Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-26 / 51. szám

1987. december 24. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Egy kiállítás képei A fenti rímet tulajdonképpen Idézőjelbe kellett volna tennünk, hiszen Musszorgszkij világhírű zeneművét úgy­szólván mindenki ismeri. Tekintsük azonban ezt most véletlen egyezésnek, az első ötletből kipattant, ösztönös asszociációnak, ahol a hasonlóság csupán annyi, hogy — szintén kiállításról lesz szó. Ezen túl azonban már valóban óvakodnunk kell mindenfajta erőltetett párhu­zam-kereséstől; mi ugyanis egy konkrét kiállítás konk­rét képeit kívánjuk bemutatni olvasóinknak. Egy teljes hónapon keresztül várta látogatóit Prágában, a julius Fučík Művelődési és Pihenőpark kultúrpalotájában, és túlzás nélkül egyedülálló volt a maga nemében. Egy 17 millió négyzetkilométernyi területű, 146 millió lakost számláló ország mai életét: iparát, gazdaságát, kultúrá­ját, művészetét tárta elénk; egy olyan országét, amely egy még hatalmasabb államszövetség része. Mindebből az alábbi néhány kép csupán egy töredéknyi részt érzé­keltethet, hiszen a „Szovjet-Oroszország ma“ nímű kiál­lítás puszta megtekintése is egy egész napot vett igény­be. Villantsuk fel mégis őket, kissé rendhagyó módon, mozaikszerűen — úgy, abban a sorrendben, ahogyan a celluloid szalagra rögzültek, s kiegészítésképpen mond­juk el hozzájuk legalább dióhéjban mindazt, amit kísé­rőinktől élőszóban, vagy éppenséggel a gombnyomásra működő tájékoztató automatáktól megtudhattunk. ELSŐ KÉP: KUTATÓ SZEMEK A VILÁGŰRBEN Szpufnyik, Vosztok, Voszhotl, Szojuz — fogalommá vált ne­vek, amelvek a szovjet űrkutatás leglátványosabb eredményeit fémjelzik Mindaz azonban amit a Szovjetunió a világűr meg­hódításában elért, távolról sem korlátozódik csupán a Főid vonzóerejének első legyőzésére, az ember első űrutazására, az első űrsétára, két 0rha|6 elsó Összekapcsolására A valódi értelemben vett űrkutatás nem csupán a világraszóló diada­lok sorozata, sót ELSŐSORBAN nem az. Következetes, hosszú távú, tudományosan megalapozott kutatómunka, amelynek cél­ja ugyanúgy a megismerés, az ismeretek folyamatos gyarapí­tása, mint a tudomány bármely más területén Ennek eszközei voltak például olyan szovjet űrszondák és -laboratóriumok, mint a Luna 16. amely 1970 ben szállt le a Holdon, s onnan vlszaiérve 105 gramm hokikőzetet hozott magával; a Vényé­re 10, amely a Vénuszon megvalósított sima leszállás után elsóképt luflátott a Földre tnformáclóka' közvetlenül a boly­gó felszínéről; a legutóbbiak közül pedig a képünkön látha­tó Vege 1 űrlaboratórium, amelv 1986 márciusában átszelte a Hallév üstökös csóváját, s a 76 évenként visszatérő égi ván­dor magjának közvetlen közeléből továbbított a Földre rend­kívül értékes adatokat. autóipar? Tessék csak megnézni a képet! A már meglehető­sen sokak által Ismert Lada Samara után Itt az újabb, világ­színvonalat képviselő szovjet személygépkocsi: a Moszkvics 2141! Műszaki és formai kivitelezése egyaránt kizárólag szov­jet konstruktőrök munkája, s hogy mekkora „ugrás“ volt ez az eddigi benzinfaló, „konzervdoboz“ Moszkvicshoz képest, azt a felvételen kívül a kocsi műszaki adatai Is elárulják: 72, Illetve 80 kilowatt motorteljesítmény (1480. Ш. 1569 cm3 tér­fogat mellett), 5,9 1/90 ktn/6 fogyasztás, 180 km/6 végsebes­ség, továbbá: Integrált