Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-31 / 52. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 31. A hatékony fejlődés lehetőségeinek kihasználásáért JÓVÁHAGYTAK a A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 7. együttes ülését Prágában tartották. A legfelsőbb népképviseleti és törvényhnzá testület ülésének napirendjén a csehszlovák föderáció 1988. évi állami költségvetésének és a bányászoknak nyújtott külön pótlékról szóló törvényjavaslat megvitatása, valamint nemzetközi egyezmények jóváhagyása szerepelt. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédében méltatta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit Az ülésen megjelent Gustáv Husák elvtárs, köztársaságunk elnöke is. A kormánynak az 1988 as évi állami költségvetésről szóló javaslatát jaromfr Žák szövetségi pénzügyminiszter terjesztette eló. Utána Alois Húla képviselő a Népi Kamara és Csémi József képviselő a Nemzetek Kamarája állandó bizottságainak véleményét 'oimácsolta. A bányászok számára folyósítandó különpótlékról szóló törvényjavaslatot — amely jelentős szociálpolitikai intézkedés lesz, s azokra a bányászokra vonatkozik, akiket egészségi okokból áthelyeztek, Illetve felmentenek a mélyművelésű bányák földalatti munkahelyeiről más, számukra megfelelőbb munkahelyekre — Miloslav Botfa szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter terjesztette elő. A Szövetségi Gyűlés kamarái az Indoklások és a vélemények meghallgatása után jóváhagyták az előterjesztett törvényjavaslatokat. CSSZSZK ÉS AZ SZSZK 1988. ÉVI A Szlovák Nemzeti Tanács 8. ülésén Bratislavában fontos dokumentumokat tárgyalt meg és fogadott el. A tanácskozásokon jelen volt többek között Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, valamint Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke. Az SZNT elnöke a CSKP KB 7. ülésének tanácskozása alapján köszönetét mondott Gustáv Husák elvtársnak azért a figyelemért, amelyet a SZNT tevékenységére fordított. Egyúttal sok sikert kívánt Miloš jakesnek, a CSKP KB új főtitkárának. Ezután Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere az állategészség-ügyi szervek tevékenységére vonatkozó törvényjavaslat indoklását terjesztette elő. Az állategészség-ügyi szervek tevékenységéről szóló törvényjavaslat és a Szövetségi Gyűlés által november 10-én elfogadott állategészség-ügyi törvény képezi az állatok hatékonyabb védelmének és egészségük megőrzésének jogi alapját — mondotta. A jelenleg érvényben lévő 66/1961 TK számú hasonló törvényt mezőgazdaságunk szocializálásának Időszakában dolgoztak ki és fogadtak el. Azóta az állattenyésztés jelentős fejlődésen ment keresztül, miközben rendkívül megnőtt a megelőzés szerepe. A további fejlődés szempontjából egyre KÖLTSÉGVETÉSÉT Inkább figyelembe kel! venni az ökológiai körülményeket, amelyek az állategészség-ügy terén szintén meghatározóak. Nem elhanyagolható, hogy általában az élelmiszerek minőségével szembeni követelmények állandóan növekednek. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum tervszerű irányításában már a 80-as évek elejétől olyan törekvések tapasztalhatók, amelyek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipart vállalatok önállóságát és nagyobb felelősségét célozzák. Az átalakítás során még inkább ez az irányvonal érvényesül majd. Mindezek a körülmények szükségessé teszik, hogy az állategészség-ügyi szervek és intézmények jogkörét és felelősségét a korábbinál pontosabban meghatározzák. Az SZNT képviselői egyhangúlag elfogadták az állategészség-ügyi szervek tevékenységéről szóló törvényjavaslatot. Az SZSZK 1988. évi állami költségvetésének tervezetét František Mišeje, az SZSZK pénzügyminisztere terjesztette elő. A tudományos-müsza.ki fejlesztés feladatainak teljesítéséről az SZSZK-ban, valamint az SZSZK kormányának a KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjából adódó feladatokról Milan Rusiíák, az SZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság elnö'ke