Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
1987. 'december 4. SZABAD FÖLDMŰVES-11 (Bárdos Gyula illusztrációs felvételei) A terveknek megfelelően a cukorgyár rekonstrukcióját december végéig kell befejezni. Michal Bobrik igazgató tájékoztatása szerint kisebb határidőcstiszások vannak az egyes objektumok átadásánál. így például sok még a munka a tároló- és kirakodórészlegen, továbbá a laboratóriumban. Jelentősebb a lemaradás a szociális épületek és a hőerőmű elkészítési munkálatainak végzése során. A dolgozók jelenleg három műszakban dolgoznak. A beruházóval, a többi kivitelezővel és az alvállakozőkkal eddig megfelelő az együttműködés. így remélhetőleg a tervezett időben befejezhetik a gyár felújítását. (Fotó: —rd—J HIRDETÉS A Senicai Gép- és Trafctorállomás vállalja аз I-es és Il-es unifikálási sorba tartozó ZETOR típusú traktorok generáljavítását. A Z—6718-as, a Z—6911-es és a Z—8011-es traktorok esetében cserére is tehetőség nyílik. v Az érdeklődők bővebb tájékoztatást a 2822-es telefonszámon kaphatnak, SzF—31, BORONGÓS JÖVŐKÉP A Rimaszombati (Rimavská Sobota) Cukorgyárban szeptember második felétől fogadják a termőföldekről érkező répaszállftmányokat. A gyár dolgozói szervezetten készültek fel a feldolgozási főidényre. Pontosan az ütemterv szerint végezték el a karbantartási és a felújítási munkálatokat. Folytatták a berendezések korszerűsítését. A karbantartásra fordított költségek összege az idén meghaladta a nyolcmillió koronát, a beruházások anyagi értéke pedig ennek a többszörösét A fejlesztés mindenekelőtt a korszerűsítési folyamat meggyorsítását, a műszaki színvonal emelését, a technológiai berendezések felülírását, s nem utolsósorban a környezet védelmét szolgálta A feldolgozó gépsorok napi teljesítménye — a hosszú távú rekonstrukciós terv részbeni végrehajtásának eredményeként — meghaladja a 2 ezer 300 tonnát. Az évtizedek óta termelő, elöregedett műszaki bázisú gyárban elsőként a centrifugagépeket, a mészlszap eltávolítására szolgáló dobszűrőket, majd pedig a vákuumszürőket cserélték újakra. A húsz esztendeje működő, teljesen elhasználódott, dán gyártmányú diffúziós berendezés (ebben történik a cukorrépa kilúgozása] helyére egy lengyel cég által készített új gép került. A nyolcadik ötéves tervidőszak hátralevő részében a gyári berendezések felújitásál még intenzivebbé kívánják tenni. A számitógépes folyamatirányítás rendszerét is szerették volna kialakítani, de szűkös anyagi helyzetük miatt erről le kellett mondaniuk. A melasz cukortalanltását is még a régi, klasszikus módszerrel végzik ötven százalékos eredménnyel. 0) technológia alkalmazása esetén további nyolc százalékkal csökkenthetnék a melasz cukortartalmát, bár az erre a célra fordítandó — aránytalanul nagy — energiatöbblet miatt a módszert nem ígérkezik teljesen gazdaságosnak. Ellenben tervbe vették az automatizált iszapprés (Szlovákiában ez lesz a második) üzembe helyezését. Sürgető környezetvédelmi feladatot oldanak meg egy korszerű szennyvíztisztító állomás létesítésével. Az öt évre tervezett munkálatokból az alapozási teendőket már elvégezték. A szennyezett vizet — jelenleg egy mesterségesen kialakított medencében — ideiglenesen tárolják. A hatvanmillió korona anyagi ráfordítással épülő létesítmény átadása után lényegesen javulni fog a répa úsztatáséra használt víz minősége. Ennek köszönhetően a Rima folyó szennyezettsége (amlért évente több millió korona bírságot fizetnek) Is a megengedett szint alá süllyed. A cukorrépa mechanikai szűrését követő biológiai tisztítás során keletkező biogázt a kazánok fűtésére vagy pedig az erjedési folyamat felgyorsítására kívánják hasznosítani. Ä párját ritkító tisztítóberendezést a budapesti Mélvépterv Vállalat dolgozói helyezik üzembe. Pelle Tibor mérnök, a gyár termelési osztályának vezetőjo arról tájékoztatott, hogy látogatásomkor, vagyis az idei feldolgozás! főidény 37. napján 96,5 százalékos teljesítökapaeitással üzemelt a gyár. Az előirt — számukra még mindig magas — 2 ezer 300 tonnás napi teljesítmény elérése céljából a szükségesnél nagyobb veszteséggel termelnek. Mivel nem teljesen megfelelő a cukorfőző gépek kapacitása, több a melasz és kevesebb a cukor. A legfontosabb prémiummntató ugyanis még mindig a mennyiségi terv teíjesftése ... Az Idén öt járásból összesen 195 ezer tonna cukorrépa felvásárlásával számoltak a gyár dolgozóig ez a mennyiség azonban hozzávetőlegesen 30—35 százalékkal lesz kevesebb. Előzetes számítsaik szerint december tizedikéig befejezik a cukorrépa tdei' élelmiszer-ipari feldolgozását. A feldolgozásra kerül» cukorrépa egészséges (cukortartalma megközelíti a 1B százalékot), ugyanakkor apró és az előző évekhez képest összehasonlftatlannl több gyomot, illetve levélrészt tartalmaz. Ez a szennyeződés vastag réteget alkot az úsztatóvtz tetején, s nehezíti a répa összevágását. A nagy mennyiségű törmelék miatt gyengül a kilúgozás hatásfoka. Az alapanyag betakarítása és szállítása majdnem mindenütt a pontosan egyeztetett adásvételi szerződésekben rögzített ütemterv szerint történik. Néhány termelőüzem területén kőkeményre száradt a talaj, ami nagyon megnehezítette a betakarítögépek veze tőinek munkáját. Nehéz feladatot jelentett a cukorrépa szállításának a megszervezése, hogy teherautókon, illetve vassúti kocsikban idejében és folyamatosan érkezzen a gyártáshoz szükséges nyersanyag a feldolgozóüzembe. A cukorgyártás során keletkezett melléktermékek egyikét — a répaszeletet — kétféle módon kínálják eladásra. A nedves répaszelet nagyobbik része a szállítójárművek ingajárataival kerül vissza a környékbeli mezőgazdasági üzemekbe, a termelőkhöz. A szárított répaszelet elszállítása is folyamatos, amelyből naponta 45 tonnát készítenek. A Rimaszombati Cukorgyár évek óta veszteségesen termel. Az összhang hiánya Ha a hazai élelmiszertermelés helyzetét vizsgáljuk, kiderül, hogy a két alapvető ágazat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar még ma sincs mindenütt összhangban. Különösen a feldolgozás a gyengébb láncszem, amely számos probléma forrását kepezi. Éppen ezért az utóbbi években az élemiszeripar fejlesztése során az volt a legfontosabb feladat, hogy a feldolgozó- és tárolókapacitással érjük utói a mezőgazdasági termelést, vagyis a megtermelt nyersanyagot célszerűbben tudjuk raktározni, illetve hasznosítani. Ma már megállapíthatjuk, hogy élelmiszeriparunk e cél megvalósítása érdekében megtette az első lépéseket. Az utóbbi években az élelmiszeripar fejlesztése során a Kelet-szlovákiai kerületben is több nagy teljesítményű hús- és tejfeldolgozó üzem létesült. Ezenkívül a malom- és a sütőiparban, a tartósítóipar, valamint a sörgyártás terén is jelentős korszerűsítésről beszélhetünk. Az új vagy korszerűsített létesítmények nagymértékben enyhítik a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ipari feldolgozás közötti feszültséget. Ennek ellenére teljes összhangról még napjainkban sem beszélhetünk, mivel a mezőgazdasági termények, illetve termékek gazdaságos feldolgozása, a fogyasztót igények jobb kielégítése néhány ágazatban még további kapacitásbővítést Igényel. Nagyon fontos továbbá az is, hogy a következő években erőteljesebb ütemben korszerűsödjön a tároló- és a hűtőkapacitás. A szakemberek véletriénye szerint csak így járulhatnak hozzá az élelmiszertermelés kooperációs kapcsolatai, hogy céljainknak megfelelően alakuljon a feldolgozás gazdaságossága. Az okok „rangsorolását“ elvégezve az első három helyen a nyersanyaghiány, a szervezési, illetve a technológiai fogyatékosságok szerepelnek. Az okokat elemezve kiderült, hogy a gyár vonzáskörzetében a jövőben sem hajlandók növelni a cukorrépa termőterületét. Tehát a jövőben nem biztosított a kellő mennyiségű alapanyag. Az aránvtalannl nagy energiafelhasználás miatt magas a cukor ún. önköltségi ára. A répa feldolgozásához elhasznált gőz csaknem a duplája a fejlett országok adatai szerinti menynvlségnek. Bár az utóbbi években közel fél tucatnyi műszaki újítás bevezetésére került sor, mégsem sikerült számottevően mérsékelni az energiapazarlást. Mivel nem nyereséges a cukorgyártás, kevés pénz Jut a felújítás ütemének meggyorsítására. A nyereségrészesedés elmaradása miatt a (legjobb) dolgozók hátat fordítanak a gyárnak. Ennek következtében a gyárban állandósultak a munkaerőgondok. KORCSMAROS LÁSZLÓ sem végeztek. Michal Bobrik mérnök, a Töketerebesl Élelmiszer-ipari Kombinát igazgatója találkozásunk alkalmából elmondta, hogy a cukorgyár immár 75 éves múltra tekinthet vissza. Az évek során jelentős mértékben elhasználódtak a gépek, s a műszók! berendezések nagy része elavult. Idejétmúlt, illetve elhasználódott gépekk el és berendezésekkel a folyamatos termelést csak nagy veszteségekkel tudták megvalósítani. Ennek ellenére több mint 140 ezer tonna cukorrépát más feldolgozóüzemekbe kellett szállítani. Meg kell jegyezni továbbá azt Is, hogy a cukorgyártás folyamán keletkezett veszteség az tizemnek 10 millió koronás deficitet jelentett. A Trnavka folyó szennyezéséért az özem évente 3 millió korona büntetést fize tett. Többek között ezért is vált szükségessé a gyár felújítása. A hetvenötödik cukorrépa-feldolgozási főidény . október 23-án kezdődött. Az első napon komoly üzemzavar okozott bonyodalmakat, ám a hibát sikerült viszonylag gyorsan eltávolítani. s fgy a gyár néhány napos kiesés ntán újra termelhetett. A kiesést az okozta, hogy elszakadt a 600 méteres szállítószalag és vízhiány nehezítette az idénymunkák végzését. Szerencsére azonban a hibák eltávolításával rendeződött a helyzet. f V A Tőketerebesi (Trebisov) Cukorgyár felújítását még a CSKP XV. kongresszusának határozatai alapján kezdték el. Már az előkészítés is nagyon igényes munkát követelt, hiszen a munkálatokat üzemeltetés közben kellett végezni. A répafeldolgozási idény kezdetéig ugyanis minden évben rendbe kellett tenni, üzemképes állapotba kellett helyezni a gyár termelőrészlegét. Az az igazság, hogy Ilyen jellegű felújítási munkálatokat még az ország egyetlen cukorgyárában A cukorgyár teljes rekonstrukciója 750 millió koronába kerül, ebből a gépek és berendezések 335 millió koronás befektetést igényelnek. Valnmenynyi objektum elkészítése már a befejezéshez közeledik. Eddig huszonnégy óra alatt kétezer tonna cukorrépát dolgoztak fel a gyárban, a rekonstrukció után pedig 4 ezer tonnát fognak. Az elképzelések szerint a főidény csupán 85 napig fog tartani. Ökológiai szempontból is hasznos a felújítás, hiszen a munkák befejezésével a korábbi 80 ezer tonnányi szennyezőanyag már nem kerül a folyóvizekbe és a talajba, ami az üzemnek évente 5—7 millió korona megtakarítást jelent. A jövőt tekintve az a kérdések kérdése, lesz-e annyi cukorrépa, mint a korábbi években volt. Ha a cukorrépa-termesztés helyzetét ismerjük, tudjuk, hogy nagyon lanyhult a termesztők érdeklődése. A vállalat Igazgatójától érdekes dolgokat tudtam meg. Évről évre csökken a termelókörzetben a vetési terület, s ehhez nem kell kommentár. A vetési terület csak az utóbbi években hozzávetőlegesen ezer hektárral csökkent a Kelet-szlovákiai területen. Ma, amikor már mindenütt egyre Inkább a jövedel mezőséget tartják szem előtt, a kialakult helyzeten nem is lehet nagyon csodálkozni. A cukorgyár statisztikai kimutatása szerint például 1956- -ban a felvásárolt cukorrépa cukortartalma 19,5 százalékos volt. Azóta évről évre ez az adat csökkenő tenc\pnclát mutat. Tavaly pédául 16 százalékos volt, az idén pedig 15 százalék. Egy tonna 15 százalékos cukortartalmú répáért a felöolgozó üzem 390 koronát tizet.- A felvásárlást ár az szerint i emelkedik, vagy csökken, hogy- milyen a répa cukortartalma.- El kell mondani, hogy például- a Nagymihályi (Michalovce) r járásban a termelőgazdaságok- a cukorrépát 27 százalékos- veszteséggel termesztik, tehát- ráfizetéssel. Más járásokban- sem igen jobb a helyzet. Am- tisztelet a kivételnek, vannak c olyan gazdaságok is például a 5 Tőketerebesi járásban, melyek i nyereséggel termesztik a cu- korrépát. Az Idén a terme! őgazdaságok p 37 tonnás átlagos hektárhozaf mot terveztek, ami 234 ezer i tonna cukorrépát jelent. Előre- láthatólag 78 százalékos lesz ■ a tervteljesítés, ami 181 ezer tonnás mennyiségnek felel csu• pán meg. A cukorgyár korszerűsítése, ■ a beruházás nagysága tndokol• ja a termelés növelését, mivel ■ egy Idényben a gyáriak 320 i ezer tonnát képesek feldolgoz■ ni. A gazdaságok részéről a ■ legnagyobb probléma a betaka- I rítással van, hiszen erre a i számlára írható veszteség 20— i 30 százalék közötti. Ha a be• takarítási veszteséget a minimumra tudnák csökkenteni, akkor az összmennylség, Illetve a tervezett hektárhozam teljesítése nem okozna nehézségeket. Jövőre a cukorgyár 300 ezer i tonna cukorrépa felvásárlását tervezi. A termelőgazdaságok 260 ezer tonna szállítására kötöttek szerződést. A gyár dolgozói természetesen csak abban az esetben növelhetik a termelés hatékonyságát, ha elegendő mennyiségű cukorrépát termesztenek a körzet mezőgazdasági üzemei. ILLÉS BERTALAN
