Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-12 / 49. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december ll Nagyon elfáradna az, aki egyszerre szeretné bejárni a Sládkoviőovól Csehszlovák—Szovjet Barátság Magtermeszté Állami Gazdaság Feketenyéken fClerna Voda) levő 26 hektáros faiskoláját, és minden parcella állományával meg akarna Ismerkedni. — Hazánkban évente több százezer gyOmölcsfaoltvány kerül forgalomba, ebbél átlagosan 280 ezret ml adunk el — tájékoztatott NógH Károly a faiskola fékertésze. Szerződésünk van a Semexszel, az Agrofrigorral, valamint a Kárval (Kravany nad Dunajom) Állami Gazdasággal és a Stupaval Gyümölcstermesztő Állami Gazdasággal. Faiskolánk évi szaporttéanyag-mennnylségének tfz százalékát a kertészkedők körében forgalmazuk. Munkánkat szakmailag a Bojnice! Gyümölcs- és Diszfanemesítő Intézet irányítja. ■ Milyen a kínálatuk? — Az alma, őszibarack, sárgabarack, körte, szilva, ribiszke, egres, cseresznye és a meggy szaporítóanyagának a nevelésével foglalkozunk. Több hektáros vírusmentes gyümölcsös törzsültetvénnyel rendelkezünk, amely nyolcvan százalékra fedezi szükségleteinket. Ä többi alanyt Fojnicéről szerezzük be. ■ Dolgozóik munkáját milyen kritériumok alapján értékelik? — A mennyiségen kívül nálunk döntő tényező a minőség. Facsemetéink 80 százaléka első osztályü besorolást nyer. A szemzés — szakértelmet és gyakorlatot igénylő munka — eredése faiskolánkban 72 százalék, míg a szlovákiai átlag 40 százalék. E fárasztó és nagy odafigyelést kívánó munkafolyomatokban a- iegjobbb eredményt Ljifeovlcs Eszter, Deák Júllanna és Varjfi Rozália éri el. Az előbbi kettőnél 09, az utóbbinál pedig 97 a szemzés eredési százaléka. Ä nemesítésre és a terven felüli kitermelésre vonatkozóan prémiumrendszert dolgoztunk ki. Minden dolgozónk érdeke tehát a minőséit munka. ■ Hány dolgozó végzi a szaporítóanyag gondozását? — Állandó dolgozóink száma harminckettő A dolgozók többsége nő A Deák Julianna által Irányított 29 tagé kollektíva elnyerte a szoclallstabriijŕd mozealom aranvfokozatát Ш Pár gondolat ereiéig ecsetelte az „aranykezű“ asszonyok munkáiét. — Ezt a munkát lehet pontosan, lekiismeretesen és gépiesen is végezni. A fának is lelke van, a fát szeretni kell, a szemzés csak akkor ered meg. ha „simogatták“, ha értenek a gondozásához Ok specialistát a „csemetcevárťásnak“ Az aranyérmes brigád tagtai megtanulták ezť és van hozzá szívük és lelkűk Is. — Ml, brigádtagok ugyanolyanok vagyunk, mint a többiek. Szeretünk dolgozni, megtanultuk', 'meg kell fogni a munka végét, ba azt akarluk, hogy lövedelem is legyen. Márpedig kell a pénz, annak ezer helye van. Az aranyérmes brigád (Tóth József felvétele) nem azért, hogy zsugorgassuk, hanem azért, hogy másképpen éljünk — mondja Lukovics Eszter az aranyérmes szocialista brigád egyik tagja. NógH Károly kiegészítésként hozzáfűzi: — Egyek vagyunk mind a huszonkilencen. Együtt megyünk dolgozni, még az Időt sem nézzük, amíg tart a munka addig dolgozunk. Hogy miért? Azért mert Igényeink vannak. Természetesen a munka szépsége is hajt bennünket, mert a szép nagy táblán gyönyörűség körülnézni. Én ügy megyek benne végig, mint a magaméban Ezért nincs nálunk baj sem a munkafegyelemmel, sem az emberi érzéssel, a baráti kapcsolatokkal. Egy mindenkiért, mindenki egyért — nálunk ez járja. Az életben, a munkában különben sem úgy vetődik fel, hogy „te brigádtag vagy, te ezt így csináld, te meg brigádonkívüli, neked ez a dolgod“ Együtt dolgozunk, és a munka, az élet menetében válik el, hogy ki milyen ember. Ahhoz, hogy a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terveiknek eleget tehessenek, elsősorban telepítésre alkalmas növényanyag kell. A telepítési alapanyag előállítása a faiskolák dolga, s ahogyan növekszenek a telepítési igények, ügy válik egyre fontosabbá ez a munka. A faiskolák szaporítóanyagai iránti — különösen az őszi, majd a tavaszi telepítési idényben mutatkozó, és évről évre nagyobb arányú — keresletet csak úgy tudják kielégíteni, ha nemcsak a termelési terület bővítésében, hanem a termelési hatékonyság fokozásában is előbbre lépnek. Nőgli Károly a Slovosivo termelési-gazdasági egység vezérigazgatósága által adományozott „Példás dolgozó“ kitüntetés viselője, a Deák Julianna által vezetett aranyérmes szocialista brigád tagjainak neve pedig a közelmúltban lett beírva a Szakszervezetek Központi Tanácsának Emlékkönyvébe. CSIBA LÁSZLÓ lasznoszty. Jelentése: nyíltság, ■ у őszinteség, kritika, önkritika. A ^ peresztrojka — ezt az orosz szót is megtanulta a világ —, vagyis a gazdaság és a társadalom átalakítása, nem valósulhat meg a nyilvánosság kizárásával, nem érheti el áhított céljait, ha a közvélemény nem válik aktív, cselekvő részesévé. A gyorsítási program felől érdeklődtünk. Szojván. Nagyon sokan azon a véleményen vannak, hogy a jő gondolatok, elképzelések annyit érnek, amennyit az „első vonalban", a központtól sokszor távoli üzemekben, gazdaságokban megvalósítanak. Amelyekhez ráadásul sok áttételen jutnak el a gazdaság intenzív pályára állítását célzó központi tervek. beszélgetések Anton Pavlovlcs Fedikovics, a szoojai kerületi pártbizottság első titkára — a 30 község 52 ezer lakosát magába jogleló kerület, 13 vállalat, 9 kolhoz tapasztalatait összegezve — a kezdeményezések jobb felkarolásában, az embert tényező magasabbra értékelésében látja a legfőbb mozqósítóeről. A konkrét példának a Szovjal Erdő- és Fagazdasáat Kombinátot, valamint a Sevcsenko Kolhozt ajánlja: mindkettőben sok a terv, elképzelés, változás. A környék egyik legjelentősebb üzeme, az erdő- és fagazdasági kombinát 5 ezer 400 dolgozónak ad munkát, s a kitermeléstől a kész bútorig a feldolgozás teljes skáláját magába föglalja. Járjuk a hatalmas területet, s szembetűnik a gyári rekonstrukció. — A szűk keresztmetszeteket akartuk megszüntetni — magyarázza a gyári pártbizottság titkára. — Egyúttal átgondoltabbá tesszük a technológiái sort is, ne közlekedjen a gyáron belül sem fölöslegesen a nyersanyaq, félkészáru. A rekonstrukcióhoz jó lehetőségeket kaptunk: az Iparágban legkorszerűbb japán gépeket ts megvásárolhattuk — az erdőből „érkezett“ fa lényegében emberi kéz érintése nélkül alakul át bútorlappá. Évente váltjuk termékeinket, az újakat időben visszük a különböző vásárokra, bemutatókra, az idén már az Egyesült Államokba is exportáltunk. A kombinát szakemberei elsősorban a komplex ésszerűsítő brigádok alakításában látják az új módszerek érvényesítésének lehetőségeit. Mérnöki munkás, karbantartó egyaránt azon dolgozik, hogy a közös munka sikert hozzon. Mert korábban tapasztalták, hogy hiába a legjobb terv, ha a munkás nem a legkiválóbb minőséget produkálja. Vagy hiába akarná a legjobbat, ha a gépe nincs pontosan beállítva. Most mindenki a végtermék minőségében és (mivel kelendő áruról van szó, sokszor a gyárba jönnek áruért a kereskedők) a mennyiségben egyszerre érdekelt. Antonyín Ivanovtcs Vajdics, a Szojvat kerület Sevcsenko Kolhozának párttitkára a vállalkozás újszerű lehetőségeiről beszélt. A gazdaság tízezer hektárosnál nagyobb területével a jelentősebb köb hozok közé tartozik. Miért ne lehetne jő ízű uborkát, paradicsomot letenni a környék dolgozóinak asztalára akár télen is? Ez a kérdés foglalkoztatta a szakembereket, amikor elhatározták, hogy nagyüzemi módszerekkel szervezeti üvegházi gazdálkodást honosítanak meg. Minden illetékes fantáziát látott a Sevcsenko Kolhoz vállalkozásában, így aztán hamar előkerült a szükséges pénz, amely a . hathektáros üvegházhoz kellett. Számításaik szerint évente kétmillió rubel tiszta hasznot remélnek az ágazattól (amely 110 dolgozót foglalkoztat!) és arra s zámítanak, hogy két és fél év alatt megtérülhet a beruházás. A próbaüzemelés első tíz hónapjának eredményei alapján 600 ezer rubel tiszta jövedelmet értek el. Minden termelősornak „gazdája" van — a feladatok ugyanúgy konkrétak, mint az eredmény elszámolása. Ugyancsak az érdekeltség volt az egyik fő téma a Beregszászi kerületben, a dédaí Marx Károly Kolhozban is. A 33 éves fiatal mérnök, Molnár István a nemzett bizottság elnöki posztját cserélte fel a kolhozelnökt munkával. A falu neveltje, volt traktoros, brigádvezető, mígnem gépészmérnöki diplomája és tudása révén a település vezetői között kapott helyet. , Szinte mindenes a kolhoz: a város szomszédságában ugyanis az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés egyaránt fontos. Csatlakoztak az „üdítőital-programhoz“ is: alma és szőlő alapanyagú, szeszmentes frissítőket készítenek. Az utóbbi időben felértékelődött náluk a szaktudás. Egyetemet, főiskolát végzett szakemberek állnak az ágazatok élén, s a kolhoz sorra építteti az összkomfortos szolgálati lakásokat. — Nem akarunk egyszerre mindent megváltoztatni — magyarázza a fiatal kolhozéinak. — korábbi módszerekről ja gazdálkodó egységekre nemcsak lebontott, hanem a felsőbb szervek által jóváhagyott tervekről Jnehéz váltani, mert az önállóság nemcsak lehetőségeket, hanem buktatókat is rejt magában. A legszembetűnőbb eredményeket tavaly és az idén is a sertéstenyésztést illetően érték el. Korábban a leadott darabszdm és a súly képezte az értékelés alapját. Most elemezték a takarmányfelhasználást. a napi súlygyarapodást, a kettő összefüggését. A kolhozban termelt sertéshús önköltsége egy év alatt a felére csökkent — miközben lényegében ugyanazok az emberek dolgoztak a sertéstelepen. Jelentős különbség van azonban az ösztönzők alapján számolt fizetésekben: az egy esztendővel korábbi 130 rubelről az idén 270-re emelkedett a havi jövedelem. Így aztán mindenki igyekszik tudása legjavát nyújtani, iól megszervezni a műszakok közötti átadásokat-átvételeket stb. Az eredmény önmagáért beszél, A glasznoszty, az őszinteség, a nyilvánosság bevonása azonban új szín a palettán, egyúttal garancia arra, hogy a peresztrojka elölib-utőbb igazolja a hozzáfűzött — és nem csekély — elvárásokat. (Folytatjuk)’ ILLÉS BERTALAN Példásan gondoskodik dolgozóiról A Hegyétel fKútniky) Egységes Földműves-szövetkezetben nagy gondot fordítanak a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésére. Hogy milyen módon és milyen mértékben történik ez a gondoskodás, arról Kulcsár Tihamért, a szövetkezet közgazdászát kérdeztem. — Szövetkezetünk igyekszik megteremteni a lehető legjobb munkafeltételeket, hogy dolgozóink minél eredményesebb munkát végezhessenek — kezdte beszámolóját a közgazdász. — Természetesen a szabadidő hasznos és ésszerű kihasználását is szem előtt tartjuk. Tavaly a tervezett 440 ezer koronával szemben 530 ezer koronát fordítottunk erre a célra. Az idén is túllépjük a tervezett 440 ezer koronás keretet, hiszen már szeptemberig 450 ezer koronát használtunk fel. Ebből az úgynevezett szociális alapból fedezzük a munkaruha-vásárlást, a munkahelyi környezet javítását, a kirándulásokat, a tanfolyamokat és a különböző rendezvények költségeit. Dolgozóink minden évben ezer korona értékű vásárlási, utalványon munkaruhához juthatna« Ezenkívül a szükséges védőkellékeket Is megkapják. Évente legalább kétszer munkavédelmi előadást tar tunk. Ezeket az előadásokat a közgyűléseken és az Idénymunkák elején megismételjük. Az építkezési szaka szón dolgozók munkanaplót vezetnek, amely tartalmazza a műszak munka menetét, az esetleges meghibásoöáso kát és a hibák elhárítását. A napló vezetést nagyon komolyan vesszük, hiszen ez a biztonságosabb munka egyik alapfeltétele. A veszélyeztetett munkahelyen dolgozók, például a traktoristák és a fejőnők bizonyos Időközökben kötelező orvosi ellenőrzésen vesznek részt. Megemlíteném még, hogy a gyógyfürdői lehetőségeket is kihasználják dolgozóink, s ezt a szövetkezet nagymértékben támogatja is. — Mit tesznek a munkahelyi környezet rendbentartásáért? — Tavaly a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság versenyt hirdetett „A szebb munkahelyi környezetért“ címmel, melybe szövetkezetünk is aktívan bekapcsolódott. Oj, tágasabb Irodaházat építettünk, bővítettük a raktárhelyiségeket és a műhelyeket, fertőtlenítettük és újrafeetettük a szociális helyiségeket, az Istállókat, füvesítettünk, bokrokat, fákat ültettünk. A sok munkát siker koronázta: harmadik helyezést értünk el. Az idén a Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járási Nemzeti Bizottság hirdetett versenyt. „A szebb környezetért“ jelszóval, melyben nemcsak a szövetkezet, hanem az egész falu részt vett. Hegyéte Lúescsal (Lúč na Ostrove) versenyzett, s ml ismét elismerésben és dicséretben részesültünk. Jelenleg a régi irodaépületet alakítjuk át szociális helyiségekké. Ezenkívül folyamatban van még a szövetkezet három farmja szociális épületeinek helyreállítása és egy ú] étkezde építése. — Milyen továbbtanulási lehetőségeket nyújt a szövetkezet a dolgozóknak és milyen az érdeklődés a továbbtanulás iránt? — Főleg a különböző tanfolyamok — hegesztői, darukezelői stb. — iránt nagy az érdeklődés. Utoljára harmincán jelentkeztek Ilyen tanfolyamra, amely megfelelő képesítést nyújt, s melynek elvégzése után az érdeklődők Jogosítványt szereznek, munkakörük kibővül. Bár minden közgyűlésen felhívjuk dolgozóink figyelmét a továbbtanulás lehetőségeire, a közép- és főiskolai tanulmányok iránt mégsincs érdeklődés. Talán a tanulás Időigényessége az oka ennek? — Említette, hogy a szabadidő hasznos és ésszerű kihasználására is gondolnak. — Minden évben szervezünk — az utazási irodákkal karöltve — bel- és külföldi kirándulásokat. Szervezünk pionírtáborokat is. Évente huszonöt gyerek tölthet a nyári szünidő kát hetét valamelyik hazai, huszonötén pedig magyarországi pionírtáborban. A legjobb dolgozóink jutalomkiránduláson vehetnek részt. Az idén például Benkóczky Ottó, a pódafai (Povoda) farm állatgondozója becsületes és kiváló munkájáért 14 napot tölthetett Kubában. A teljesség kedvéért megemlíteném, hogy a plnnfrfáborok társszervezőiként 70 ezer koronát, a többi kirándulásra pedig 77 ezer koronát fordítunk. — Ogy tudom, hogy földműves-szövetkezetük sportolási lehetőségeket Is biztosit a dolgozóknak. — Van egy teremfocicsapatunk, mely minden évben részt vesz a hon védelmi rendezvényeken. Négy éve minden augusztusban megrendezzük a szövetkezet elnökének nagydíjáért folyó honvédelmi versenyt. S ha már a versenyekről esik szó, szeretnék egy kicsit büszkélkedni Is. Dolgozóink aktívan bekapcsolódnak a járási szántó- és aratóversenyekbe. Az idei aratóversenyen két kategóriában is elsők' lettek versenyzőink: az E-516-os kombájnok kategóriájában Bugár Mihály és Süke László, az SZK-6-os kombájnok kategóriájában pedig Hegyi Nándor és Hegyi László. Ezekről az eseményekről — szántás, aratás, idénymunkák, sportesemények — filmet készítünk, s a közgyűléseken aztán levetítjük. Mindig nagyon jól szórakozunk. A közgyűlések mindig kultúrműsorral egybekötöttek. Általában a Matesz művészei vendégeskednek nálunk, de felléptek már kultúrműsorral a helyi SZISZ-szervezet fiataljai, a Csemadok helyi szervezetének tagjai és a pódafai női éneklöcsoport is. Ezenkívül az érdeklődők számára mindig biztosítunk jegyeket színházi előadásokra, koncertekre, a Blhari-napokra, a járási békeünnepségekre, a Járási aratőünnepélyre, sportrendezvényekre stb. Megemlíteném még, hogy szívügyünknek tekintjük nyugdíjas dolgozóink támogatását. Az alacsony nyugdíjat kapó szövetkezeti tagok 2П0 korona nyugdíjkiegészítésben és 300 kiló gabonában részesülnek. Minden év júniusában a helyi nemzeti bizottsággal együtt nyugdíjasnapot szervezünk, amelyen kultúrműsorral, ebéddel kedveskedünk volt dolgozóinknak, s 500 korona anyagi juttatást Is nyújtunk Ilyenkor számukra. Nyugdíjkiegészftésre évente 80 ezer koronát fordítunk. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a Hegyétel Efsz-ben sokoldalúan és néldásan gondoskodnak a dolgozókról. Péda Erzsébet A szövetkezet székhaza, melyet tavaly adtak át rendeltetésének
