Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-19 / 50. szám
1987. december 18, SZABAD FÖLDMŰVES Vetéstől szüretig gépesítve Ä Hetényi (Chotin) Egységes Földműves-szövetkezet nemcsak a Komaromi (Komárno) Járás, hanem egész Dél-Szlovákia legnagyobb paradicsomtermelője. Igaz, a paradicsom nagyüzemi szántóföldi termesztésére Itt Igen kedvezőek a feltételek Ezért itt növelték a paradicsom termőterületét a korábbi 30—50 hektárról a jelenlegi 80 hektárra. A termőterület bővítésével egyidejűleg azonban a gondok is szaporodtak. Köztudott ugyanis, hogy a paradicsom termesztése sok kézi munkával jár. A hetvenes évektől kezdve a bérköltségek csökkentése érdekében gépi betakarításra alkalmas paradicsomfajták termesztésére tértek fit, és teljesen gépesített termesztési technológia bevezetésére törekedtek. Igaz, minél magasabb szintre emelték a betakarítás és a feldolgozás gépesítését, annál kiugróbb csúcsmunkává vált a szüretelés. A paradicsomszüret idején látogattunk el a szövetkezetbe. Kissé bizonytalanul nézelődtünk a telepen, amikor előbukkant Sukola Róbert agrármérnök. Sietősen üdvözölt bennünket s megkért, hogy várjunk egy pillanatig, amíg elintéz egy telefonbeszélgetést. Megtelt ugyanis a tartály, s nem érkezett meg a tartálykocsi a paradicsom elszállítására — magyarázta. Néhány perc múlva szerény irodájában beszélgettünk. — Köztudott, hogy a kombájnos betakarítást akkor kezdik el, amikor a paradicsom 70—75 százaléka beérett és a túlérés legfeljebb 4—6 százalékos, Az is igaz, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a betakarítás ideje eltolódott. Mennyivel később indultak az idén? — A palántázott paradicsomnál egy-két nappal korábban kezdtük meg a szüretet. A közvetlen vetésű paradicsomot pedig szeptember második felétől szüreteljük Az érés közötti különbség a zonban később már kiegyenlítődött. Elsőként а К 262 es paradicsomfajta betakarításával kezdtük. Szüret előtt azonban Flordomexet alkalmaztunk az érés serkentésére. Enélkül ma már elképzelhetetlen az egyenletes érés, amely a gépi betakarításnak egyik alapvető feltétele. — Milyen fejlődésen ment át a paradicsomtermelésük, amfg elérte a mai szintet? — Szerintem nincs értelme az eltelt időszak változásait részletezni. Elegendő megemlíteni, hogy nehéz volt a beindulás. A paradicsom nagyüzemi termesztésével egyidejűleg fejlesztettük a gépesített technológiát, s bevezettük, a paradicsomlé-készítő gépvonalt. Mindent összevetve azonban gazdasági szempontból kifizetődőnek bizonyult a többéves fárasztó munka. — Az idei aránylag változékony időjárás milyen mértékben befolyásolta a parariicsomtermesziés eredményét? — A paradicsomtermesztés szempontjából eredményes évet zártunk. Igazolják ezt eredményeink Is. A nyolcvan hektáros termőterületről 40,4 tonnás átlaghozamot értünk el, ami 3 ezer 230 tonna paradicsom értékesítését Jelentette. — Milyen arányban oszlik meg a palántázott és a közvetlen vetésű paradicsom termesztése, s milyen tapasztalatokat szereztek a kétféle termesztési móddal? z — A hazai paradicsomtermesztéshen a mai napig a palántázás a legelterjedtebb. Az utóbbi években azonban nagy előrelépést jelentett a gépi vetés bevezetése. Eddigi eredményeink igazolják, hogy a közvetlen vetésű paradicsomból is elérhetők jó eredmények Ennek a módszernek fő előnye, hogy a konzervipar feldolgozási igénye megnyújtható a betakaríszállftják a feldolgozó gépsorhoz naponta 80—100 