Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-19 / 50. szám
A gyümölcsösben használt szerszámok és karbantartásuik Jó munkát csak jö, megfelelően meválasztott szerszámmal lehet végezni. Olvasóinkat — elsősorban a kezdő kertészkedőket — ezért bizonyára érdekelni fogja, hogy az egyes műveletekhez milyen eszközöket használjanak és hogyan tartsák ezeket karban. A KÉSEK A kaoor erős, kissé meggörbült pengéjű kés. Van nagykacor. amely durvább vesszők, gallyak visszametszésére, s van kiskacor, melyet finomabb munkákra — nem teljesen megíásodott növedék visszametszésére — használunk. A korábbi faiskolai gyakorlatban szokványos művelet volt a csapra metszés. A szemzett és a megeredt alanyokat (oltványokat) tavasszal a szemezés felett 10 —12 cm magasan elvágták. Ezt a szem felett meghagyott, alanyi részt nevezzük csapnak. Később a szél miatt ehhez kötötték a zsenge, nemes hajtásokat Mikor a hajtások megerősödtek (elérték a 60—70 cm-es hosszúságot) a csapot ügyes mozdulattal lemetszették. Ezt a műveletet csak kacorral lehetett helyesen elvégezni. (Persze ahhoz, ogy a nemes részbe bele ne vágjunk kézügyesség Is kellettl) A kacorkések újabban veszítettek jelentőségükből. A gyümölcsészek által használt egyenes pengéjű késeket két csoportra, szemző- és oltókésekre osztjuk. A szemzőkések pengéjének alsó vége alkalmassá teszi a kést arra, hogy a művelet folyamán a T-alakú bevágást az alanyban a föld színénél elvégezzük. Az alany héját a lekerekített alsó résszel vagy pedig a vitorlaszerű toldattal nyitjuk fel. Magyarországon sikerült szert tennem egy kombinált késre, amely szemzésre és oltásra egyaránt alkalmas. Az egyik pengéje oltókésnek felel meg, de a másik helyett egy macskanyelvszerű nyúlvány található, amely a kés foglalatához hasonlóan bronzból van. Ezzel a nyúlvánnyal nyitom fel szemzéskor az alany héját. Az oltókések hosszabb, egye(—ld.— illusztrációs felvétele) nes vonalú vágásra szolgálnak, ezért pengéjük egyenes élű. 8—8 cm hosszúságú. A jó kés pengéje finom acélból készült. A túl kemény penge nem jó, mert könnyen törik, a puha pedig hamar elveszíti az élét, ezért gyakran kell fenni. Az igazi kertész a kését a zsebében hordja. Otthon vagy munkahelyünkön a kést tartsuk száraz vagy fűtött helyen és pengéjét — nehogy rozsdásodjon — finom olajjal kenjük be. A késeket ne élesítsük köszörűn! Fellésükre megnedvesített sárga „belga* fenőkövet használjunk. Laposan fektessük a köre, nehogy „hirtelen“ élük legyen. A fenés ntán a pengét faggyús, széles szíjon simítsuk el. A jó kés olyan éles, mint a beretva. Életlen késsel eredményes munka nem végezhetői Ha késeinket magunk nem tudjuk rendesen megfenni, azt ne röstelljük és forduljunk szakemberhez. A METSZOOLLÖK Említettük már, hogy a kacor nagy ügyességet Igényel, de így van ez a többi késsel Is. Manapság ezért a késeket metszésre már alig használjuk. Szerepüket átvették az ollók. A késekkel ellentétben van azonban egy hátrányuk: összeroppantják, roncsolják a fa- és a háncsszöveteket. Ott, ahol pontos, egy szemes metszésre törekszünk (például a szemzett oltvány tavaszi szem feletti visszavágásakor), ez nem lehet közömbös. Az ollók használatának előnye viszont, hogy a kezdő kertész Is könnyen bánik velük. Az olló Is csak akkor jó, ha finom acélból készült Pengéjét szintén égy élesítjük, mint a kését, előtte azonban szétszedjük. Az olló a virágkertészetben, a dísznövénytermesztésnél, a zöldségkertészetben stb. is használatos. Eszerint alakult formája, erőssége Az egyélű, úgynevezett rózsaolló, rózsa- és gyümölcsbokrok nyírására szolgál. A virágkertészetben kisebb, 20—21 cm-es öllé is megteszi. Fák metszésére két élű, nagy kertészollót használunk. Könnyebb vele dolgozni, finomabban vág. Néhány gyümölcsész birtokában hosszú nyelű osztrák ollót fs láttam. Ezek szájnyílása nagyobb, a pneumatikus ollöho* hasonló. Olyan gallyak levágására Is alkalmas, amelyeket egyébként csak fűrésszel lehet lenyesni. A külföldi eredetű ollók java része élbetétes. A betéteket élesíteni nem kell, elég, ha kicseréljük azokat. A vágóéleket finom gépolajjal, a rugót sűrűbb olajjal kenjük meg, ne feledkezzünk meg a tengelyszögről, valamint a rögzítő csavar beállításáról sem. jó, ha az olló fogószérára megfelelő vastagságú műanyag- vagy gumicsövet húzunk, így azt puhábbá, melegebb fogásúvá tesszük, s a recézett fémfelület nem töri fel a tenyerünket. SZIGETELŐ ÉS KÖTÖZŐANYAGOK A raffia használata jő, és még ma sem avult el. Az üzletekben kapható PVC szalag azonban még jobb, praktikusabb és erősebb is. Helyes felkötése esetén levágásáról sem kell gondoskodni. Általában 12 mm széles tárcsa, illetve kerékformában kapható. Én a szalagot hosszában kettészelve használom. Oltőkéssel már a tárcsán kettévágom, és hol az egyik, hol a másik oldalát tekerem le. Ez a szalag a szőlő és a gyümölcssövény kikötözésére egyaránt megfelel. Az oltóviaszt oltás utáni szigetelésre, a sebek bekenésére használjuk. A gondos gyümolcsész nemcsak a megeredt szem feletti alany tavasszal történő levágása során ejtett, de a koronaalakítás sebeit is bekeni. A faiskolákban hazai kötözhető szárú vagy NSZK fémcsatos gumikötszerek Is használatosak. (Folytatjuk) Belucz János agrármérnök kandidátus HASZNOS ÖTLETEK Ha épület közelében, kerítés. kerti bútor vagy más tárgy fölött van a lefürészelendő faág, akkor azt úgy kell levágnunk, hogy ne tehessen kárt semmiben. Kötözzünk rá ezért fA) egy kötelet, majd vessük át egy feljebb lévő. erősebb ágon (B). A kötélvéget az átellenes oldalon rögzítsük a törzsön (C) Csomózzunk egy másik kötelet Is az ágra (D), amellyel majd a lefürészelés után a leeső részt „Irányíthatjuk*. (E) t Ha a talajt minden évben még az ősz folyamán felássuk, a gyümölcsösben Is fellazítjuk ezzel megakadályozzuk, hogy kertünkben pockok telepedjenek meg. Azokon a helyeken ugyanis, ahol a föld sokáig ásatlan marad, a pockok há borfthatatlanul készíthetik el fészküket, járataikat. Ф A virág- és zöldségmagvak jellemző tulajdonsága, hogy hlgroszkőptkusak — felveszik a levegőben lévő vizet. Tanácsos ezért a magvakat lezárt mikrotén zacskóban, száraz, jól szellőztethető helyiségben tartani. • A gyümölcsfacsemeték támaszkaróhoz való kötözésére ne gumit — amely oxidálódik és „megégeti“ a törzset — vagy drótot használjunk, hanem spárgát. A fácskát az ültetés után rögvest a karóhoz kötjük. A kötés azonban legyen laza, s csak néhány hét után húzzuk szorosabbra. # A feketegyökér fogyasztása a cukorbetegek számára nagyon egészséges. Akik termelik. tudják, hogy a fagyokkal szemben ellenálló, ezért elegendő, ha téli - fogyasztásra csak a feltétlenül szükséges mennyiséget raktározzuk a pincében. A többit tavaszig a szabadban hagyhattuk A törékeny gyökereket azonban csak akkor ássuk ki, ha már a föld fagya felengedett. ф A gyümölcs raktározása folyamán magas relatív páratartalmat Igényel. Kisebb helyiségekben ezt úgy biztosíthatjuk, hogy egy vízzel töltött edénybe szövetcsíkot teszünk, amelynek egy része kilóg. A szöveten keresztül a víz gyorsabban párolog, s így emeli a levegő páratartalmát. Q Télen elég sok déligyümölcsöt, citromfélét fogyasztunk. Kérgüket azonban többnyire kidobjuk. Egyes kertészkedők tapasztalatai szerint a grape fruit héjából készült kivonat sikerrel alkalmazható az őszibarack levélfodrosodása ellen. Az összegyűjtött — lehetőleg friss — gyümölcshéjat egy edénybe tesszük, és csak annyi vizet öntünk' rá, hogy az ellepje, majd öt napig állni hagyjuk. Utána a levet üvegekbe töltjük és sterilizáljuk Így több hőnapig is eltartható. A kivonat szárított héjból Is elkészíthető. de ez a tapasztala tok szerint kevésbé hatásos (m) A karfiol közismert és kedvelt zöldségféle, amelyet csemegeként is számon tartanak. Jellegzetes Jegyei, morfológiai tulajdonságai és hasznosítása alapján a káposztafélék közé tartozik. Fogyasztható része a húsosán megvastagodott virágzat (rózsa), mellyel a többi káposztafélétől eltér. A karfiol latin neve Brassica oleracea L. var. botrytis L. (régebben Brassica" cypris). Termesztése valószínűleg az időszámításunk előtti időkbe nyúlik vissza. A karfiol eredete nem teljesen tisztázott. Ha-A karfiol zájának Kis-Azsiát tartják, de a szakirodalom gyakran Ciprust és Kréta szigetét is feltünteti. Főleg Egyiptomban termesztették, innen terjedt el Európába. Az első karfiolról szőlő leírás a 18. századból származik. Nálunk a 18. században terjedt el. A közelmúltban évente 46 ezer tonnát termeltünk, ami a javasolt évi, személyenkénti 10 kg-os fogyasztást nem fedezte. A karfiol napos helyeket igényel, az árnyékos területeket nem kedveli. A talaj legyen humuszban gazdag és rendelkezzen elegendő nedvességgel. Ősszel dolgozzunk be 40 kg istáliótrágyát a talajba. Tavasszal ültetés előtt ugyanerre a területre 500 gramm ammóniumszulfátot, 400 g szuperfoszfátot és 400 g kálisót szórjunk. A vegetáció idején a sorok között ajánlatos kétszer mészsalétrommal trágyázni. Először, amikor a levelek fej-A fekefegvökéí’ és a pasztái lödnek, 10 m*-re 100 g-ot, másodszor, amikor a növény rózsákat kezd fejleszteni, szintén annyi műtrágyát szórjunk kL Ha korán akarunk karfiolt termelni, akkor a magokat már januárban vagy februárban ládákba vagy melegágyba vetjük el. A palántákat pedig április elején ültetjük ki. Ha még késő ősszel is szeretnénk karfiolt szedni, akkor júninsban, 50 cm-es sortávolságra, szabadföldbe vetjük. A karfiol fő szedési Ideje Júniustól a fagyok beálltáig tart. Ezt az időt azonban meg lehet hosszabbítani, ha otthon az egész növényt (a gyökerekkel együtt) a pincében homokba helyezzük el. Nulla fok felett rövid ideig a hűtőben levelestől is tárolható. Jól eltartható a, sötét, hideg pincében Is. Ügyelni kell arra, hogy a torzsák ne álljanak felfelé, mert összenyomódnak. Az egész évi ellátást a fagyasztőipar biztosítja, amely az egész vagy szétválasztott rózsákat —18 C-foknál alacsonyabb hőmérsékleten tartósítja. A fagyasztott karfiol nem veszíti el vitaminértékét. Sős vagy édessavanykás felöntőlében a karfiolt házilag is tartósíthatjuk. Minőségét a vásárláskor a rózsájáról állapítjuk meg. A minőségi karfiol rózsája kemény, tömör. A felszíne nem lehet sárgás, hanem fehérnek vagy tejfolszínünek kell lennie. A rózsán lévő barna foltok vagy fekete pontok a betegség jelei, de ezeket a nedvesen történt szedés is okozhatja. Az Ilyen karfiol A feketegyökeret két minősítési osztályban vásárolják fel. Az I. osztályú áru zsenge, fehér húsú, nem elfásodott és elágazó, színben a fajtára jellemző, rövid szárú legyen. A gyökér átmérőjének legalább 15, hosszúságának 170 mm-nek kell lennie. Az I. osztályú áru között 5 százalék lehet az olyan, amelynek méretei a szabványtól eltérnek; ugyancsak 5 százalék másodosztályú áru keveredhet közé. А II. osztályba tartozó feketegyökér kissé töredezett, elágazó is lehet és nem baj, ha színe a fajtájáétól kissé eltér. Húsa azonban legyen fehér, nemeifásódott, szára pedig rövid. A szabvány a gyökér átmérőjét 10, hosszát 120 tűmben állapította meg. A másodosztályú áru közé 5 százaléknyi, az előírásoknak nem megfelelő, de fogyasztásra alkalmas (I) feketegyökér kerülhet. A méretekben a szabvány 10 százalékos eltérést engedélyez. Mindkét minősítési osztályban megengedett, hogy a termény 1 százaléka földes legyen. január 1. ntán a gyökerek kevésbé zsengék — de semmi esetre sem elfásodottak vagy szárazak — lehetnek. A pasztinákot szintén két minőségi osztályban veszik át. Az 1. osztályú gyökerek repedésmentesek, elágazás nélküliek, alakban és színben a fajtára jellemzőek. Leadáskor egy ládában azonos fajtájú és nagyságú pasztinák legyen. A szabvány által előírt átmérd 35—80 mm. Az 1. osztályú áru 5 százaléka lehet kissé rozsdás vagy minősége alapján а II. osztályba sorolható; 5 százalékuk mechanikailag károsított, 2 százalékuk pedig földes. А И. osztályba sorolt pasztinák alakban és színben a fajkönnyen rothad, és befőzés esetén pedig meg is keseredhet. Az egészséges karfiol C-vltaminban gazdag, de B-vltaminokat Is nagy mennyiségben tartalmaz. Átlagon felüli a kalciumtartalma A karfiolt az egyik legfinomabb zöldségnek tartják. Könnyen emészthető, ezért jól érvényesül a lábadozó betegek diétás étrendjében és az emésztőrendszeri megbetegedések esetén. A karfiolt sokféleképpen el lehet készíteni. Értékes tulajdonságait gyors elkészítése esetén őrizzük meg a legjobban. A rövid Ideig főzött karfiolt vajjal tálaljuk; leveseket és főzelékeket készítünk belőle. A karfiolt főzhetjük, párolhatjuk, kiránthatjuk. Mivel a torzsája is gazdag C-vitamlnban, főzetét más ételek (levesek, mártások) feljavítására használjuk. Nálunk 5 csehszlovák és 15 külföldi fajta termesztése megengedett. Korai hajtásra a hazai „Expres“ és az NDK-ből származó „Sitta“ telel meg. Tavaszi szabadföldi termesztésre jó a „Bora“ és „Bolero“ a holland fajták közül a „Vedeslez Mont Blanc“, a „Bravo“ a „Fortados“ és a „Junal“. A nyári és az őszi hazai fajták közül jó termést adnak a „Super“ és a „Brilant“, A külföldi fajták közül a „Bravo“, a „Rákét“, a „Progres“, a „Fortados“, a „Spar To“, a „Profit“, a „White Summer“, a „White Fox“, а „White Rock“ és a White Top“ ajánlhatók. MAGDALÉNA VALŠfKOVA agrármérnök, kandidátus ta jegyeitől eltérhet. Az sem baj, ha a gyökerek alakja szabálytalan vagy elágazó. Egy ládában különböző — 20 mm átmérőjű — fajták lehetnek. A gyökerek 10 százaléka lehet mechanikailag vagy másképpen károsított, rozsdás ' — de fogyasztásra alkalmas — 2 százaléka pedig földes. A piacra szánt áru szárát — a minősítési osztálytól függetlenül — rövidre kell vágni, vagy teljesen el kell távolítani. Nem lehet mechanikailag károsítottnak tekinteni — s az említett 10 százalékba sorolva — eladni — a 10 mm-es átmérőjű, kettétört gyökeret, Jannár 1. ntán a pasztinák kissé már fonnyadt is lehet. Ipari feldolgozásra — az eladó és a felvásárló közötti megegyezés alapján — mechanikailag károsított pasztinákot is felvásárolnak. — M. V. — No у is: ňu INK Ё. G. vezekényi (Voznkany) olvasónk afelöl érdeklődik mi károsítja kertjében petrezselymét és más zöldségféléit. Választ vár továbbá arra is, hogyan védekezzen a házatlan csigák kártétele ellen. A beküldött növénymltákban csak egy kártevőt találtunk, mégpedig a petrezselymen a gyászszúnyogok (Lycorla sp.) fehértestű lárváit. A sárgarépa gyökerein — ha nem Is leltünk kártevőkre — egyértelműen meghatározható volt a házatlan csigák rágása. Az olvasónk által levélben említett harmadik „kártevő, az ikerszelvényesek vagy aj százlábúak képviselője lehetett. Az ikerszelvényesek' — a gyászszúnyogok lárváihoz hasonlóan — elsősorban korhadó növénymaradványokkal táplálkoznak, de néha a kultúrnövények föld alatti részeit Is megrágják és elfogyasztják. A százlábúak azonban ragadozók. A házatlan csigák a nyirkos, humuszban gazdag talajt kedvelik és elsősorban a gyökérzöldségeket, a burgonyát és a káposztaféléket károsítják. Mivel olvasónk esetében a gyökérzöldség károsodásáról volt szó. higiéniai okokból vegyszeres védekezést nem tanácsolhatunk, ezért elsősorban a megelőzésre kell összpontosítania. A sárgarépát és a petrezselymet sose vessük frissen trágyázott területre. A csigák miatt a sorok közötti távolságot is növeljük; a talajt mindig tartsuk gyommentesen. és kiadós eső vagy öntözés után minél hamarabb lazítsuk fel. hogy a felső réteg gyorsabban megszáradjon. A csigákat különböző csalétkek segítségével öszszegyűjthetjük és elpusztíthatjuk. Jól bevált például, ha egy sörrel töltött befőttes üveget süllyesztünk a földbe, úgy, hogy az üveg nyaka a talajjal egy szinten legyen. Éjjel a csigák a sör Illatára bemásznak az üvegbe és belefulladnak A talajra, pince padlózatára, helyezett nedves rongyokkal szintén sok csigát öszszegyűjthetünk. A csigák ellen vegyszereket is alkalmazhatunk. Leghatásosabb közülük a Metaldehyd és a Mesnrol Schneckenkorn. Csalétkek lévén, ezeket a növények közé helyezzük, közben ügyelünk arra, nehogy a növényekre kerüljenek. Matlák György agrármérnök
