Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-26 / 51. szám

1987. äecember 24. SZABAD FÖLDMŰVES Ä gyermekek örömére Ä plakáton csillogó szemö kisfiú, előtte karácsonyfa, rajta színes sztanlol­­papirbs csomagolt Télapó, nyuszi, fenyőtoboz, harang, kisautó — melyek mind­­-mind csokiból készültek. A piakát szélén szerényen „megbúvó“ szöveg: MA-, RYŠA-Robatec, mellette a cég márkajele, amelyet valamennyien jól Ismerünk. Hazánkban ez az egyedüli csokoládágyár, amelyiknek gyártási programjában elsflbbséget élveznek a karácsonyi kollekciók, a csokoládéfigurák. Emellett természetesen például a Télapó-ünnepségek, valamint a húsvét csoki-tartozé­kait is a szóban forgó üzemben készítik. egy kollekciót — s az gyári kifeje­zéssel élve selejtáru lenne: — Ilyesmi nálunk nem fordulhat elő. Ha hiszi, ha nem, a kemény nor­máink mellett is tudatosítjuk azt, hogy egy ilyen doboz egy egy család karácsonyfáját díszíti majd A doboz­ban lévő figurák mindegyikének szép nek kell lennie. Tudja, sok sok gye­rek ürül majd ezeknek az édességek­nek, így nemcsak a mesterség becsü­lete, de a szülői becsület — három gyerek anyja vagyok — sem engedi azt, hogy felületes munkát végez­zünk .., TÉLAPÖK FUTÓSZALAGON A legizgalmasabb részleg a „figu­ra-részleg“ Idősnek tűnő, de pajkos mosolyú Télapók, tapsifülesek gar mada „utazik“ a futószalagon, majd sztaniolruhába öltözve a csomagoló­részlegen tűnik el a dobozokban. Marta Skrivánková megemlítette, hogy a Télapó Ünnepségek tdején több százezer Ilyen figura hagyja el a gyá­rat, melyeknek nagy része külföldre kerül. Kitartó kísérőm — Jaroslav Polách — megemlítette, hogy a legtöbb ftgu ra a Német Szövetségi Köztársaságba vándorol. De jóformán nincs Is a vi­lágnak olyan országa, amelynek üz­lethálózata ne rendelne Maryša jel­zésű termékeket. Még a távolt Auszt ráltában Is Ismerik a gyár készítmé nyelt. A gazdasági igazgató hozzá fűzte, hogy a legnagyobb elismerés számukra az, ha egy-egy gyerek le vélben közli velük, hogy ízlett a Ma­ryša által gyártott csoki. Egy ausztrállal fiúcska levelét sztn Ilyen formákba öntik a karácsonyi csukifigurákat SZÍV NÉLKÜL NEM MEGY Amikor megérkeztem a Hodnnin közelében fekvő Rnhatec falucskába, kel iemes meglepetés ért: az itteni csokoládégyárat afféle századforduló kö­rül épült, plrostégtás gyárnak képzeltem, ahol hatalmas rézkondérok ban főzik, kavarják min den finomság alapját, a csokoládét A Csokoládé­­gyárak Prágai Konszern­jének rohateci részlege egyike a legkorszerűbb­nek a tizennégy fiók­­üzem közül. A csomagolórészleg egyik alkalmazottja A gyár harmincnyolc éves igazgatója, Radomir Vinter mérnök büszkén mutatta meg azt a ma­kettet, amely kicsinyített mása a 874 személyt fog­lalkoztató csokoládégyár­nak. A hatalmas csarno­kok közelében ott talál­hatók a modern szolgá­lati -orliázak, a rehabili­tációs központ korszerű szaunájával, о kilencven férőhelyes bölcsőde és óvoda. Ez igen... — fej­tettem ki röviden! véle­ményemet, persze, kíváncsi voltam a gyár múltjára is. Az igazgató ebben Is útbaigazított; — A gyár gazdasági igazgatója — aki az egyik helyettesem — 1948 óta dolgozik itt. ö pontos információt tud adni 8 múlttal kapcsolatos kér­désekre, s ha hajlandó néhány kilo­métert sétálni, készségesen bemutat­ja a gyárat Is... Jaroslav Pnláchot nem nagyon kell biztatni, ha a gyár múltjáról kérde­zik őt: , — Ez a dél morvaorszgi gyárncska 1924 lg cukorgyár volt. Tulajdonosa később kibővítette a termelést cukor­ka és csokoládé gyártására Is, de később már csak csokoládégyártással foglalkozott. A felszabadulás után — 1948-ban — átépítésre került sor, s a 600 dolgozót foglalkoztató termelő­­egység abban az időben a legmoder­nebb csokoládégyárak közé tarto­zott ... A gyárudvar a szokványos képet nyújtta: furgonok, ládák, hatalmas vasajtók, forró párát „prüszkölő“ ké­mények... Am a falakon belül mese­világ és varázslat... Ésszel — vagyis komputerekkel — megáldott gépek öntik formákba, valamint csomagol­ják a desszertet, a figurákat és az egyéb csoklcsodák8t. De a gyár szak­mai jellemzését hadd bízzuk a szak­emberre, Jaroslav Poláchra: — Az alapanyag, amellyel dolgo­zunk, az a kakaócserje termése, a kakóbab. Nyers állapotban szállítfák gyárunkba Nigériából és. Ghánából majd itthon pörköljük, dará!