tonna paradicsomiét készítünk. — Még a teljesen gépesített paradicsomfeldoigozás is sok munkaerőt igényel. Miképpen oldják meg az előforduló munkaerőhiányt? — Először Is azáltal, hogy a gépsort -már reggel négy órától üzemeltetjük. Meg kell említenem azt is, hogy ugyancsak munkaigényes a paradicsom szüretelése. A munkaerőkérdést ügy oldottuk meg, hogy a szüretbe a szövetkezet összes dolgozóját bevontuk. — Mi a további sorsa és mennyi a felvásárlási ára a félkészáruként feldolgozott paradicsomnak? — A paradicsomlé nagy része konzervipari feldolgozásra kerül. A sűrítményt az érsekújvári (Nové Zámky) Novofrukt nemzeti vállalat konzervgyárában dolgozzák fel. A konzervgyári feldolgozásra kerülő paradicsom felvásárlási ára 1,68, a közvetlen fogyasztásra szánt kiváló minőségű paradicsomlé pedig 4,23 korona. A paradicsomtermelés során talán a legnagyobb gondot jelenti számunkra a paradicsomlé elszállítása és a már említett szüretelés. Említést érdemel, hogy a gépi szüretet megelőzve a korábban beérett termésnél kézi szedést alkalmazunk. Így az első termést kedvezőbb áron értékesíthetjük. De ezáltal növeljük a hozamokat, és csökkentjük a veszteségeket is. A kombájnoktól a paradicsomot billenőplatós konténerekben egy speciális mosó és osztályozó gépsorhoz szállítjuk. Ennél valamennyi munkafolyamat gépesített. Lényegében a szüretelés, az utókezelés és a feldolgozás során nincs fennakadás és az egyes munkafolyamatok végzése zökkenőmentes. Bonyodalmak rendszerint a paradicsomlé elszállításakor fordulnak elő. — Mik a további céljaik a paradicsomtermesztésben? — Mindent összevetve elmondható, hogy a paradicsomtermelés jövedelmező. Az idén Is elértük a tervezett 8 millió 860 ezer koronás bevételt. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy tovább kísérletezzünk, és tovább tökéletesítsük a termesztési és feldolgozási technológiát. Jövőre megint öt hektárral bővítjük a paradicsom termőterületét. Az elmondottak jelzik, hogy érdemes maximális mértékben odafigyelni a jövedelmezőnek ígérkező nagyüzemi paradicsomtermelésre. Néhány évvel ezelőtt, még jóformán ismeretlen volt a paradicsom nagyüzemi termelése, s ma már a tudományos-műszaki haladás Jóvoltából teljesen gépesftett és jövedelmező technológia áll rendelkezésünkre. Szénássy Árpád mérnök az asszonyok válogatják (A szerző felvételei) Külön szállítják az étkezési paradicsomot és a Tanzimecg hibrideket termesztettük. — Gondolom, a paradicsom termesztésében is nagy jelntősége van a gépi betakarításnak? — Volt időszak, amikor a paradicsom termesztése visszaesett, és a gépesítési program is háttérbe szorult. A tények azonban arra utalnak, hogy a mai nagyüzemi termesztésben a gépi betakarítás elkerülhetetlen. Ma a paradicsom gépi betakarítása teljes mértékben megoldódott. A gépesített szüretelés alatt a paradicsom gépi betakarítását és feldolgozását értjük. A szövetkezet saját paradlcsompréselő és passzírozó gépsorán Mielőtt a paradicsom a préselő gép be kerül, A paradicsomot billenő tartálykocsikban tás idejének az eltolódásával. Hátránya azonban, hogy a szüretelés a későbbi hűvösebb őszi időszakra tolódhat át. Az előnyöket és hátrányokat vizsgálva arra a döntésre jutottunk, hogy előnyben részesítjük a közvetlen vetést! Már az Idén Is 67 hektáron speciális helyrevetőgéppel vetettünk, s magról termesztettük a paradicsomot. Palántákat mindössze 13 hektáron ültettünk ki. A paradicsomfajták közül a termőterület legnagyobb hányadán a Pető 86, a Pető 95 jövedelmező és biztonságos lencsetermesztés Évekig hiánycikknek számított egyik legfontosabb hüvelyesünk a lencse. Behozatalára szorultunk ahhoz, hogy a lakosság igényelt úgy ahogy kielégítsük. Termelésében az utóbbi öt év folyamán azonban gyökeres változás ment végbe. Ma a lencse szívesen termesztett, jól jövedelmező növénykultúra. Am ami a fogyasztó szempontjából a leglényegesebb: a hazai termelés teljes mértékben fedezi a lakosság szükségletét. A nyilvánvaló fordulat egy olyan kezdeményezésnek volt- az eredménye, melynek értelmében egy mezőgazdasági üzem a kutatástól a fejlesztésen át a széles körű gyakorlati alkalmazásig magára vállalttá a kivitelezést. Lencsetermelésünk megoldásával kapcsolatban elsősorban a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet nevét kell megemlítenünk. A szövetkezetben kifejlesztett lencsetermelési rendszer nemcsak hazánkban, de külföldön is közismerté vált. Az érdekesség kedvéért azt is el kell mondani, hogy a légiek több újszerű termelési technológiának a rendszergazdái, s ennek keretében Szlovákiában, Csehországban és Magyaroszágon öszszesen 150 taggazdasággal együttműködnek. A lencsetermesztés felfutásának néhány éves, de annál eredményesebb útjáról Veszprémi Imre agrármérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezelője így beszélt: — Szövetkezetünkben a lencse termesztése aránylag régi hagyományra tekint vissza. Nagyüzemi termesztésével lényegében 1981-től foglalkozunk. Kezdetben kisebb, mindössze ötven hektárnyi területen próbálkoztunk kisebb-nagyobb sikerrel. A lencse termesztése aránylag kockázatosnak bizonyult, az évjáratonként nagyon ingadozó hozamok miatt. Több év átlagában a hektáronkénti hozam 0,2 tonnától 1 tonnáig váltakozott. Elhatároztuk, hogy olyan technológiát dolgozunk ki, amely elérhetővé teszi a nagyobb és stabil hozamokat. Az általunk kifejlesztett termelési technológia gyakorlati alkalmazása hamarosan az eredményekben is visszatükröződött. A lencse jövedelmező és biztonságos termelése maga után vonta' a termőterület bővítését. így 1985-ben kétszáz, később háromszáz, majd négyszázötven hektáron termesztettük. Jelenleg pedig hatszáz hektár ezen Igényes hüvelyes növény termőterülete. Az elmúlt öt év folyamán az átlaghozamok 1,5 és 2 tonna között váltakoztak, és egyetlen évjáratban sem csökkentek 1,5 tonna alá. Ahogy az évek folyamán növekedtek és stabilizálódtak a hozamaink, egyre több mezőgazdasági üzem kezdett érdeklődni termelési rendszerünk iránt. Az elsők között a Zlaté Klasy-i és a Somorjai íSamorinl Efsz továbbá a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság kapcsolódott be a termelési rendszerbe. Az új technológiának köszönve a hozamok ezekben a gazdaságokban is meghaladták az 1,5 tonnát hektáronként. A siker láttára egyre több mezőgazdasági üzemben kezdték alkalmazni termelési rendszerünket. Ma a Nyugat-szlovákiai kerületben és Csehországban több mint négyezer hektáron irányítjuk a lencse rendszerszerű termelését. Ogy két évvel ezelőtt a magyarországi mezőgazdasági üzemek is felfigyeltek lencsetermelési rendszerünkre. Ezt követően a szerződések megkötése sem váratott magára sokáig. Az első évben 280 hektáron kezdtük, ma már Magyarországon 1100 hektáron valósítjuk meg lencsetermelési rendszerünket. A közeljövőben akár kétezer hektárra vagy ennél is nagyobb területre bővfthetnénk a termelési rendszert, mert nagy az érdeklődés iránta. -Am pillanatnyilag ebben a vetőmaghiány akadályoz bennünket. Tudniillik Magyarországon annyira elterjedt a lencsebükköny, hogy karatén gyomnak számit, de nálunk is kezd veszélyesen elterjedni, ezért a vetőmagnál negatív selejtezést kellett végezni. Ez a tény végső soron a vetőmaghiányt eredményezte. Sajnos, ennek következtében kénytelenek voltunk Magyarországon a termelési rendszer bővítését leállítani, annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk értékesíteni. Az idei év is sikeresnek mondható a lencsetermelés szempontjából. Az 1.06 tonnás tervvel szemben a termelési rendszer átlagában 1,25 tonnás hektárhozamot értünk el, ami 18 százalékos tervtúlteljesítésnek felel meg. Magyarországi partnergazdaságaink 1,1 tonnát takarítottak be átlagban hektáronként. Ott Is elértük a tervezett hozamot, annak ellenére, hogy a lencsét kisebb területeken termesztik, és egyelőre még nagyobb segítségre és kiterjedtebb szaktanácsadásra szorulnak a termelési technológia betartását illetően. De nézzük meg közelebbről, milyen eredmények is rejlenek az átlagadatok mögött. A Nyugat-szlovákiai kerületben a húsz lencsetermelő partnergazdaság közül mindössze hatban nem sikerült teljes mértékben eleget tenniük a tervnek. Az idén rekordtermést értek el a Nagysallói (Tekovské tužany) Efsz-ben, ahol 1,8 tonnát takarítottak be hektáronként. Az 1.6 tonnás hektárhnzamot túllépték a Köbölkút! (Gbelce) és az Udvardi (Dvory nad Žitavou) Efsz-ben. A’ rendszergazdánál, vagyis a Légi Efszben 1,5 tonna volt az átlaghozam. Az 1.4 tonnás hozamot meghaladták a Füri (Rúbaň) és a Zlaté Klasy-i Efszben, és megközelítették a somorjai szövetkezetben. Amint Veszprémi mérnök elmondottat a taggazdaságok számára széles körű szolgáltatásokat nyújtanak. Elsősorban kezelik és csávázzák a vetőmagot, gondoskodnak a megfelelő biológiai anyagról, biztosítják a szükséges vegyszereket és növényvédő szereket a betegségek és a gyomok ellen. Fuzárium-tesztet végeznek, amelynek segítségével előrejelzik a betegség elterjedését, s ennek alapján állapítják meg a permetezések számát és időpontját. Azon gazdaságok számára, amelyek nem rendelkeznek megfelelő vetőgépekkel, a vetést Is elvégzik. Továbbá megállapítják a lencse betakarításának optimális Időpontját. A tenyészldő folyamán figyelemmel kísérik a növényzet fejlődését, szaktanácsot nyújtanak, s az észlelt problémákat, Illetve hiányosságokat Igyekeznek a partnergazdaságokkal közösen megoldani, Illetve áthidalni. A közös munka eredményességét és azt, hogy a termelési rendszer bevált, mi sem igazolta fobban, mint a* eddig elért eredmények és mind a hazai, mind a magyarországi mezőgazdasági üzemek részéről tanúsított érdeklődés. KLAMARCSIK MARIS HIRDETÉS A voderadyi Szovjet Hadsereg Egységes Földműves-szövetkezet (Trnavai járfis, 914 42 Voderady) szűrőberendezéseket gyárt és forgalmaz a tej mechanikai szennyeződésének eltávolítására. A következő típusú szűrőberendezéseket szállítja: — FSM 03 — önálló szűrőberendezés — ára: 5970 korona; — FSM 04 — szlvattyfival ellátott szűrőberendezés — ára: 12 ezer 400 korona; — FSM 05 — szivattyúval és rozsdamentes acélbő! készült tartállyal ellátott szűrőberendezés — ára: 20 ezer 850 korona A szűrőberendezés eltávolílja a tejből az összes 0,05 milliméter átmérőjű mechanikai részecskét, valamint a 0,01 milliméter átmérőjű részecskék 90 százalékát. SzF—32
