Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-31 / 52. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1Я87. december 31 A helyenként már megzabolázott, rakoncátlan Ipoly folyó mentén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek közül kiváló termelési és gazdasági eredményeivel méltán tartozik az SZSZK élenjáró egységes földműves-szövetkezetei közé az Ipoly nevet viselő Ipolybalogi (Balog nad Ipfom) Efsz. Ebben az 1980 óta hét falu határát egyesítő nagygazdaságban szép és méltó akkordja volt az idei őszi munkák maradéktalan elvégzésének és a Csehszlovák—Szovjet Barátsági Hónap befejezésének az az ünnepi ülés, amelynek keretén belül tartósan jó termelési és gazdasági eredményeiért a szövetkezet megkapta a „Csehszlovák-Szovjet Barátság“ megtisztelő elmet. Az ünnepi összejövetelen Török István, a szövetkezet üzemi pártbizottságának elnöke a vendégek sorában köszönthette dr. Jozef Mravikot, a tu- Dr jozef Mravík, a CSSZSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető dományok kandidátusát, az SZLKP KB titkára átadja Eodonyi János agrármérnöknek a megtisztelő címről szóló tagját, a CSSZSZBSZ Szlovákiai Köz- oklevelet, ponti Bizottságának vezető titkárát. Az ünnepi beszámoló zárórészében Bodonyl János agrármérnök a szövetkezet mellett működő társadalmi szervezetek tevékenysége közül a CSSZSZBSZ-alapszervezet munkájával foglalkozott részletesen, amely a legtöbb tagot tömöríti magába. Elismerően szólt az aktívan dolgozó üzemi bizottságokról, amely hét alapszervezet tevékenységét irányítja. Az egyes alapszervezetek a noszf 70. évfordulójának évében elsősorban a politikainevelő és kulturális munkára, a munkaaktlvitás fokozására és a baráti kapcsolatok elmélyítésére irányították a fő figyelmet. Az ünnepi ülés jó alkalmul szolgált a szövetkezet korábbi eredményeinek és gondjainak összefoglalásához. Bodonyi János agrármérnök, a közel 1000 tagot foglalkoztató szövetkezet elnöke beszámolójában többek között kiemelte, hogy a gazdaság életében a 7. ötéves tervidőszakban hatalmas előrelépés történt. Gazdaságilag stabil egységgé váltak, teljesítették valamennyi termelési feladatot, a pénzügyi tervet — s széles körű társadalmi tevékenység bontakozott ki az efsz-ben. Csupán összehasonlításként említette az elnök, hogy 1980- ban — az egyesítést követő első évben — a bruttó mezőgazdasági termelés elérte a 68 millió koronát a teljesítményeké a 75 milliót, míg a nyereség 3,5 millió koronát tett ki. A 7. ötéves tervidőszak végén a bruttó mezőgazdasági termelés értéke meghaladta a 88 millió, a teljesítményeké a 109 millió, a nyereségé pedig a 6 millió koronát. Ebből kifolyólag érthető, hogy az ipolybalogi földművesek derűlátással és bizakodással tekintettek a jelenlegi ötéves tervidőszak Igényesebb, összetettebb feladatai elébe, A növénytermesztésben kulcsfontosságú feladatnak minősítették a kalászos gabonafélék, a hüvelyesek, a tömegtakarmányok, a cukorrépa és a speciális növények termesztését, az állattenyésztésben a társadalmi követelményekkel összhangban a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés lett a domináló. Bodonyi János agrármérnök nem hagyta említés nélkül, hogy tavaly maximális igyekezetét kellett kifejteni, hogy a mezőgazdasági termelés összetett folyamatával szervezésiig is meg tudjanak birkózni. Jó érzés volt tapasztalni, húzta alá, hßgy a szövetkezeti tagok a legnehezebb pillanatokban — sok esetben a szabadidő rovására — is aktívan viszonyultak feladataik elvégzéséhez. Az Idei év 11 hónapjának eredményei szintén jogos derűlátásra adnak okot az ipolybalogi