Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-31 / 52. szám

1987. december 31, •SZABAD FÖLDMŰVES 3 Boldog utódunk 2000-ben i meksegély), amely a világméretű vé , dőoltási kampány eddigi eredményei ■ az „évtized sikertörténetedként idé zi. Tíz évvel ezelőtt évente 4,5 milllt gyermek pusztult el oltással megelőz hető betegségekben. A fejlődő orszá gokban ugyanis alig öt százalékul részesült védelemben. A hatvanas évek elején még nen tűnt túl reálisnak a cél, hogy 1990 ig minden gyermek védőoltást kapjon A világ gyermekeinek helyzetérő' most közzétett UNICEF-jelentés azon ban a tapasztalatok alapján állítja: a fejlődő országokban az évtized vé­gére a hat gyermekgyilkos betegség ellen a kicsinyek 70 százalékát be­oltják. Ezzel az ezredfordulóra a cse­csemő- és gyermekhalandóság a felé­re csökkenthető. A 80-as évek elején a kanyaró, a szamárköhögés, a tetanusz 25 millió gyermek életét követelte. Ez több, mint az Egyesült Államok és Nyugat- Európa öt éven aluli gyermekeinek száma. Pedig ezek a betegségek vé­dőoltással megelőzhetők. Kiszámítot­ták, hogy a fejlődő országok gyerme­keinek immunizálása évente mintegy 500 millió dollárba — tíz darab F— 14-es harcászati repülőgép árába —, kerül, s abban mindenki egyetért, hogy az emberiség számára a védő­oltás a jobb befektetés... A közeljö­vőben kidolgozzák a malária és az AIDS-elleni oltóanyagot is. Nyugat-Afrikában is hadat üzentek a gyermekgyilkos betegségeknek. Sár Szenegál a világ 30 legszegényebb or­szága közé tartozik — igen magas a csecsemő- és gyermekhalandóság —, mégis tudtak javítani a gyermekek helyzetén. 1985-ben az öt éven aluliak közül minden tizedik védőoltásban részesült. A helyi szokásokhoz iga­zodva folyt a mozgósítás. A mecse­tekben az imámok buzdították a szü­lőket, mesemondók, hírhordók jelez­ték az oltócsoport érkezését. A gyer­mekeknek több mint a kétharmada részesült a tbc, diftéria, szamárköhö­gés, tetanusz, kanyaró, gyermekbénu­lás és sárgaláz elleni oltásban. Indiában, ebben a kontinensnyi or­szágban folyik a legnagyobb méretű gyermekvédelmi tevékenység. 1986- ban a 420 területi egység közül 92- ben — ahol a lakosság egynegyede él — megkétszereződött az oltottak száma. 1987-ben tízmillió csecsemő és 11 millió várandós asszony kapott vé­dőoltást. Az indiai méretek érzékel­tetésére néhány adat: 4 ezer 800 or­vost, 72 ezer egészségügyi középká­dert képeztek ki, 500 ezer tanító vett részt a felvilágosításban, s 12 ezer 700 moziban mintegy százmiílióan lát­ták a védőoltásra felhívó tájékozta­tókat Éltető víz Két évtizeddel ezfelőtt kalkutta! és dakkai kutatóorvosok sikeresen ke­zelték a kolera betegeket glukóz (cu­kor) és só vizes oldatával. Ugyanezt ajánlották a hasmenéses betegeknek is. Nem véletlenül. A fejlődő orszá­gokban a gyermekeket évente több­ször is elkapja ez a betegség. A víz­­veszteség kiszáradáshoz, majd halál­hoz vezet. Az idei négymillió áldo­zat csaknem háromnegyedét meg le­hetett volna menteni, ha a szülők is­mernék és alkalmaznák az egyszerű só-cukor-víz terápiát. Ahol ezt már bevezették, kitűnő eredményeket ér­tek el: egy év alatt 600 ezer veszé­lyeztetett gyermeket tudtak életben tartani, 47 országban már nagy meny­­nyiségben gyártják a sós-cukros élet­mentő folyadékot. Nyilvánvaló, hogy a betegségek és halálesetek felének a higiénia hiá­nya, az egészségtelen ivóvíz az oka. A „víz évtizede“, amely most zárul, csak részben talált megoldást a gon­dokra. További — világméretű — ösz­­szefogásra, együttműködésre van szükség, hogy jó ivóvízhez jusson a Föld minden lakója, legfőképpen a gyermekek. Tizenkét év alatt