Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-01 / 30. szám

1987. augusztus 1. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 Népgazdaságunk fejlődése és a CSSZSZK állami tervének 1987 első félévi teljesítése (Folytatás a 2. oldalról) Az első félévben a közvetlen fo­gyasztók 650 millió köbméter ivóvizet kaptak, ami az évi feladat 49,9 száza­lékát Jelenti. A vezetékes Ivóvízzel ellátott lakosok részaránya az 1986 első félévi 76,6 százalékról 77,5 szá­zalékra növekedett. Egyes területe­ken gondok merültek fel a vízellá­tásban. A csatornahálózatra rákap­csolt lakásokban éló lakosok rész­aránya 62,8 százalékról 63,3 száza­lékra nőtt. Ä külkereskedelem forgalma 3,7 százalékkal nőtt, ebból a szocialista országokkal lebonyolított forgalom, 3,9 százalékkal, a nem szocialista or­szágokkal lebonyolított forgalom pe­dig 2.8 százalékkal. A kivitel a szo­cialista országokba a tervezettnél gyorsabban növekedett, ezen a téren a behozatal hozzávetőlegesen megfe­lelt a terv előirányzatának. X Szovjetunióval folytatott keres­kedelem a tervvel összhangban ala­kult. Nem teljesítettük a tervet a nem szocialista országokba irányuló kivi­telben, miközben a behozatal dinami­kája a tervezettnél nagyobb volt. 'A kivitel évi tervét 48.3 százalékra teljesítettük, ebből a nem szocialista országokba 46.1 százalékra. A beho­zatal évi tervét 45.5 százalékra telje­sítettük. Ebből a nem szocialista or­szágokból 47,7 százalékra. A külke­reskedelem hatékonyságát nem sike­rült a kívánt mértékben javítani. százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Nem kielégí­tő a külföldről behozott személygép­kocsik és a Skoda gépkocsik egyes típusainak kínálata. Az élelmiszereket illetően egyes helyeken ideiglenesen fogyatékossá­gok merültek fel egyes fajta húsok és hentesáruk számításában és a tej­termékek választékában. A lakossági szolgáltatások szaka­szán mindenekelőtt a személyi szolgál­tatásokat biztosították, így például a mosodák, tisztitők, fodrászok, fény­képészek szolgáltatásait. A helyi ipari vállalatoknál és a szolgáltató vállalatoknál, valamint az ipari szö­vetkezetekben a redukált teljesítmé­nyek terjedelme mérsékelten emelke­dett és elérte a 15 milliárd koronát. A pótalkatrészek hiánya negatívan befolyásolja a javításokat, mindenek­előtt a közüti jármüvek, a színes te­levíziókészülékek, lemezlátszők. mag­netofonok és egyes fogyasztási cik­kek javítását. A lakosság kisebb ér­deklődést tanúsít a megrendeléses munkák iránt. Hiányoztak a kapaci­tások a lakosság számára végzett építkezési munkálatok és javítások elvégzésére. A helyi gazdálkodási vállalatok, a szolgáltató vállalatok és az ipari szövetkezetek 10 milliárd korona ér­tékben szállítottak termékeket a piacra, ami körülbelül ugyanannyi, mint tavaly, ezzel is gazdagítva a kí­nálatot a hazai piacon. (Folytatás az 1. oldalról) számított tej- és hústermelés, az egy kocára számított hústermelés stb. Ha e mutatók alapján értékelnénk a szlovákiai kerületeket, lényegesen el­maradnának az összehasonlítható csehországi kerületektől. Például a Nyugat-szlovákiai kerület vonatkozá­sában az egy tehénre számított hús­termelés 67 kilóval, az egy kocára számított hústermelés pedig 278 kiló­val kisebb, mint a Dél-morvaországi kerületben. A Közép-szlovákiai és a Nyugat-csehországi kerületek közötti különbségek 39, illetve 266, a Kelet­­-szlovákíai és a Kelet-csehországi ke­rületek közötti különbségek pedig 90. illetve 497 (!) kilogrammot tesznek ki. természetesen a csehországi kerü­letek javára. Az idei állattenyésztési termelés biztosítósa érdekében Szlovákia az állami gabonaalapből 60 ezer tonna kölcsönt vett fel, amit az első ter­mésből kell visszaszolgáltatni. A MÉM a jövőben megszigorítja a gabonaér­tékesítés és a keveréktakarmány-el­­látás közötti összefüggéseket, mert e tekintetben a korábbi években szá­mos fogyatékosság fordult elő. A me­zőgazdasági üzemek a jövőben csak annyi keveréktakarmánvt kapnak, a­­mennyi gabonát adtak el a takar­­mánvalapba. Az új intézkedésnek az a célja, hogy minden mezőgazdasági üzem legyen önálló abraktakarmány­ból. Ezzel, valamint az olajnövények és a hüvelyesek termelése növelésé­nek ösztönzésével kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy az 1988. évi terméssel kezdve a mezőgazdasági üzem minden száz kiló napraforgó értékesítésekor 20, minden száz kiló őszi repcéért 10. minden száz kiló durum búzáért 30, minden száz kiló szójáért pedig 40 kilogramm keverék­takarmányt vásárolhat vissza! A melléküzemági termeléssel kap­csolatban a miniszter rámutatott, hogy az ebből a tevékenységből szár­mazó teljesítmények értéke a múlt **!«**>»1вв1вв9пввв»в««вв*евввв*вв*ви11ввв«ввв1вввв«*ввяявшвв1вмв Minden szinten igényesebben »■»*«*е»1ща8*и*«*и»«о®п*азввя*в*в*а**®явввв»«ввввввивввшввввва évben elérte a 3 milliárd 303 millió, a nyereségé pedig a 2 milliárd 490 millió koronát.. Az előbbi az össztel­jesítmények 21,6 százalékát képezte, az utóbbi adat gyakorlatilag meg­egyezik az efsz-ekben a múlt évben elért nvereség értékével. Ugyanakkor a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerü­letben a melléküzemági termelésből származó nyereség képezte я fejlesz­tési alapok egyedüli forrását, más­különben 9П0 millió korona értékű hiányt mutattak volna ki. Varga elvtárs beszédének további részében részletesen foglalkozott az anyagi-műszaki ellátással, az építke­zési beruházásokkal, a mezőgazdasá­gi termőföld védelmével, -kihasználá­sával és termőképessének növelésé­vel, az erózió elleni védelemmel, az öntözőberendezések építésével, a víz­­lecsap^lással. a természetvédelemmel, a tudományos-műszaki fejlesztéssel és a bérpolitikával. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy szá­mos kerületben és járásban az első félévben a tervhez viszonyítva na­gyobb mértékben merítették ki a béralapot, ami« a második félévben már nem engedhető meg. A minisz­ter beszédében rendkívüli figyelmet szentelt a munka- és a halállal vég­ződött baleseteknek. Megemlítette, hogy a mezőgazdaságban az első fél­évben átlagosan 1162 dolgozó hiány­zott naponta a munkahelyéről és a halállal végződött balesetek száma 29-re növekedett, ami a műit év azo­nos időszakához képest nyolccal több. Ez szintén rendkívüli intézkedéseket von maga után. Varga elvtárs beszé­dében az ellenőrző tevékenység elmé­lyítésével ts foglalkozott', amit konk­rét példákkal is alátámasztott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszédének befejező részé­ben az 1S88. évi állami végrehajtási terv előkészítésének jelentőségét tag­lalta. Kiemelte, hogy a mezőgazdasá­gi termelésben és a felvásárlásban a feladatokat 1,1 százalékkal kell nö­velni. A növénytermesztésben a ga­bonatermelés növelése és az előző években keletkezett lemaradás pótlá­sa a legfontosabb feladat, mert etlól függ az állattenyésztés fejlesztésének dinamikába. A gabonatermelést ennek értelmében 125 ezer tonnával, azaz 3,2 százalékkal kell növelni. Ezen kí­vül a gabonatermelést további 100 ezer tonnával, azaz 2,5 százalékkal kell növelni abból a célból, hogy visszaszolgáltathassuk az állami ga­bonaalapból felvett kölcsönöket. Ez azt jelenti, hogy a nyolcadik ötéves tervhez viszonyítva a gabonaterme­lést a jövő évben 5—В százalékkal kell növelni. Ugyanakkor a tojásfel­vásárlást az 1988—1990-es években tovább kell csökkenteni. A miniszter foglalkozott azokkal a változásokkal is, amelyek az építkezési beruházá­sok szakaszáéi várhatók. Ugyanakkor aláhúzta, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexumban 1988- -ban 7,5 milliárd korona értékű nye­reséget kell elérni, ami az idei terv« hez viszonyítva 870 millió koronával, azaz 9,9 százalékkal, az 1985. évi va­lósághoz viszonyítva pedig 1 milliárd 610 millió koronával, azaz 32.1 szá­zalékkal több. Mindez megköveteli, hogy az irányítás ■ minden szintjén nagyobb igényességgel és felelősség« érzettel fogjanak hozzá a jövő évi feladatok telejsftéséhez. BARÄ LÄSZUÖ Ä KGST-tagorszáenkkal a külkeres­kedelmi forgalmunk az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4.5 százalékkal, ezen belül a Szovjetunió­val 1,1 százaikkal nőtt. A szocialista országok részaráhya az egész külke­reskedelmi forgalomban 80,4 .százalé­kot ért el. Folytatódott Csehszlovákia gazdasági egvOttmüködésének fejlő­dése a KGST-tagországokkal. főleg a Szovjetunióval. Tovább fejlődtek a közvetlen kapcsolatok Április végén a csehszlovák és szovjet vá’laiatok 128 megállapodást kötöttek a közvet­len kapcsolatokról. Az életszínvonal tovább javult. A népeazdaság szocialista szektorában fáz efsz-ek nélkül) a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottsága meUeff az 1986-os év első feléhez vi­szonyítva a dolgozók száma 51 ezer rel. vagyis 0.7 százalékkal nőtt. Ä foglalkoztatottság főleg az egészség­ügyben. az oktatásügyben, a szolgál­tatásokban. a tudományban, kutatás­ban es fejlesztésben és a kereskede­lemben növekedett, az efsz-ekben pe­dig 0,5 százalékkal lett nagyobb. A lakosság nominális pénzbevétele 1986 első) félévéhez viszonyítva 2,5 százalékkal nőtt és elérte a 212* milliárd koronát. A bérekből szárma­zó bevételek 2.8 százalékkal, a szo­ciális bevételek pedig 0,7 százalékkal növekedtek. A népeazdaság szocialista v szekto­rában a dolgozók átlagos nominál­bére ЗП20 korona volt fáz efsz-ek nélkül ЗП05 korona) az előzd év első félévéhez viszonyítva a növekedése 2.2 százalékos volt A reálbérek 2,0 százalékkal növekedtek. A lakosság kiadásai 2,2 százalék­kal nőttek Az Aliami Takarékpénztá­rakban a lakosság betétállománya 243.2 milliárd korona volt. Nőtt a hosszú Időre lekötött betétek részará­nya. A lakosoknak nvűftott hite! ér­téke június végén 38,0 milliárd koro­na volt. A kiskereskedelmi forgalom az el­múlt időszak első félévéhez képest folvőárakban számítva 2,2 százalék­kal nőt* ebből az élelmiszerek for­galma 1.9 százalékkal, a nem élelmi­szerek forgalma 2.6 százalékkal. A te-rvezett évi dinamikához képest a növekedés 0.3 százalékkal alacso­nyabb volt. A kiskereskedelmi forga­lom tényleges terjedelme az előző év első félévéhez viszonyítva 2,0 száza­lékkal nagvobb volt. Az első félévben 66.5 ezer darab személygépkocsit adtak el, ami 3.5 Továbbra is jelentős tartalékaink vannak a szolgáltatások minőségében és rugalmasságában. 'A kiskereskedelmi árak és a szol­gáltatások ára gyakorlatilag azonos szinten maradt, mint 1986 első félévé­ben volt (plusz 0,1 százalék), ezen belül az élelmiszerek ára 0,2 száza­lékkal, az iparcikkeké 0.3 százalék­kal volt magasabb, a közétkeztetés- és a szolgáltatásban az árak 0,2 szá­zalékkal csökkentek. Az idei év első felében 27,6 mil­liárd koronát fordítottunk nvugdfj­­eilátésra. 16,1 milliárd koronát pe­dig betegbiztosításra. Mfg a nyuzdíj­­ellátásra fordított kiadások növeked­tek. a betegbiztosítási kiadások az el­múlt évhez viszonyítva csökkentek, mivel csökkent azoknak a gyerekek­nek a száma, akikre családi pótlékot fizetnek. Ugyanakkor csökkent a megbetegedések száma is. A csa’ádi pótlékra 8.1 mill’árd koronát, beteg­­ellátásra 4,7 milliárd knrnnát. más juttatásokra 3,3 múliárd koronát for­dítottunk. Az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva az öregségi nyugdíjak száma 31 ezerrel emelke­dett. Többet fordítottunk környezetvéde­lemre és a környezet formálására. 1987 e’ső félévében 223 környezetvé­delmi építkezés folyt, összesen 12.3 milliárd korona költséggel, ebből 116 építkezés 6,5 milliárd korona ér­tékben a vizek tisztítására Hetven­egy építkezés, összesen 2.9 milliárd korona költséggel, a levevő tisztasá­gát védi majd, 36 építkezés pedig 2,9 mUilárd korona költséggel, a hulla­dék felszámolását, illetve felhaszná­lását fogja szolgálni. A Z akcióban 1.6 milliárd korona érték született, ebből 388 millió ko­ronát a vízgazdá'koőásra, 177 millió koronát az oktatásügyre. 187 millió koronát a kereskedelemre és közét­keztetésre fordítottunk. A népesség alakulásában az el­múlt évhez viszonytva bizonyos pozi­tív tényezők nyilvánultak meg. Né­hány év után ismét növekedett a ter­mészetes szaporulat. Az első félévben 111 gyerek született, ami ezerrel ke­vesebb, mint az elmúlt év azonos idő­szakában, 89 ezer személy halt meg, ami 70 ezerrel kevesebb mint 1986 első félévében. 55 ezren házasságot kötöttek, 18 ezer házasságot bontot­tak fel. Csehszlovákia lakosainak száma 1987 június 30-án 15 millíő 573 ezer volt. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Ügy látszik, a diplomáciai nyárban nines pihenés, nem utaznak szabadságra a nem­zetközi élet ügyintézői: mozgal­mas, eseményekben gazdag hetek­re figyel a világ. Ami a sok, kö­zel-keleti és egyéb hír közül most jelentőségével ismét kiemelkedett, az eey interjú volt, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára adott a Merdeka című indonéz na­pilapnak. Ázsia és a csendes-óceáni ttjrség békéjének és biztonságának az in­terjúban taglalt szilárdítása önma­gában is jelentős és érdekes kér­dés. Azonban most az interjú je­lentőségét az teszi rendkívülivé, hegy elhárítja a genfi • tárgyaláso­kon, a leszerelésben létre jöhető megegyezés útjáhól az ntolsó aka­dályt, amelyet az amerikai fél tá­masztott az ázsiai térségben talál­ható közepes hatótávolságú raké­tákkal kapcsolatban. Az interjúban az SZKP KB fő­­] titkára kijelentette, hogy a Szov­jetunió hajlandó az összes köze­pes hatótávolságú rakétájának fel­számolására nemcsak Európában, hanem Ázsiában is, természetesen akkor, ba az USA is így jár el. Amint a kijelentés elhangzott, Washingtonban rendkívüli sajtó­­értekezletet hívtak össze Mihail Gorbacsov javaslataival kapcso­latban. A hivatalos szóvivő felol­vasta az előre elkészített nyilat­kozatot. amelyben az áll, hogy az Egyesült Államok kormánya üd­vözli a javaslatok hírét, s a genfi amerikai küldöttség „hajlandó a konstruktív munkára“. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ szovjet hírifgynökség megjegyezte, e kijelentés ntán következtek a fenntartások, miszerint még rész­letesen tanulmányozni kell az in­terjú egész szövegét, hogy nin­­csenek-e benne „elfogadhatatlan feltételek“, s meg kell várni, hogy ezzel összefüggésben milyen konk­rét javaslatokat tesz a szovjet küldöttség a genfi tárgyalásokon. Mindenesetre az újabb szovjet javaslat alapján már tárgyalóasz­talhoz ültek Genfben, s valóban karnyújtásnyira van a megegyezés a közepes hatótávolságú rakéták leszerelésének ügyében. Közben az amerikai hírközlő eszközök terje­delmes részeket idéznek az inter­júból. Több kommentár kiemeli, hogy a Szovjetunió ismét az Egye­sült AUamok elébe ment a tár­gyalásokon. Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőrzési hi­vatal elnöke az ABC televíziónak adott nyilatkozatában elismerte, hogy az úgynevezett kettős globá­lis nnllamegoldás, vagyis a köze­pes hatótávolságú és harcá.szati­­-hadműveleti rakéták felszámolá­sa. ahogy azt a Szovjetunió java­solja, több. jelenleg fennálló vé­leménykülönbséget számolhat fel a Szovjetunió és az USA között. A brit kommentátorok is ha­sonló hangnemben nyilatkoznak és arra ösztönzik az USA-t, hogy hasonló megközelítést tanúsítson a még meglévő problémákban, s vegye figyelembe a szovjet ag­godalmakat. amiatt, hogy az ame­rikai Pershing 2 rakétákat nem akarják felszámolni, hanem csak átalakítani. Érthetően az elsők között fi­gyelt fel a szovjet javaslatra Ja­pán, a térségben érdekelt hatal­mas ország, amely az elmúlt na­pokban csatlakozott az amerikai csillagháborús programhoz. Naka­­szone Jaszuhiro államfő a parla­mentben jelentette ki: „Üdvözöl­jük az SZKP KB főtitkárának azt a kezdeményezését, hogy világmé­retekben felszámolják a közepes hatótávolságú rakétákat.“ A japán kormány főtitkára sajtókonferen­cián jelentette ki, hogy a szovjet javaslat az Ázsiába telepített kö­zepes hatótávolságú rakéták fel­számolására összhangban van a japán kormány véleményével. Fur­csa összhang — vélhetnénk —, ha az űrfegyverkezéshez való japán csatlakozás indítékaira gondolunk. S ha áttanulmányozzák az inter­jú szövegét, remélhetőleg az sem kerüli el a figyelmüket, amit ez­zel kapcsolatban mondott az SZKP KB főtitkára: „Közösen tudatosítjuk a lázas fegyverkezési hajsza leállításának szükségszerűségét és hogy szava­tolni keli a nemzetközi biztonsá­got mind az egész világon, mind Ázsia és a Csendes-óceán térségé­ben. Megengedhetetlennek tartják a lázas fegyverkezés világűrre va­ló kiterjesztését.“ Ahhoz, hogy közelebb kerülje­nek a nézetek egymáshoz, hogy lega’ább némely kérdésben meg­egyezésre jussanak, elsősorban párbeszédre, egymás véleményé­nek megismerésére, majd a biza­lom megszilárdulására van szük­ség. Ez tűnik ki Mihail Gorbacsov interjújából, aki elsősorban és új­ra az atomfegyverek felszámolá­sáról szólott. Emlékeztetett a más­fél évvel ezelőtt előterjesztett, 2000-ig szóló leszerelési program­ra, a további javaslatokra ,s kitért a vegyi fegyverek kérdésére is. „A genfi leszerelési konferen­cián döntő szakaszba lépett a ve­gyi fegyverek felszámolásának kérdése. Reméljük, hogy közös erőfeszítéssel sikerül történelmi jelentőségű raegá'Iapodást kidol­gozni és jóváhagyni, amely — s erről meg vagyok győződve — ösztönözné a nukleáris leszerelés­hez vezető úton a haladást“ — je­lentette ki. Most. hogy — az ázsiai orszá- . gok kívánságának eleget téve — a Szovjetunió hajlandó az ázsiai területein telepített összes köze­pes hatótávolságú rakéta felszá­molására. hajlandó a tárgyalások­ba bevonni a közepes hatótávol­ságú rakétákon telepített száz rob­banófejnek a kérdését is, ame­lyekről a genfi megbeszéléseken is szó van. Természetesen azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Álla­mok is hasonlóan fog cselekedni, s fel fogják számolni a harcásza­ti-hadműveleti rakétákat is. Remélhetőleg ezzel elhárult az utolsó akadály is a megállapodás létrejötte elől és az emberiség végre megérheti álmai — legalább részbeni — megvalósulását, meg­kezdheti a búcsút a fegyverek­től H. MÉSZÁROS ERZSÉBET Újabb szovjet lépés a megállapodás érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents