Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-31 / 52. szám
1987. december 31, •SZABAD FÖLDMŰVES 3 Boldog utódunk 2000-ben i meksegély), amely a világméretű vé , dőoltási kampány eddigi eredményei ■ az „évtized sikertörténetedként idé zi. Tíz évvel ezelőtt évente 4,5 milllt gyermek pusztult el oltással megelőz hető betegségekben. A fejlődő orszá gokban ugyanis alig öt százalékul részesült védelemben. A hatvanas évek elején még nen tűnt túl reálisnak a cél, hogy 1990 ig minden gyermek védőoltást kapjon A világ gyermekeinek helyzetérő' most közzétett UNICEF-jelentés azon ban a tapasztalatok alapján állítja: a fejlődő országokban az évtized végére a hat gyermekgyilkos betegség ellen a kicsinyek 70 százalékát beoltják. Ezzel az ezredfordulóra a csecsemő- és gyermekhalandóság a felére csökkenthető. A 80-as évek elején a kanyaró, a szamárköhögés, a tetanusz 25 millió gyermek életét követelte. Ez több, mint az Egyesült Államok és Nyugat- Európa öt éven aluli gyermekeinek száma. Pedig ezek a betegségek védőoltással megelőzhetők. Kiszámították, hogy a fejlődő országok gyermekeinek immunizálása évente mintegy 500 millió dollárba — tíz darab F— 14-es harcászati repülőgép árába —, kerül, s abban mindenki egyetért, hogy az emberiség számára a védőoltás a jobb befektetés... A közeljövőben kidolgozzák a malária és az AIDS-elleni oltóanyagot is. Nyugat-Afrikában is hadat üzentek a gyermekgyilkos betegségeknek. Sár Szenegál a világ 30 legszegényebb országa közé tartozik — igen magas a csecsemő- és gyermekhalandóság —, mégis tudtak javítani a gyermekek helyzetén. 1985-ben az öt éven aluliak közül minden tizedik védőoltásban részesült. A helyi szokásokhoz igazodva folyt a mozgósítás. A mecsetekben az imámok buzdították a szülőket, mesemondók, hírhordók jelezték az oltócsoport érkezését. A gyermekeknek több mint a kétharmada részesült a tbc, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró, gyermekbénulás és sárgaláz elleni oltásban. Indiában, ebben a kontinensnyi országban folyik a legnagyobb méretű gyermekvédelmi tevékenység. 1986- ban a 420 területi egység közül 92- ben — ahol a lakosság egynegyede él — megkétszereződött az oltottak száma. 1987-ben tízmillió csecsemő és 11 millió várandós asszony kapott védőoltást. Az indiai méretek érzékeltetésére néhány adat: 4 ezer 800 orvost, 72 ezer egészségügyi középkádert képeztek ki, 500 ezer tanító vett részt a felvilágosításban, s 12 ezer 700 moziban mintegy százmiílióan látták a védőoltásra felhívó tájékoztatókat Éltető víz Két évtizeddel ezfelőtt kalkutta! és dakkai kutatóorvosok sikeresen kezelték a kolera betegeket glukóz (cukor) és só vizes oldatával. Ugyanezt ajánlották a hasmenéses betegeknek is. Nem véletlenül. A fejlődő országokban a gyermekeket évente többször is elkapja ez a betegség. A vízveszteség kiszáradáshoz, majd halálhoz vezet. Az idei négymillió áldozat csaknem háromnegyedét meg lehetett volna menteni, ha a szülők ismernék és alkalmaznák az egyszerű só-cukor-víz terápiát. Ahol ezt már bevezették, kitűnő eredményeket értek el: egy év alatt 600 ezer veszélyeztetett gyermeket tudtak életben tartani, 47 országban már nagy menynyiségben gyártják a sós-cukros életmentő folyadékot. Nyilvánvaló, hogy a betegségek és halálesetek felének a higiénia hiánya, az egészségtelen ivóvíz az oka. A „víz évtizede“, amely most zárul, csak részben talált megoldást a gondokra. További — világméretű — öszszefogásra, együttműködésre van szükség, hogy jó ivóvízhez jusson a Föld minden lakója, legfőképpen a gyermekek. Tizenkét év alatt egymilliárd ember A gyermekhanlandőság az utóbbi évtizedben tehát csökkent, az emberi életkor meghosszabbodott. Am ha belegondolunk, hogy napjainkban tíz újszülött közül kilenc valamelyik fejlődő országban sír fel, akkor, sajnos, az Is valószínűsíthető, hogy sokuknak éhezés, nélkülözés, írástudatlanság, esetleg munkanélküliség lesz a sorsa. Az utóbbi egymilliárd ember 12 év alatt született és a következő tizenkét esztendőben, tehát az ezredfordulóig is ugyanennyivel fog gyarapodni a Föld lakossága. A keresőképes lakosság száma a jelenlegi 2 milliárd 160 millióról 2 milliárd 750 millióra emelkedik. A genfi Nemzetközi' Munkaügyi Szervezet, az ILO számításai szerint évente 45 millió új munkahelyet kellene teremteni szerte a világon. A népesség alakulását vizsgáló jelentésében az ENSZ annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy — főképpen a fejlődő országokban — katasztrofális helyzet alakulhat ki, ha a népességrobbanás üteme tovább tart. A legnagyobb válságövezetek Afrikának a sivatagtól délre fekvő részein, valamint Ázsiában találhatók. Kenyában minden szülni képes nő átlagosan nyolc gyermeket hoz a világra, s hasonló a helyzet Zaireban is. Nigériában 1983-ban 84 millióan éltek, s évente 2,8 millióval gyarapodnak. (Összehasonlításul jellemző, hogy a 283. milliós Szovjetunió lélekszáma évente 2,2 millióval nő.) Afrikában a jelenlegi évi 2,8 százalékos népszaporulatot tekintve akár 25 éven belül is bekövetkezhet a lakosságszám megkétszereződése. India és Kína évente a Föld összes új lakójának egyharmadát adja a világnak. Kínában, a világ legnépesebb országában egyébként, ahol jelenleg 1,08 milliárdan élnek, az „egykeprogram“ enyhítésével veszélybe került az a cél, hogy Kína lakossága az ezredfordulóra kevesebb legyen 1,2 milliárdnál. India 800 milliós lakossága elérheti akár az 1,8 milliárd főt Is, a 100 milliós Bangladéš a 430 milliót, az ugyancsak 100 milliós Pakisztán a 400 milliót. Ha ezek az előrejelzések beválnak, az indiai szubkontinens! belátható időn belül 2,7 miiliárdan fogják lakni: többen, mint amennyi a Föld összlakossága volt 1950-ben ... Aggasztó adatok, elgondolkoztató fejlődési irányok. Annál is inkább, ■mert a demográfiai robbanás nemcsak a fejlődést gátolja, hanem közvetlenül veszélyezteti az ember életterét is. Több embernek több táplálékra van szüksége, gyorsabban fogynak a megújlthatatlan természeti erőforrások, állat- és növényfajták pusztulnak ki, őserdők fogyatkoznak, összehasonlíthatatlanul nagyobb a környezetszennyezés. Mit tehetünk a jövőért? Tudósok, kutatók szerint fokozottabban kellene segíteni a családtervezésben, a születésszabályozásban, gyorsabban kellene a természetvédelmi programokat kidolgozni és megvalósítani, az élelmiszer-termelés feltételeit megteremteni a ma még éhező, behozatalra szoruló országokban. A népesedési alapnak, az ENSZ-nek, minden nemzetközi szervezetnek sokkal intenzívebben kellene foglalkoznia utódaink, az emberiség jövőjének életfeltételeivel. Oj fenyegetést jelent az emberiség számára az AIDS. Egyes afrikai országok különösen nagy veszélyben forognak. Egészségvédelem, felvilágosítás, Iskola, tanulás — mind olyan alapfeltétel, amellyel nagyobb eséllyel Indulhatnának a ma születettek az életbe. A nyolcvanas években hetvennél több fejlődő országnak okozott Igen súlyos gondot a külföldi adósság, az infláció, a romló gazdasági helyzet. Az eddigieknél is szűkösebb esztendők egy életre kihatnak, hiszen a gyermek növekedése, fejlődése szempontjából az első öt év a meghatározó. Ha nem kap elegendő táplálékot, gondozást, ezt mind fizikailag, mind szellemileg megsínyli. Földünk következő évezredének lakóit mi Uajkáljuk. Utódaink életéért miénk a felelősség. Összeállította: hme—< A KOST BFSZšgek ksmiiise Észak-Afriké arak országai mezőgazdaságának fejlesztésében A hetvenes évek közepe óta széleskörűen elterjedt az együttműködés a KGST-országok és Észak-Afrlka arab államai között, amely a mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszerkérdés megoldását célozza, és amely kétoldalú megállapodások alapján valósul meg. A mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez nyújtott segítség, a fejlett ágazati Infrastruktúra létrehozása, beleértve a földek meliorációját, a termelés gépesítését és kemizálását, az élelmiszerek feldolgozását és tárolását, közös tudományos kutató- és tervezőmunkák végzését, valamint a hazai szakmai káderek felkészítése jelentős mértékben hozzájárul .az éázak-afrikai államok mézőgazdaságának fejlesztéséhez. A mezőgazdaság területén folyó együttműködés gyakran komplex jellegű, és magában foglalja a földművelés és állattenyésztés területén a tervek kidolgozásában és megvalósításában, &T árutermelés fokozása és produktivitásának növelése céljából, az agrárszektor és a kapcsolódó ágazatok nemzeti termelési bázisának megszilárdítása alapján nyújtott segítséget. A KGST-országok részt vesznek az állami mezőgazdasági és agráripari komplexumok építésében, ami elősegíti a gazdaságirányítás korszerű formáinak bevezetését. Így például Algériában Bulgária részvételével szerelték fel a „Dzsebel-el- Akhdar“ többcélú mezőgazdasági komplexumot. A nyolcvanas évek elején Egyiptomban az NDK tervei alapján és az „Agroanlagen Dresden“ vállalat közreműködésével állattenyésztési komplexum épült. Bolgár és román szakemberek részt vettek Algériában és Líbiában agráripari komplexumok létrehozásában. Az együttműködésben fontos helyet foglal el,a kapcsolódó ágazatok fejlesztésében nyújtott segítség — az öntözéses és vízgazdálkodás! létesítmények építése és új földek művelésbe vétele, traktorok, mezőgazdasági gépek, műtrágyák gyártása, kísérő létesítmények megépítése. Az észak-afrikai országokban nagy figyelmet fordítanak az öntözés fejlesztésére, mivel a vízhiány erősen érződik sok területen, és gátolja a mezőgazdasági termelés növekedését. A KGST-országok segítségével építik fel a víztornyokat és szivattyútelepeket, rekonstruálják a régi gátakat, és újakat építenek, kutakat fúrnak. A legnagyobb terveket Algériában és Egyiptomban valósították meg. Egyiptomban a Szovjetunió részvételével megépítették az Asszuán! hidroenergetikai rendszert, Algériában 1984-ben fejezték be az Ain-Zaujja gát építését a Músza folyón. Tunéziában a szovjet szakemberek a Szidiel-Berran“ vízlerő-gazdálkodásl rendszer felépítésén dolgoznak a Zu ára folyón. Lengyelország, Bulgária és Románia ezeknek az országoknak segítséget nyújt közepes és kis méretű létesítmények építésében. 1978-ban egyezményt írt alá Egyiptom és Románia olyan öntözőrendszerek felépítésében való együttműködésről, amelyek 125 ezer feddan (52 ezer 500 hektár) sivatagi föld termelésbe vételét teszik lehetővé. 