Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 4. Az érdekeltséget Is szervezni kell szervei között; itt is szerephez jutnak korábban ismert elemek, de új összefüggéseik válnak világossá. Magában véve a nagyüzemi keretek, a szerződéses viszonyok és a népgazdasági tervben elvileg kialakított munkamegosztások, valamint jövedelemelosztásuk korántsem működnek olyan megbízható mechanizmusként, mint ahogyan azt korábban feltételeztük. Mindez szocialista mezőgazdaságunk olyan szakaszát jelenti, amikor ugyancsak a vállalati kategóriák, ugyanazok a technológiai összefüggések, ugyanazok a szervezési kapcsolatok lépnek életbe a mezőgazdaságban Is, mint amelyek az iparban már haladóbb formát értek el — körvonalazza a mezőgazdaság fejlődési folyamatának főbb fokozatait Kováts Gyula agrármérnök, a gazdaság igazgatója. AZ ALKALMAZKODÁS FELTÉTELEI Hogy a fentiekben vázolt és a Gabéíkovól Állami Gazdaságban Idejében felismert gazdaságpolitikai stratégia ne csúszszék aránytalanságokba, sőt ellenkezőleg, az arányok optimumát találja meg, nem egyszerű vezetőségi elhatározásra, hanem az önköltségcsökkentés széles körű elemzésére épült. Az integrált folyamatok üzemen belüli szervezésének egyik fő alapelvévé a magas színvonalú talajhasznosítás vált. A kalászos gabonafélékből 6,95, szemes kukoricából pedig 7,6 tonnás átlagos hektárhozamot értek el, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdaság a tervek teljesítésén túlmenően szemesekből az idén önellátóvá vált. Az eredményes növénytermesztés feltételei viszont Jandura Tibor főágazat-vezető (balról) és Kováts Gyula agrármérnök, igazgató TERMELÉKENYSÉG ÉS GAZDASAGOSSÄG Szarvasmarha-tenyésztésük középpontjában a termelékeny■ ségl és a szaporodásbiológiai ■ mutatókat, valamint a szaksze- i rű takarmányozást állították. • A legfrissebb állatszámlálás : adatai szerint összesen 4190 A silókukorica — a tervezett 44 tonnával szemben 52 tonnás átlagos hektárhozamot értek el — betakarítását Hupka Béla igazgatóhelyettes (balról) és Bodó Pál, az üzemi pártbizottság elnöke ellenőrzi csak ügy kamatoződhatnak, ha az állattenyésztési ágazat a termelői, illetve a felvásárlói árakhoz viszonyítva is jövedelmezően termel. Végtermék-értékesítő állattenyésztésük cél•szerü szervezésénél a fejlesztési források és alapok, valamint a beruházási árak alakulását Is figyelembe vették. Tapasztalataik azt igazolják, hogy megnehezült, bonyolultabbá vált közgazdasági feltételeink egyik kulcskérdése a munkaerő hatékony foglalkoztatása, másik pedig a meglevő eszközökkel és a rendelkezésre állő szerényebb fejlesztési alapokkal való célszerű gazdálkodás. Mindezeket figyelembe véve állattenyésztési ágazatuk jövedelmezőségét, gazdaságosságát két Irányból igyekeztek javítani: az anyagi költségek — szántóföldi. Illetve piaci integráció — és tartást költségek — a tulajdonképpeni technológia — folyamatos elemzésével és a lehető legkevesebb kiadást eredményező változatok alkalmazásával. szarvasmarhát, ebből 1335 tehenet, 650 előhasi üszőt, 750 növendék üszőt és 850 hízőbikát tartanak. Mind a tejtermelés, mind pedig a hústermelés szempontjából a tejelő állományuk Igen kedvező szaporodásbiológia! feltételekkel rendelkezik. A tehenenként! átlagos évi tejhozam 4700 literes (a terv 4550 liter). Dicséretükre válik, hogy tejtermelésükből sikerült kiiktatni az idényszerfiséget. Évente öt és fél millió liter tejet értékesítenek, s ennél a mennyiségnél a télen kitermelt tej literjeként járó 30 filléres felár már komoly összegnek számít. Sem a gazdaság, sem pedig a szarvasmarha-állomány tejes hústermelési kapacitása szempontjából nem közömbös az elles kora. A borjúszaporulat a tej- és hústermelésen kívül az állományfejlesztés egyik feltétele. Az ágazati feladatok teljesítése érdekében ezért arra törekszenek, hogy a tenyészérett üszőket idejében megtermékenyítsék, a teheneket pedig 12—13 hónaponként rendszeresen leellessék. Ez atóbbí az állomány rendezett szaporodásbiológiái állapotét feltételezi. A ciklusban történő termékenyítés után vemhességvizsgálatot végeznek, amely azt a gyakorlati célt szolgálja, hogy átlagosan minden tehén 100 nap alatt vemhessé váljék. A szelekció közötti különbséget azért vállalják, mert a további termékenyítési kísérletekkel a kontra szelekciót segítenék. Évente 100 tehénre számítva 105 borját választanak él, s az egy tehénre jutó évi húskitermelés eléri a 4,75 tonnát. A borjúk a profilaktóriumból 21 nap után kerülnek a borjúistállóba. A korai elválasztási technológia előnyös, mivel korán működésbe lehet hozni az előgyomrot, ami a tejpornál olcsóbb abrak és lucernaszána etetését segíti. Az itatási időszak lerövidítésével kisebb az itatással együttjáró megbetegedések — hasmenés, felfúvódás — lehetősége. Ebben az Igényes Időszakban egyébként olyan emberek gondozzák az állatokat, akiknek a hozzáértése és fegyelmezettsége biztosíték a sikerre. Ezért lehetséges, hogy a tervezettnél sokkal alacsonyabb — 2,5 százalékos — a borjúelhullás. A hízómarha-állománynál a szabadtartásos módszert alkalmazzák. A 850 darabot számláló állományt 5 dolgozó gondozza a hagyományos tartásnál alkalmazott 15 dolgozóval szemben. Az élőmunka hatékony kihasználásával évente 455 ezer koronát takarítanak meg. A hízómarhák átlagos napi tömeggyarapodása 85 dkg, s 1 kg marhahús kitermelésére 2,47 kg erőtakarányt használnak fel (a terv 2,50 kg). Egész szarvasmarha-állományuk viszonylatában 1 kg hús kitermelésére 1,56 kg erőtakarmányt fordítanak (a terv 1,70 kg). Az erőtakarmányok rendeltetésszerű gazdaságos felhasználásának köszönve évenie 194 ezer koronát takarítanak meg. A szarvasmarha-állománynál az erőtakarmányokkal való takarékosság a szálas- és tömegtakarmányok minimális veszteséggel történő betakarításával kezdődik, s a táplálóérték megóvásával folytatódik. Igaz, hogy a veszteségek elkerülése, Illetve a minőség megóvása jelentős beruházásokat igényelt. E- redményeik viszont azt Igazolják, hogy a betakarítás szervezettségével és szakszerűségével, valamint a takamnányke:ívebbé tételével több a malac — anyasertésekkénl évi átlagján 17,8 malacot választanak >1 s így értelemszerűen gyorsabb a forgó is. Egy anyasertésre számítva évi átlagban 20,3 tonna húst termelnek ki. tudati Átrendeződés Arra a kérdésre, hogy az állattenyésztésben elért eredményeiknek a felsorakoztatott főbb tényezők közül, melyek lehetnek leginkább az összetevői, az Igazgató Így válaszolt: — Az állattenyésztés szakosításával és összpontosításával egyldűben foglalkoztunk a szakember ellátottság biztosításával Is, Így idejében kialakult egy hozzáértő vezetőgárda. Ugyanakkor a régi telepekről áthelyezett állattenyésztési dolgozók az új szakosított telepeken egy olyan gyakorlott, fegyelmezett törzsgárdát alakítottak ki, ahol szigorúan a teljesítmények alapján differenciálunk. Szólni kell az állattenyésztésben dolgozó 5 szocialista brigád érdemeiről is, amelyek DerzsI András, Csicsai Árpád, Tóth Miklós. Jandura László és Gróf László vezetésével az eredményes tenyésztői munka úttörőivé váltak. A teljesítmények és a minőség szerinti differenciálódás megvalósítása érdekében az állattenyésztésben . ágazati bérarányokat alakítottak ki. Az alapbért az ágazat bérszabályzata tartalmazza. A szabadkeretet a vezető szubjektfve a körülményeket és az eredményeket mérlegelve ösztönzésre használhatja. Ahhoz, hogy e módszer teljes körű legyen, az állattenyésztésben dolgozó szakemberek anyagi érdekeltsége Is együtt jár a hozzájuk beosztottakéval. Az állattenyésztési dolgozók esetében (db, kg, liter) tartalmazza e mozgást. Amennyiben a főágazat eredményei megfelelnek, a terevezettnek, a viszszatartott félévi bért kifizetik, ezen túlmenően meghirdették p feladatok . teljesítéséért járó prémiumfeltételeket ts. E jutalmazási rendszer fő erőssége a fajlagos költségekkel járó nagyfokú takarékosság, a termékek minőségének javulása, a termelékenységi mutatók és a vállalati nyereség növelése. Az a tény pedig, hogy a vezető és beosztott egyformán érdekelt, egyformán érzékeli az egyszerű vagy bonyolult munka jelentőségét és ebből a személy kiemelkedik, olyan természetes energiát szabadított fel, mint az önállóság, a szorgalom, a találékonyság, a pontosság és a megbízhatóság. De legalább Ilyen jelentős a kritikai és az önkritikái szellem megerősödése Is. Mindez az állattenyésztési dolgozók nagyméretű tudati átrendeződéséhez vezetett. Ez utóbbi egyúttal azt is Igazolja, hogy az érdekeltségi rendszer ösztönző kialakítása a Gaböíkovől Állami Gazdaságban nemcsak gazdasági, hanem politikai feladat is. Ez utóbbi a szocialista mezőgazdaság fejlődésének harmadik lépcsőjét jellemző gazdasági mechanizmus átalakításának egyik sarkkövét a hatékonyság és az ökonómiai szempontok közötti összhang megteremtését jelenti. CSIBA LÄSZLÖ Tóth Ferenc anyaserlés-gondozó a születéstől kezdve nagy gondot fordít a malacncvelésre (Rácz László felvételei) ozamos jeienseg mutatja, hogy minőségi változások mennek végbe mezőgazdaságunkban. Mindez sajátos történeti : folyamat eredménye. Közelebbről qrról a. történeti folyamatról van szó, ami a szocialista mezőgazdaság létrehozásától a teljes kibontakozásáig vezet. Még konkrétabban, a történeti fejlődés több lépcsőjét ismerhetjük fel a szocialista mezőgazdaság megvalósításában. Hogy milyen a szocialista mezőgazdasági nagyüzem és milyen teljesítményre képes, ez eddig három történeti lépcsőn kerül napirendre. Először akkor, amikor politikai és gazdaságpolitikai programként kitűztük megvalósítását és akciókat Indítottunk az átszervezés végrehajtásáért. Másodszor a szocialista átszervezés befejezése utáni időszakban tűztük napirendre ismét a nagygazdaságok megszilárdításának, üzemi fejlesztésének és gazdasági fellendítésének a programját. Ilyen lépcsők után jutottunk el a mostani harmadikhoz, aminek a főbb meghatározói az anyagi-műszaki fejlődés meggyorsult üteme, végül a nagyobb üzemi szervezettség és a vállalati önállóság olyan körülmények között, amikor a piac is növekvő szerephez jut a gazdaságok tevékenységében. A felsorakoztatott új jelenségekre és követelményekre való reagálás hatásfokát a Munka Érdemrenddel kitüntetett Gabčfkovói Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaságban elemeztük. — Ez a mostani harmadik lépcső már olyannak ítélhető, aminek fő meghatározója a mennyiség, a minőség és a hatékonyság. Ez utóbbi hármas követelményrendszer azért kerül előtérbe, mert közben az Igények Is alaposan megnövekedtek, Növekedtek hazai viszonylatban is, de mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk külföldi piacain különösen élesedett a verseny, tehát termelésünk mennyiségi növelése mellett új meg új minőségi követelményeknek Is eleget keli tennünk Mindez új, magasabb szintű termelést és termelésszervezést követe! azokon a bázisokon, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrehoztunk. Ilyen irányúak tehát azok a folyamatok, amelyek új jelenségeket és irányzatokat váltottak ki mezőgazdaságunk fejlődésében. Ezek gazdaságunkban gyakorlatilag három területen érvényesülnek: 1. Korszerű technikai rendszerek kialakítása, átvétele és bevezetése a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ez azt jelenti, hogy az egész termelő-, illetve tenyésztőfolyamatot egységes rendszerként kell megszervezni, gyökeresen eltérően a hagyományostól. 2. Az egységes földműves-szövetkezetekhez hasonlóan az állami gazdaságoknak is ésszerű vállalati gazdálkodást kell folytatniuk, hogy termelőerőiket hatékonyan kihasznál hassák. Mindez megköveteli a szakosítást, a kooperációt és az ájabb szervezési formák megvalósítását, tehát tulajdonképpen ugyanazok a formák kerülnek újból napirendre, amelyeket már a fejlődés korábbi lépcsőin is felvetettünk és bizonyos módon megoldani is véltünk, illetőleg meg is oldottunk. 3. Végül döntő szerephez jutnak a vertikális kapcsolatok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. illetőleg a mezőgazdasági termékek kereskedelmi verő és az állandó jellegű silóterek klalakítátásával a táplálóanyag-veszteség is jelentősen csökkent. Integráltan szemlélik a teljes termelési folyamatot egészen a végtermékig,, s az állattenyésztési ágazat konzultáló partner, a vetési terv létrehozásakor és a betakarításkor egyaránt. Horváth Iván agrármérnök, takarmányozási felelős irányításával a szarvasmarha-állomány részére tudományos pontossággal határozzák meg a napi tápanyagszükségletet. A felhasználásra kerülő takarmányokból mintát vesznek, s a beltartalmi értéket — szárazanyag-tartalom, keményítőérték, emészthető fehérje — figyelembe véve okszerű takarmányozást alkalmaznak. Külön fejezetet érdeme! a gazdaság sertéstenyésztése, melynek összállománya 8500 darab, ebből 630 az anya, 5400 pedig a hízósertés. A gazdaság évi eladási terve sertéshúsból 1200 tonna. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás azon ritkaságszámba menő mezőgazdasági üzemei közé tartoznak, melyek szinte százaléknyi pontossággal teljesítik sertéshúsból a negyedéves eladási tervet. Az előhizlaldában 0,40, a hizlaldában pedig 0,60 kg-os átlagos napi tömeggyarapodást érnek el. Egy kilogramm sertéshús kitermelésére — az előhizlaldát is beleértve — 3,65 kg erőtakarmányt használnak fel (a terv 3,80 kg). — A sertéshústermelés gazdaságunkban teljesen komplex tevékenység, amely az anya- és kantartástól a tenyészanyagpótlás nevelésétől egészen az árutermelésig terjed. Természetesen a tenyésztői munka sokkal komplikáltabb, nagyobb gondot, figyelmet és fegyelmet igénylő és sokkal Itoszszabb időt igénybe vevő munka, mint az egyszerű szaporítás és hizlalás, javítani viszont az állományt, az állomány teljesítőképességét elsősorban ezzel a munkával válik lehetségessé — összegezte a sertéstenyésztésben elért sikerek alapfeltételét jandura Tibor állattenyésztési főágazat-vezetö. Mi a sikerek további zálogát abban látjuk, hogy ebben a gazdaságban alapvető feladatnak tekintik a sertéstelep kapacitásának a lehetőség szerinti legteljesebb kihasználását. A tenyésztői munka inten-
