Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-12 / 49. szám

1987. december 11. i». SZABAD FÖLDMŰVES 3 eredmények mellett - gondok van szó, úgy érzem, egy bizonyos láncszem még gyenge. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének az Efsz-ekben működő alapszervezetei egye­lőre még gazdaságukon belül Is olyan kis beleszólási lehetőséggel, mond­juk ki őszintén — tekintéllyel — rendelkeznek a legtöbb helyen, hogy szerintünk ä választási programot illetően nem le végezhetnek Jó munkát. A Jövőben ezeknek az alapszervezeteknek nagyobb önállóságot kell biz­tosítani, Így az egyes feladatok megoldásakor hasonlóan támaszkodhatunk rájuk, mint történetesen a Csemadok, a nőszövetség alapszervezeteire, a Vöröskeresztre vagy a többi Jól dolgozó tömegszervezetre. Pinke Pál: — Nemrég végztünk egy felmérésit, melynek alapján meg­állapítottuk: a SZISZ a legtöbb fiatalt három városunkban tömöríti, a falusi SZlSZ-szervezetek taglétszáma aránylag alacsony. Ez komoly probléma, mivel a választási program teljesítésében elsősorban is a fiatalokra szá­mítunk, hiszen az épülő, szépülő falu a Jövőben őket szolgálja majd... Kosztolányi László: — Mivel a fiatalokról esett szó, megemlíteném a következőket: az az érzésem, hogy egyes szépen megfogalmazott statiszti­kai kimutatásaink ügyesen „átrajzolják“ a valóságot: mi nagyon szépen kimutatjuk azt, hogy ennyi és ennyi fiatal tevékenykedik alapszerveze­teinkben, ezek közül ennyien vesznek részt az egyes rendezvényeken, előadásokon, békemozgalml találkozón, koszorúzást ünnepségen. Csak eh­hez ám azt is tudni kell, hogy itt azokról a fiatalokról van szó, akik valóban szocialista emberhez méltó életvitelt folytatnak, akiket már nem Igen kell „nevelni“. De kérdezem én: hol varinak a többiek? Az az érzé­sem, hogy ezekhez a fiatalokhoz — akik a kocsmákban, az „éjszakában“ töltik szabadidejüket — még nem találtuk meg az utat se mi, se más, erre illetékes szerv vagy szervezet. Pinke Pál: — A cigányszármazású lakosokkal kapcsolatos gondok több­nyire két kisvárosunkra, s magára a Járási székhelyre korlátozódnak. Amint tudjuk, Komáromnak nemzetközi kikötője, átrakodóállomása van. Az ilyen helyen sok az antiszociális elem is, amely nagyrészt munkát nem vállaló, cigányszármazású egyénekből tevődik össze. Ez a réteg — bár gyarapítja a Járás lélekszámát — semmiféle programba, szocialista verseny-mozgalomba nem kapcsolható meg. A Jövőben szigorúbban kell majd fellépni a munkakerülőkkel, az élősködőkkel szemben. A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság tervezési osztályának vezetője Csepy Tibor mérnök azokról a sikerekről beszél, amelyek a választási program eddigi szakaszában születtek. Persze szóba kerülnek azok a „ké­nyes kérdések“ is. melyek már hosszú évek óta keserítik a járás vezetői­nek, lakóinak életét — Minden választási programnak — kezdte Csepy Tibor — van egy „Jelszava“, amelynek teljesítésére maximális gondot fordítunk. Ez a jelszó most: a vízellátás... Ezzel a szóval meg is Jelöltük a nagybetűkkel Írandó PROBLÉMÁT... — Sajnos, így igaz... Körülbelül öt évvel ezelőtt észleltük azt, hogy a talajvíz bizonyos körzetekben szennyezett, így a kutak vize sok helyütt az egészségre káros hatással van. Az egészségügyi szervek pontosan két éve kongatják a vészharangot, hogy a csecsemők végképp nem thatják a kútvlzet, s elég magas a rákos megbetegedések száma. Bizonyára ész­lelte, hogy a választási program tervezetében az adott pénzbeli lehető­ségek hatvan százalékát a vezetékes vízhálózat építésére fordítluk Ezzel