Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-19 / 50. szám

1987. december 18. ★ 50. szám ★ XXXVIII, évfolyam ■* Ara 1,— К Ci Építő szándékkal lapunk idei 30. számában az álla­mi vállalatról, 38. számában pedig a mezőgazdasági szövetkezetekről, va­lamint az ipari, fogyasztási és lakás­szövetkezetekről szólá törvényterve­zetek nyilvános vitájának lebonyolí­tásával foglalkoztunk. A 36. és 37. számban — egész terjedelemben — közöltük a mezőgazdasági szövetke­zetekről szóló törvény tervezetét és annak indoklását. Több számunkban felhívtuk olvasóink, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak és vezetői­nek figyelmét arra, hogy lapnnk ha­sábjain is kifejthetik véleményüket az említett törvénytervezetekkel kap­csolatban. A később megjelent szá­mokban — annak ellenére, hogy a vita lebonyolítására rövid idő állt rendelkezésre — rendszeresen közöl­tük a hozzánk beérkezett javaslato­kat, észrevételeket, hozzászólásokat, kiegészítéseket. A vitából külön ki­emelhető Pisch László agrármérnök­nek, a tudományok kandidátusának, a somor|ai (Šamorín) Kék Duna Egy­séges Földműves-szövetkezet elnöké­nek hozzászólása, amelyet lapunk 42. számában közöltünk. Az ntóbhi hetekben mind Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának Elnöksége mind pedig Cseh­­sziovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának Elnöksége foglalko­zott az állami vállalatról, a mezőgaz­dasági szövetkezetekről, valamint az Ipari, fogyasztási és lakásszövetkeze­tekről száló törvénytervezetekkel kapcsolatos nyilvános vita lebonyolí­tásával és eredményeivel. Az SZLKP KB Elnökségének decem­ber másodikéi ülésén többek között nagyra értékelték, hogy zömében konstruktív jellege volt annak a 3770, a mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló törvény tervezetével kap­csolatos észrevételnek, amelyek a párt- és a gazdasági szervektől és szervezetekről, valamint magánsze­mélyektől érkeztek az SZLKP Köz­ponti Bizottságához. A vita — nyílt­ságának és ösztönző Jellegének kö­szönhetően — fontos lépést jelentett a szocialista demokrácia elmélyítésé­ben. Bebizonyította, hogy egyöntetű az egyetértés a javasolt törvénnyel. X CSKP KB Elnöksége december negyediket ülésén többek között fog­lalkozott az állami vállalatról, a me­zőgazdasági szövetkezetekről, vala­mint az ipari, fogyasztási és lakás­­szövetkezetekről szóló törvény terve­zetével kapcsolatos nyilvános vita le­zajlásával és eredményeivel. Az ülé­sen megállapítást nyert, hogy az elő­terjesztett tervezetek rendkívüli ér­deklődésre és nagyon pozitív vissz­hangra találtak a dolgozók legszéle­sebb rétegeinél, a pártban, a Nemzeti Front szervezeteiben, a mnnkahelyi közösségekben és a szakmai körök­ben. A vita — amelynek során az ál­lami vállalatról szóló törvény terve­zetével kapcsolatban több mint 89 ezer, a mezőgazdasági szövetkezetek­ről szóló törvény tervezetével kap­csolatban csaknem 14 ezer, a többi szövetkezetről szóló törvény terveze­tével kapcsolatban pedig több mint 8 ezer ötletet és javaslatot terjesz­tettek elő — jelentős mértékben hoz­zájárult társadalmunk élete demok­ratikus vonásainak fejlesztéséhez és a vitára bocsátott tervezetek Javítá­sához. Például az állami vállalatról szóló törvény tervezetével kapcsolatos ész­revételek főleg a párt vezető szere­pének kifejezésére, az önigazgatási szervek helyzetének rögzítésére, az önfinanszírozás és a termelés mű­szaki bázisának megszervezésére vo­natkozó elvek érvényesítésének felté­teleire vonatkoztak. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény terve­zetével kapcsolatban Javasolták az efsz-ek tevékenységének tárgyával, a munkajogi kapcsolatokkal stb. össze­függő rendelkezések módosítását. A törvények módosított tervezetét a nyilvános vita értékelésével együtt a CSKP KB ülésén bírálják el. Ezután a tervezeteket a szövetségi kormány megvitatás céliából a Szövetségi Gyű­lés elé terjeszti. (blm) (ČSTK-f elvétel) Az erdészeti szakközépiskolák is várják a jelentkezőket A történelem első leszerelési megállapodása (3.) v Vállalják a holnapot (5.) A kerek évforduló jegyében (6.) A Kelet-szlovákiai-síkság jelene és jövője (12.) Keserű a méz (14.) A társadalmi szempontok és az egyéni érdekek a pályaválasztásban Irta: DR. FIBI SÁNDOR, AZ SZSZK OKTATÁSI MINISZTÉRIUMA NEMZETISÉGI ISKOLÁK OSZTÄLYÄNAK VEZETŐJE Még néhány hét és egy újabb generáció dönt további sorsáról. Az alapiskola nyolcadik osztályos tanulói és a középiskolák érettségi előtt álló ta-^ nulói a Jelentkezési (veken aláírásukkal is Igazol­ják, hogy a döntés előtt kellő mértékben figyelem­be vették, bogy társadalmunk egyes ágazatainak tervszerű fejlesztése hány szakembert igényel, sőt azt is, hogy alaposan ismerték a továbbtanulási lehetőségeket. A jelentkezési íveket természetesen a szülők is aláírják, így bizonyítják, hogy a közö­sen előkészített döntésben tükröződik a társadal­mi igény és az egyéni adottságok, elképzelések, vágyak, igények összhangja... E sorok öjraolvasása közben szinte érzékelem az olvasók szája szegleté­ben meghúzódó mosolyt, hiszen — sajnos — napjainkban a tanulók pá­lyaválasztásában még korántsem jel­lemző az ilyen Ideális állapot. Ta­pasztalataink viszonylag egyértelműen igazolják, hogy még mindig aránylag sok az elhamarkodott, nem kellően megalapozott döntős, amelynek nem­kívánatos következményei lehetnek az egyén további életében. Mindmáig ugyanis sok iskolában elkövetik azt az alapvető hibát, hogy a szülőket csak a pályaválasztásra nevelés vég­ső szakaszában — a döntés Idősza­kában — vonják be a közös munkába. A kívánt állapot azonban az lenne, hogy legalább az ötödik osztálytól kezdődően az iskola rendszeresen együttműködjön a családdal, tájékoz­tassa a szülőket a továbbtanulási le­hetőségekről, közösen formálják a tanuló érdeklődési kőrét, tervszerű és jól átgondolt munkával, valamint a munka eredményességét biztosító módszerekkel olyan pálya felé irá­nyítsák a figyelmét, amely megfelel egyéni képességeinek, adottságainak, de összhangban van a továbbtanulási lehetőségekkel és a társadalom elvá­rásaival is. Nem lennénk azonban Igazságosak, ha a pályaválasztásra való nevelésben mutatkozó hiányos­ságokért kizárólag az iskolát ten­nénk felelőssé. A szülő saját gyer­meke jövőjének biztosítása érdeké­ben akkor jár el helyesen, ha saját maga is szorgalmazza az . iskolával való kapcsolatok kiépítését. A peda­gógus jogosan várja el tőle, hogy rendszeresen részt vegyen az iskola által szervezett szülői értekezleteken, ám azokon túl is rendszeresen ér­deklődjön gyermeke előmenetele, ér­deklődési köre Iránt. Rendkívül fon­tosnak tartom az olyan kétoldalú kapcsolat folytonosságát, melyben a kezdeményező szerep általában a pe­dagógusé, de a szülő sincs passzív szerepre kárhoztatva. Bizonyított tény ugyanis, hogy az Iskola, a pedagógus nem tud vagy csak nagy ritkán ké­pes eredményes munkát végezni a szülő aktív segítsége nélkül. Ezek a követelmények egyértel­műen vonatkoznak hazánk valameny­­nyl iskolájára, ám eredményei foko­zottabb mértékben éreztetik hatásu­kat a nemzetiségi iskolákban. Ezek­nek az Iskoláknak ugyanis az általá­nosan érvényes feladatok mellett-sa­játos feladatokat is kell teljesíte­niük: az iskola tanulóit olyan szinten kell felkészíteniük, hogy nagyobb ne­hézségek nélkül képesek legyenek tanulmányaikat folytatni hazánk bár­mely iskolájában, tehát nemcsak a magyar tanítást nyelvű középiskolák­ban. Ehhez elengedhetetlenül szük­séges, hogy a tanulók nyelvi felké­szültségében ne legyenek hiányossá­gok,, tehát a tanulók a szlovák nyel­vet olyan szinten Ismerjék, amilyent az adott tantárgy tantervében rögzí­tett követelmények előírnak. Az ed­digi tapasztalatok egyértelműen bizo­nyítják, hogy az alap- és középisko­lák többsége maradék nélkül eleget tud tenni ennek a követelménynek, ám tény az Is, hogy napjainkban az egyes iskolák között ezen a térén is lényeges különbségek mutatkoznak Azért tartom fontosnak külön is meg­említeni ezt a tényt, mert a társada­­dalom Igényei nem minden középis­kolai tanulmányi szakban Igényelnek azonos mennyiségű szakembert, és így szervezési okokból lehetetlen olyan szakmákban is nyitni magyar tanítási nyelvű osztályt, amelyben évente az egész országban csak egy­­-két osztály nyílik. A magyar nemze­tiség szempontjából, illetve a nemze­tiségileg vegyes járások távlati fej­lesztése szempontjából azonban elen­gedhetetlen, hogy ilyen szakmákban Is tanuljanak magyar nemzetiségű fiatalok. Á központi intézkedések értelmé­ben azok a tanulók, akik a magyar tanítási nyelvű középiskolában akar­nak tanulni, matematikából magyar nyelven, szlovákból pedig a magyar tanítási nyelvű alapiskolában előírt tananyagból tesznek felvételi vizsgát, így biztosított számokra a bejutáshoz elengedhetetlenül szükséges esély­­egyenlőség. Természetes azonban, hogy a ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolában végzett tanulók többsége a jövőben Is magyar tanítási nyelvű középisko­lában folytatja tanulmányait. Ez t gyakorlat teljes mértékben összhang­ban van Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájával, mely a hazánkban élő nemzetiségek szá­mára biztosítja az anyanyelv hasz­nálatának alkotmányos jogát, és ezen belül az anyanyelven való művelődés jogát. Rajtunk, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokon múlik, mennyire tndnnk élni a számunkra biztosított jogokkal, és milyen mér­tékben Igényeljük gyermekeink szá­mára az anyanyclven való tanulás lehetőségét a nemzetiségi óvodákban, alap- és középiskolákban. A gyakor­lat ugyanis bizonyltja, hogy azokban a falvakban és városokban, ahol a (Folytatás a 2. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents