Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-12 / 49. szám
1987. 'december 11. ■SZABAD FÖLDMŰVES" .13 Merre tart a gyümölcstermesztés A Pröhonicei Kertészeti Kutatóintézet 60 éve alakult. Ez Jelentette hazánkban a kertészeti kutatás kezdetét. A jubileum késztette a SEMPRA termelési-gazdasági egységét egy nemzetközi szimpózium megrendezésére, amelyen mintegy 600 hazai és külföldi szakember vett részt. Az ünnepi megnyitó után a szaktanácskozás résztvevői szekcióban — dísznövénytermesztés, zöldségkertészet és gyümölcstermesztés — folytatták munkájukat. Ä gyümölcstermesztés! szekcióban a külföldi résztvevők közül jugoszláv, bolgár, lengyel, magyar, NDK-bell és moldvai szakemberek vettek részt. Ennek a szekciónak a munkája során elhangzott előadásokból ragadtunk ki néhányat. E rangos szakmai tanácskozáson Pieniazek professzor Varsóból a világ gyümölcstermesztési tudományos kutatásának helyzetét vázolta. Elmondotta, hogy ma a kutatók olyan újszerű módszereket alkalmaznak, amelyek segítségével jelentős mértékben meggyorsítható a fejlődés, s amelyek ma még fel nem becsült lehetőségekkel kecsegtetnek. Ezek a kutatások azonban olyan költségesek, hogy csakis fejlett országokban, megfelelően dotált Intézetekben végezhetők. Ilyen módszer például az asszimlláták mesterséges vándoroltatása a növény különböző részeiből a gyümölcsbe. Az asszlmlláták megfigyelésére szolgáló berendezés azonban kétmillió dollárba kerül. A fajtanemesttésnek ez ideig a keresztezés volt a fő eszköze. Lehetőségeit azonban ma már teljes mértékben kiaknáztuk. A jövő a génsebészeté, ennek segítségével hozhatjuk majd létre az új fajták második nemzedékét. Nagy lehetőségek rejlenek továbbá a baktériumok alkalmazásában. A Pseudomonas baktériumok között például olyan törzsek is találhatók, amelyek tömeges elszaporodásuk esetén befolyásolják a falevelek és virágok fagytűrő képességét. Segítségükkel elméletileg kivédhetek a virágzás idején előforduló akár mínusz 10 C-fokos fagyok. Oj lehetőségekkel kecsegtet a gyümölcs tárolása előtti besugárzás. Ez ugyanis elpusztítja a kórokozókat, s lelassítja az érési folyamatokat. Zagaja professzor, a Sklernowicel Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Igazgatója Lengyelország gyümölcsészetl tudományos kutatásának a helyzetéről számolt be. Elmondotta, hogy legfontosabb gyümölcsük az alma. amelyből évente 1 millió 800 ezer tonnát termelnek. A belső piac ellátása mellett exportra Is jut. Az országban kedvezőek a körtetermesztés feltételei Is. Körtéből évente 100 ezer tonnát termelnek. A tudományos-kutatás a kővetkező alapvető kérdések megoldására Irányul: a fajta és az alany legmegfelelőbb kombinációjának a kiválasztására, a körte és az alma légkondicionált tárolási módszereinek a fejlesztésére, a gyümölcsfák lombtrágyázásának a bevezetésére, a fény gyümölcsnövekedésre gyakorolt hatásának vizsgálatára, a gyümölcs megfelelő osztályozási módszereinek kidolgozására, a különböző telepítési modellek összeállítására, valamint a növényvédelmi módszerek tökéletesítésére. Az NDK-bóI Gottfried Slolle professzor tartott előadást, amelyben a Golden Delicious — az NDK-ban legelterjedtebb almafajta — termesztési, szüretelési és tárolási technológiádról tájékoztatta a résztvevőket. Felhívta a' figyelmet egyebek között arra, hogy beltartalmi érték és az aromatikus anyagok szempontjából a 70—85 milliméteres átmérőjű, azaz az október elején szüretelt almák a legjobbak. Az ugyancsak NDK-ből érkezett Dr. Klaus Wiedig a sűrű telepítésű almaültetvényekkel folytatott kísérleti eredményekről számolt be. Ez Ideig 80 hektáron telepítették a 2,5 méter sortávolságű és 1,5—2 méter tőtávolságú M 9-es alanyra oltott almafákat. A gyümölcsös művelését egy speciális hidas traktorral végzik. Véleményük szerint ezzel a traktorral — évi viszonylatban — 160—200 hektárnyi területen Is elvégezhetők a gyümölcsösök gépesített munkái, mivel a traktor több sor művelését teszi lehetővé. Dr. Gergely István ,a Budapesti Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató és Fejlesztő Vállalat Igazgatója a magyarországi gyümölcstermesztés és gyümölcsészeti tudományos kutatás kérdésével foglalkozott. Magyarország évi almatermelése eléri az 1 millió 200 ezer tonnát. Az almatermelés! szint megtartása érdekében a termelőszövetkezetek a tagságot Is bevonják a termesztésbe. Gyakorlatilag ez úgy történik, hogy a gazdaságok a szövetkezeti tagoknak bérbe adnak bizonyos területet, továbbá biztosítják a biológiai anyagot, s elvégzik az összes gépi munkát. A szövetkezeti dolgozók pedig családjukkal együttt gondoskodnak az összes kézimunka elvégzéséről a gyümölcsös egész élettartama folyamán. A termelőszövetkezet és a bérlők a gyümölcsösből származó hasznon osztoznak. Megtudtuk, hogy Magyarországon fontos árucikk a gyümölcslé, amelyet szinte minden gyümölcsféléből készítenek. Az egy főre jutó gyümölcslétermelés eléri az 50 litert. A gyümölcslére szánt alma termése gépek segítségével Is szüretelhető. Mivel az utóbbi években Európa-szerte jelentősen csökkent a diótermelés — s a diót többnyire Kaliforniából importálják —, Magyarországon a diótermelés fellendítése mellett döntőitek. Egyidejűleg a gépesítés kérdését is Igyekeznek megoldani. Tervbe vették egy diórázó gép kifejlesztését és gyártását. Több előadás a gyümölcsfák bioregulátoros kezelésének a lehetőségével foglalkozott. Dr. Bubán Tamás Magyarország a Gloster elnevezésű növekedésszabályozóval folytatott kísérletek eredményeit Ismertette. Elmondotta. hogy pozitív eredménnyel járt a biológiai szerekkel történő kezelés olyan almafajták esetében, ahol már kezdetben gyors a koronaképzés, ugyanakkor kevés a másod- és harmadrendű hajtások száma, a terniőrügyek képzése vontatott és a rügyek közötti távolság aránylag nagy. Az említett növekedésszabályozó szert 0,05—0.2 százalékos töménységben 2—4 permetezéssel Juttatják ki. A kontrolihoz viszonyítva lényegesen javult a termőrészek aránya, több volt a virág, a termés pedig 83 százalékkal nőtt. Kedvező hatást értek el a citokinin alapanyagú Surkaktant készítménnyel Is, amellyel évente kétszer permeteznek. A készítmény a körtefáknál Is alkalmazható. Dr. Alina Basak Lengyelországból az Alar, Etilre! és a Pomonlt kombinációinak az alkalmazásáról számolt be. Ezeket többnyire a gyümölcs minőségének és javítására használják. Felhívta a figyelmet, hogy az említett szereknek növekedásgátló hatása van. A oldalágak fejlesztésére kísérleteket végeznek a Promalin szerrel. Több előadás hangzott el hazai szakembereink részéről Is. M. Kricnar mérnök, a tudományok kandidátusa, a Holovousl Gyümölcstermesztési Kutatóintézet munkatársa felszólalásában Csehszlovákia gyümölcstermesztésének helyzetéről és a belterjesftés lehetőségeiről beszélt. Előadásából hadd idézzek fel legalább néhány érdekes adatot. Hazánkban az egy főre jutó évi gyümölcsfogyasztás 57 kiló, s ez mindösszes 32 százalékkal több, mint 1937-ben volt. Világviszonylatban a gyümölcsfogyasztás átlaga 62 kiló. Emellett a hazai gyümölcsfogyasztásnak 38,6 százalékát a behozatal, 24,8 százalékát pedig az egyéni kistermelés teszi ki. A fejlesztési tervek értelmében 1990-íg 60, 1995-ig 66, 2000-ig pedig 70 kilóra kell növelni hazánkban az egy főre jutó gyümölcsfogyasztást. Országos viszonylatban 75 ezer hektáron 79 millió gyümölcsfát tartunk nyilván. Errről a területről évente 600 ezer tonna gyümölcsöt szüretelünk. Jelenleg hazánkban az alma-,a meggy-, a kajszi- és az őszibarack-termelés a legjövedelmezőbb. Érdekes előadást tartott Pleniezek professzor Kína gyümölcstermesztéséről. A kultúrforradalom idején csak a gabonatermelést szorgalmazták, a gyümölcsfogyasztás luxusnak számított. Beszüntették a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos tudományos kutatást és a nemesítő munkát. A kutatókat kétkezi munkára osztották be, a gyümölcsösök java részét pedig felszámoltatták. Ez a helyzet 15 évig tartott. A kultúrforradalom felszámolása után ismét helyre állt a rend, csakhogy mindent elölről kellett kezdeni. Visszaállították a kutatást, a íajtanemesítést, és külföldről behozták Az utóbb! évek nagy dilemmája, hogy a meglévő sertésállnmányt milyen eszközzel, módszerekkel lehetne jövedelmezőbbé tenni. A nagyüzemi állattartás gyönge pontja a megfelelő keveréktakarmányok biztosítása és azok ésszerű beosztása mellett az anyaállomány biológiai kénességének a kihasználása. A szaporodásbiológia) és takarmányozási ismeretek jobbára felületesek. sokszor rossz példák követését lehet fölfedezni, máskor a gyakorlatlanság, az flf technológiák elméleti és gyakorlati ismeretének hiánya az eredménytelenség oka. A gondozók hiányával küszködő állattenyésztés új utakat keresve próbálja a lakosság hússziikségletét biztosítani. Azzal nem törődik a kedves vásárló, hogy miőrt hiányzik a jobb minőségű sertésbős. miért nincs vastagabb szalonna stb., csupán érzi a hiányt és elégedetlen. Hosszú a hús útja a fogyasztó asztaláig, s ennek biztosítása az állattenyésztés elsődleges feladataihoz tartozik. E feladatokat biztosítani kell, méghozzá a meglévő törzsállomány növelése nélkül, A sertéstenyésztés jövedelmezősége a reprodukció megfelelő biztosításában is reltlk. A vágóérett sertés fkb. 100—200 kgj életének 40 százalékát az anyaállat méhén belül tölti s itt készül föl feladata (hústermelés] teltesítéséhez — jól vagy rosszul. Kulcsfontosságú lépések az eredményesség biztosításához: a megfelelő anyaállat kiválasztása, a fedeztetés időbeni biztosítása, az anyaállat ellátása a vemhesség Ideje alatt, az ellés biztosítása. majd az új vemhesités előkészítése. Nem utolsósorban a malacok ellátása és a lehető legnagyobb számban való fölnevelése a fű feladat. Könyvnyl terjedelem sem lenne elegendő a malacnevelés gondjait megoldó észrevételek összegyűjtésére. ezért csnpán a legfontosabbakra térünk ki. A süldők legalább 260 napos korukban és 110 kg élősűly elérésekor vemhesithetők. A koca (süldő) vem-Néhány szó a malacnevelésről hességi ideje 15 nap. Kivétel nélkül szükségszerű a vemhesités utáni 25—28. napig egyéni ellátásban részesíteni mind a süldőket, mind a kocákat- Fontos ez a vemhesség korai megállapítása, esetleg az újravemhesítés szükségesssége miatt, másrészt Így kellő nyugaimat biztosíthatunk a kívánt VRmhesség elé.réséhez. Az egymást zavaró, ugráló görgő kocák, süldők csoportos tartása a korábban vemhesitett állatokkal csökkenti a fedeztetés eredményességét. A vemhes állatokat megfelelő keveréktakarmányokkal kell etetni, de ne feledkezzünk meg a kiegészítő takarmányozásról sem. Ne hiányozzon az étrendből a takarmányrépa, a burgonya, a lucernaliszt, a zöldhere, vagy egyéb alkalmi, időszakos takarmánykiegészitő (hőkezelt tojás a keltetőkből, tej stb.). Vitaminok, vastartalmú készítmények adagolása szintén elengedhetetlen a nagyüzemi termelésben. Megfelelő takarmányozással biztosítsuk, hogy a süldők 60—80 kg. a kocák 50—60 kg súlygyarapodást érjenek el (ne többet) a vemhesség ideje alatt. Ebben az időszakban adagoljuk a tüdő- és bélférgek elleni szereket (Helmirazin, Fenbion, Mabenvet stb.). Az ellés előtt állő anyaállatokat megfelelő tisztítás (mosás) és fertőtlenítés után helyezzük át a szintén fertőtlenített elletőbe, egyedi fialó ketrecekbe. Tipikus viselkedése előre jelzi, hogy fialni készül a koca, süldő. Kellő figyelmet fordítsunk a megfelelő takarmányellátásra, mert az ellés körüli nehézségek kihatnak a malacnevelés eredményességére. Az eliési időpont közeledtével fokozatosan csökkentsük a tápok adagolását, az ellés napján nem etetünk, csupán itatunk, majd fokozatosan visszatérünk a teljes takarmányadag etetéséhez. A várható ellés napján tisztítsuk ki a ketrecet, rövid ideig masszírozzuk a készülődő állat emlőit, és fertőtlenítsük a péra környékéül József illusztrációs felvétele) két. Az ellő anya állandó figyelmet kíván. A világra jövő malacokat szak* szerűen ellátni szükségszerű. A köldök csonkítása, fertőtlenítése, a malacok meleg helyen való szárítása elengedhetetlen teendő. A malacok életük első őrálban képtelenek testhőmérsékletük szabályozására, könynyen meghűlnek. Ez mozgáscsökkenéssel, hasmenéssel, elhullással járhat. Az utolsó malac megszületése után' eltávolítjuk a magzathurkokat, kitakarítjuk a ketrecet, újra fertőtlenítjük, az anyát is. majd a kellően megszáradt malacokat — felügyelet mellett — megszoptatjuk, és újra elzárjuk. Óránként megismételve ezt, mfg kellően föl nem erősödnek a malacok az önálló szopáshoz. A nagyüzemi tartás, termelési rendszerek figyelmen kívül hagyása nagyon sok gondot okoz éppen az ellést követő időszakban. Ilyenkor a legnagyobb az elhullás a malacok közt, az anyák sokszor súlyos méh- és tőgygyulladással (MMA-szindrúma), bélsárpangással kénytelenek .megküzdeni. Ezért szükségszerű az anyák testhőmérséklet-változásának követése (ellést követően 5 napig), a méhmozgást, a tejelést elősegítő készítmények szakszerű adagolása (Oxytocin, Pepotocin, Ergometrin stb.). Az életképtelen, hibás, 8GQ g élősúlynál könnyebb malacokat el kell távolítani. Ezek csupán a fertőzések „tárolói“, a termelés láncolatát megszakító, kevésbé fejlődő egyedei lesznek, s mindig gondot okoznak. A csoportos tartás kerékkötői. Nem a silány malacok eltávolítása az oka, hogy kevés a fölnevelt malac! Az eredményes tenyésztés elengedhetetlen, szükségszerű velejárója a szelekció. A szelektálás lehet pozitív vagy negatív, attól függően, hogy az életképes, jó formát mutató egvedeket válogatjuk ki továbbtartásra, vagy a silányabb, növekedésben el(IUusztrációs felvétel) a szükséges biológiai anyagot a gyümölcsösök felújítására. Ma Kínában a gyümölcsösök kétmillió hektárnyi területet foglalnak el, s évi átlagban 12 millió 250 ezer tonna gyümölcsöt termelnek, túlnyomóan almát. Az ország gyümölcsből önellátó lett, s ma az exportlehetőségek bővítésére törekednek. A kedvező éghajlat a trópusi és szubtrópusi gyümölcsfélék termesztését is lehetővé teszi. Figyelemre méltó például a narancstermelésük, ahol hektáronként 80 tonna termést érnek el. Kínában a gyümölcsösöket a kevésbé értékes — erdőirtás után felszabadult, lejtős — területekre telepítik. A tudományos kutatás terén a korszerű telepítési módszerekkel, agrotechnikával, növényvédelemmel, de a biológiai növényvédelem lehetőségeivel is foglalkoznak. , A színvonalas szakmai tanácskozás Jó összehasonlítható alapot nyújtott arra, hogy felmérjük, hol tart Csehszlovákia gyümölcs-. Illetve zöldségtermesztése. Egyben kedvező alkalom volt a tapasztalatcserére, a szakemberek közötti kapcsolatok megteremtésére, valamint a szakmai ismeretek gyarapítására. Belucz János agrármérnök. a mezőgazdasági tudományok kandidátusa maradnző, kevésbé fejlődő malacokat távolltjuk el. A cél mindenképpen egy: jól fejlődő, egészséges állomány biztosítása. E minőségi válogatásnak, elbírálásnak rendszeresen, kellő gyakorisággal kell megtörténnie. Sokszor nehezen földeríthető, hogy rejtett okok miatt a fejlődésben visszamaradó állatok újra csoportosítva, vagy kisebb létszámú csoportok kialakításával, vitaminok, erősítők adagolásával följavíthatók. A rendszeres, lelkiismeretesen végzett szelekció időben fölfedheti a technológiai hibákat, megelőzve az állomány termelési mutatóinak romlását. Rendszeresen végezzünk válogatást az anyaállományban Is. A rosszul nevelő, vad, esetleg kiöregedett, leromlott egészségi állapotot mutató anyákat értékesítsük húsra. A fiatalabb malacok, hízók, ha fejlődésképtelenek a nagyüzemi tartásban, nem biztos, hogy háztáji gondoskodás mellett szintén rosszul fejlődnek. Erre a gondoskodásra azonban nincs lehetőség a tömeges tartástechnológiáknál, azért jobb, ha időben értékesítjük őket. Az életképes, jól fejlődő malacok 21—28—35—42 nappal az ellés után, megfelelő takarmányozás mellett elválaszthatók, ügyelve arra, hogy ebben az időszakban kellő mennyisége tápot vegyenek föl a malacok. Az átállás szintén veszélyes lehet, ha nem fordítunk kellő figyelmet a higiéniára. a takarmányozási technológiára, a takarmány kifogástalan minőségére. Mindezeket nem kívánjuk újra !*■* mételnl. hiszen logikusak és természetesnek hatnak. Mégis a gyakorlatban sok-sok apró hanyagság, mulasztás, Pató Pál-módszer az, ami csökkenti az elérhető eredményeket. К malacnevelés titka valóban az anvaóllatok hozzáértő, odaadó ellátásában rejlik, ha ezt titoknak nevezhetjük. Sajnos a százalékok, a kimutatások mellett erre jut a legkevesbb idő. nap-nap után kicsúsztatva ezzel a kezünkben levő biztos nyereséget. MVDr. SZTRUHAR GYŰZfl i
