaifestmény. ® A művésztársulat talán legismertebb egyénisége, egyben vezetője, Kopócs Tibor 1937-ben született. A prešovi P. J. Šafárik Egyetem filozófiai fakultásán végzett, ugyanitt doktorált. Számos hazai önálló kiállítása volt már, s több külföldi csoportos tárlaton is szerepelt. A Szlovákiai Képzőművészek Szövetsége Nyugat-szlovákiai Kerületi Szervezetének vezetőségi tagja. Festészettel és grafikával foglalkozik; az emlékkiállításon egyebek között az Oj hidakat építünk című ciklusának néhány darabját mutatta be. • Az 1949-es születésű Molnár Sándor kezdőnek számit a hazai képzőművészeti életben. Komáromban született, itt is érettségizett, s banktisztviselőként ma is Itt dolgozik. Áttételes jelentésű, elgondolkodásra késztető képei közül Az út végén című olajfestmény érdemel említést. • Nagy Tivadar szintén Komáromban született, 1955-ben. Vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd áttért a fényképész pályára. Ilyen minőségében rövidesen tagja lett a Szlovák, illetve a Cseh Fotóművészek Szövetségének. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja volt Tisztelet Steiner Gábornak című kollázsa. • Obonya Sándor az idősebb nemzedéket képviseli a csoportban: 1931-ben született. Gútán (Kolárovo) él, a nyitrai Optima reklámvállalat kirakattervezője. Elsősorban tájfestészettel foglalkozik, de több alkotása — fgy a tárlaton látott Memento című olajfestmény is — történelmi látásmódról és társadalmi érzékenységről tesz tanúbizonyságot. • Papp Ernő 1950-ben Érsekújvárban (Nové Zámky) született; Búcson (Búč) nőtt fej, a Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Egy ideig népművelőként dolgozott, jelenleg a Hetényi jChotín) Agrokémiai Vállalat növényvédő agronómusa. Bemutatott alkotásainak egyike a Pavilon — Elmúlt idők tanúja címet viselte. • Pappné Németh Éva“1953-ban, Komáromban született. Ma Is itt él és dolgozik, mint az Agrostav tervezője. Grafikával foglalkozik; alkotásait a nagyközönség eddig néhány csoportos tárlaton ismerhette meg Itt bemutatott művei közül a legtöbben az Ének a békéről címet viselő linómetszet előtt időztek el, amely alkotója formaérzékenységét, műfaji kiforrottságát bizonyította. e Platzner Tibor neve szintén ismert a hazai képzőművészeti életben A Nyitrai Pedagógiai Fakultáson szerzett diplomát, ugyanitt doktorált, de már 1965-ben — 26 évesen — a Magyar Területi Színházhoz szerződött, díszlettervezőként. Máig is itt dolgozik; képzőművészként díszlettervezéssel, grafikával és festészettel foglalkozik. A tárlaton bemutatott alkotásai közül talán a Sztrájkőr című olajfestmény volt — témájánál és stílusánál fogva — a legfigyelemreméltóbb. • Psenák István 1945-ben született. Komáromban érettségizett, s ma Is itt dolgozik, mint az egyik fotólaboratórium vezetője. Évek óta vesz részt a járásban rendezett fotókiállításokon; az emléktárlatra az Üj fények című alkotását hozta el. e Szabó Hajnalka 1969-es születésű; az idén érettségizett a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. Ezzel párhuzamosan, szintén az idén fejezte be tanulmányait a művészeti népiskola rajz szakán. A tárlaton először mutatkozott be a nyilvánosság előtt, egyebek között A 413-as transzport című ceruzarajzéval. • Szilva József 1945-ben született; Nyttrán. majd Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, jelenleg a Komáromi Művészeti Népiskola igazgatóhelyettese; tagja a Szlovákiai Képzőművészek Szövetségének és több önálló kiállítása volt már. A tárlaton sokan megcsodálták Az események nyomai című, kombinált technikával készült alkotását. о Sofia Szkoková 1948-ban született 2ШпйД onnan került Komáromba, ahol érettségizett, s ahol jelenleg is dolgozik, a a városi művelődési ház grafikusaként. Két önálló kiállítása volt eddig, s az emléktárlaton egyebek között A máért című, kombinált technikával készült alkotását láthattuk. • Szűcs Jenő 1949-ben született; Komáromban érettségizett, majd fogtechnikusnak tanult, de kedvtelését, a fotózást csakhamar élethivatásául választotta, lelenleg ai egyik komáromi ipari szövetkezet fotósaként dolgozik. Több önálló kiállítása volt már; egyik legérdekesebb felvételét — amely a Megalázott méltóság címet viseli — a tárlaton is láthattuk. * * • Visszatérve a kiállítás vezérgondolatához és eszmei alapkövéhez: a Komáromi Képzőművészeti Kör tagjai minden szempontból teljesítették a kitűzött igényes feladatot. A képzőművészet legváltozatosabb eszközeivel elevenítették fel és kódolták át a mába Steiner Gábor forradalmi örökségét, szellemi hagyatékának a mához szóló, máig is érvényes üzenetét. Tiszteletet érdemlő vállalkozás volt ez az emlékkiállítás, amelynek megrendezéséért nemcsak a kör tagjainak jár köszönet, hanem legalább Ilyen mértékben azoknak a szervezeteknek, intézményeknek, amelyek megszervezték, illetve védnökséget vállaltak fölötte. Ezek voltak: a Csemadnk Komáromi Járási Bizottsága és Helyi Szervezete, élén Németh Gyulával, a jb titkárával; a Komáromi Járási és Városi Népművelési Központ; a kiállítás felett a komáromi Steiner Gábor Hajógyár, a keszegfalusi (Kameniőná) Steiner Gábor Efsz, valamint a Nyugat-szlovákiai Nyomdák Komáromi Üzeme vállalt védnökséget. VASS GYULA Darázs Rn/.ália. Ember az űrben (kis plasztika) Janik Angelika: Fény (totó) Síró Cáls: Tanulmány (A szerző reprodukciói)