1982- -ben bolgár szakemberek befejezték a Vádi—Llbda és Vádi— Zárát gátak építését Líbiában és további segítséget nyújtanak a Vádi—Gan építésénél. Bővül az együttműködés a traktor- és mezőgazdasági gépgyártó vállalatok építése terén. A szocialista országok abban nyújtanak segítséget az arab államoknak, hogy megszilárdítsák a nemzeti pozíciókat a belföldi piacon és gyengítsék a nyugati cégek részéről megnyilvánuló konkurenciát. így Egyiptomban Románia segítségével traktorgyárat szereltek fel, és 1972 óta futószalagon állítják össze a traktorokat. Jelenleg a román szakemberek még egy vonal felépítésében vesznek részt Galbele-el-Zeitunban. A szocialista országok segítséget nyújtanak mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek felszerelésében. Együttműködés bontakozik ki a műtrágyák gyártásában. A nyersanyagok, elsősorban a foszfátok és a földgáz rendelkezésre áll, ez, és az állami szektor meglehetősen erős pozíció ebben az ágazatban jő kilátást biztosítanak az együttműködés bővítésére hosszú távon. A szocialista országok részt vesznek a kutató- és geológiai feltáró munkákban, segítséget nyújtanak az ásványi nyersanyagok kitermelésében és végtermékké való feldolgozásában. Közreműködésükkel Egyiptomban, Líbiában, Marokkóban és Tunéziában hatalmas műtrágyagyártó komplexumokat és üzemeket szereltek fel. 1978- ban Egyiptomban, el-Hamraveinben román szakemberek részvételével foszfátgyártó, valamint a foszfátokat foszforsavvá és műtrágyává feldolgozó, évi 600 ezer tonna teljesítményű üzemet adtak át. Lengyel szervezetek segítséget nyújtottak Marokkóban műtrágyagyártó üzem felszerelésében. Az Infrastruktúra fejlesztésében folyó együttműködésből jelentős részt vállal Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. Szovjet szakemberek részvételével gabonatárolók, gabonaraktárak, hűtőterek, műhelyek és anyagi-műszaki ellátást biztosító központok épülnek Egyiptomban és Algériában. Bulgária segítséget nyújtott Líbiának egy 100 ezer tonnás és egy 20 ezer tonnás gabonatároló felszerelésében. Az NDK „Fortschritt Landmaschinen“ kombinát részt vesz Algériában mezőgazdasági gépjavító műhelyek építésében. A Szovjetunió és Lengyelország Algériában takarmány- és cukorrépa-termesztő öntözéses földművelési kísérleti állomásokat épített. A szovjet szakemberek Líbiában geobotanikai és talajőkolőgiai kutatásokat végeznek. A „Tesco“ magyar vállalat líbiai megrendelésre vízgazdálkodási laboratóroumokat tervez. A szocialista országok részt vesznek élelmiszer-ipari üzemek építésében is, gépeket és berendezéseket szállítanak számukra, tervezési-szerkesztési munkákat végeznek, részt vesznek a berendezés üzembe helyezésében és a próbaüzemelésben. így Bulgária és Magyarország segítséget nyújt Algériának és Líbiának gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek, húskombinátok, hűtőberendezések felszerelésében. 1984-ben a „Komplex“ magyar külkereskedelmi vállalat szerződést kötött az egyiptomi „E-Marva Islamic Co“ vállalattal 12 millió dollár értékben tojásgyár szállítására. Egyiptomban NDK-segítséggel olajtisztító és malomipari üzemeket, hűtőberendezéseket építenek. Lengyel szervezetek berendezést szállítottak Marokkóba egy cukorgyárhoz, és részt vettek a felszerelésében is. Csehszlovák szakemberek cukor- és sörgyárak építésében vesznek részt. A romániai „Industrial export-import“ külkereskedelmi egyesülés az észak-afrikai országokban komplex berendezést szállít élelmiszer-ipari vállalatok számára, ezentúl sör-, ásványvíz- és gyümölcslé-palackozó vonalak mintapéldányait és hűtőkompresszorokat szállít. A gazdasági együttműködés új, ígéretes formája a szocialista országok szervezeteinek kooperációja az észak-afrikai államok mezőgazdasági objektumainak felszerelésében, valamint az együttműködés nagyméretű létesítmények létrehozásában, amelyben egyidejűleg vesznek részt a szocialista, kapitalista és fejlődő országok. A mezőgazdaság területén folyó gazdasági együttműködés a KGST-tagországok és Észak-Afrlka arab államai között a hosszú távú külgazdasági kapcsolatok bővítésének fontos útja. Ez az együttműködés elősegíti az észak-afrikai országok termelési viszonyainak és termelőerőinek fejlődését, exportlehetőségeik kibővítésének, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, a gazdasági és társadalmi problémák komplex megoldásának tökéletesítését. Az együttműködés legígéretesebb irányai: a szocialista országok közreműködése a mezőgazdaság gépesítésének és kemizálásának fellendítésében a korszerű technológiák széles körű alkalmazására alapozva, szakosodott és több ágazatot átfogó vállalatok megszervezésében, agráripari komplexumok létrehozásában, az infrastruktúra ágazatainak fejlesztésében, az anyagi, energetikai és munkaerőkészletek hatékonyabb és ésszerűbb felhasználásában, öntözőművek nagy méretarányú tervezeteinek realizálásában, kísérő objektumok létrehozásában, szakképzett nemzeti k’áderek felkészítésében. Az együttműködés további fejlesztése elősegíti ezekben az országokban az élelmiszer-probléma megoldását, az élelmiszerekkel való önellátás szintjének növelését és ezen országok függőségének gyengülését a kapitalista világrendszertől. (NMSZ) Ä gépek világa? Tisztább víz, job levegő, vagy még egészségtelenebi szennyezettebb környezet? Betegsé gektől óvó gyógyszerek, megszerezhe tő tudás, elérhető távolságok? Vajoi mi várja az új évezredbe érkezőket a ma szülötteket és a többit, boldoj utódainkat?, Otmilliárdan vagyunk — még többéi leszünk Matej Gáspár sírt a kamerák, fény képezőgépek kereszttüzében, ű vol az, akit Földünk ötmilliárdodik lakó Jának „kineveztek“, mivel az 1987. július 1-én világrajött 220 ezer újszülött közül 6 volt az a szerencsés akire az UNFPA, az ENSZ népesedési alapja választása esett. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a béke ú] korszakát jelképező eseménynek ne vezte az ötmilliárdodik ember érkezését. Valójában egyáltalán nincsenek pontos adatok arról, mikor érte el Földünk népessége az ötmilliárd főt, az meg valóban jelképes, hogy éppen egy jugoszláviai — zágrábi — kisfiú lett az ötmilliárdodik. Tény, hogy bolygónk lakossága még soha nem szaporodott olyan ütemben, mint manapság. A 17. században mindössze ötszázmillió ember lakta a két féltekét, ma, amikor 4—5 naponta egymillióval nő a Föld lakossága, hat év sem kellene a háromszáz évvel ezelőtti népességszám eléréséhez. Az egymilliárdos haíárt 1830-ban léptük át. A megkétszereződéshez majdnem egy évszázad kellett: 1927-ben született meg a Föld kétmilliárdodik Lakója. Aztán már egy emberöltőre sem volt szükség a megduplázódáshoz: 1960- ban született meg a három-milliárdodik, 1974-ben a négymllliárdodik, s 1987-ben a már említett Matej Caspar, az ötmilliárdodik földlakó. Érkezése nem véletlenül került a figyelem középpontjába. A népességrobbanás új szakaszának ellentmondásai közepette látta meg a napvilágot, ezért is foglalkoztak „az ötmilliárdodik bébi napján“ a földkerekség negyven országában népesedéspolitikai kérdésekkel. A prognózisok szerint a jövőben óvatos lassulás várható ugyan, de így Is céak hatvanhárom esztendőnek kell eltelnie addig, amíg újra megkétszereződik a Föld népiessége: 2050-ben tízmilliárdan leszünk, illetve lesznek majd boldog utódaink, ennyien lakják majd az öreg bolygót. Világméretű védőoltási kampány A sorozatos demográfiai robbanások oka voltaképpen örvendetes, hiszen napjainkra szinte teljesen felszámolták a régebben oly nagy pusztulást okozó járványokat. Kétmillió gyermek életének megmentéséről adott számot az UNICEF (ENSZ Gyér-