fejtámlák, szériában beépített hátső ablaktörlő, kéthangszórós rádiókészülék... Sorozatgyártása már az idén megkezdődött — arra azonban, hogy mikor (és főleg mennyiért) lesz kapható nálunk, egyelőre a legjobb akaratunk ellenére sem tudunk válaszolni... HARMADIK KÉP: HI-FI — SZIBÉRIÁBÓL... Az Alekszaodr Skulov nevét viselő berdszkl (Nyugat-Szi­bériai rádiótechnikai Iparvállalat ló húsz évvel ezelőtt egy­szer már felhívta magára a világ tigyelmét. „Bajkal“ nevű, lemezjátszóval kombinált rádiókészülékük akkor ezüstérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. Csakhogy ekkor kezdődött az elektrotechnika világméretű forradalma, amellyel a szibé­riai üzem — a szovtet ipar sok területéhez hasonlóan — nem tudta tartani a lépést. A tellett nyugati országok — elsősorban Japán — ezen a téren egyszerűen leradtrozta a piacról nemcsak a Szovjetuniót, de a legtöbb versenytársat Is; ezt tudja mindenki, aki csak egy kicsit is tájékozott az elektrotechnikai termékek piacén. Sokáig mintha a csendes beletörődés jellemezte volna a szovjet elektronikai Ipart Is: technológiailag elavult, esztétlkátlanul tormatervezett készü­lékeket gyártott éveken keresztül, gyakorlatilag minden vál­toztatás, modernizálás nélkül. Nálunk ts (61 Ismertek például a VEF, a Sokol, a Selga vagy a Selena típusú tranzisztoros rádiók, amelyek megtestesítik mindazt, ami ma korszerűtlen a rádiótechnikában. Az új személygépkocsikhoz hasonlóan Itt Is szinte átmenet nélkül, több fejlődési fokozatot átugorva jelent meg a piacon a szovjet elektronikai Ipar termékeinek úl nemzedéke. Közü­lük a csúcs: a Vega 120 típusjelű — rádiókészülékből, lemez­játszóbői, kazettás magnetofonból és erősítőből álló — együt­tes, amelynek valamennyi egysége a Hl Fi minőségi osztály­ba tartozik. Az egyes készülékek tetszés szerint külön-külön is megvehetők, és szolgáltatásaik — természetesen a kitűnő hangminőségen túl — egyenesen luxnsszámba mennek. A magnetofont például 24 órára előre be lehet programozni adott Időpontban kezdődő, adott Időtartamú műsor felvételé­re; egy sfracíálls kapcsoló segítségével a készülék a kazettán lévő valamennyi zeneszám elejéből sorban lejátszik 4—5 má­sodpercet, s ezekből utána tetszés szerinti sorrendű zenei összeállítás programozható... Az Ilyen csúcstechnikán kívül az úgynevezett kommersz készülékek gyártásában is óriásit lépett előre a szovjet elektronika. Az új hordozható, kompakt sztereó rádlómagnetofonok — mint például a felvételünkön látható Vega 331 — műszaki paramétereikben és esztétikai kivitelezés szempontjából egyaránt felveszik a versenyt az ugyanebbe a kategóriába tartozó japán vagy nyugat-európai gyártmányú készülékekkel. NEGYEDIK KÉP: EMBERKÉZ HELYETT ROBOTOK A Szovjetunió — és azon belül természetesen az OSZSZSZK — tudományos-műszaki fejlesztésének az egyik alappillére a robotlzáció. Egyre szélesebb körben vezetik be. elsősorban természetesen az Iparban, ahol a nagy pontosságot Igénylő, Ismétlődő műveletek elvégzésében messze felülmúlják az em­beri kéz teljesítőképességét, jellemző alkalmazási területük az autógyártás; a Togliattiban működő Volgái Autógyár (VÁZ) automata gépsorain például huszonkét nagy teljesítményű robot dolgozik, amelyek 15 karosszériatípus teljesen automa­tikus összeszerelésére programozhatók. Valamennyit szovtet szakemberek fejlesztették ki, és még ebben az ötéves terv­időszakban további Ipari robotokat és manipulátorokat helyez-MÄSOD1K KÉP: A CÄPAFOGAKTÖL AZ ARAMVONALIG KI ne emlékezne az első Volga személygépkocsik félelmetes „fazonára“, amely elölnézetben egy cápa fogsorét juttatta az ember eszébe? E kocsik többsége szerencsére már a roncstele­peken van. ám a szovtet autógyártás még évekig, sőt évtize­dekig lépéshátrányban volt a világgal szemben. Nem sokat változtatott ezen az olasz Fia (-szabadalomra épülő Zsigulik első fsőt második és harmadik) nemzedéke sem: a szögletes vonalakat, a bőséges krómdíszltést, a klasszikus orrmotor­­bátsókerék meghaltást addigra már régen túlhaladták a fej­lett külföldi autógyárak A hátrány ledolgozása csak teljesen út. a korszerű követelményeket szem előtt tartó koncepciókra épülő modellek tervezésével és mielőbbi súrozatgyártásával jöhetett számításba. S hogy hogyan reagált minderre a szovjet пек üzembe, amelyek segítségével a gépkocsik korrózióvé­delme, a karosszériaelemek galvanlzáclója, valamint lakkozá­sa ts teljesen automatikusan történik majd A robotok azon­ban teljesen más Ipari ágazatokban Is eredményesen alkal­mazhatók: például ott, ahol embert munkavégzés esetében fennáll a fertőzés vagy a sérülés veszélye A felvételünkön látható robot például orvosi műszerek röntgensugárral történő csírátlanítására alkalmas. ÖTÖDIK KÉP: A „LEGÉDESEBB“ VITRIN ELŐTT Itt nincs szükség hosszas kommentárra. A cukorka és a csokoládé a világ minden országában a gyermekek és az édesszájúak kedvence, s nekik egy Ilyen kirakat láttán min­den magyarázó szöveg nélkül Is Összefut szájukban a nyál. Talán csak annyit hadd mondjuk mégis, hogy azt a bizo­nyos „pudingpróbál“ ugyan nem végezhettük el, de lehet-e vajon más egy tlyen kollekció, mint finom? Robotok ide­autók amoda: tény és való, hogy ott sem tolongott több gye­rek, mint ahány Itt tapasztotta orrocskáját az üvegre. Sokan egyenesen az követelték anyukájuktól, hogy azonnal nyissa kt az „ablakot“ ... HATODIK KÉP: SZŰCSIBŐL NORILSZKBA * * ... testvérek között is megvan vagy négyezer kilométer a távolság, itt azonban alig néhány lépést kellett tenni, hogy — persze csak jelképesen — a mediterrán éghajlatú fekete­­-tengeri üdülőközpont látványa után az észak-szibériai város zord, ám mégis festői panorámájában gyönyörködhessünk. Mim a (elvétel is bizonyítja, a két város — esetünkben No­­rilszk — diorámája a „megszólalásig“ élethű volt; az OSZ­SZSZK legdélibb és legészakibb településének kicsinyített mását egy-egy 12 méter széles, 6 méter mélységű és 5,2 mé­ter magas, grandiózus méretű „kirakatban“ építették tel. Fél­óránként kapcsolták be az audiovizuális berendezést, amely a legkülönbözőbb fény- és hangefektusokkal tette hitelesebbé a látványt, a napfelkeltétől a hullámok zúgásán keresztül az emelődaruk csikorgásáig... A két, lenyűgöző méretű diorá­ma egyben az ország hatalmas kiterjedését is érzékeltette: távoli pontjain egyidőben uralkodhat zord fagy, és lengetheti pálmafák levelét a langyos szubtrópusi szellő... * • 9 Ennyi fért bele ebbe a kissé rendhagyú — az ünnepek alkalmából talán megbocsáthatúan rendhagyó — kiállítási beszámolóba. Képeiből valóban nehéz volt a válogatás; re­méljük, mindenki talál közöttük olyat, amelyik odavonzza a szemét. VASS GYULA (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents