Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-19 / 50. szám

Örökzöld téma Sziklakertek díszítésére alkalmas, ősszel is virágzó igényte­len növény a Kossuth-csillag vagy kerti porcsin (Portulaca grauditloia) (P. R. felvételeJ hogy mivel etessük az aranyhörcsögö>t. Nagyon sokan teszik fel ezt a kérdést, így röviden vá­laszolunk rá. Tehát kell a sok zöldeíeség, tavasz­tól őszig a szabadban gyűjtött gyermekláncfű, a lóhere, a fűfélék stb., ilyenkor télen a saláta, a káposzta és a hómentes helyeken decemberben is szedhető tyúkhúr, ezenkívül különböző ma­gok (búza, kukorica, zab, köles stb.), de csak mértékkel, mert hizlalnak. Adhatunk kekszet, szá­raz kenyérhéjat (fogaiknak jé), almát, körtét, cseresznyét és más gyümölcsöt, kevés sajtot. A gyümölcsök bőségesen fedezik nedvességszükség­­letét, ezért vizet ne tegyünk a terráriumba! Az etetésnél alapszabály, hogy ne hizlaljuk fel ked­vencünket. Ezért például a dióval, bár nagyon szereti, csínján kell bánni, jót tesz a naponta többszöri futtatás, amire minden aranyhörcsög­nek és tengerfcmalacnak szüksége van. (Búvár 87/12) EÖÄVIK0IP Sziklakerti növények Az utóbbi években a kert­barátok körében egyre jobban terjed a sziklakertek telepí­tése. Ez érthető is, hiszen a szabadidő hasznos eltöltésére kínálkozó számtalan lehetőség közül az egyik legkedveltebb a házikert vagy hétvégi kert gondozása, ezen belül pedig a saját sziklakertben való mun­kálkodás, gyönyörködés. Mi Is tulajdonképpen . a sziklakért? A Mezőgazdasági Lexikon (Me­zőgazdasági Kiadó, 1982) sze­rint „magas hegységek és sztyeppék növényzetének, évelő virágjainak ápolására berende­zett kertrészlet. A természeti mintaképek követésével készül, s ennek megfelelően csak ak­kor kielégítő, ha olyan helyen áll, ahol természetes előfordu­lása is lehetséges, és ha a kövek is a természetes alakza­toknak megfelelően elhelye­zettek.“ A sziklakertek telepítőinek hagy segítséget nyújthat a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalatnál a közelmúltban megjelent Wertán Zsolt 68 szí­nes oldal a sziklakerti növé­nyekről című könyve. Az ér­deklődők a könyv négyoldalas bevezetőjében számos Informá­cióhoz juthatnak a sziklakért szakszerű teljesítésével, a szik­lanövények kiválasztásával, ápolásával stb. kapcsolatban. Mint a „88 színes oldal“ című sorozat minden kötetében, ügy ebben Is számos, összesen 114 színes kép található, az egyes sziklakerti növények jellemzé­sével együtt. A kötet sok, nem kifejezetten sziklakét» növényt is bemutat, de ez érthető, hi­szen gyakorlatilag minden sziklás vagy köves hegyoldal­nak van bokros, erdős, árnyé­kos része. Ez ugyanúgy megva­lósítható a parkban és a házi­kertben is, ezért — mint ahogy a szerző írja — a sziklakertbe simuló szoliterek vagy a kisebb csoportban érvényesülök mel­lett félárnyékiak és egy-két vtz­­jelző növény Is gazdagítja a kötet választékát. A kötetben az érdeklődő töb­bek között megtalálhatja a medvekörmöt, a cickafarkot, a héricset, a sulyoktáskát, a ter­­nyét, a gombafűt, a szellőró­­zsát, a pázsitszegfűt, a csótár- és párducvirágot, a százszor­szépet, a harangvirágot, a bá­bakalácsot, a búza- és