szövetkezet dolgozóinak. Hiszen a növénytermelés volumene elérte a 43 millió koronát, •s ez a szövetkezet eddigi történetében a legmagasabb termelési érték. Ezzel a tervet egy százalékkal sikerült túlteljesíteniük, annak ellenére, hogy ebben az esztendőben sem voltak a legkedvezőbbek az éghajlati viszonyok. Jő alapot teremtettek a gazdasági áll-atok téli takarmányozásához, mert szárazanyagra átszámítva 12 ezer 300 tonna takarmányt készítettek, ami a terv 20 százalékos túlteljesítését jelenti. Jónak mondhatók az állattenyésztés ez évi eredményei is. Érdemes néhány gondolatot kiragadni az elnöki beszámoló ama részéből, amely a szövetkezet szociális és társadalmi tevékenységét elemezte. Jelentős eszközöket fordítottak a gazdasági telepek és szociális létesítmények karbantartására, a szövetkezet dolgozói munkahelyi és természeti környezetének javítására, egészségük védelmére. Szólni kell továbbá arról Is, hogy az Ipolybalogi Efsz az Irányítás, a munkaszervezés és a javadalmazás haladó formálnak érvényesítésében Is az úttörők közé tartozik a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. A termelésben jó eredménnyel dicsekedhetnek a szocialista brigádok, melyek száma 20. A noszf évfordulójára vállalt kötelezettségeiket jelentős mértékben túlteljesítették. A szövetkezet a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozása érdekében szorosan együttműködik más vállalatokkal. Az ünnepi ülés résztvevőinek egy csoportja (A szerző felvételei) Szlovákiában az Ipolybalogi Efsz a 75. szövetkezet, amely a „Csehszlovák—Szovjet Barátság“ megtisztelő címet viseli. Bodzsár Gyula KÁRPÁ T0NTÚL! BESZÉLGETÉSEK Az utóbbi időben elég gyakran megfordulok az Ung partján. Felejthetetlen emlékek kötnek a szelíden kanyargó, széles, i de sekély folyóhoz, amelyen nyáron azért lehet átgyalogolni, mert szinte teljesen kiszárad, télen pedig csaknem fenékig befagy. Aztán az ezeréves várhoz, a korzóhoz, a történelmet árasztó keskeny, macskaköves utcákhoz, a széles sugárutakhoz, a várost körülölelő hegyekhez. Es elsősorban baráti szálak kötnek az itt élő emberekhez. Legutóbbi ottjártamkor nagy meglepetés ért, amikor az áj színház felé közeledtem. Ugyanis már nem épül, már játszanak benne. Október 31-én Ungvár napfán adták át rendeltetésének. Hogy miért fontos a pontos dátum? Nos, évekig húzódott az építése, korábban, ha szóba került, barátaim lemondólag legyintettek, mondván: beszélni sem érdemes róla, sohasem készül el. Amikor aztán már nagyon szorított a munka, mindenki ott termett — és szinte máról holnapra befejezték az építését. S lám, egy mindenki által az első pillanatban megszeretett kulturális központtal lett gazdagabb a város. Járom Ungvár utcáit, nézem az embereket, hallgatom a beszélgetéseket. A lányok, aszszonyok csinosak. A farmerből készült szoknya, nadrág, kabát még mindig divat, de úgy, mint nálunk, ott is megjelentek az új anyagból, új fazonnal készült ruhadarabok. Hiába, az államhatár a divatnak nem szabhat határt. Ami feltűnő, a nyárhoz képest, alig csökkent az utcai fagylalt árusok száma. Továbbra is kapható a finom, tejszínes csemege. Az idő hidegebbre fordultával ismét keresik a sirályok az emberek barátságát; a icís hídon sokan állnak, és etetik apró kenyérdarabokkal a madarakat. Azok pedig minden mutatványra képesek. Egészen az ember kezéig merészkednek, röptében az ujjak közül csípik ki az élelmet, vagy éppen a levegőbe dobott kenyérdarabot kapják el. Május elseje óta a Kárpátontülon is érvényben van a magánmunkáról szóló törvény, amely — elsősorban a szolgáltatások terén — Igyekszik bevonni a kis- és háziipari, s tágabb teret engedni az egyéni kezdeményezésnek, a kisvállalkozásnak. A törvény engedélyezi például családi büfék nyitását, magántaxizást és magánorvosi praxist. Az egyik ungvári nyugdíjas varrónő örvendezett, mert a városban több száz nyugdíjas kap jogot kisipart munkára. Viszont tiltfa a törvény a bérmunka alkalmazását. A szovjet kisiparos és kisvállalkozó nem tarthat alkalmazottat, legfeljebb családtagjainak segítségét veheti igénybe. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: Ungváron is sokan élnek a törvény adta lehetőséggel. A magánmunkáról szóló törvény nem titkoltan privilegizálja ,a kisszövetkezeteket. lómagam is meglátogattam egyet, Családtagok állnak össze, hogy társulva felvegyék c versenyt a nagyiparral. Az állam helyiséget, berendezést biztosit számukra, különféle kedvezményekben részesíti őket, viszont teljesen önállóak. A támogatást vissza kell fizetni a majdani nyereségből, s ha a bankszámlán nem marad pénz, a szövetkezetei bezárhatták, dolgozóit pedig szélnek eresztik. Az is igaz viszont, hogy itt mindenki annyit keres, amenýnyit kitermel, az egyetlen mutató a nyereség. A szövetkezeti vendéglő valóban csodálatos. Ízléses berendezés, gyors, udvarias kiszolgálás. Sorok nincsenek — s ez már sokat elárul. Az árak természetesen magasabbak a megszokottnál, de ezt nemigen kifogásolta a publikum. A minőséget Ungváron is meg kell fizetni. Szeretem az ungvári vár,oscsarnok hangulatát. Szeretek az asztalok között sétálni, nézelődni. Télen is van zöldség és sok gyümölcs, mindenütt alma és körte az asztalokon, s viszonylag sok szőlő kellette még magát. Az egyik falusi néninél gránátalma iránt érdeklődtem, mert ez volt a család kívánsága. Nincsen az nekünk, leikecském, mondta jóízű magyarsággal, még nem kaptunk. Különben is az idén gyenge volt a termés, ki tudja, jut-e belőle hozzánk is. Aztán már nem is tudom, miről beszélgettünk, csak beszélgettünk, látszott rajta, jólesik neki. Amikor búcsúztam, megkínált egy szép körtével. Ungvár olyan, mint egy megbolydult méhkas. Sok nemzet fiat élnek együtt békességben. Előfordul, hogy az orosz nemzetiségű anyanyelvén beszél az ukránhoz, az pedig ugyancsak anyanyelvén válaszol. Észre sem veszik ezt, csak a kívülállóknak tűnik fel, ők már megszokták. Aztán a magyar nyelvbe keverednek orosz szavak ... (Vége) ILLÉS BERTALAN Vannak, akiket a sors bőkezűen áldott meg munkával. Számukra a munka oly szorosan kapcsolódik az élethez, hogy csak így érzik magukat teljes értékű embernek. Az állattenyésztésben dolgozók rengeteg áldozatot hoznak, ök az ünnepeken — karácsony, szilveszter, húsvét — is dolgoznak, mert várja őket az etetés, fejés. Mind ugyanazt vallják: „Ezt nem lehet csak pénzért csinálni, a munkát elsősorban szeretni kell!“ Az eddik elmondottak Budai Ferencre is érvényesek, aki a Nagyfödémesi (Verké ОГапу) Egységes Földműves-szövetkezet Jókai (jelka) telepén eteti és feji a teheneket. Hoszszú évek őta a legjobb és legmegbecsültebb dolgozók közé tartozik, amit az Is bizonyít, hogy néhány éve tagja a szövetkezet vezetőségének. A házigazdát a reggeli és a délutáni fejés közti időszakban zavartam meg. Az emeletes ház földszintjén lévő vendégszobában ültünk asztalhoz. — Nincs értelme délelőtt fűteni, mivel a feleségem munkában, a két fiam pedig iskolában van — jegyezte meg, látva, hogy egy kicsit megrázkódtam a hidegtől. — Sose tétlenkedem. Mindig találok valamilyen elfoglaltságot a kert és a ház körül. Van szőlő, gyümölcsfák, főila, disznók, baromfi — magyarázta, őszinte mosolylyal Budai Ferenc, majd így folytatta. f—i Pihenni csak munka közben tak elég korszerűek, s azokat az állatok Is nehezen szokták meg. Ma már csak az előfejést kell kézzel végezni, vagy egy gyulladt tőgy kifejését. Az emlékek tárából előkerül a tíz évvel ezelőtti lábtörés esete is. Azt követően Budai Ferenc hőnapokig nem dolgozott. A baleset borjúvezetés közben történt. — Az elmúlt három év alatt csak egy hétig hiányoztam, a gerincem rakoncátlankodott. Szerencsére néhány injekció rendbe hozott. Ezt a két esetet leszámítva sose hiányoztam, sőt a munkából sose késtem el. Amikor térdig érő hó torlaszolja el a bejáratot, akkor arra gondolok, a munkámat mindenáron el kell végeznem. Ilyenkor nincs az az akadály, amely utamba állhatna. A kiváló munkájáért kapott különböző elismerő oklevelekről csak anynyit árult el, hogy vannak, semmi többet. Nem a mutogatást tartja fontosnak, hanem a napi teendők elvégzését. Most, amikor ünnepi hangulatban úszik minden, amikor a csalód melegével fűtve éljük napjainkat, szeretettel és tisztelettel gondolunk mindazokra, akik Budai Ferenchez hasonlóan az ünnepeket Is munkával töltik. Kívánunk nekik nagyon sok erőt, egészséget a további küzdelmes hétköznapokhoz. Macsicza Sándor (A szerző felvétele) Mindig készenlétben tudok igazán. Talán ezzel is magyarázható, hogy rengeteget bírok dolgozni, s mégsem érzem magam túl fáradtnak. Nem is szeretnék ölbe tett kézzel ülni; ez elviselhetetlen lenne számomra. A családom már úgy-ahogy hozzászokott ahhoz, hogy az év minden napján mennem kell, s ez — ma már így látom — másként nem is lehet. Egyebek közt azért sem, mert szeretem a munkámat, melyet Igyekszem mindig lelkiismeretesen és odaadással végezni, hogy amin rajta hagyom a kézjegyem, arra méltán büszke lehessek. Ennek eléréséhez mindig segítségemre van a vidámságom és a jő közérzetem. Tiszta lelkiismerettel a munka is gyorsabban elfogy. Pontos és alapos munkát kell végezni, akkor nem lehet hiba. Riportalanyunk egyre átszellemültebben gyűri, kovácsolja mondatokba mondanivalóját. — A munkát még gyermekfejjel szerettem meg, odahaza a családban. Valamikor hat tehenünk volt. Szüleimnek nyolc gyerekről kellett gondoskodniuk. Akkor természetes volt, hogy az általános Iskola elvégzése után munkába álltam. Gyakorlatilag tizenhat éves koromtól vagyok fejő a szövetkezetben. Körülbelül tíz évvel ezelőtt társították a Nagyfödémesi, a Sládkovičovôi és a Jókai Efsz-t. Amikor munkába álltam, élég gyenge fizikumú voltam. Nagyon gyakran fáradtan mentem haza a fejésből. Jelenleg tizennyolc tehenet fejek és .Hetek. Mostanában 13,6 literes napi fejési átlagot érek el. Volt már ennél jóval több Is, tizenhét liter, de akkor nyár volt, a tehenek legeltek, most pedig egész nap az istállóban vannak. Néhány évvel ezelőtt egyszerre tizenhat üszőt fejtem, napi 14,5 literes átlaggal. Az üszőket tekintve ez kitűnő eredmény. A jó eredményeket az alapos munkának köszönhetem. Számomra nem a munkaidő szabja meg, mennyit dolgozom, hanem a feladat nehézsége. Ha a tehenet jől és tisztán tartják, s maximálisan kifejik, az eredmény Is jobb. Amikor a legjobban megy a fejés, olyankor még szabadságra sem megyek, mert azonnal megmutatkozik, ha csak egy napig Is nem én fejtem a teheneimet. A régi időkről az ötvenes évek elejéről is sző esik, amikor még fáből épített istállóban dolgozott, kézzel vágta a szecskát, öntözőcsővel itatott, kosárban hordta szét az állatoknak az eleséget. Később a fejőgép bevezetését követően nagy változás állt be a fejők életében. Az áttérés korántsem volt olyan egyszerű, mint gondolnánk. Az első gépek nem vol-