számolt be. Az 1988-as évi állami költségvetés javaslatának kidolgozása során azokból a hosszú távú célkitűzésekből indultunk ki, amelyek Csehszlovákia 1986—1990-es költségvetésének tervezetéből erre az évre vonatkoznak. A 8. ötéves tervvel összhangban a költségvetési javaslatban biztosított az egész költségvetési rendszer forrásainak és szükségleteinek egyensúlya, ugyanúgy, mint az egyes tételek, vagyis a föderáció, valamint a köztársaságok és a nemzeti bizottságok költségvetésének egyenlege. Az állami és a nemzeti bizottságok költségvetési tervezetei kiadásainak és bevételeinek összege 393,9 milliárd korona, 1987-hez viszonyítva 12,5 milliárd koronával több, vagyis a növekedés 3,3 százalékos. A költségvetés bevételei és kiadásai egyensúlyának biztosításában az önelszámolási szféra pénzügyi gazdálkodása alakulásának van kulcsszerepe. A költségvetési javaslat a gazdálkodó szervezetek esetében a forgalmi adót leszámítva csaknem 130 milliárd koronás bevételre számit. E források képzéséből az Iparra és az építőiparra jut a legnagyobb rész, 86,7 milliárd, Illetve 13 milliárd korona. 1987- hez viszonyítva az ipar 5,5 milliárd koronával, az építőipar pedig 0,5 milliárd koronával juttat többet a költségvetésbe. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum szervezeteinek az állami költségvetéssel szembeni passzív szaldója 8,4 milliárd koronát tesz ki, ami 1987-hez viszonyítva több mint egymiUtárd koronás csökkenést jelent. A nemzeti bížottságok által irányított szervezetek esetében ugyancsak csökkennek a nemzeti bizottságok költségvetésével szembeni tartozások, mégpedig 1,1 milliárd koronáról 170 millió koronára. Az állami költségvetés forrásainak növekményét jelentős részben a gazdálkodó szervezetek nyereségelvonásai teszik ki. A jövő évben az össznyereség ezekben a szervezetekben várhatóan 10 százalékkal növekszik, vagyis 15,6 milliárd koronával, s ezAz állami költségvetésről szőlő törvény tervezete a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításának programjából indul ki, amelyet a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa hagyott jóvá. Az állami költségvetés mutatói tiszteletben tartják az 1988. évi állami végrehajtási terv igényes céljait, s kifejezik azt az alapvető feladatot, hogy a szlovákiai feltételek között valóra kell váltani a 8. ötéves tervet. A jövő év ebből a szempontból alapvető jelentőségű. A szlovákiai állami költségvetés tervezetében meghatározott célok szemszögéből nem lehetünk elégedettek a pénzügyi és a költségvetési erőforrások képzésével. A hatékonyság és a rentabilitás növelése terén a múlt évben, de főleg az Idén elért eredmények nem felelnek meg az eredeti céloknak. A jövő évben megkezdjük a gazdasági mechanizmus átalakítását célzó elvek érvényesítését. A gazdálkodást eredmények megmutatják, hogyan készült fel gazdaságunk és számos vállalat, főleg az önelszámolás és az önfinanszírozás elveinek telies mértékű érvényesítésére. Az elmondottakból következik, hogy az ötéves tervidőszak meghatározó évének kezdete előtt állunk. Feladatunk, hogy megfelelő módon gondoskodjunk a meglévő problémák gyors leküzdéséről. Ez nem lehetséges anélkül, hogy minden elérhető formával és eszközzel mozgósítanánk a dolgoA Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1988. évi költségvetése A Szlovák Szocialista Köztársaság 1988. évi költségvetése zókat a tartalékok feltárására és a hatékony fejlődés lehetőségeinek kihasználására. A problémákat elsősorban aktív intézkedésekkel, nem pedig a feladatok csökkentésével kell megoldani. Bár ma a társadalmi tevékenység minden területén a munka hatékonyabbá tételére törekszünk, elsőrendű jelentőségű a gazdaság hatékony fejlesztése. A költségvetés tervezetében külön súlyt helyezünk a pénzügyi erőforrások képzésére, valamint célszerű és hatékony felhasználására. Ezen erőforrások valósan elért terjedelme és dinamikája meghatározó mértékben hat arra, hogy tudjuk megvalósítani minden tervezett célunkat, a gazdaságban és a nem termelő szférában egyaránt. A nyereség terjedelmét a köztársaság központilag Irányított gazdaságában a tervnek megfelelően 14,5 százalékkal kell növelni, miközben a teljesítmények 1,9 százalékkal növekszenek. Ebből következik, hogy e növekedés 87 százalékát a termelés gazdaságosabbá tételével kell elérni, ami azt jelenti, hogy a költségeket 1,1 százalékkal, ezen belül az anyagköltségeket 1,6 százalékkal kell csökkenteni. Ezt a feladatot teljesíthetőnek tartjuk, ha figyelembe vesszük azokat a tartalékokat, amelyekkel az alap- és a fűtőanyagok, valamint az energiahordozók felhasználása terén gazdaságunk rendelkezik. Nálunk az országos szintnél Is gyorsabban kell csökkenteni a költségeket. Ami a különböző ágazatokat Illeti, a hatékonyság gyorsabb növekedését várjuk el ott, ahol szintjével mindeddig nagyobb problémáink , vannak, esetleg ahol a fejlődés stagnál. Ez főleg a fa-, cellulóz- és papír-, valamint élelmiszer-ipari vállalatokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben a nyereség növelése terén Is eltérő feladatokat tűztünk ki. Az SZLKP 1986. évi kongresszusa és azt követően a szlovák kormány arra utasította a termelőágazatokat, hogy a teljesítőképesség és a hatékonyság növelését célzó programok felhasználásával gondoskodjanak a ráfizetésesség megszüntetéséről gazdaságunkban. A különböző reszortokkal közösen megfogalmaztuk, hogyan lehetne ezt a folyamatot meggyorsítani. Bár bizonyos haladás bekövetkezett a programok előkészítésében és megvalósításában, ez még mindig nem átfogó megoldás. Azt várjuk, hogy a jövő évi igényes feladatok azon tényezők sokkal hatékonyabb felhasználására ösztönöznek, amelyek tartós és meghatározó befolyást gyakorolnak gazdaságunk intenzifikálására. Az 1988. évi állami terv és költségvetés mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztés, nemzetközi együttműködés és az emberi tényező aktivizálását tűzi ki célul. Tudományos és műszaki fejlesztésre 3,3 milliárd korona ráfordítást tervezünk, ebből 1,8 milliárd koronát az állami költségvetésből. Persze az alapkutatási feladatok és a műszaki fejlesztés állami tervében kitűzött feladatok pénzügyi fedezése még nem szavatolja az elért eredmények elérését. Ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk arra, hogy a tudományt és a kutatást hatékonyabban egybekapcsolják a termeléssel, s lényegesen meggyorsítsák a tudományos és a műszaki Ismeretek gyakorlati felhasználásának folyamatát. A jövő évi állami költségvetésben a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez is megteremtjük a feltételeket. Pénzügyileg közvetlenül támogatjuk a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjának megvalósítását és államunk részvételét a külkereskedelmi csere fejlesztésében. A külkereskedelem hatékonyabbá tételére törekedve a hazai és a külföldi árak közti különbségek fedezésére az export területén több mint 6 milliárd koronát fordítunk, 5 százalékkal többet, mint az Idén. Bár ez a kivitelt elősegítő eszköz, az ilyen dotációk terjedelmének megnövekedése külkereskedelmünk elégtelen hatékonyságát. tükrözi vissza. De a műszaki színvonal, a gyártmányok minősége és szerkezete az adásvételi kapcsolatokban is fontos tényező. Ámint az említettekből következik, problémáink nagy része szubjektív jellegű. Megoldásuk az emberek aktivizálásától, főleg attól függ, hogy az irányító láncszemek konkrét intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek megfelelnek a szervezetek és a dolgozókollektívák sajátos feltételeinek. A párt és a szocialista állam politikájának alapvető célja a lakosok szükségleteinek egyre jobb kielégítése. A közszolgáltatásokra fordított nem beruházási kiadások összege eléri az 59,2 milliárd koronát, s egy év alatt 4,6 százalékkal, egy lakosra számítva pedig 4,4 százalékkal emelkedik. Például az egészségügyi kiadások 7,6 százalékkal nőnek, s megközelítik a 10 milliárd koronát. De javítani kell az egészségügyi intézmények karbantartását, főleg a nemzeti bizottságok hatáskörében. Kulturális és népművelési célokra 2,3 milliárd koronát fordítunk, ebből a nemzeti bizottságok hatáskörében 932 millió koronát. Az utóbbi években a környezetvédelem figyelmünk előterében áll. A nemzeti bizottságok hatáskörében az e célra fordított összegek elérik az 1,4 milliárd koronát, az állami célalapokból pedig 1,6 milliárd koronát adnak ki környezetvédelemre, által 170,5 milliárd korona összegű lesz. A nyereség növekedéséből az összköltségek teljesítményekhez viszonyított relatív csökkenése 12,7 milliárd koronát tesz ki. Ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesíthessük, az összköltségeket a teljesítményekhez viszonyítva egy százalékkal az anyagi ráfordításokat pedig 1,4 százalékkal kell csökkenteni. A korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani az állami költségvetés második legjelentősebb forrására, a forgalmi adóra. Azzal számolunk, hogy 1988-ban a forgalmi adó eléri a 92,8 milliárd koronát. Lényeges, hogy már több éve csökken a forgalmi adó, s így az állami költségvetés bevételeiben is kisebb részt képvisel. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy több vállalat nem teljesíti a hazai piacra történő szállítások menyhyiségét, választékát, s a termékek műszaki színvonala és minősége elmarad a várakozásoktól. A problémák ellenére az állami költségvetések jövőre a költségvetési bevételek képzésével pénzügyi szempontból alapot nyújtanak a gazdaságunk fejlesztésére vonatkozó feladatokhoz, a lakosság életszínvonalának emeléséhez és szocialista hazánk védelmi képességének biztosításához. Az állami költségvetés kiadásai a népgazdaság fejlesztésére 81,6 milliárd koronát tesznek ki. Ebből a tudomány és technika fejlesztésére a nem beruházási jellegű kiadások 1988- ban 8,9 milliárd koronát érnok el, vagyis az 1987-es költségvetéshez viszonyítva 3,7 százalékkal növekednek. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított kiadások a gazdasági szféra saját forrásaival együtt 4 százalékkal növekednek, és csaknem 21 milliárd koronát tesznek ki. Az állami költségvetések pénzeszközei biztosítják a tudomány és technika fejlesztése állami tervéből következő feladatok részfinanszírozását, s a költségvetést javaslatban azokkal a szükségletekkel is számolnak, amelyek az év folyamán a KGST-országok tudományos-technikai haladása 2000-ig szőlő komplex programjának megvalósításával kapcsolatban merülnek fel. Bár a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől 1987 végéig a kutatást és fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazására szánt összeget több mint 4 milliárd koronával túlléptuK, az 1988. évi tervjavaslat erre a célra 1 ■milliárd koronával kevesebbet határoz meg, mivel néhány tekintetben az eredmények alkalmazása a következő évekre tolódik át. A beruházásokra fordítandó költségvetési dotáció tervezett 10,4 milliárd koronás összegéből, amely ehhez azi évhez viszonyítva 1,7 milliárd koronával kisebb, a legtöbb pénzeszközt vízierőművek építésére, az ivóvízellátást szolgáló berendezésekre, a nemzeti bizottságok által Irányított szervezetek célberuházásaira, s a közlekedés gépparkjának bővítésére és felújítására használják fel. Ami a gazdasági és szövetkezeti szervezeteknek nyújtott nem beruházási jellegű dotációkat Illeti, jövőre az ideihez viszonyítva csupán 0,2 milliárd koronás növekedéssel számolunk. Az 1983. évi feladatok teljesítése minden gazdálkodó szervezet számára nagyon igényes lesz, s a gazdaságirányítás valamennyi eleme —- a központ, a vállalatok és az egyes dolgozókollektívák — maximális igyekezetét követeli meg. Az állami terv és költségvetés feladatainak aktívabb teljesítésére a kormány intézkedéseket tett. ennek ellenére sok helyütt következetlenül, felelőtlenül, formálisan és bürokratikusán állnak a feladatok teljesítéséhez. Ezt bizonyítják az ez évi feladatok teljesítésének eredményei, főként a költségek csökkentése terén és a készletek kedvezőtlen alakulása mindenekelőtt az általános gépipari