egymilliárd ember A gyermekhanlandőság az utóbbi évtizedben tehát csökkent, az embe­ri életkor meghosszabbodott. Am ha belegondolunk, hogy napjainkban tíz újszülött közül kilenc valamelyik fej­lődő országban sír fel, akkor, sajnos, az Is valószínűsíthető, hogy sokuknak éhezés, nélkülözés, írástudatlanság, esetleg munkanélküliség lesz a sorsa. Az utóbbi egymilliárd ember 12 év alatt született és a következő tizen­két esztendőben, tehát az ezredfor­dulóig is ugyanennyivel fog gyarapod­ni a Föld lakossága. A keresőképes lakosság száma a je­lenlegi 2 milliárd 160 millióról 2 mil­liárd 750 millióra emelkedik. A genfi Nemzetközi' Munkaügyi Szervezet, az ILO számításai szerint évente 45 mil­lió új munkahelyet kellene teremteni szerte a világon. A népesség alaku­lását vizsgáló jelentésében az ENSZ annak az aggodalmának adott kifeje­zést, hogy — főképpen a fejlődő or­szágokban — katasztrofális helyzet alakulhat ki, ha a népességrobbanás üteme tovább tart. A legnagyobb vál­ságövezetek Afrikának a sivatagtól délre fekvő részein, valamint Ázsiá­ban találhatók. Kenyában minden szülni képes nő átlagosan nyolc gyermeket hoz a vi­lágra, s hasonló a helyzet Zaireban is. Nigériában 1983-ban 84 millióan éltek, s évente 2,8 millióval gyara­podnak. (Összehasonlításul jellemző, hogy a 283. milliós Szovjetunió lélek­­száma évente 2,2 millióval nő.) Afri­kában a jelenlegi évi 2,8 százalékos népszaporulatot tekintve akár 25 éven belül is bekövetkezhet a lakosság­­szám megkétszereződése. India és Kí­na évente a Föld összes új lakójának egyharmadát adja a világnak. Kíná­ban, a világ legnépesebb országában egyébként, ahol jelenleg 1,08 milliár­­dan élnek, az „egykeprogram“ enyhí­tésével veszélybe került az a cél, hogy Kína lakossága az ezredfordu­lóra kevesebb legyen 1,2 milliárdnál. India 800 milliós lakossága elérheti akár az 1,8 milliárd főt Is, a 100 mil­liós Bangladéš a 430 milliót, az ugyan­csak 100 milliós Pakisztán a 400 mil­liót. Ha ezek az előrejelzések bevál­nak, az indiai szubkontinens! belát­ható időn belül 2,7 miiliárdan fogják lakni: többen, mint amennyi a Föld összlakossága volt 1950-ben ... Aggasztó adatok, elgondolkoztató fejlődési irányok. Annál is inkább, ■mert a demográfiai robbanás nemcsak a fejlődést gátolja, hanem közvetle­nül veszélyezteti az ember életterét is. Több embernek több táplálékra van szüksége, gyorsabban fogynak a megújlthatatlan természeti erőforrá­sok, állat- és növényfajták pusztulnak ki, őserdők fogyatkoznak, összehason­líthatatlanul nagyobb a környezet­szennyezés. Mit tehetünk a jövőért? Tudósok, kutatók szerint fokozot­tabban kellene segíteni a családter­vezésben, a születésszabályozásban, gyorsabban kellene a természetvédel­mi programokat kidolgozni és meg­valósítani, az élelmiszer-termelés fel­tételeit megteremteni a ma még éhe­ző, behozatalra szoruló országokban. A népesedési alapnak, az ENSZ-nek, minden nemzetközi szervezetnek sok­kal intenzívebben kellene foglalkoz­nia utódaink, az emberiség jövőjének életfeltételeivel. Oj fenyegetést jelent az emberiség számára az AIDS. Egyes afrikai orszá­gok különösen nagy veszélyben forog­nak. Egészségvédelem, felvilágosítás, Iskola, tanulás — mind olyan alap­­feltétel, amellyel nagyobb eséllyel In­dulhatnának a ma születettek az élet­be. A nyolcvanas években hetvennél több fejlődő országnak okozott Igen súlyos gondot a külföldi adósság, az infláció, a romló gazdasági helyzet. Az eddigieknél is szűkösebb eszten­dők egy életre kihatnak, hiszen a gyermek növekedése, fejlődése szem­pontjából az első öt év a meghatá­rozó. Ha nem kap elegendő táplálé­kot, gondozást, ezt mind fizikailag, mind szellemileg megsínyli. Földünk következő évezredének la­kóit mi Uajkáljuk. Utódaink életéért miénk a felelősség. Összeállította: hme—< A KOST BFSZšgek ksmiiise Észak-Afriké arak országai mezőgazdaságának fejlesztésében A hetvenes évek közepe óta széleskörűen elterjedt az együttműködés a KGST-országok és Észak-Afrlka arab államai között, amely a mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszer­­kérdés megoldását célozza, és amely kétoldalú megállapodá­sok alapján valósul meg. A mezőgazdasági termelés korsze­rűsítéséhez nyújtott segítség, a fejlett ágazati Infrastruktúra létrehozása, beleértve a földek meliorációját, a termelés gépe­sítését és kemizálását, az élelmiszerek feldolgozását és táro­lását, közös tudományos kutató- és tervezőmunkák végzését, valamint a hazai szakmai káderek felkészítése jelentős mér­tékben hozzájárul .az éázak-afrikai államok mézőgazdaságá­­nak fejlesztéséhez. A mezőgazdaság területén folyó együttműködés gyakran komplex jellegű, és magában foglalja a földművelés és állat­­tenyésztés területén a tervek kidolgozásában és megvalósítá­sában, &T árutermelés fokozása és produktivitásának növelése céljából, az agrárszektor és a kapcsolódó ágazatok nemzeti termelési bázisának megszilárdítása alapján nyújtott segítsé­get. A KGST-országok részt vesznek az állami mezőgazdasági és agráripari komplexumok építésében, ami elősegíti a gaz­daságirányítás korszerű formáinak bevezetését. Így például Algériában Bulgária részvételével szerelték fel a „Dzsebel-el- Akhdar“ többcélú mezőgazdasági komplexumot. A nyolcvanas évek elején Egyiptomban az NDK tervei alapján és az „Agro­­anlagen Dresden“ vállalat közreműködésével állattenyésztési komplexum épült. Bolgár és román szakemberek részt vettek Algériában és Líbiában agráripari komplexumok létrehozásá­ban. Az együttműködésben fontos helyet foglal el,a kapcsolódó ágazatok fejlesztésében nyújtott segítség — az öntözéses és vízgazdálkodás! létesítmények építése és új földek művelésbe vétele, traktorok, mezőgazdasági gépek, műtrágyák gyártása, kísérő létesítmények megépítése. Az észak-afrikai országokban nagy figyelmet fordítanak az öntözés fejlesztésére, mivel a vízhiány erősen érződik sok területen, és gátolja a mezőgazdasági termelés növekedését. A KGST-országok segítségével építik fel a víztornyokat és szivattyútelepeket, rekonstruálják a régi gátakat, és újakat építenek, kutakat fúrnak. A legnagyobb terveket Algériában és Egyiptomban valósították meg. Egyiptomban a Szovjetunió részvételével megépítették az Asszuán! hidroenergetikai rend­szert, Algériában 1984-ben fejezték be az Ain-Zaujja gát épí­tését a Músza folyón. Tunéziában a szovjet szakemberek a Szidiel-Berran“ vízlerő-gazdálkodásl rendszer felépítésén dol­goznak a Zu ára folyón. Lengyelország, Bulgária és Románia ezeknek az országoknak segítséget nyújt közepes és kis mé­retű létesítmények építésében. 1978-ban egyezményt írt alá Egyiptom és Románia olyan öntözőrendszerek felépítésében való együttműködésről, amelyek 125 ezer feddan (52 ezer 500 hektár) sivatagi föld termelésbe vételét teszik lehetővé. 1982- -ben bolgár szakemberek befejezték a Vádi—Llbda és Vádi— Zárát gátak építését Líbiában és további segítséget nyújtanak a Vádi—Gan építésénél. Bővül az együttműködés a traktor- és mezőgazdasági gép­gyártó vállalatok építése terén. A szocialista országok abban nyújtanak segítséget az arab államoknak, hogy megszilárdít­sák a nemzeti pozíciókat a belföldi piacon és gyengítsék a nyugati cégek részéről megnyilvánuló konkurenciát. így Egyiptomban Románia segítségével traktorgyárat szereltek fel, és 1972 óta futószalagon állítják össze a traktorokat. Jelen­leg a román szakemberek még egy vonal felépítésében vesz­nek részt Galbele-el-Zeitunban. A szocialista országok segít­séget nyújtanak mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek fel­szerelésében. Együttműködés bontakozik ki a műtrágyák gyártásában. A nyersanyagok, elsősorban a foszfátok és a földgáz rendel­kezésre áll, ez, és az állami szektor meglehetősen erős pozí­ció ebben az ágazatban jő kilátást biztosítanak az együttmű­ködés bővítésére hosszú távon. A szocialista országok részt vesznek a kutató- és geológiai feltáró munkákban, segítséget nyújtanak az ásványi nyersanyagok kitermelésében és vég­termékké való feldolgozásában. Közreműködésükkel Egyiptom­ban, Líbiában, Marokkóban és Tunéziában hatalmas műtrá­gyagyártó komplexumokat és üzemeket szereltek fel. 1978- ban Egyiptomban, el-Hamraveinben román szakemberek rész­vételével foszfátgyártó, valamint a foszfátokat foszforsavvá és műtrágyává feldolgozó, évi 600 ezer tonna teljesítményű üzemet adtak át. Lengyel szervezetek segítséget nyújtottak Marokkóban műtrágyagyártó üzem felszerelésében. Az Infrastruktúra fejlesztésében folyó együttműködésből je­lentős részt vállal Bulgária, az NDK és a Szovjetunió. Szovjet szakemberek részvételével gabonatárolók, gabonaraktárak, hű­tőterek, műhelyek és anyagi-műszaki ellátást biztosító köz­pontok épülnek Egyiptomban és Algériában. Bulgária segít­séget nyújtott Líbiának egy 100 ezer tonnás és egy 20 ezer tonnás gabonatároló felszerelésében. Az NDK „Fortschritt Landmaschinen“ kombinát részt vesz Algériában mezőgazda­­sági gépjavító műhelyek építésében. A Szovjetunió és Len­gyelország Algériában takarmány- és cukorrépa-termesztő öntözéses földművelési kísérleti állomásokat épített. A szov­jet szakemberek Líbiában geobotanikai és talajőkolőgiai ku­tatásokat végeznek. A „Tesco“ magyar vállalat líbiai megren­delésre vízgazdálkodási laboratóroumokat tervez. A szocialista országok részt vesznek élelmiszer-ipari üze­mek építésében is, gépeket és berendezéseket szállítanak szá­mukra, tervezési-szerkesztési munkákat végeznek, részt vesz­nek a berendezés üzembe helyezésében és a próbaüzemelés­ben. így Bulgária és Magyarország segítséget nyújt Algériá­nak és Líbiának gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek, húskombinátok, hűtőberendezések felszerelésében. 1984-ben a „Komplex“ magyar külkereskedelmi vállalat szerződést kötött az egyiptomi „E-Marva Islamic Co“ vállalattal 12 millió dol­lár értékben tojásgyár szállítására. Egyiptomban NDK-segít­­séggel olajtisztító és malomipari üzemeket, hűtőberendezése­ket építenek. Lengyel szervezetek berendezést szállítottak Ma­rokkóba egy cukorgyárhoz, és részt vettek a felszerelésében is. Csehszlovák szakemberek cukor- és sörgyárak építésében vesznek részt. A romániai „Industrial export-import“ külkeres­kedelmi egyesülés az észak-afrikai országokban komplex be­rendezést szállít élelmiszer-ipari vállalatok számára, ezentúl sör-, ásványvíz- és gyümölcslé-palackozó vonalak mintapél­dányait és hűtőkompresszorokat szállít. A gazdasági együttműködés új, ígéretes formája a szocia­lista országok szervezeteinek kooperációja az észak-afrikai államok mezőgazdasági objektumainak felszerelésében, vala­mint az együttműködés nagyméretű létesítmények létrehozá­sában, amelyben egyidejűleg vesznek részt a szocialista, kapi­talista és fejlődő országok. A mezőgazdaság területén folyó gazdasági együttműködés a KGST-tagországok és Észak-Afrlka arab államai között a hosszú távú külgazdasági kapcsolatok bővítésének fontos út­ja. Ez az együttműködés elősegíti az észak-afrikai országok termelési viszonyainak és termelőerőinek fejlődését, export­­lehetőségeik kibővítésének, a mezőgazdasági termelés haté­konyságának növelését, a gazdasági és társadalmi problémák komplex megoldásának tökéletesítését. Az együttműködés legígéretesebb irányai: a szocialista országok közreműködése a mezőgazdaság gépesítésének és kemizálásának fellendítésében a korszerű technológiák széles körű alkalmazására alapozva, szakosodott és több ágazatot átfogó vállalatok megszervezésében, agráripari komplexumok létrehozásában, az infrastruktúra ágazatainak fejlesztésében, az anyagi, energetikai és munkaerőkészletek hatékonyabb és ésszerűbb felhasználásában, öntözőművek nagy méretarányú tervezeteinek realizálásában, kísérő objektumok létrehozásá­ban, szakképzett nemzeti k’áderek felkészítésében. Az együttműködés további fejlesztése elősegíti ezekben az országokban az élelmiszer-probléma megoldását, az élelmi­szerekkel való önellátás szintjének növelését és ezen orszá­gok függőségének gyengülését a kapitalista világrendszertől. (NMSZ) Ä gépek világa? Tisztább víz, job levegő, vagy még egészségtelenebi szennyezettebb környezet? Betegsé gektől óvó gyógyszerek, megszerezhe tő tudás, elérhető távolságok? Vajoi mi várja az új évezredbe érkezőket a ma szülötteket és a többit, boldoj utódainkat?, Otmilliárdan vagyunk — még többéi leszünk Matej Gáspár sírt a kamerák, fény képezőgépek kereszttüzében, ű vol az, akit Földünk ötmilliárdodik lakó Jának „kineveztek“, mivel az 1987. jú­lius 1-én világrajött 220 ezer újszü­lött közül 6 volt az a szerencsés akire az UNFPA, az ENSZ népesedé­si alapja választása esett. Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára a béke ú] korszakát jelképező eseménynek ne vezte az ötmilliárdodik ember érke­zését. Valójában egyáltalán nincsenek pontos adatok arról, mikor érte el Földünk népessége az ötmilliárd főt, az meg valóban jelképes, hogy éppen egy jugoszláviai — zágrábi — kis­fiú lett az ötmilliárdodik. Tény, hogy bolygónk lakossága még soha nem szaporodott olyan ütemben, mint ma­napság. A 17. században mindössze ötszázmillió ember lakta a két félte­két, ma, amikor 4—5 naponta egymil­lióval nő a Föld lakossága, hat év sem kellene a háromszáz évvel ezelőt­ti népességszám eléréséhez. Az egy­milliárdos haíárt 1830-ban léptük át. A megkétszereződéshez majdnem egy évszázad kellett: 1927-ben született meg a Föld kétmilliárdodik Lakója. Aztán már egy emberöltőre sem volt szükség a megduplázódáshoz: 1960- ban született meg a három-milliárdo­­dik, 1974-ben a négymllliárdodik, s 1987-ben a már említett Matej Cas­par, az ötmilliárdodik földlakó. Érkezése nem véletlenül került a figyelem középpontjába. A népesség­­robbanás új szakaszának ellentmondá­sai közepette látta meg a napvilágot, ezért is foglalkoztak „az ötmilliárdo­dik bébi napján“ a földkerekség negy­ven országában népesedéspolitikai kérdésekkel. A prognózisok szerint a jövőben óvatos lassulás várható ugyan, de így Is céak hatvanhárom esztendőnek kell eltelnie addig, amíg újra megkétsze­reződik a Föld népiessége: 2050-ben tízmilliárdan leszünk, illetve lesznek majd boldog utódaink, ennyien lakják majd az öreg bolygót. Világméretű védőoltási kampány A sorozatos demográfiai robbaná­sok oka voltaképpen örvendetes, hi­szen napjainkra szinte teljesen fel­számolták a régebben oly nagy pusz­tulást okozó járványokat. Kétmillió gyermek életének megmentéséről adott számot az UNICEF (ENSZ Gyér-

Next

/
Thumbnails
Contents