Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
i 1987. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES Európában a tizenhatodik helyet foglaljuk el a cukorrépa-termelésben. A cukortartalom tekintetében azonban még lejjebb csúsztunk a létrán. Ma a 16 százalékos cukortartalom elérése is távol áll még a széles körű répatermelő gyakorlattól. Noha közeli szomszédainknál, Ausztriában 50 tonna cukorrépát takarítanak be hektáronként, a cukortartalom pedig eléri a 18—19 százalékot. Világviszonylatban azonban ma már nem megy ritkaságszámba a száz tonnát meghaladó átlagtermés és a húsz százalékon felüli cukortartalom sem. A cukorrépatermelés több mint negyed évszázados stagnálása, évről évre romló jövedelmezősége — már a szüntelenül növekvő önköltségek és az aránylag kedvezőtlen felvásárlási árak miatt is — a termelői kedv rohamos csökkenéséhez vezetett. Szlovákiában az idén ez ideig a legkisebb termőterületről takarítjuk be a cukorrépát. A következő évben sem várható kedvezőbb helyzet, sőt a gazdasági szerződésekből ítélve további területcsökkenéssel számolhatunk. Pedig évente 21 ezer tonna cukorrépát hozunk be Csehországból, hogy biztosítsuk Szlovákia cukorszükségletét. A cukorrépa-termelés fellendítésére ez ideig tett próbálkozások sajnos egyetlen esetben sem hozták meg a várt eredményt. Cukorrépa-termelésünk színvonalának emelésével kapcsolatban bizonyos reményeket sugall a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezet újabb igényes, s korántsem kockázatmentes vállalkozása. A Jövő évtől kezdve ugyanis szlovákiai hatáskörű rendszergazdaság keretében egyelőre 14 ezer hektárnyi területen valósítják meg a cukorrépa rendszerszerű termelését, a saját termesztési technológiájuk bevált gazdag tapasztalatai alapján a Bratislava! Cukoripari Konszernnel együttműködve Az október derekán megrendezett 0) Technika Napját éppen a cukorrépa-termelés időszerű égető kérdéseinek a megvitatására szentelték a légiek. JÄN DO MIN mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma szakágazati Igazgatója bevezetőjében elmondotta, hogy Szlovákiában a cukorrépa termőterületének több mint hetven százaléka a száraz kukoricatermelő körzetben helyezkedik el. A répa öntözhető területe pedig mindössze 12 ezer 500 hektárra tehető. Ez is az egyik objektív oka annak, hogy tavaly mindössze 30,6 tonnás hektárhozamot értünk el, s az Idén — becslések szerint — 34 tonnás átlaggal számolunk. A cukorrépa-termelés fellendílé-15 százalékos cukortrtalommal volna elérhető A felvetődő kérdések megoldására lesz hivatott a Légi Efsz irányításával megvalósított termelési rendszer. ANDRÄSSY SÄNDOR agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Légi Efsz elnöke rámutatott arra, hogy gazdaságukban maximális Igyekezetei fejtenek ki a tudományok-műszaki ismeretek, valamint a progresszív termelési módszerek alkalmazásában. Igazolja ezt az a tény, hogy már évekkel ezelőtt felismerték termőhelyt adottságaik között az öntözés felbecsülhetetlen jelentőségét. Cukorrépa-termesztésünkben is az egyik legjelentősebb belterjesítő tényező az öntözés. A hárct»ezé* hektáron — nézi munka nélkül — termesztett cukorrépa átlaghozama 38—41 tonna, cukortartalma pedig 15—16 százalék között ingadozik. A termesztési technológia szüntelen tökéletesítése érdekében fajtakísérleteket végeznek, vizsgálják a korszerű helyrevetésű vetőgépeket, és a legújabb növényvédő szereket. Az idén megoldották hektárt. Becslések szerint 34 tonnás átlaghozam várható, ami 87,3 százalékos tervteljesitésnek felelne meg. Az idén a legnagyobb, mintegy 40,2 tonnás átlagtermést a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás répatermelő gazdaságai érték el. Ezt követte a Trenűíni járás. A répa cukortartalma várhatóan valamivel meghaladja a 15 százalékot. A legnagyobb károkat a tavaszi vetésekben az erős esőzéseket követő talajcserepesedés okozta. A vetéshez hazai vetőmagot használtunk — ennek 97,3 százalékát a genetikailag egycsírájú vetőmag képezte. A korábbi évekhez viszonyítva a betegségek és a kártevők kisebb mértékben fordultak elő. A répa kelésének idején azonban a répabolha nagyobb arányú előfordulása a rendelkezésre álló csávázó szerek gyenge hatására utal. Az idén a repa növényzete zártabb, nagyobb egyedszámú volt, mint tavaly Csak a korai vetések és a csomagolt vetőmag alkalmazása esetében tapasztaltak kisebb tőszámot. Ez Ideig a 14 ezer hektáron megvalósított hazai cukorrépa-termelési rendszernek a cukoripart konszern vezérigazgatósága volt a rendszergazdája. A négy éve alkalmazott termelési rendszer sem hozott előbbrehaladást cukorrépa-termelésünk színvonalának emelésében. A sikertelenség elsősorban az elégtelen anyagi-műszaki ellátásban rejlett. Csupán egy adat: a taggazdaságok számára megrendelt 150 darab különböző gépi eszközből mindössze 43 gépet biztosított a tárca. Ennek következtében főleg a szükséges talajművelő és a sorközi művelésre alkalmas gépi eszközök, valamint a korszerű vetőgépek hiányoztak. A termelők hiányolták a hatékony növényvédő szereket. A vetőmagvak gyakori gyenge csírázóképessége, nem megfelelő csomagolása és csávázása akadályozta a nagyüzemi gépesített termesztési technológia alkalmazását. BARTOLOMEJ SEDLÄK mérnök, a burányi kutató és nemesítő intézet igazgatója Nagy érdeklődést váltott ki az olasz gyártmányú GASPARDO jelű vetögép Kiút a cukorrépa-termelés válságaitól sét azonban a szubjektív hiányosságok egész sora hátráltatja. Az eredményes termelés egyik legalapvetőbb követelménye a kiegyenlített, jő üszszeállt növényzet, valamint a megkövetelt egyedszám betartása. E tekintetben még jelentős a lemaradás. Hiszen a múlt évi 68 ezer és az Idei 70 ezer hektáronkénti tőszám jóval elmarad a kívánt 80—85 ezertől. Pedig — amint az igazgató elmondotta — az utóbbi évek során javult a cukorrépa-termelés anyagi-műszaki ellátása. Az 1986—1937-es években például 8 8darab Pneumasem, 118 darab Becker és 210 darab SPC-80 típusú vetőgéppe) gyarapodott a géppark. Javulás tapasztalható a vetömagtermelésben is. A vetőmagvak laboratóriumi csirázóképeaSége a szabványnak megfelelően elérte a 85 százalékot. A közeljövőben 90 százaléknál Is nagyobb csírázőképességű vetőmaghoz Is hozzájuthatnak a termelők, Igaz, magasabb felvásárlási áron. Kedvezőbb volt a növényvédő szerek ellátása Is. A preemergens kezelést az egész termőterületen, a posztemergenst pedig a terület felén végezték el a gazdaságok. Továbbra is jelentősek a húsz százalékot meghaladó betakarítási veszteségek. Bár az utóbbi két évben a betakarító gépek száma is bővült 88 darab hatsoros gépsorral, ebből 68 darab a Multo-B-os. A gazdaságok zöme nem használta kt a kedvezőbb anyagi-műszaki ellátást a kézi munka nélküli cukorrépa-termelés bevezetésére. A gépesített termesztési technológiát mindössze 14 ezer hektáron alkalmazzák. Az olyan élenjáró répatermelő gazdaságok, mint az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) vállalata, a Gabfiíkovói és a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság, valamint a légi szövetkezet tapasztalata jelzi, hogy ezzel a módszerrel kiváló eredmények érhetők el. A hozamok növelése már azért is szükséges, mert a cukorrépa termelésből származó bevétel nem fedezi a jelenlegi hektáronkénti 12—13 ezer koronás termelési költségeket. Ma a Jövedelmezőbb cukorrépát ermelés lega cukorrépa vetőmagjának csávázását a Furadan 35 SP alkalmazásával. A szer a cukorrépa kelésének szakaszában igen Jő vedelmet nyújt valamennyi kártevővel szemben. A tápanyagpőtlást laboratóriumi vizsgálatok alapján — az utóbbi években az elektro-ultrafiltrációs módszer segítségével — végzik. Próbálkozások folynak a cseppfolyós és szuszpenziós műtrágyák alkalmazásával Is. A termelési rendszer keretében a partnergazdaságoknak a következő szolgáltatásokat nyújtják majd: a vetőmag Furadannal történő csávázását, a talaj laboratóriumi vizsgálatát, a növényvédő szerek beszerzését, a szaktanácsadást, esetenként pedig a vetést saját vetőgépeikkel. A szolgáltatásokat a gazdasági szerződések alapján biztosítják. MILAN KOTES mérnök, a bratislavai cukoripari konszern vezérigazgatóságának munkatársa az Idei cukorrépa-termesztési tapasztalatokkal foglalkozott. Az elmondottakból kiderült, hogy az idén Szlovákiában 52 ezer hektárról takarítjuk be a cukorrépát, pedig eredetileg a vetésterülete meghaladta az .54 ezer elmondotta, hogy vetőmagíermelésünk az elmúlt öt év folyamán jelentősen javult. Hiszen a korábbi 60—65 százalékos csfrázóképességet 85, sőt 90 százalékosra emeltük. Igaz, még így Is akad a vetőmagtermelés területén bőven tennivaló. A közeljövőben azonban több komoly probléma megoldásával számolhatunk. Az Idén ugyanis Mojmírovcén egy új gyárat helyeztek üzembe. Az Idén egyelőre még vetőmagkezeléssel foglalkoznak, a jövő évtől kezdve azonban beindítják a csomagolt és ínkrusztált vetőmagvak gyártását a termelők által igényelt mennyiségben. Az igazgató rámutatott arra is, hogy bár a vetőmag minősége döntő jelentőségű tényező, mégis csupán egy láncszem a hozamnövelő tényezők sorából és önmagában véve nem oldhat meg semmit. A komplex agrotechnika, a megfelelő tápanyagpőtlás és növényvédelem nélkül aligha várható Javulás. A felsorolt kérdések megoldása a rendszergazda elsőrendű feladata lesz. A tartalékokra világosan utal az a tény, hogy hazánkban a biológiát anyag geneitkal termőképességét mindössze 50—55 százalékra használjuk ki, holott a fejlett mezőgazdasági országokban 70—80 százalékra kiaknázzák Veszprémi Imre agrármérnök, a Légi Efsz növénytermesztési főágazat-vezetője a fajtakísérletek eredményeiről tájékoztatta a szakbemutató résztvevőit ezeket a lehetőségeket. A közfermesztésben lévő cukorrépafajtáink a fajtanemesítő állomásokon elérik a 40— 65 tonna közötti átlaghozamokat és a 16—19 százalék közötti cukortartalmat. És milyen eredményeket érünk el ehhez viszonyítva a gyakorlatban? Szembetünőek a hasonló feltételek között gazdálkodó répatermelők közötti különbségek, A betakarítási veszteségek helyenként meghaladják a harminc százalékot Is. Igaz, ha elegendő és megfelelő betakarító gépsorral rendelkeznénk, a veszteségek is csökkennének. Ma azonban abból kell kiindulnunk, ami van. A tapasztalatok jelzik, hogy a nagyobb humusztartalmű, szemcsés szerkezetű, kevésbé tömörödött talajokon jóval kisebbek a betakarítási veszteségek. Következésképpen vissza kell térni a kiadós Istállőtrágyázáshoz, a minőségi mélyszántáshoz, vagyis az összes agrotechnikai követelmény betartásához. Lényeges tényező mind a betakarítás, mind a cukortartalom szempontjából az egyenletes növényzet beállítása. Ha például a növényzet hézagossága meghaladja a 4 százalékot, az már kihatással van a cukortartalomra. Tehát elsősorban az agrotechnikai tényezőkre kell odafigyelni. A legújabb hazai fajták termőképessége eléri a külföldi mércét. Igaz, a hazai fajtanemesítésnek is tovább kell haladnia. Ma az új fajta jelöltek iránti követelmény az, hogy legalább egy kísérleti helyen elérjék a 90 tonnás hektárhozamot és a 19 százalékos cukortartalmat. A. CüMAKOV mérnök, a tudományok kandidátusa, a bratislavai cukoripari konszern kísérleti és fejlesztő intézetének munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a mai korszerű cukorrépa-termelésben nem alkalmazhatjuk a hagyományos _ értelemben Vett műtrágyázást, és már végképp nem a kombinált műtrágyákat. Mielőbbb át kell térni a talajminták elektro-ultrafiltrációs vizsgálati módszerén alapuló ésszerű tápanyagpőtlásra. A módszer ugyanis lehetővé teszi az optimális tápanyagellátást, mivel figyelembe veszi a tápanyagok arányát is. A vizsgálatok jelzik, hogy a helytelen műtrágyázás következtében talajaink jelentős területen elszikesedtek. A talajok többségén a nitrogén- és a kálium, a talajok egyharmadán pedig a foszfortartalom meghaladja a kívánt szinte, ami a répatermelésben a cukortartalom csökkenését és a minőség romlását eredményezi. Az idén elektro-ultraflltráclős módszerrel 25 ezer hektáron végeztek talajelemzést, s ennek alapján kiszámították a táblák szerinti tápanyagszükségletét. Eddigi tapasztalatok szerint a mezőgazdasági üzemek növénytermesztői nehezen barátkoznak meg a redukált tápanyag-adagolással és a „biztonság kedvéért“ jelszóval folytatják a műtrágyák túladagolását, s egykben pazarlását. Említést érdemel, hogy a tápanyagok helyes adagolása csakis csepppfolyős vagy szuszpenzíós műtrágyák formájában végezhető. ALFONZ MARKO mérnöknek, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet vezérigazgatójának véleménye szerint a cukorrépa-termelés lemaradása több alapvető okra vezethető vissza. Elsősorban hiányoznak a megfelelő talajművelő gépek, amelyek biztosították volna a vetéshez szükséges talajnedvességet. Ä komplex gépesített termesztéshez nem rendelkezünk megfelelő biológiai anyaggal. Fajtanemesttőlnk éveken át a Dobrovlcká A fajta különböző változatainak az előállításával foglalkoztak, s háttérbe szorult a genetikailag egycsírájú fajták nemesítése Az elmúlt évtizedben a bučanyi nemesítök kiemelkedő előrehaladást értek el, s e legújabb hazai nemesltésű fajtáink a hozamok tekintetében elérik a világszínvonalat, és a cukortartalom tekintetében Is kielégttőek. Az elavult gyártási technológia miatt gyenge volt a vetőmagvak minősége. Hamarosan azonban javulás várható a korszerű svéd gyártmányú gépsorok üzembe helyezésével. A vetőmagelőkészítésnek valamennyi módját alkalmazni kell, hiszen mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai. A gyakorlatnak kell majd kipróbálni a legmegfelelőbb változatot. Megoldásra vár a vetőmagvak csávázása. A Furadan kiváló hatású csávázószurnek bizonyult, erős biocit hatása miatt azonban nagy elővigyázatosságot követel. Hiányoznak a megfelelő vetőgépek. Még a Pneumasem és a Becker típusú gépek sem biztosítják az ideálisan pontos helyrevetést. Végezetül, de nem utolsósorban' említést érdemel, hogy a mezőgazdasági gyakorlat nem sajátította el az agrotechnikát. A cukorrépa ugyanis más növénykultúráknál sokkal tökéletesebb agrotechnikát igényel. Csak regélhetjük, hogy a rendszerszerű, tudományosan megalapozott termesztési technológia fokozatosan kiküszöböli a felsorolt nehézségeket, és az anyagi-műszaki ellátás helyzetének a javulásával a kívánt szintre emeli a háttérbe szoruló válságos cukorrépa-termelésünket. Az előadásokat szakbemutatő kivette. amelyen a résztvevők megtekinthették a szövetkezet fajtakisérletetit, a kiállított MONOAtR, Becker, 697 Saxonia és az olasz GASPARDO típusú vetőgépeket, továbbá munka közben szemlélhették meg a KSZ-6, a MUITO 6 és a Kleine betakarító gépsorokat, valamint a 6 ÖCS jelű répafejező gépet. KLAMARCSIK MARIA alább 4ü tonnás hektárhozamokkal és A MULTO 6 répakiszántó gép ás a Kleine répafelszedő gép munka közben (A szerző felvételei] *