minisztérium, illetve az egyes köztársaságok Ipart minisztériumainak hatáskörébe tartozó vállalatok kevésbé jó eredményeinek tudható be. A készletek alakulása ugyancsak eltért a tervezett célkitűzésektől. Az Iparban és az építőiparban az év végéig várhatóan körülbelül 15 milliárd koronával lépik túl a készletek tervezett mennyiségét. A költségek és a készletek kedvezőtlen alakulását főként a termékek minőségének és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnak a fogyatékosságai okozzák. A népi ellenőrzési bizottságok és más ellenőrzési szervek elemzései azt bizonyítják, hogy az Ilyen negatív jelenségek okai leginkább szubjektív jellegűek. Mindez az új gazdasági mechanizmus szabályozóinak fokozatos bevezetésével együtt megköveteli, hogy az irányítás minden szintjén javítsuk az irányító- és szervezőmunka minőségét, kompromisszumok nélkül harcoljunk a gazdaságtalanság, a laza pénzügyi fegyelem és a közös eszközökkel való nem becsületes gazdálkodás ellen. 1988-ban a szociális és kulturális fejlesztésre fordított nem beruházási jellegű költségvetési kiadások 178,3 milliárd koronát érnek el, ami 4,1 százalékos növekedést jelent. Ez a növekedés a már ebben az évben megvalósított szociális Intézkedéseknek, az Iskolaügyben és a kultúra területén dolgozók bérrendszerének tudható be, és' magában foglalja a nyugdíjbiztosításra vonatkozó azon Intézkedések tartalékait is, amelyeket 1988. október elsejéig kell megvalósítani. Az egészségügy nem beruházási jellegű kiadásai 5,4 százalékkal növekednek, s így 30,5 milliárd koronát érnek el. A költségvetések növekedését minden évben főként a gyógyszerekre és a speciális egészségügyi anyagokra fordított költségek emelkedése okozza. A lakásépítésre és a lakásgazdálkodásra fordított kiadások túllépik a 29 milliárd koronát. Annak ellenére, hogy jövőre 1987-hez viszonyítva több lakást építenek, s várhatóan 97 ezer 647-nek az építését fejezik be, csökkennek az erre a területre fordított költségvetési kiadások. Ennek az az oka, hogy növekszik a szövetkezeti lakásépítés részaránya, amikor is az állami költségvetésből a hozzájárulás az összköltségeknek csupán egy részét teszi ki. Ezzel ellentétben az állami költségvetésből finanszírozott állami lakásépítés részaránya csökken. Az 1988-ra szőlő állami költségvetés javaslatának kidolgozása a gazdasági fejlődés kisebb dinamikájára való tekintettel nem volt egyszerű. Mindenekelőtt az okozott gondot, hogy a pénzalapok képzése eltért a tervezettől. Főként a nyereség és a forgalmi adó esetében maradtunk el a célkitűzésektől. Ez mindenekelőtt beruházásokra fordítható pénzeszközök több mint 7 milliárdos csökkentését tette szükségessé. Természetesen nemcsak a költségvetési kiadások korlátozásáról van szó, hanem a gazdaságosabb kihasználásukra való törekvésekről is. A kieszközölt változások ellenére a jövő év költségvetési gazdálkodására a bevételek és kiadások közti feszültség lesz jellemző. Amennyiben a pénzügyi és költségvetési gazdálkodás során nem teljesítik a költségek csökkentésére vonatkozó feladatokat, ez veszélyeztetni fogja a nyereség előirányzott tervének teljesítését. Az állami terv és költségvetés előkészítéséből arra következtethetünk, hogy a kitűzött feladatok nagyon igényesek. Ez a tény megköveteli, hogy a központi szervek, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok mindenekelőtt a fogyatékosságok kiküszöbölésére összpontosítanak, tartalékaikat a lehető legnagyobb mértékben használják ki, és megszilárdítsák a fegyelmet s a rendet. Ezzel egyidejűleg azonban alkotó módon kell hozzájárulnunk a gazdasági mechanizmus átalakításához, amelynek megvalósítása szocialista társadalmunk szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának alapfeltétele. A szövetségi kormány a termékek minőségének javítására vonatkozó intézkedéseinek keretében az állami költségvetésben történő utólagos elvonásokat vezetjük be, amelyeknek összege a rossz minőségű termeléssel okozott károk összegének felel meg.
