Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-01 / 30. szám
2 .SZABAD FÖLDMÜVEf, 1987. augusztus í. A szocialista demokracia elmélyítésének szellemien mondjunk véleményt az állami vállalatról szélé törvénytervezetről (Folytatás az 1. oldalról) ponti irányítás és a gazdasági szféra valamennyi részét. Megköveteli, hogy másként viszonyultunk a szocialista gazdaság fejlesztésének valamennyi feladatához^ A gazdasági fejlődés új, magasabb színvonalának elérése során ki kell emelni a hatékonyság funkcióját, ami nagy igényeket támaszt azzal szemben, hogy megváltoztassuk gondolkodásmódunkat, szemléletünket." — szögezi le a tervezet indoklása. Ebből ered az a követelmény, hogy megváltoztassanak számos, általánosan kötelező jogszabályt, illetve újakat dolgozzanak ki, amelyek rögzítik a központi szervek, a vállalatok, a dolgozókollektívák helyzetében, jogaiban és kötelességeiben végrehajtandó változásokat. Azokról a normákról van szó, amelyek megszabják ezek jogkörét, továbbá a tervezésre, a befizetésekre és adókra vonatkozó normákról, az állami költségvetés szabályairól, a vállalatok közti kapcsolatokról, a munkajogi viszonyokról, valamint azokról a kulcsfontosságú normákról, amelyek meghatározzák az állami vállalatok, az egységes-földműves szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok, a költségvetési és részben költségvetési szervezetek, a részvénytársaságok, a külföldi tőkével gazdálkodó vállalatok helyzetét és tevékenységét, végöl pedig az állampolgárok gazdasági tevékenységét szabályozó normákról. Mindenekelőtt következetesen érvényesíteni kell a demokratikus centralizmus alapelvét Tökéletes összhangot kelt teremteni a központi irányítás minőségének és hatékonyságának javítása és növelése, valamint a vállalatok kezdeményezésének és önállóságának fokozása között A vállalati önállóság megerősítése a gazdasági és szociális tevékenység minden területén a teljes hozrascsot (az önálló elszámoláson alapuló gazdálkodási, az 'önfinanszírozás bevezetése, a szocialista vállalati önigazgatás alapelvének érvényesítése azzal a céllal, hogy fejlesszék a szocialista vállalkozást. Az előterjesztett törvénytervezet módosítja a vállalat jogi helyzetét, vagyoni alaplát. meghatározza a vállalat fogait és kötelességeit, a társadalom, főleg az állami szervek, a nemzeti bizottságok, a Csehszlovák Állami Bank kirendeltségei, a megrendelők. a fogyasztók ás a szállítók viszonyát. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet bevezető része hangsólyozza, hogy a vállalatok gazdasági, szociális és politikai feladatukat a CSKP, a szocialista társadalom vezető és irányító ereje gazdaságpolitikájával összhangban gyakorolják. A vállalatok bővített jogkörének és felelősségének ój feltételei között megnövekszik a párt vezető szerepének jelentősége A vállalatoknál a pártszervezetek a dolgozókollektívák politikai magvát képezik, ellenőrzik a vállalat gazdasági vezetőségének tevékenységét, szavatolják в 1 CSKP káderpolitikájának megvalósftását, tagjaik révén irányítják az önigazgatási szervek, valamint a vállalatnál tevékenykedő szakszervezeti, iflósági és más szervezetek tevékenységét. A vállalatok legfontosabb feladata országunk gazdasági erejének fejlesztése és amint azt a második paragrafus meghatározza, a legfontosabb cél elérése — az emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek sokoldalú kielégítése. Ez meg követeli, hogy szüntelenül tovább szilárduljon a termelőeszközök társadalmi tulajdona, s erre irányuljon a tervezési rendszer, a vállalatok önálló elszámolásának érvényesítése, a dolgozókollektívák szocialista önigazgatásának fejlesztése. A törvénytervezet annak a szükségszerűségéből indul ki, hogy a gazdaság egyes ágazataiban és területein respektálni kell a társadalmi újratermelési folyamat sajátosságait és változásait. A vállalkozói aktivitás különböző szervezési formáinak alkalmazásával és azzal számol, hogy a gazdaság fejlesztésében a szervezési struktúrák rugalmasan alkalmazkodjanak a tárgyi feladatokhoz^ Lehetővé válik különböző típusú vállalatok létesítése, nagyságuk, tevékenységük irányzata és belső elrendezése szempontjából, valamint a szervezés a nagy gazdasági egységek, szakágazati és területi elve elemeinek célszerű kihasználása szempontjából. A nagy gazdasági egységek — vállalatok, főleg a kombinát típusú vállalatok mellett — kis és középnagyságú vállalatok is létesülnek, amelyeknek szakosított termelési vagy kereskedelmi profilja és jelentős innovációs tevékenysége lesz. Ezzel összefüggésben a 71. paragrafns rész letesen meghatározza a vállalatoknak az állam, illetve nemzeti bizottságok általi létesítését. Elsősorban a vállalatok létrehozásának vagy megszüntetésének feltételeiről, a vállala'ok egyesüléséről, egyesítéséről vanv szétválasztásáról, valamint a 78—81. paragrafus szerint a vállalatok azon jogáról van szó, hogy önként egyesítsék eszközeiket és tevékenységüket meghatározott közös nsIok megvalósítására. A központi állami szervek, nemzeti bizottságok és vállalatok kezdeményezése alapián a termelési, műszaki és tudományos-műszaki alapot az eddiginél hatékonyabban kell integrálni és szakosítani azzal a céllal. hogy mindenütt, ahol az kimutatható gazdasági eredményekhez vezet, racionalizálják a szervezési struktúrát. A feltételezések szerint csak azok a nagy gazdasági egységek maradnak meg — a mai termelési-gazdasági egységek —, amelyek gazdaságilag indokoltak, főleg azért, mert szervezési egységeik fa mai vállalatok) szervesen kancsnlódnak a fő termelési. kutatási vagy kereskede'mi programokhoz. Ezektől a termelésigazdasági egységektől rendszerit különválasztják azokat a vállalatokat, amelyeknek szakosított termelési programúik van, ez a program a megrendelők szélesebb körét szolgálja, s amelyeket csak formális szervezési szempontok figyelembevételé vei csatoltak a termelési-gazdasági egységhez. Ezek a nagy gazdasági egységek a törvénnyel összhangban más gazdasági funkciókat is magok ra vállalhatnak, például kfilvazdpsá gi, tervezési, tudományos-kutatási funkciókat. i Arról, hogy a szervezeteket hogyan osztják szét, vagy hogyan egyesítik, milyen önálló vállalatot létesítenek, végérvényesen létesítőjük, az állam, vagyis az őket képviselő illetékes állami szerv dönt. A szervezeti felépítés ilyen értelmezéséből az következik, hogy a terv javaslata értelmében a vállalatok jogi szubjektivitása és teljes önelszámolása, valamint az igazgató és a dolgozókollektfva tanácsának felelőssége oszthatatlan és csakis az irányítás egy részét, vagyis a vállalatot érintheti. Nem tűrhető meg tehát a mai állapot, amikor a vállalati szféra egy jogi szubjektuma — a vállalat — alá van vetve egy másik jogi szubjektumnak — a termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságának. A szervezési struktúrák racionalizálási folyamatának részét képezi az a jog, hogy a vállalatok megállapodása alapján a 78—81. paragrafus értelmében egyesíthetik eszközeiket és tevékenységüket az olyan feladatok megoldására, amelyek megfelelnek közös érdekeiknek. Az állami vállalat alaptípusán kívül — 75—77. paragrafus — megkülönbözteti az úgynevezett kommunális vállalatokat, amelyek mindenekelőtt általános és sajátságos közérdekeket kielégítő tevékenységet folytatnak, s amelyekben népi érvényesíthető teljes mértékben az cnelszémolás elve. Ezeknek a tevékenységét a kormány határozza meg. Az állami irányítás és a vállalat dolgozókoUektívája szocialista önigazgatásának dialektikus összekap csoiását a 27—35. paragrafus hatá rozza meg. Az önigazgatás abban a formában valósul meg, hogy az egész kollektíva és társadalmi szervezetei részt vesznek a vállalat Irányításé ban, a legfontosabb döntések előkészítésében, teljesítésük ellenőrzésében, valamint azáltal, hogy a gazdasági vezetők választhatók lesznek. Tágabb teret kap a dolgozók szervezeteinek, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivitása. A dolgozók jogos osztály-csoport- és egyéni érdekeinek védelme érdekében befolyásolni fogják a dolgozó kollektívák és tagjaik fejlettségének fokozását, hogy önigazgatási funkcióikat a lehető legjobban gyakorolják. A nyilvános vitára bocsájtott állami vállalatról szóló törvénytervezettel kapcsolatos javaslataikat és észrevételeiket az állampolgárok, a szervek és szervezetek, a dolgozókoUektivák elküldhetik a CSKP KB-nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának. A vitát 1987. október 31-én zárják le. A vita értékelése után a törvényt módosítják, a CSKP KB elé terjesztik, majd jóváhagyás végett a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése elé terjesztik. (Erre körülbelül 1988. február elején kerül sor) majd kihirdetik. A gazdasági mechanizmus átalakítása azonban addig még nem teremti meg az összes feltételt, amely a törvény va- Iamenyi meghatározásának érvényesítéséhez szükséges. A tervezés módszereiben szükséges változások, főleg az állami terv normatíváinak megváltoztatása csak 1991. január elsejétől lép érvénybe, a befizetések és adók rendszerét pedig 1990. január elsejéig módositják a nagykereskedelmi és felvásárlási árak 1989. január elsejéig megvalósuló komplex átalakításából kiindulva. Népgazdaságunk fejlődése és a CSSZSZK állami tervének 1987 első félévi teljesítése A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSÉBŐL A népgazdaság fejlődésében az Idei első félévben folytattuk a feladatuk kedvező teljesítését a termelés volumenét illetően. Az íntenzifikáiás növelésében és a hatékonyság fokozásában azonban nem értük e1 a célokat. Ez befolyásolta a nemzeti jövedelem képzését, amely a becslések szerint nem egész 2 százalékkal növekedett. Főleg az első negyedévben befolyásolta kedvezőtlenül a népgazdaság alakulását a rossz időjárás. Emiatt nagyobb volt a tüzelőanyagős enérg:nfogyasztás. A fogyasztás tervét hozzávetőlegesen 1,7 millió tonna kőszénnel egyenértékű tüzelőanyaggal teljesítettük túl. ebből a termelési szférában 0,6 millió tonnával, a nem termelési szférában pedig 1,1 millió tonnával. A népgazdaság tüzelőanyag- és energiaellátása folyamatos volt. 1988 első félévéhez viszonyítva « bruttó ipari termelés 2.7 százalékkal növekedett, az állami terv évi 1,9 százalékus növekedést Irányoz elő. Nem felelt meg azonban a tervnek a termelés struktúrája, am' kedvezőtlenül bero!váso!ta az tp'rí termelés értékesítési szerkezetéi, a szá’lítői-megrendelői kapcsolatokat és a készletek megnövekedését. Az építőipar nem teljesítette teljes egészében a feladatokat és az év elején keletkezett lemaradásokat csak részben hozta be. Az építőipari munkák volumene 0.4 száz-dákkal volt nagyobb, mint tavaly az e'ső félévben, míg az állami terv 2.6 százalékos növekedést iránvzott elő. Az építőipari vállalatok főleg a komplex lakásépítésben nem teljesítették feladataikat. A ipari vál’alatok egyharmada és az építőipari vállalatok fele nem érte e! a gazdasági fejlődés előirányzott minőségi mutatóit. A feladatokat a tervezettnél nagyobb tüzelőanyag, energia, alapanyag és bérfogyasztással teljesítettük. Ez. az anyagköUségek tervezett színvonalának töl’épésében és a bérigényesség megnövekedésében nyilvánult meg. Nem értük el a tervezett nyereséget és a saját termelési érték sem növekedett a tervezett ütemben. Az lparbsn és az építőiparban a munkatermelékenység és az átlagos bérek alakulása közti aránv nem felelt meg a terv előirányzatának. A gazdaságban még mindig lassan érvényesítjük a tudományos-műszaki fejlesztést, eredményei nem nyilvánultak meg je'entősebb mértékben a költségek csökkentésében, a term elás és a termékek minőségében, valanrnt műszaki színvonalának javításában, a termékszerkezet felújí’ásának meggyorsításában. A mezőgazdasági terme’és — a kedvezőtlen időjárás ellenére — alfajban a tervnek megfelelően alakult. Az őszi gabonafélék kiszántása az előző évhez,képest mintegy negyedrésznyivel kisebb mértékű. A hosszan tartó esős és hűvös időjárás befolyásolta az évelő takarmányok első betakarítását Egyes területeken a talaj elvizenyösödése következtében megkárosodott a cukorrépa, a kukorica és a gebonafé’ék vetésterülete. Az elpusztult növényeket újább vetéssel pótolták. Az ál'attenyésztésben a termelékenységi mutatók valamivel alacsonyabbak voltak, mint az előző év első félévében, a tejhozam kivételével. Ezt befolyásolta a takarmánykeverékek rosszabb m'nősége, valamint a rosszabb időjárási viszonyok. Az át lagos napi tejhozam 10.2 literre növekedett ftavaly 10,1 liter voltl. A tehéná’lománv csökkenése ellenére az elmúlt év első feléhez viszonyítva a tejtermelés 0,2 százalékkal növekedett. A tojástermelés hozzávetőlegesen az elmúlt év szintjén maradt. Az egv tyúkra eső toiáshozam 124,4 darabról 121, 9 darabra csökkent. Az elmúlt évhez hasonlóan a mezőgazdaság szociaPsta szektorában tovább csökkent a szarvasmarba- és ezen belül a tehénállomány, míg a sertésállomány növekedett. a gazdasAgi Állatok szama a mezögazdasäg szocialista SZEKTORÁBAN JÚNIUS 30-ÄN ezer darab Szarvasmarha összesen Ebből tehén Sertés összesen Ebből kocák Baromfi összesen Ebből tyúk 1988 4 990 1779 6 088 451 40 697 12 583 1987 4 944 1758 6 336 464 40 564 12 372 Alapvető követelmény azonban, hogy a 9. ötéves terv előkészítéséhez már rendelkezésre álljon a vállalatról szőlő törvény, amely biztosítja az önállóbb, a vezetők és a doigozókollektívák nagyobb felelősségére épülő, több kezdeményezéssel végzett és alkotó képességeik kibontakozásához tágabb teret adó munkát. Hogy társadalmi és egyéni érdekeinknek egyaránt megfeleljen ez a törvény», azért kell most véleményt mondani arról ts, ami a tér vezetben tetszik, s arról is, amit másképpen szeretnénk. Szerkesztőségünk készséggé! helyet ad lapunk hasábjain olvasóink vélemé^ nyének, javaslatainak. Az állati termékek felvásárlási lemaradás, főleg azért, mert az év ütemtervét az első félév minden hő- elején a hizlalásban nem volt megfenapjában az összes terméknél folya- lelő a nagyobb súlyú sertések aránymatosan teljesítettük ,a vágósertések száma, kivételével. Ezeknél 5,9 ezer tonna a az Állati termékek felvAsArlAsa Vágóállatok összesen Mértékegység 1987 1. félév Az ütemterv tejesítése százalékban (baromfi nélkül) ezer t élősúly 799 103,0 ebből vágómarha ezer t élősúly 380 108,2 vágósertés ezer t élősúly 403 98,8 vágóbaromfi e&er t élősúly 119 103,4 tel milliú liter 2 982 100,4 tojás millió darab 1450 102,7 Az állami gazdaságokban a bérszínvonal az elmúlt év első félévéhez képest 2,0 százalékkal 3030 koronára növekedett, az efsz-ek dolgozóinak összehasonlítható Javadalmazási színvonala 1,5 százalékkal nőtt és elérte a 3 ezer 180 koronát. Az élelmiszeripar bruttó mezőgazdasági termelése az előző év első félévéhez viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, az állami évi terv 1,4 százalékos növekedéssel számol. A saját termelési érték 3,3 százalékkal nőtt. Kiskereskedelmi árakban számítva az élelmiszeripar szállításai a hazai piaca 1,7 százalékkal nőttek. A fakóermelés terjedelme 9,7 millió köbméter volt, ami az évi terv 52,7 százalékának felei meg. Értékesítésre került 9.1 millió köbméter fa, vagyis az egész évre tervezett menynyiség 50,0 százaléka, 41,0 ezer hektárnyi területet erdősítettünk, ami az évi terv 81,1 százalékát Jelenti. (Folytatás a 3. oldalon)
