Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-19 / 50. szám
1987. december 18. ★ 50. szám ★ XXXVIII, évfolyam ■* Ara 1,— К Ci Építő szándékkal lapunk idei 30. számában az állami vállalatról, 38. számában pedig a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szólá törvénytervezetek nyilvános vitájának lebonyolításával foglalkoztunk. A 36. és 37. számban — egész terjedelemben — közöltük a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetét és annak indoklását. Több számunkban felhívtuk olvasóink, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak és vezetőinek figyelmét arra, hogy lapnnk hasábjain is kifejthetik véleményüket az említett törvénytervezetekkel kapcsolatban. A később megjelent számokban — annak ellenére, hogy a vita lebonyolítására rövid idő állt rendelkezésre — rendszeresen közöltük a hozzánk beérkezett javaslatokat, észrevételeket, hozzászólásokat, kiegészítéseket. A vitából külön kiemelhető Pisch László agrármérnöknek, a tudományok kandidátusának, a somor|ai (Šamorín) Kék Duna Egységes Földműves-szövetkezet elnökének hozzászólása, amelyet lapunk 42. számában közöltünk. Az ntóbhi hetekben mind Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége mind pedig Csehsziovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége foglalkozott az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az Ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről száló törvénytervezetekkel kapcsolatos nyilvános vita lebonyolításával és eredményeivel. Az SZLKP KB Elnökségének december másodikéi ülésén többek között nagyra értékelték, hogy zömében konstruktív jellege volt annak a 3770, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételnek, amelyek a párt- és a gazdasági szervektől és szervezetekről, valamint magánszemélyektől érkeztek az SZLKP Központi Bizottságához. A vita — nyíltságának és ösztönző Jellegének köszönhetően — fontos lépést jelentett a szocialista demokrácia elmélyítésében. Bebizonyította, hogy egyöntetű az egyetértés a javasolt törvénnyel. X CSKP KB Elnöksége december negyediket ülésén többek között foglalkozott az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezetével kapcsolatos nyilvános vita lezajlásával és eredményeivel. Az ülésen megállapítást nyert, hogy az előterjesztett tervezetek rendkívüli érdeklődésre és nagyon pozitív visszhangra találtak a dolgozók legszélesebb rétegeinél, a pártban, a Nemzeti Front szervezeteiben, a mnnkahelyi közösségekben és a szakmai körökben. A vita — amelynek során az állami vállalatról szóló törvény tervezetével kapcsolatban több mint 89 ezer, a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetével kapcsolatban csaknem 14 ezer, a többi szövetkezetről szóló törvény tervezetével kapcsolatban pedig több mint 8 ezer ötletet és javaslatot terjesztettek elő — jelentős mértékben hozzájárult társadalmunk élete demokratikus vonásainak fejlesztéséhez és a vitára bocsátott tervezetek Javításához. Például az állami vállalatról szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételek főleg a párt vezető szerepének kifejezésére, az önigazgatási szervek helyzetének rögzítésére, az önfinanszírozás és a termelés műszaki bázisának megszervezésére vonatkozó elvek érvényesítésének feltételeire vonatkoztak. A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetével kapcsolatban Javasolták az efsz-ek tevékenységének tárgyával, a munkajogi kapcsolatokkal stb. összefüggő rendelkezések módosítását. A törvények módosított tervezetét a nyilvános vita értékelésével együtt a CSKP KB ülésén bírálják el. Ezután a tervezeteket a szövetségi kormány megvitatás céliából a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. (blm) (ČSTK-f elvétel) Az erdészeti szakközépiskolák is várják a jelentkezőket A történelem első leszerelési megállapodása (3.) v Vállalják a holnapot (5.) A kerek évforduló jegyében (6.) A Kelet-szlovákiai-síkság jelene és jövője (12.) Keserű a méz (14.) A társadalmi szempontok és az egyéni érdekek a pályaválasztásban Irta: DR. FIBI SÁNDOR, AZ SZSZK OKTATÁSI MINISZTÉRIUMA NEMZETISÉGI ISKOLÁK OSZTÄLYÄNAK VEZETŐJE Még néhány hét és egy újabb generáció dönt további sorsáról. Az alapiskola nyolcadik osztályos tanulói és a középiskolák érettségi előtt álló ta-^ nulói a Jelentkezési (veken aláírásukkal is Igazolják, hogy a döntés előtt kellő mértékben figyelembe vették, bogy társadalmunk egyes ágazatainak tervszerű fejlesztése hány szakembert igényel, sőt azt is, hogy alaposan ismerték a továbbtanulási lehetőségeket. A jelentkezési íveket természetesen a szülők is aláírják, így bizonyítják, hogy a közösen előkészített döntésben tükröződik a társadalmi igény és az egyéni adottságok, elképzelések, vágyak, igények összhangja... E sorok öjraolvasása közben szinte érzékelem az olvasók szája szegletében meghúzódó mosolyt, hiszen — sajnos — napjainkban a tanulók pályaválasztásában még korántsem jellemző az ilyen Ideális állapot. Tapasztalataink viszonylag egyértelműen igazolják, hogy még mindig aránylag sok az elhamarkodott, nem kellően megalapozott döntős, amelynek nemkívánatos következményei lehetnek az egyén további életében. Mindmáig ugyanis sok iskolában elkövetik azt az alapvető hibát, hogy a szülőket csak a pályaválasztásra nevelés végső szakaszában — a döntés Időszakában — vonják be a közös munkába. A kívánt állapot azonban az lenne, hogy legalább az ötödik osztálytól kezdődően az iskola rendszeresen együttműködjön a családdal, tájékoztassa a szülőket a továbbtanulási lehetőségekről, közösen formálják a tanuló érdeklődési kőrét, tervszerű és jól átgondolt munkával, valamint a munka eredményességét biztosító módszerekkel olyan pálya felé irányítsák a figyelmét, amely megfelel egyéni képességeinek, adottságainak, de összhangban van a továbbtanulási lehetőségekkel és a társadalom elvárásaival is. Nem lennénk azonban Igazságosak, ha a pályaválasztásra való nevelésben mutatkozó hiányosságokért kizárólag az iskolát tennénk felelőssé. A szülő saját gyermeke jövőjének biztosítása érdekében akkor jár el helyesen, ha saját maga is szorgalmazza az . iskolával való kapcsolatok kiépítését. A pedagógus jogosan várja el tőle, hogy rendszeresen részt vegyen az iskola által szervezett szülői értekezleteken, ám azokon túl is rendszeresen érdeklődjön gyermeke előmenetele, érdeklődési köre Iránt. Rendkívül fontosnak tartom az olyan kétoldalú kapcsolat folytonosságát, melyben a kezdeményező szerep általában a pedagógusé, de a szülő sincs passzív szerepre kárhoztatva. Bizonyított tény ugyanis, hogy az Iskola, a pedagógus nem tud vagy csak nagy ritkán képes eredményes munkát végezni a szülő aktív segítsége nélkül. Ezek a követelmények egyértelműen vonatkoznak hazánk valamenynyl iskolájára, ám eredményei fokozottabb mértékben éreztetik hatásukat a nemzetiségi iskolákban. Ezeknek az Iskoláknak ugyanis az általánosan érvényes feladatok mellett-sajátos feladatokat is kell teljesíteniük: az iskola tanulóit olyan szinten kell felkészíteniük, hogy nagyobb nehézségek nélkül képesek legyenek tanulmányaikat folytatni hazánk bármely iskolájában, tehát nemcsak a magyar tanítást nyelvű középiskolákban. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanulók nyelvi felkészültségében ne legyenek hiányosságok,, tehát a tanulók a szlovák nyelvet olyan szinten Ismerjék, amilyent az adott tantárgy tantervében rögzített követelmények előírnak. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy az alap- és középiskolák többsége maradék nélkül eleget tud tenni ennek a követelménynek, ám tény az Is, hogy napjainkban az egyes iskolák között ezen a térén is lényeges különbségek mutatkoznak Azért tartom fontosnak külön is megemlíteni ezt a tényt, mert a társadadalom Igényei nem minden középiskolai tanulmányi szakban Igényelnek azonos mennyiségű szakembert, és így szervezési okokból lehetetlen olyan szakmákban is nyitni magyar tanítási nyelvű osztályt, amelyben évente az egész országban csak egy-két osztály nyílik. A magyar nemzetiség szempontjából, illetve a nemzetiségileg vegyes járások távlati fejlesztése szempontjából azonban elengedhetetlen, hogy ilyen szakmákban Is tanuljanak magyar nemzetiségű fiatalok. Á központi intézkedések értelmében azok a tanulók, akik a magyar tanítási nyelvű középiskolában akarnak tanulni, matematikából magyar nyelven, szlovákból pedig a magyar tanítási nyelvű alapiskolában előírt tananyagból tesznek felvételi vizsgát, így biztosított számokra a bejutáshoz elengedhetetlenül szükséges esélyegyenlőség. Természetes azonban, hogy a magyar tanítási nyelvű alapiskolában végzett tanulók többsége a jövőben Is magyar tanítási nyelvű középiskolában folytatja tanulmányait. Ez t gyakorlat teljes mértékben összhangban van Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzetiségi politikájával, mely a hazánkban élő nemzetiségek számára biztosítja az anyanyelv használatának alkotmányos jogát, és ezen belül az anyanyelven való művelődés jogát. Rajtunk, magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokon múlik, mennyire tndnnk élni a számunkra biztosított jogokkal, és milyen mértékben Igényeljük gyermekeink számára az anyanyclven való tanulás lehetőségét a nemzetiségi óvodákban, alap- és középiskolákban. A gyakorlat ugyanis bizonyltja, hogy azokban a falvakban és városokban, ahol a (Folytatás a 2. oldalon) \