|uk, öm­­lesztjük. Sokféle pótlóanyag adago­lása után ezzel „etetjük meg“ a többségükben olasz gvár'mányú, dig! tális gépeinket, melyek aztán bűvé­szek módiára elkezdik a varázsla­tot... A pörkrtlőrészleg mestere, To­máš Lidecký 40 éve a gyár dolgozó­ja. több állami kitüntetés viselője. Az ő és csoportjának munkájától nagyon sok függ: többek között az a „cse­kélység“ ts, milyen minőségűek lesz­nek az Itt gyártott termékek. A cso­portvezető — amint ezt beszélgeté­sünk folyamán elmondta — számos újítást eszközölt már, melyek segítsé­gével több százezer korona értéket hozott létre vállalatának, valamint a népgazdaságnak. A folyékony massza formákba ke­rül, a „figura-részlegen“ Télapó, ha­rang- és nyuszialakot öli Aztán a hfltőrészelegen is keresztülvonulnak télapóék Renáta Sedleckának. a hű­tőberendezések kezelőjének viccesen megjegyzem: „Ha én itt dolgoznék, akkor mindennap csokoládét ebédel­nék ...“ A középkorú asszony — mo­solyogva — így válaszolt: — Néhány napig lehetséges. Aztán... higgye el, mi már meg se kóstoljuk. Esetleg akkor, ha valami újdonságot gyár­tunk. jarmila Kríková elárulta, hogy nem olyan vészes szalag mellett dolgozni, amint azt egy kívülálló feltételezné. Gyakran posztot cserélnek, így a munka nem monoton ős nem annyira fárasztó. Amint azt az egyik céduláról leol­vastam, a „nugát-gépsor“ magyar gyártmányú. Oldŕich Schntka, a javt­­tórészleg dolgozója tgy szólt a masi­náról: — Egyszerű, de nagyszerű gép. Könnyen tavttható, sok alkatrészt magunk Is elkészítünk ehhez a be­rendezéshez. Az olasz gépek ritkáb­ban állnak le, de ha igen, akkor bi­zony van mit forgolódnunk... Az egyik gép kezelőjét, Terézia To­­mannvát arról faggattam, vajon nem bántaná e a lelkiismeretét, ha kará­csony napjának reggelén felnyitnának Ezek az ügyes asszonyok festenek szemet, piros orrot a Télapóknak te rellkvlumként őrzi a gyár archí­vuma. A kissrác úgy látszik, nem sze rét irkaftrkálnl, ezért csak ennyit rótt fel egy harminc centiméter ma­gas Télapó sztantolkabátjára: О. K. — ízlett, kösz... Kísérőm — alapos ember lévén — a gyárban megmutatott mindent, ami nek köze van a Maryša jelzésű tér mékekhez Én azonban itf-ott más megfigyeléseket Is tettem: a gyárban olyan tisztaság uralkodott, olyan rend honolt, mint egy mesében. A fe­hérköpenyes, fehérkendős asszonyok azonnal nekilátnak a takarításnak, ha lecsöppen a csoktlé a padló köve zetére, ha egy rakoncátlankodó gép komputere falhoz végja a szerencsét­len Télapót. A gépek mellett nem egy kismamát ts láttam. Az egyiküktől azt kérdez­tem, vajon sokáig nélkülözi e őt a gyár a szülést követően? A felelet egyértelmű volt: „Tudja, Itt aránylag jók a fizetések, ml most alapttunk családot, Így kell a pénz... A gyár­nak olyan bölcsődéje van, ahol egy áoo’ónőre mindössze négy karoniiló jut. így fél év után jómagam is visz­sza(övök a gyárba, hiszen az én gye­rekem is jó ellátásban részesül majd.. A személyzeti osztály vezetőjével, Marie Movákovával a karácsonyi kol­lekciók raktárában találkoztunk. Q mondta el, hogy az ünnepek előtti Időszak a hajtás Időszaka, ilyenkor minden dogozójuktől a legjobb mun­kateljesítményt várják el. Nem csoda, hiszen a kereskedelem követelménye szinte végtelen, ha kollekciókról. Télapó figurákról van szó Az 1984- ban Munka Érdemrenddel kitünte­tett vállalat állandó dolgozóinak 82 százaléka nö. Amint errul az igazgató is szólt, a nők helytállásával soha nem volt probléma. Ha otthon, a karácsonyfán megpil­lantjuk majd a szebbnél szebb csoko­ládéfigurákat, gyermekeink, unokáink kezében a csokitélapót, legalább egy pillanat ereiéig gondoljunk azokra is, akik sokat dolgoztak, sokat tettek azért, hogy mindannyiunk karácso­nya szebb és egyben édesebb legyen. KALITA G'ÄBOR Ili készülnek a karácsonyt kollekciók dobozainak műanyagbetétjei f Д С70Г7Л folyót ülői 1 földön terülnek el. A borókák egész­ségi állapota jelenleg kielégítő. Saj­nálatos tény azonban, hogy az utóbbi időben az évente telepített fácskák 25—30 százaléka kiszárad. Tavaly a kiszáradás a legnagyobb mértékben a gbelyt ültetvvényt sújtotta. A felmé­résekből kiderült, a Morava folyó szabályozása után megváltozott a ta­laj vízháztartása, ezenkívül megnö­vekedett a levegó kéndioxid-tartalma, s ez okozta a nagymértékű kiszára­dásokat. Néha szükséges az ültetvé­nyeket brómveqy Öletekkel permetez­ni és meszezni. Ha a lenyésztdő fo­lyamán csapadékos az időjárás, ért­hetően kisebb mértékű a kiszáradás. — Gondolom, a fenyőidényben megnövekszik az „orvfavágók“ szá­ma... — Hát Igen, ez egy állandóan visz­­szaférö probléma. Ilyenkor a közbiz­tonsági szervekkel együttműködve fo­kozottan őrizzük az ültetvényeket, s a környezó utakon Is ellenőrzése­ket végzünk. A iogtalanul eltulajdoní­tott fákért pénzbírságot kell fizet­niük a dézsmálóknak. Számuk ennek ellenére nem csökken. Minden évben rajtakapunk ló néhány qarázdálkodót. A beszélgetést kővetően az Igazga­tóval kimentünk a közeli faültetvény­­re. ötközben elmondta, hogy az üzem dolgozót két fácskát kapnak az ün­nepek előtt ajándékba. A karácsonyt tehát ők is borókával Unnepltk. A dróthálóval kerített fenyőültetvényen szép, alacsonyabb, magosabb fenyők hajladoztak. Már sötétedett, de a fa­vágók még javában szorgoskodtak. Felbúgott a motorfűrész, dőlt a fa ... PÖDA ERZSÉBET Karácsonyfánk útja Ojra itt a tél, s vele együtt az esz­tendő legszebb ünnepe: a karácsonyi Az emberek már hetekkel ezelőtt fe­nyőfa után futkostak; kisebb, na­gyobb luc- vagy borókafenyőt cipel­tek hónuk alatt, hogy méltón ünne­pelhessenek. Az otthonok meleg szo­bájában most már ott áll a feldíszí­tett fenyő, alatta ajándék. Vajon gon­dolunk-e ezen a napon arra, mekko­ra utat tehetett meg a mi fácskánk, amíg szobánkba eljutott, hogy pom­pázva. sziporkázva szemet-szívet gyö­nyörködtessen? Az erdőgazdaságokban már a hó­nap elején megkezdték a fenyőfa­­kitermelést, hogy a piacok, üzletek időben és megfelelően legyenek el­látva. A Nyugat szlováktól Állami Er­dészet Sat'tnske StráZe-i üzeme látja el az egész kerületet borókával. Az idén ötezer darabot vágtak ki. Ebből 1600 at a Zelenina brat isiavat, 400 at pedig a senicat felvásárlóüzemének szállítottak. A többit üzemeknek, kö­­zületeknek küldték. Az üzem igazgatóját. Vladimír Hauky mérnököt arra kértem, tájé­koztasson az tizem munkájáról, a fe­nyőültetvények állapotáról és a téli munkákról. — Ml az ültetvények telepítésével, erdeI növények termesztésével, a fácskák nyeseget ésével és fakiterme­léssel foglalkozunk. Az emberek álta­lában azt hfsztk, hogy a legtöbb mun­kát a fenyőfa kitermel és felentl. Sok­szor hallottam már ezt a munkafolya-A fenyőfalopás állandóan visszatérő probléma — mondja Vladimír Hauky Igazgató (Fotó: -lta) matat Úgy nevezni, hogy aratás az erdógazdaságokban“. Am a legtöbb munkánk nem a kitermeléssel, hanem a telepítéssel és a gondozással, vala­mint permetezéssel van. — Milyen az ültetvények állapota? — Borókaültetvényeink az üzem há rom részlegén — SaStínske Strále­­ben, Gbelyben és Myjaván — vannak. Ezek általában a magasfeszültségű villanyvezeték alatt vagy pedig egyéb, gazdasági célokra alkalmatlan termő­

Next

/
Thumbnails
Contents