margit­­vírágot, az Iszalagot, a gyöngy­virágot, a madárbirset, az ezer­jófüvet, a bálvány-, zerge-, da­ra- és tündérvlrágot, a mag­csákót, a hangát, a tárnicsot, a gubó-, fátyol- és napvirágot, a borostyánt, a szalmagyopárt, a hunyort, a máj- és tatárvirá­­got, az orbáncfüvet, a nősziro­­mot, a dlszcsorbát, a holdvio­lát, a kőhűrt, a ligetszép&t, a mongolkőrózsát, a madársós­kát, a tölcsérltltomot, a hír­­harangot, a tojásbogyót, a kan­kalint, a gyíkfüvet, a kökör­csint, a boglárkát, az orvost zsályát, a szappan- és kőtörő­füvet, a csukókát, a varjúhá­­jat, a kakukkfüvet, a púpvirá­­got, a zergeboglárkát, a vero­nikát, a meténget, az árvácskát és az Ibolyát. A „88 színes oldal“ című so­rozat kötetet! általában ha­zánkban Is megvásárolhatók. Az említett könyv jelenleg Ma­gyarországon 68.— forintért vásárolható meg. Kár, hogy a könyv végén a latin névmutató mellett hiányzik a magyar név­mutató, mert ez elősegítené a jobb tájékozódást. (blm) {—ld.— Illusztrációs felvétele) Szalagpinty a kalitkában Nevét annak a kármlnvörös örvnek köszönheti, amely a hímeket díszíti. Ez az Afrika száraz, füves területeiről szár­mazó díszpinty kedvelt kalitka­madár, amelyet a 18. század­ban, talán már korábban hoz­tak először Európába. Sajnos, nem minden pár szaporodik könnyen, és összeférhetőségét illetően is ellentmondóak a vé lemények. Kisebb és gyengébb fajokkal mindenesetre nem ta­nácsos együtt tartani. Miután gyakorlatilag sohasem fürde­­nek (Michaelis), igen alkalma­sak arra, hogy üvegfalú szo­­bavolierben tartsuk őket. A fi­nom homokban vagy porban fürdő madarak ugyanis nem szennyezik az üvegtáblát. Táp­lálékuk a szokásos magkeve­rék, melyből a fehér köles, fénymag, muliarmag, salátamag ne hiányozzon. Adjunk rend­szeresen zöldet is (tyúkhúrt, salátát). Társas röpdében vi­gyázni keli arra, hogy a sza­lagpintyek előszeretettel szedik szét más fajok fészkeit. Tág szájú odúban vagy fészekko­sárban költenek. A 4—7 tojás­ból 12—13 nap alatt kelnek ki a fiókák. Napközben hím és tojó felváltva kotlának, éjsza­ka rendszerint mindkét madár a fészekben ül. A fiókák neve­lése Idején a táplálékhoz apró­ra vágott keménytojást, liszt­kukacot, vadon fogott npré ro­varokat is adjunk. A szalag­­pintypárok gyakran mértékte­lenül költenek, ami a tojót tel­jesen tönkreteheti, ezért egy szezonban legfeljebb két vagy három alkalommal neveltes­sünk velük fiókákat. A fiatalok háromhetes korukban hagyják el a fészket, de szüleik további 3 hétig etetik ókét. önállóso­dásuk után vegyük ki őket a kalitkából. (Búvár 87/12) vek jönnek, évek men­ti nek, de a gondok nagy része marad! Erről ta­núskodnak levelezőink, külső 'munkatársaink írásai, s termé­szetesen a rtportutak alkalmá­val nyert tapasztalatok. Bárhol járunk, az ország bármely szög­letéből kapjuk Is a leveleket, ha nyúltartásról vagy baromfi­­nevelésről esik szó, mindig elő­bukkan a tápok mennyiségé­nek, de gyakran minőségének problémája is. Azt pedig bizo­foglalkozó osztályát. Többszöri Ismételt kopogtatás után (bizo­nyára nem hallották) nyitot­tam be az ajtón, és percekig még bemutatkozni sem állt módomban. Anna Kalová refe­rens — akihez felvilágosításért a vállalat vezetősége irányított — ugyanis mindkét kezében egy-egy telefonkagylót tartott (közben a másik irodából egy harmadikhoz hívták). Hol du­­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da), hol pedig a senicai ügy­szlovákiai kerület ellátásával foglalkozunk, ezért erről nyújt­hatok részletes tájékoztatást. Például a Galántal (Galonta) járás tenyésztőinek 28,5 tonna tojó-, 34Д t nevelőtápot, 18,3 t préselt nyúltakarmányt és 15 t galambeledelt utaltunk ki. A Dunaszerdahelyi járás ezekből 54.7, 65,5, 35, 15, a Komáromi (Komárno) járás 39,2, 47, 25, 20.7, a Lévai járás 59. 70,7 37,8 és 16,2 tonnát kapott. Az Ér­sekújvárt (Nové Zámky) járás Változatlan helyzet nyára nem kell külön hangsú­lyoznom, hogy a tápokkal kap­csolatban a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetsége tagjainak vagy a szervezeten kívül álló tenyésztőknek nem a megelé­gedés adja kezébe a tollat. A nyáron Ipolyszakúllason (Ipelský Sokolec) jártam, ahol Geczö János a Szlovákiai Állat­tenyésztők Szövetsége helyi szervezetének elnöke arról pa­naszkodott, hogy egyre keve­sebb takarmány jut az állatok­nak. Helyzetüket még az is súlyosbítja, hogy az itt élő kö­zel 80 tenyésztőnek a falu ha­tárában mindössze 5 hektárnyi kaszálható terület áll rendel­kezésére. így nem csoda, hogy nagyon hiányzik az a közel ,3 km-nyl Ipoly menti gátsza­kasz, ahol azelőtt kaszálhat­tak. Az idén azonban ez a le­hetőség megszűnt. Tehát annak ellenére Is rosszabodott a hely­zetük, hogy minden eladott egy kilogrammnyl nyúlhúsért 2 ki­logramm keveréktakarmányt kapnak. — Kevés ez a mennyi­ség — panaszolta —, hiszen 2 kg táppal nem lehet egy kl­­logrammmos tömeggyarapodást elérni. Többünk véleménye sze­rint, annak ellenére, hogy az árát egy éve csökkentették, még drága Is! Főleg akkor, mi­kor nagyobb távolságról — esetünkben Léváról (Levice) — kell hazaszállítani. A zsákolás­sal, fuvarral stb. együtt egy métermázsa ára bizony „némi­leg“ meghaladja a keverékért fizetendő 247 koronát. Bizonyára nem tévedek — s nem afféle pesszimista túl­zás, ha leírom, hasonló gon­dokkal nem csak Itt, és nem csak a nyúl tenyésztők küsz­ködnek. Az olvasók joggal elvárják, hogy tájékoztassuk őket arról, hogyan alakult a tápokkal va­ló ellátás az Idén és mi vár­ható a jövő évben, ezért fel­kerestük Bratislavában a Me­zőgazdasági Felvásárló és El­látó Vállalat tápkiutalásokkal felekkel tárgyalt. Mérlegelte a lehetőségeket, próbált meg ki­utat találni sürgető és már­­-már megoldhatatlannak látszó helyzetekből. Mikor bemutat­koztam és elmondtam, hogy mt járatban vagyok, úgy láttam kissé fellélegzett — ezt Is rit­kán tapasztalja az újságíró — nem egy újabb ügyfélről van sző. — Tetszik tudni az előállít­ható tápok mennyisége korlá­tozva van. Örülnénk mi is, ha több táp jutna a háztájiban gazdálkodóknak. Elsődleges feladatunk azonban a mező­gazdasági üzemek ellátása Szolgáltató vállfát vagyunk ugyan, de a .kulcsár“ szerepét a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztérium tölti be. Ott szabják meg, hogy mennyi tá­pot állíthatunk elő — mondot­ta bevezetőül, majd kérdésem­re így folytatta: — Szlovákiai viszonylatban a SZÄSZ tagjai­nak az első félévben összesen 3000, a második félévben pe­dig 1100 tonna táp állott ren­delkezésére. Ml csak a Nyugat­szervezett állattenyésztőinek pedig 28,6, 33,6 17,9 és 7,6 ton­nát adhattunk. A második fél­évben a rendelkezésünkre álló, jóval kisebb mennyiségből ter­mészetesen ennek megfelelően kevesebbet. Az állattenyésztők ezen kívül a Chovprodukt üzleteiben kis­kereskedelmi áron vehettek ke­veréktakarmányt. Igaz azon­ban, hogy kerületünkben ide mindössze csak 675 tonnát tud­tunk szállítani. A múltban a jednota és a Zdroj kereskedel­mi hálózatában is »lehetett tá­pokat vásárolni. Sajnos az idén oda már nem jutott, és a jövő évben sem tudjuk üzleteiket ellátni. Rosszabbra fordul a helyzet a fejadagok esetében is, mivel 1988-ban a SZÁSZ tag­jai számára biztosítható meny­­nyiség tovább csökken. Tavaly a nyúltenyésztők kö­rében nagy felháborodást vál­tott ki, hogy a préselt takar­mány árát 267 koronában álla­pították meg. Többek között ez volt az oka annak, hogy а рэ­­csenyenyulak tenyésztése or­jüvőre még többet kell majd kapargatnotok ... (A szerző felvétele) szágosan visszaesett, s ez kül­kereskedelmünk számára devi­za veszteséggel járt. Később ennek árát csökkentették. Ki­vonták viszont belőle a tejpnrt. Ezt sokan nehezményezték, mondván csökkent annak táp­értéke. — Valóban a korábbi ár vé­leményem szerint is kissé ma­gas volt, hozzá kell azonban tennem, hogy egy tonna tejpor 18 ezer korona Véleményünk szerint a tejpor kivonása pedig semmiféle minőségi változást nem okozott. A tenyésztők „gyakran elmarasztalják a tá­pok minőségét, később azon­ban kiderült, hogy például to­jótáppal etettek háziállatokat, amelyek ettől teszem azt has­menést kaptak. Felhívom a te­nyésztők figyelmét arra, hogy egy-egy táp rendeltetésétől füg­gően a gabonaszármazékokon, szóján, halliszten kívül közel egy tucat különféle vitamint, aminosavat, ásványi anyagokat tartalmaz. Az eltérő fajú és korú szárnyasok, négylábúak anyagcseréje nem egyforma, s a rosszul „megválasztott“ táp ebben zavarokat okoz. Befeje­zésül szeretném még megje­gyezni — közölte Kalová elv­társnő —, hogy keveréktakar­­mányatnk minőségét a Közpon­ti Mezőgazdasági Ellenőrző- és Minőségvizsgáló Intézet rend­szeresen ellenőrzi. Az elhangzottak bizonyításá­ra Anna Kalová átnyújtja a tápok .szakácskönyvét“, amely a SPOFA termelési és gazdasá­gi egység receptjeit tartalmaz­za. Ezeket átböngészve még a laikus is észreveheti, hogy a nutritiv értéket biztosító anya­gokon kívül minden fontos bio­­faklort tartalmaznak, s hogy az egyes komponensek rész­aránya szigorúan adott. Az egészséges, jól fejlődő állo­mánynak, ha ilyen eleséggel etetjük (persze már amikor van), nem kell külön vitami­nokat stb. adni. Nem csoda te­hát, ha a tenyésztők megked­velték és most egyre jobban igénylik. Éppen ezért nagyon sajnálatos — igaz ennek gaz­dasági okai vannak —, hogy a SZÁSZ által szlovákiai viszony­latban igényelt mennyiségnek az idén csak a 24,5 százalékát tudták biztosítani, jövőre pedig a tenyésztőknek néhány vagon­nal még kevesebb jut. —P. R.—<

Next

/
Thumbnails
Contents