kapcsolatban már nagyon szép eredmények születtek, főleg azokban a községekben, ahol a Nemzeti Front képes volt mozgósítani erőtartalékait, ahol megvan a hnb és a mezőgazdasági üzem egyetértése, összefogása. Vannak olyan esetek Is, hogy bizonyos falvakban — például az idén — nem tudják kimeríteni a beruházásra szánt összeg tervezett részé). Mi azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy Innen oda „helyezzük“ a pénzt, ahol Jól halad az építkezés. Természetesen az ilyen „kölcsön“ aztán — a helyzet Javulása után — visszajár. A „Z“ akciós építkezések nagyrészét Jóformán már tövóre befelezzük, ami annyit lelent, hogy a társadalmi összefogás Járásunkban Is „csodákra“ képes. Kiépül a vízhálózat, ám ez nem minden... De mi van akkor, ha ki­apadnak a kutak? — Hát Igen, ez a kérdés „talált“. Csupán azzal egészíteném ki az ön által ismert tényeket, hogy évekkel ezelőtt elkészültek a vízhálózattal kapcsolatos tervek, amelyek akkor Jónak bizonyultak. De ml történt: a Gabííkovo—Nagymarost Vízlépcsőrendszer közelében épített kutainkban, a tizenkét méter magasságú gátak mellett megcsappant a víz. Tehát ú| befektetésre lesz szükség, hogy ne apadlanak ki a kutak... Nem beszéltünk még az iskolahálózatról és az egészségügyi ellátás­ról... — Az oktatásügy témája nagyon szerteágazó, így én most egy olyan specifikus problémát érintenék, melyhez „konkrét köze van“ tervezési osztályunknak Is: köztudott, hogy járásunkat kétnyelvű lakosság lakja, ami annyit Jelent, hogy ha kevesebb a diák, az osztályok száma akkor Is több, mint másutt Arról van szó, hogy mi sok esetben nem szüntethetünk meg egy-egy szlovák vagy magyar tanítási nyelvű falusi iskolát, mert kevés a tanuló... Hogy miért nem? Azért, mert távol van a legközelebbi Iskola, s apró gyerekeket nem lehet arra kényszeríteni, hogy rossz köz­lekedési körülmények között — sok helyütt nemhogy váróterem, de még „bódé“ sincs — hosszú kilométereket utazzanak. Az Illetékes szervek sokszor nem képesek megérteni, hogy Ilyen körülmények között nagyobb anyagi támogatásra van szükségünk ... A környező túrást székhelyek legtöbbjében már felépültek vagy épülnek a korszerű egészségügyi intézmények, Járási kórházak. Komárom városa ezzel nem dicsekedhet... — Sajnos, egy komolyabb egészségügyi intézmény felépítéséhez nem elég csak a tettrekészség, a társadalmi munka, ami nálunk sohasem jelentett problémát. Ehhez pénz kell, mégozzá nagyon sok pénz. A Jelen­legi helyzet arra adott, és ad lehetőséget, hogy a meglévő épületeket karbantartsuk, bővítsük. Például geriátriai osztályt nyitottunk, bővítettük az idegosztályt stb. Am nincs olyan egészségügyi központunk, ahol a beteg minden orvosi szolgáltatást megkap — egyetlen épülete» belül. Éppen ezért a 9. ötéves tervidőszak elején — 100 millió korona befekte­téssel — új egészségügyi központ építését kezdjük meg. Egy új kórház építéséhez 300 mtlllő — esetleg 500 mllllő koronára lenne szükségünk. Erre egyelőre nincs esélyünk, bár nagy szükségünk lenne rá. A Nyugat­­szlovákia! kerületben — konkrétan Bratislavában — épül egy szlovákiai hatáskörű gyermekkórház, s ez, ha tetszik valakinek, ha nem, elvonja a másfajta, egészségügyben számba Jöhető komolyabb beruházásokat. Más­különben falvainkon aránylag Jől kiépített egészségügyi központok mű­ködnek, s ezt a hálózatot állandóan bővítjük. A részletekre is kitérő beszélgetést az eredményekről, gondokról, ter­vekről hadd fejezzem be Csepy Tibor véleményével: • — Én úgy látom, a Járás lakői sokat tesznek azért, hogy szőkébb és tágabb lakókörnyezetük szépüljön, fejlődjön. A lárási és a helyi vezetés is óriási munkát vállal annak érdekében, hogy az adott körülmények között előbbre lépjünk, hogy a választási programot teljesítsük. Azt tesz­­szük, amit tennünk kell, ezt várja el tőlünk a társadalom, ez a köteles­ségünk a Jövővel szemben. Köszönöm a beszélgetést: KALITA GABOR Az emberi jogok az embert megillető Jogosítványok, ame­lyek az állammal szemben emberi és állampolgári létezését sza­vatolják, s amelyeket az államok al­kotmányai szögeznek le. Ennélfogva lényegükben a nemzeti Jog intézmé­nyei. Van azonban az emberi Jogok­nak egy viszonylag új megjelenési formája, egy ú] érvényesülési síkja. Ezen az új síkon a nemzetközi jog szögezi le nemzetközi méretben az emberi Jogokat, de úgy,, hogy azok az államon belül érvényesüljenek. Ez az ÚJ elem a nemzetközi Jogban is annak két klasszikus tételébe ütkö­zik: minthogy az emberi jogok meg­sértéséért az ember is felléphet bi­zonyos nemzetközi szervezetek előtt, így az ember is a nemzetközi jog alanya lesz, s a másik, ennek mintegy az ellentéte, de amely mégis meg­előzte az előbbit: az állami szuvere­nitás abszolút jellege, amely nem en­gedi, hogy külső, államon kívüli szerv nyúljon az állampolgárokhoz; ez elvileg kizárná az emberi jogok közvetlen nemzetközi védelmét. Az emberi jogok nemzetközi védel­mének eszméje nem új keletű; a Népszövetség létrejöttekor minden­esetre már felmerült, sőt annak lé­tezése során Is többször felvetették, de mindig elbukott az állami s$uvé­­renitás abszolút értelmezésének az elvén, illetve csak egy nagyon kis területen: a kisebbségvédelmet ille­tően jutott kifejezésre, éppen azon a területen, amelyet az ENSZ a máso­dik világháború után annyira elha­nyagolt. A második világháború előtt a nemzetközi Jogi és társadalmi szer­vezetek nyomatékosan követeitek az emberi jogok nemzetközi védelmét, igényelték az egyes nagyhatalmak politikai nyilatkozataikban; a fasiz­mus szomorú tapaszglatai után egy­öntetűen követelte a nemzetközi köz­vélemény is. Az ENSZ Alapokmányát előkészítő San-Francisco-i értekezle­ten a szovjet delegáció javasolta töb­bek között, hogy az Alapokmány szö­vegében vegyék fel az alapeivek so­rába az emberi jogok tiszteletét, min­denféle diszkrimináció megszünteté­sét. Az Alapokmány több helyütt em­líti is az emberi jogokat, de azok nemzetközt jogi története mégsem az ENSZ alapokmányával, hanem e Jo­gok külön okmányba foglalásával kezdődött. Ezt az Emberi Jogok Bi­zottsága végezte el, s az ENSZ 3. közgyűlése 1948. dec. 10-én fogadta el az Emberi jogok Egyetemes Nyi­latkozatát, arra szólítva fel ezzel az államokat, hogy alakítsák át az em­bert Jogokat államon belüli állampol­gári jogokká. A nyilatkozat 30 sza­kaszban szól ezekről a Jogokról, s bár nem nemzetközi egyezmény, és az államokra nézve nem Járt Jogi köte­lezettségekkel, hatása a tagállamok jogalkotására mégis Jelentős volt. El­fogadását követően a szocialista or­szágok erőfeszítéseket tettek az em­beri Jogok nemzetközi ügyének ,előbbrevitelére, s ennek nyomán fon­tos nemzetközt egyezmények jöttek létre e Jogok védelmére. Hosszas elő­készületek után az ENSZ közgyűlésé­nek 21. ülésszaka 1966-ban elfogadta a polgári és politikai jogokról, vala­mint a gazdasági, szociális és kultu­rális Jogokról szőlő két egyezményt. Az „egyezségokmányokban“ foglalt Jogok nemzetközi biztosítása kellő számú ratifikálás hiányában még nem valósult meg. Az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmányában a részt vevő álla­mok kötelezettséget vállaltak arra, hogy „tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadság­­jogokat“. Jóllehet, az emberi jogok kérdése nemzetközi kérdés, ez nem szolgálhat alapul beavatkozásra más államok belügyeibe. A helsinki érte­kezlet továbbfejlesztette az egyezség­okmányokban foglaltakat, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett a gondo­lat, a lelkilsmeret, a vallás és a meg­győződés szabadságát is elvei közé sorolta. Az ezt követő időszakban a Carter-kormányzat az emberi jogok jelszavával erőteljes kampányt indí­tott a szocialista országok ellen. Azelőtt — és azóta is — változat­lanul sok a vitatott kérdés az em­beri jogokkal kapcsolatban, elsősor­ban a nemzeti szuverenitás tekinteté­ben, s hogy a nemzetközi okmány védi-e az egyéneket. Miközben az egyik oldalon egyre szélesedik a deklarált és elvileg nemzetközi véde­lemben részesülő emberi jogok sora, változatlanul szűk körben marad ér­vényesülésük biztosítékainak köre. Az apartheidet számos, az emberi Jogok­ra vonatkozó egyezmény tiltja, de a faji megkülönböztetés, a fajüldözés változatlanul létezik, virul. Az ENSZ egyik központi, világprob­lémának tekinti a nők jogait, egyen­jogúságuk biztosítását, politikai Jogaik leszögezését. Ezen a téren sikerült Is Jelentős haladást elérni. Ugyancsak rendkívüli jelentősége van a gyerme­kek jogairól szóló okmánynak, de ez még ma Is csak deklaráció. Fon­tos, és a háborús bűnösök kiadatá­sát, megbüntetését elősegítő az a nemzetközi egyezmény, amely a há­borús bűnök elévülését kizárja. A legutóbbi időkben a bécsi utó­találkozó tűzte napirendre a humani­tárius kérdéseket, illetve az emberi A FAO hároméves tanácskozást kö­vetően, 1985 végén fogadta el a nö­vényvédő szerek nemzetközi méretű értékesítéséről és felhasználásáról szóló előterjesztést. E nemzetközi magatartási kódex elkészítésében a FAO-п kívül más ENSZ-szervek, fo­gyasztói és környezetvédelmi szerve­zetek, valamint a növényvédőszer gyártók nemzetközi szervezetei is részt vettek. Ez a kódex pontosítja és meghatározza a kormányok és az ipar illetékességét és felelősségét az együttműködésben, különös figyelem­mel azokra az országokra, amelyek még nem rendelkeznek növényvédel­mi törvényekkel. A kódex célja, hogy olyan, nemzetközileg összhangban le­vő rendelkezés alapjául szolgáljon, amelyek biztosítják valamennyi érde­keltnek a jövőt szem előtt tartó együttműködést, hogy még hatéko­nyabbá és biztonságosabbá tegyék a növényvédő szerek felhasználását, a jogok bizonyos vonatkozásait. Sbben a témakörben több nyugati ország álláspontja nem nevezhető építő jellegűnek, az egykori, Carter-fále szemlélet tükrözi. A nyitottság és a nyilvánosság egy­re jobban terjedő szellemében azon­ban a szocialista országok nem zár­kóznak el e kérdések megvitatása elől. Do — ahogyan azt Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitkára az NBC-nek adott interjújában leszögez­te: „Sem mi, sem önök, legyünk bár­milyen erősek, nem diktálhatunk a népeknek, nem kényszeríthetjük rá­juk értékeinket, életmódunkat és szociális választásunkat. A jogok, a kiterjedt állampolgári jogok mellett vagyunk. Ezért is hajtottuk végre a forradalmat.“ Majd felsorolta mit adott a forradalom a népnek: a mun­kához, az ingyenes oktatáshoz, or­vosi elltátáshoz való jogot. Emlékez­tette a riportert arra, hogy a társa­dalmi-gazdasági védelem Jogát, a munkához való Jogot és a szociális ellátás jogát az USA még mindig nem ismerte el az amerikai nép jo­gaként, habár Roosevelt elnök már 1944-ben előterjesztette ezzel kapcso­latos törvényjavaslatát. Az emberi jogok aktív védelmének leple alatt az Egyesült Államok a képzett emberek odaszivárgását szer­vezi, s rádióadók finanszírozásával államellenes cselekményekre bujto­­gat. Ilyen szándékok mellett nehéz tárgyilagos és megfelelő alapot te­remteni ahhoz, hogy az emberi Jogok­kal kapcsolatos kérdésekben előbb­rejussanak. Mindamellett a Szovjet­unió kész vendégül látni egy nem­zetközi konferenciát, amely a huma­nitárius problémákkal foglalkozna. Egyén és állam viszonya, állam és nemzetközi szervezetek viszonya, az ENSZ alapokmányában foglaltak kö­telező érvénye a tagállamok számá­ra, s még ott vannak azok az orszá­gok, amelyek magukra nézve nem tartják kötelezőnek, mivel nem tagjai az ENSZ-nek ..., és éppen ott élnek a legnyomorúságosabb körülmények között az emberek. Ök Is az ötmil­­liárd közé tartoznak, akiknek joguk van rá, hogy a huszonegyedik szá­zad küszöbén részesüljenek tudás­ban, elegendő táplálékban, egészség­­ügyi ellátásban, és ne üldözzék, kí­nozzák őket sem bőrük színe, sem nyelvük, sem származásuk, sem ne­mük miatt. Joguk — még akkor is, szakszerűtlen felhasználás kockáza­tát pedig lehetőleg teljesen kikap­csolják. A kódex különös súlyt helyez arra, hogy a gyártók és az exportálók, va­lamint az importáló országok belföl­di megbiznttainak illetékességét pon­tosan meghatározza. A kódex nem nemzetközi törvény. Nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy önkéntes magatartási szabványnak tekintendő és abból indul ki, hogy olyan magatartási kódex ez, amely eleve nem tud minden problémát megoldani Felhívja a figyelmet arra is, hogy az importáló országokban meg kell tiltani a növényvédő szerek helytelen felhasználását. Erről döntő részben már maga a gyártá ipar gondoskodik, amikor erre különböző feliratokkal nyomatékosan felhívja a figveimet. A FAO és a GIFAP fa nem­zetközi növényvédelmi szövetség) együttműködésével Jelenleg már meg­felelő és nemzetközileg érthető, fi­gyelmeztető ábrákat is gyártanak. Az IPS, a növényvédőszer-gyártó vállalatok ipari szövetsége a követ­kezőkben látja a kódexszel kapcso­latos feladatait és lehetőségeit: tag­vállalatait a kódex megtartására kö­telezi. Főleg azokon a területeken, ahol a gyártóvállalatnak aktív szere­pe van abban, hogy elősegítse a kó­dex szellemében a törvényes rendel­kezések mielőbbi kiadását és min­denben úgy viselkedjék, mintha a kódex törvényerejű lenne (pedig nem az). Súlyt helyez arra is, hogy a kó­dex előírásait lehetőség szerint to­­'vább tökéletesítsék. Az IPS, mint szövetség, a rendel­kezésre állő lehetőségek határain be­lül a tagvállalatok esetleges mulasz­tásait is kivizsgálja és megtorolja. Ezzel kapcsolatban abból indul ki, hogy bár egységes növényvédöszer­­-gyártó Ipar nem létezik, csak egy­mással versenyző vállalatok vannak, mégis éppen ez a tény teszi még in­dokoltabbá a kódex előírásainak kö­zös betartását. Bár a kódex előírásai­val kapcsolatban néhány fenntartás is felmerült, céljának és metodikájá­nak egyértelmű és világos helyeslése alkalmas arra, hogy kifogja a szelet azoknak a vitorlájából, akik mindig a vádlottak padjára szeretnék ültetni az ipart AZ EMBERI JOGOK (Újsághír: A Nyugat a szocialista országoktól számon kéri az emberi jogok biztosítását, azonban tiltakozik az ellen, hogy az ő viszonylatukban ezek közé sorolják a munkához és a szociális ellátáshoz való jogot...) i Ez вею tartozik ide, ezt sem kell figyelembe venni... ]. Cserepanos rajza December 10. - az emberi jogok napja ha nem Is tudnak róla. —hme­fii nemzetközi növényvédő ködén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents