Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-01 / 30. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1987. augusztus 1. 30. szám XXXVIH. évfolyam ★ Ага 1,— Kés A szocialista demokrácia elmélyítésének szefleiieii mondjunk véleményt az állami vállalatról szóló tMiytervezetríí! Ha azt mondjuk, érdeklődéssel várta mindenki a tervezetet. keveset mondunk. Hiszen üzemek folyosóin, étkezdéiben, a munkásvonatokon meg a büfékben, cigarettaszüuetben és gyűlés után, mindenütt, ahol munkatársak vagy ismerősök találkoztak — a vita már régen elkezdődött. A becsületesen dolgozó ember mindig is tudta, hogy csak munkája ellenéhen várhat fizetést, jutalmat. Annak a jelentőségét is átérezte, hogy „ahogy ma dolgozunk — úgy élünk holnap“. És üzemeink, gyáraink némelyikében okkal volt türelmetlen a munkásember amikor látta, hogy a munka minőségének javítása útjában milyen szervezési, adminisztratív vagy egyéb akadály áll. vagy hogy korántsem szólhat bele úgy saját munkahelye dolgába, ahogyan szíve és véleménye szerint tenné, hogy gazdaszellemét — a gyár a dolgozóké — bürokratikus és egyéni érdekektől vezérelt szempnntok elfojtották. Amióta a Szovjtuniőban a nyíltság és az átalakítás forradalmi lendületet adott a nép alkotó kezdeményezésének. nálunk is egyre sürgetőbben tették fel a kérdést egymásnak vagy közvetlen feletteseiknek a dolgozók: és nálunk? Hogyan javítunk, változtatunk, újítunk az elavult módszereken? Most, hogy a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya vitára bocsájtntta az állami vállalatról szóló törvénytervezetet, a nyilvánosság előtt is elmondhatja véleményét minden állampolgár, ha ágy érzi és gondolja, hogy ezzel hozzájárul a gazdasági mechanizmus átalakításának folytatásához, társadalmunk demokratizmusának elmélyítéséhez. Az állami vállalatról szóló törvénytervezetet indokláséban olvashatjuk: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására, s ezzel a nép életszínvonalénak kifejező mértékű emelésére irányuló stratégia megköveteli a gazdasági mechanizmus következetes átalakítását a szocialista gazdaság intenzifikálása és hatékonyságának növelése céljából, a szocialista demokrácia elmélyítését, valamint a nép részvételének növelését a társadalom irányításában és igazgatásában.“ A népgazdaság alapvető láncszemei az állami vállalatok és a szövetkezeti szervezetek, amelyeknek döntő szerepük van a társadalom gazdasági teljesítőképességének növelésében és a szocialista társadalmi termelés fő céljának elérésében, amely a nép anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítésére irányul. Az indoklás leszögezi: „Az állami vállalatról szóló törvény előkészítése és érvényesítése a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása stratégiai irányvonala megvalósításának elválaszthatatlan részét képezi. Ez a stratégia annak szükségszerűségén alapszik, hogy forradalmi változásokat kell vérehajtani a tudományos-műszaki haladás érvényesítésében, a nemzetközi mungamegosztásban. főleg a szocialista gazdasági integrációban való részvétel intenzitásában, a munka minőségének javításában, az egész újratermelési folyamat hatékonyságának növelésében, hogy további haladást érjünk el az emberek életéhez és munkájához szükséges anyagi és szellemi értékek megteremtésében.“ A gazdasági és szociális fejlődésünk jellegében szükséges változtatások megkövetelik, hogy következetesen felszámoljuk az extenzív gazdálkodásnak helyenként még érvényesülő, nem perspektív irányzatát, amely azon alapszik, hogy további energetikai, alapanyag- és beruházási forrásokat, valamint munkaerőforrásokat vonnak be a termelési folyamaiba. A gazdasági fejlődés teljesen új minőségét kell előtérbe állítani, amely a termelési'tényezők nagy hatékonyságú kihasználásán alapszik. Ezeket a változásokat csak úgy érhetjük el, ha jobban kihasználjuk a szocialista termelési viszonyok előnyeit, sokoldalúan mozgósítjuk a társadalmi termelés minden résztvevőjét, fejlesztjük az emberek kezdeményezését és részvételét az irányításban, javítjuk a központi és vállalati szférában az írányttőmunkát, és elmélyítjük a szocialista demokráciát. Vagyis. ha minőségi szempontból átalakítjuk az egész gazdasági mechanizmust. s ezzel együtt saját szemléletünket is megváltoztatjuk. Úgy, hogy a jobban dolgozni és ezért egyéni kezdeményezéssel, személyes felelős- j ségvállalással megfelélő körülményeket teremteni is megtanuljunk. Ennek a folyamatnak az alapvető irányzatait tartalmazza a CSSZSZK gazdasági mechanizmusa átalakításának alapelveire, valamint az átalakításról szóló komplex dokumentum kidolgozására vonatkozó program, azok a dokumentumok, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya az év elején hagyott jóvá. és amelyet akkor nyilvánosságra is hoztak. Tekintettel a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése gyorsítási stratégiájában kitűzött feladatok és célok igényességére, a gazdasági mechanizmus átalakítása elsőrendű politikai-gazdasági feladattá válik, s a szocialista társadalom és gazdaságirányítás alapelveinek, valamint előnyeinek mélyebb és sokoldalúbb kihasználásán alapszik majd. Mindenekelőtt a párt vezető szerepéről, a szocialista állam irányító szerepéről, a demokratikus centralizmusról, a tervszerű fejlesztésről,' a munka eredménye szerinti elosztásról és javadalmazásról, valamint az ám- és pénzkapcsolatok aktív kihasználásáról van szó. Az átalakítás egész folyamatának a szocialista társadalom legmagasabb céljának eléréséhez, vagyis a szükségletek sokoldalú kielégítéséhez kell vezetnie. Az átalakításnak ez a folyamata nagyon bonyolult és Igényes lesz. „Érinti a gazdaság tervezésének, i szervezésének és irányításának valamennyi területét és oldalát, a köz(Folytatás a 2. oldalon) Mindéi szinten igényesebben Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma július 21-én Nyitrán (Nitra) tartotta meg a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok vezetőinek, valamint a mezőgazdasági termelést folytató és a mezőgazdasásnak szolgáltatásokat nyújtó termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóinak szlovákiai aktívaértekezletét. A tanácskozáson többek között részt vett Jú'ius Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere és Balia László, az SZLKP KB alosztály-vezetője. Az értekezlet napirendjén az 1S87. évi feladatok teljesítése kilátásainak megvitatása és az 1988. évi állami végrehajtási terv előkészítése szerepelt. A tanácskozás első részében Varga elvtárs bíráló igényességgel értékelte az idei első félévi eredményeket. Elmondotta. hogy az állattenyésztésben — a sertéshústermelés kivételével — kedvezőek az eredmények, a növénytermesztésben a főbb mutatók teljesítéséhez adottak az előfeltételek. A szocialista országokba irányuló kivitel egész évi tervének az etső félévben 50,4, a nem szocialista országokba irányuló kivitel esetében pedig 49 százalékban sikerült eleget tenni. Az aratással kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy a Szlovákiai Statisztikai Hivatal termésbecslése alapján teljesíthető a 3 millió 20 ezer tonnás kalászosgabona-termelési terv. Különösen /azt emelte ki. hogy biztosítani kell a szükséges mennyiségű élelmiszer-ipari hasznosítású búzát és árpát. Az őszi búza mintegy 70 százaléka, a tavaszi árpának pedig az egybarmada jó minőségű, ami jó előfeltétel a feladatok sikeres teljesítéséhez. Mindez azonban megköveteli, hogy az élelmiszer-ipari hasznosítású kalászos gabonaféléket kUlön-küliin és fajták szerint tárulják. Varga elvtárs a gabonafelvásárlással kapcsolatban aláhúzta, hogy a ka’ászos gabonaféléket nem „átadni“ keil a lehető leggyorsabban, hanem jó minőségben értékesíteni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszédének további részében egy igen érdekes, számos mezőgazdasági nagyüzemet érintő kérdéssel is foglalkozott. Köztudott, hogy a magyarországi kukoricatermelési rendszereltért valutában keli fizetni. A MÉM ezért olyan határozatot hozott, hogy az idei és a további kukoricatermésből a magyarországi kukoricatermelési rendszereket érvényesítő mezőgazdasági üzemeknek hektáronként 0,5 tonnányit kell loszerződtetni a MÉM tartalékalapjába. Mivel az Idén a magyarországi kukoricatermelési rendszereket 80 ezer hektár területen érvényesítik, a tartalékalapba 40 ezer tonna kukoricát kell leszerződtetni. A miniszter felhívta a jelenlevők figyelmét: ha a mezőgazdasági üzemek nem tesznek eleget az említett követelménynek, akkor az üzemeket megrövidítik a köz ponti takarraényalapon keresztül és a jövő évben kizárják a termelési rendszerből. Tehát érdemes lesz erre a kérdésre is alaposan odafigyelni! Varga elvtárs ezt követően részletesen elemezte az olajnövények, a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék és a fűszerpaprika termelését, idei kilátásait. Különösen a cukorrépa és a burgonya esetében van aggodalom a tervezett feladatok teljesítésével kapcsolatban, hiszen a cukorrépa termőterülete az idén a múlt év valóságához viszonyítva háromezer hektárral, a burgonyáé pedig még ennél is többel csökkent, ráadásul elég nagy a károsodott növényzetű területek ‘részaránya. Az állattenyésztési termeléssel kapcsolatban a miniszter aláhúzta, hogy az állati termékek felvásárlását öszszességében sikerült teljesíteni, szerkezetileg azonban lemaradás volt tapasztalható a sertéshús értékesítésében. A vágóállatok tervezett lelvásárlását 3.1, a baromfihúsét 4,4, a tejét 1,4, a tojásét pedig 3,5 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Például az idei év első felében a múlt év azonos időszakához viszonytfva 2100 tonnával több vágóállatot, 1800 tonnával több vágóbaromfit és 17 millió literrel több tejet sikerült értékesíteni. Sajnos, a Nyugat-szlovákiai kerületben jóval gyengébb eredményeket értek el, mim korábban. A miniszter még egy érdekességre is felhívta a jelenlevők figyelmét: A vágómarhák esetében a kiselejtezett tehenek részaránya elérte a 44 százalékút! Mindez azt eredményezte, hogy az idei és első felében Szlovákiában átlagosan a tehénállomány 18,8 százalékát selejtezték ki! Egyelőre nem sikerült lényeges előrehaladást elérni a vágóállatok átlagos tömegének növelésében, és a borjúelhullás csökkentésében. A miniszter a továbbiakban elemezte a sertéshústermelés és -felvásárlás idei kilátásait, s megemlítette, hogy az eredetileg jóváhagyott nyolcadik ötéves tervet a sertéshús-felvásárlás esetében 10 ezer tonnával (ebből a Nyugat-szlovákiai kerületben több mint 4400, a Közép-szlovákiai kerületben több mint 2100, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig több mint 400 tonnával) szigorították meg ami rendkívüli intézkedéseket követel meg a mezőgazdasági nagyüzemektől. Varga elvtárs részletesen beszélt arról is, hogy a múlt évi nyitrai szlovákiai aktívaértekezlet óta nem sikerült bevezetni azokat az új mutatókat, amelyek hatékonyabban értékelnék az állattenyésztési eredményeket. Itt mindenekelőtt a következő mutatókra kell gondolni: az egy tehénre (Folytatás a 3. oldalon) A 4—5. OLDALON aratási riportokat közlünk a Libádi (Lubá), a Dunajská Lužná-i, a Hetényi (Chotin) és az Izsai (Iža) Egységes Földműves-szövetkezetből. Megtudtuk, miképpen folynak a munkálatok, kombájnosok nyilatkoznak a dologtevésről, s a magtárak hűvösébe is bepillantottunk. A 9—10. OLDALON „Kerttelep az üzem területén“ címmel tudósítást ol vashatnak egy követésre méltó kezdeményezésről. Ismertetjük az alma, a körte és a csemegekukorica osztályozásával. valamint a biovédekezéssel kapcsolatos tudnivalókat. A 11. OLDALON „Számítástechnika az agráriparban“ című Írásunkban Szlovákia mezőgazdaságának és élelmiszeriparának elektronizálási tervét ismertetjük. Ezenkívül a Nyugatszlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme dolgozóinak tevékenységéről számolunk be. A 12. OLDALON „Tudnivalók a kukorica öntözéséről“ című cikkben a kukoricatermesztés • egyik legjelentősebb belterjesítő tényezőjével az öntözéssel foglalkozunk. A cikk szerzője tudományosan alátámasztott tényekkel és ada tokkal indokolja az öntözés szükségszerűségét, főleg a kukorica kritikus fejlődési szakaszában. A 14. OLDALON a második, s egyben befejező résszel folytatjuk a „Gondolatok a madárvédelemről“ című írásunkat. A horgászok figyelmébe ajánljuk „Amit a pontyról tudni kell“ című ismeretterjesztő írásunkat, amelyben számos érdekességet olvashatnak hazai vizeink ismert halfajáról. I A bő termésről dalol, susog az aranyló bózakalász
