Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
és egyéni érdekeltség Közérdek Ä forradalmat követően a bolsevik pártnak szívós meg győző és szervezőmunkára volt szüksége ahhoz, hogy a parasztsággal megértesse, mind személyes boldogulása, mlndpedig az ország megbízható élelmezése megköveteli az elmaradott egyéni gazdálkodás fölszámolását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, kollektivizáció)át Nem titok azonban, hogy a Szovjetunió egyes körzeteiben h múltban az élelmiszer-ellátás nem volt mindig zavartalan, így érthető, hogy a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának 1987. évi júniusi teljes ülésén M. Sz. Gorbacsov elvtárs miért foglalkozott oly behatóan az élelmiszer-ipar és az ellátás fejlesztési feladataival. Nyilvánvaló tehát miért foglalkoztak ezen a tanácskozáson az egyéni és a kollektív mezőgazdasági vállalkozások szerepével Is. Annak ellenére, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyre Inkább Ipari jelleget ölt, és a kollektív gazdálkodás a szocialista célok megvalósításának szilárd alapja, a gazdaságosság, a termelési költségek alakulása, a munkaigényes termékek előállítása és az ország élelmezése érdekében a lövőben komoly szerep vár az egyéni és a családi vállalkozásokra is. Ezt a Szovjetunióban új szervezési tormát az SZKP a kollektív vállalkozások egyik válfajának tekinti Az idén már — a kolhozokkal és szovhozokkal kötött szerződések alapján — több százezer Család termelt zöldséget, dohányt, gyapotot és nevelt szarvasmarhát. Az ország politikai és gazdasági vezetése fölismerte, hogy a családi kollektívák, egyéni vállalkozók felelős, kezdeményező hozzáállásukkal, önfegyelmükkel rendkívül jó termelési eredményeket érnek el. Nem utolsó szempont az sem, hogy így minden parlagon heverő, tenyérni földdarab bevonható a mezőgazdasági termelésbe, a lakosság zöldséggel, gyümölcscsel, hússal, tojással való ellát ácÄhfl Az SZKP KB 1987. évi júniusi teljes ülése, követve a „nem közvetlen lelkesedésből kell. hanem a nagy forradalom által szült lelkesedés mellett egyéni érdekből, egyéni érdekeltségből ...“ lenini gondolat igazát, megállapította, hogy az egyéni, a családi vagy a kollektiv vállalkozások és a szocializmus alapelvei között nincs ideológiai szakadék. Ellenkezőleg, összekapcsolva az egyes dolgozók érdekelt a nagyobb közösség, a társadalom érdekeivel ezek az új termelési formák növelik a szocialista A föld ára a Az alkotmány szerint a Szovjetunióban a föld össznépi tulajdon. Adásvétele tilos, következésképpen eladási ára sincs. Am ez nem jelenti azt, hogy a földnek általában nincs pénzbeli egyenértéke. Abban az esetben például, amikor egy termelőszövetkezet (kolhoz) területén települést, gyárat, erőművet, utat építenek, a beruházó köteles a föld gazdáját kártalanítani. Mint mindenütt a világon, a föld tényleges értékét az éghajlati és a talajadottságoktól, a fekvéstől, a lakott területektől való távolságától és egyebektől függően határozzák meg. Ma 1 hektár (2,5 acre) földért egyik szertársadalmi rend kiteljesedésének lehetőségeit. Annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozások lehetőségét biztosító földterület csak elenyésző hányada a mezőgazdasági földalapnak, a jövőben mégis fokozott jelentőségű élelmiszer-ellátási forrás lesz. Nem kisebb jelentőséggel Dir maid a falusi lakosság életszínvonalának, további szociális felemelkedésének terén Is, amely a Szovjet Kommunista Párt telenlegi agrárpolitikájának, társadalmi törekvéseinek egyik legfontosabb irányvonala (Forrásmunkák alapján -Id.-j Szovjetunióban vezet hétezertől kétszázezer rubelig terjedő összegei tizet a másiknak. Ebből — ha valaki kívánja — kiszámíthatja annak a háztáji teleknek az értékéi, amelyet a törvények szerint bármely állampolgár használhat. Egy kolhoztng családja háztáji telkének területe 0.5 ha, a szovlioz (állami gazdaság) dolgozójáé pedig 0,3 ha. A városlakóknak szintén joguk van 0,06 ha hétvégi telekre, s ha ezt megvásárolnák, akkor ötszáztól tízezer rubelig lerjedő összeget kellene érte fizetniük, ám évente csupán néhány rubel használati dijat fizetnek. (APN) (VÁLASZOLUNK A tollcsipkedés és a kannibalizmus okairól lapunk egyik olvasója a baromfiaknál fellépő tollcsipkedés és kannibalizmus okai iránt érdeklődött. Sok állattartó Ismétlődő gondja a baromfiállományban előforduló tollcsipkedés és kannibalizmus. Mindkét Jelenség tulajdonképpen rossz szokás, amely természetes körülmények között nem fordul elő, és kifejezetten a zárt tartás következménye. Gyakran tapasztalhatjuk vadmadarak (fácán, fogoly) mesterséges felnevelése során. Nem ritkaság azonban egyéb baromfinál sem. 'A tollcsipkedés és a kannibalizmus különböző módon jelentkezik. A háti fedőtollak, a szárny- és a faroktollak csipkedése általában akkor kezdődik, amikor a tolltüszőből a kis toliképződmény kibúvik. A hosszú ideig tartó tollképződés kedvez ennek a rossz szokásnak. A tollcsipkedés a lassan tollasodó baromfiaknál, különösen a kései kacsáknál gyakori és csaknem állandó jelenség. A kitépett helyén kibúvó űj tolikezdemény állandó csipkedése hosszú hónapokra állandósítja a bajt. Megjegyzendő, hogy a tolltüszők növekedése ingerlőleg hat az állatokra, és a faroktő körül elérhető tollúkat maguk Is tépkedik. A tojótyúkok kannibalizmusának tipikus formája a kloakakicsípés. Közvetlenül a tojásrakás után következik be, mielőtt a kifordult kloaka eredeti helyzetébe visszahúzódott volna. Az agresszív egyedek a kloaka nyálkahártyáját kicsípik és, ha a vérzés megindult, akkor társaik közreműködésével a csipkedést addig folytatják, amíg az állat elvérzik. Esetenként a sebzett tojót a kloakán keresztül teljesen kizsigerelik. Azoknál a fajoknál, ahol a háziasítás csak rövid múltra tekinthet vissza, gyakori jelenség az elkorcsosodott, gyengébb egyedek elpusztítása. Korábban e két Jelenséget kizárólag anyagcserezavarnak, illetve hiánybetegségnek tartották és ezt több kísérlettel Is bizonyították. A mai felfogás szerint kialakulásánál azonban több hajlamosító tényező is közrejátszik. Gyakori elindítója az unalom is, hiszen az intenzív tartás során az állatok néhány négyzetméteren, rövid időn belül mindent — táplálékot, vizet — megtalálnak. Életszükségleteiket könnyen ki tudják elégíteni’ Így elsősorban az agreszszív egyedek gyakran zaklatják társaikat és, ha a tollcsipkedésre, kannibalizmusra rákapnak, a szokás az állományban hamarosan elhatalmasodik. Zsúfoltság folytán, amely korlátozza az útiatok mozgását, kevésbé tudnak kitérni a támadás elől. A fehérjehiány is jelentős előidéző tényező. Az állatok a hiányzó anyagokat a toll nagy fehérjetartalmával próbálják pótolni. A baromfitenyésztésnél nem ritkaság, hogy a magas beltartalmú — húsltsztet, hallisztet tartalmazó — takarmányról átmenet nélkül állunk át a tápanyagokban szegényebb eleségre. A változás után, elsősorban a kacsáknál, már néhány napon belül je ■ lentkezik a tollcsipkedés. A nyersrosthiány, a kacsák esetében vagy a legelészni szerető, sok nyersrostot Igénylő ludak felnevelése során, fokozatosan jelentkezik. Nagyobb nyersrosttartalmú eleség — a zab, az árpa és a korpa — hozzájárulnak a jóllakottság érzéséhez és az állatok megnyugvásához. A baromfiak támadókedve ugyanis az éhség miatt fokozódik. A szokatlan tényezőknek — amelyek megzavarják az állatok nyugalmát — az idegrendszerre való hatása is a kiváltó okok közé sorolható. A megelőzés vagy a gyógyítás csak akkor lehet eredményes, ha lehetőségeinkhez mérten igyekszünk az egészséges állattartás összes köveielményének eleget tenni. A kicsipkedett, kopasz testrészek tollasodását elősegíthetjük, ha azt szesszel, hígított kátráuynyal, vagy Kubától spray-vcl védjük. Gyakran célravezető, ha az állományból az agresszív, támadókedvű „vezért“ kiemeljük, így a rossz szokás terjedését még Időben megakadályozzuk. A táplálékhoz adott konyhasó mennyiségének emelésével is próbálkozhatunk. Két-három napon ál adjunk a takarmányhoz kilogrammonként 2—3 dkg sót. Szélsőséges esetek leküzdésére takarmányban alkalmazható idegi nyugtató készítményeket használunk, amelyek közül elsősorban a Sedophent említhetjük. Mindenekelőtt azonban a kiváltó okok megszűntetésére kell törekednünk, amelyeket a leírtak alapján magunk is felismerhetünk. MVDr. Kórósi Rudolf SZERKESZTŐI ÜZENET Felhívjuk „Kérdezett — válaszolunk“ című rovatunkhoz felvilágosításért forduló olvasóink figyelmét arra. hogy amenynyiben a kérdésükre adott válaszunk közlésekor nevük kezdőbetűit és lakhelyüket nem kívánják nyomtatásban megjelentetni, ezt levelükben egyértelműen írják meg. Ellenkező esetben hagyományainkhoz híven — a név rövi dítését és a lakhelyet közölve — járunk el! A Szlovákiai Kertészkedűk Szövetsége muzslaijMuzlal alapszervezetének vezetősége és tagsága a fiatal szervezetekre jellemző gondokkal küszködik. Tapasztalatuk még kevés, hiszen csak a mtilt évben kezdték el a zöldségfelvásárlást, akkor még előzetes szerződéskötés nélkül. Egyrészt ezzel is magyarázható, hogy a felvásárlás egyenetlen volt. mivel mindenki annyi és olyan zöldséget adott el, amennylt saját szükségletén kívül termelt. Az előző év tehát a hiányosságok, valamint az űtkersés Időszaka volt. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az Idén újabb lépést tettek előre, a gazdaságos termelés Irányába, amit az ez évre szóló szerződés megkötése is elősegített A mintegy 350 taglétszámú alapszervezet elnöke Bató Ferenc, aki főleg a szervezőmunkából veszi ki részét. A felvásárlást a Zelenina n. v. részére immár második éve Szabó Terézia végzi. A felvásárlóhelyet a nyár végén egyszer már meglátogattuk, de a közelmúltban újra visszatérünk Ide, hogy az elmúlt idényről, valamint a jövó évi tervről átfogóbb képet tudjunk adni. Előző beszélgetésünkkor még javában tartott a paradicsom felvásárlása. Legutóbb természetesen egész más kép fogadott bennünket, s a kertekben már csak a blmbós kel dacolt a kora reggeli fagyokkal. A felvásárlótelep vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kitűnik, hogy a muzslai termelők gondjai, de sikerei Is a Komáromi (Komárno) járáshoz tartozó. közeli falvak termelőinek helyzetéhez, tapasztalataihoz hasonlóak. De nézzük a tényeket. Elsősorban az érdekelt bennünket, hogy milyen körülmények között folyik a felvásárlás, hogy az árak mennyire voltak Ossz hangban a kistermelők érde.keivel. Kérdéseinkre az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Először Is mindenképpen szükséges lenne egy új, minden igényt kielégítő felvásárlóhely létesítése — magyarázza Szabó Terézia. — Ugyanis a rekeszek egész évben fedetlenül állnak a házunk udvarán. Ha esett, akkor a zöldség megázott, ha sütött a nap, akkor fonnyadt, s mindez csak rontott a minőségén. Szerencsére a Zelepinával nem voltak problémáink, hiszen a felvásárolt árut rendre, Időben elszállították. Egyébként heti két alkalommal — szerdáD és vasárnap — tartottunk nyitva, s mindaddig nem zártunk, míg csak hozták az árut. Sokan Szabó Terézia még a környékbeli falvakból Is jöttek Ide hordták a karalábét, paprikát, fejes salátát, paradicsomot. A múlt évben — Igaz csak kis mennyiségben — még a jednota Is vásárolt zöldséget a tagoktól. Az idén azonban már nem. Be kell vallanom: a siker ellenére utólag már magam is csodálkozom azon, hogyan mertünk minden előzetes szerződés nélkül hozA paradicsommal sok gond volt az idén (A szerző felvételei) — 45 tonnát — vásároltak fel. Arával mindenki elégedett volt, hiszen az még júliusban is huszonnyolc korona körül mozgott. Felvásárlását szeptember végén fejezték be. Az elvárásokkal szemben a paradicsom gyengébben sikerült. Hallottam, másutt se jártak nagyobb szerencsével a kistermelők, júliusban mindössze tíz, augusztusban pedig öt tonnát vásáBiztató évadzárás záfogni a felvásárláshoz Örvendetes tény: az SZKSZ járási bizottsága messzemenően támogatja az Igényünket, hogy új felvásárlóhelyet létesítsünk. A közeljövőben eldől az Is. mikor foghatunk hozzá az építkezéshez. A továbbiakban arról is szó eseti, hogy a tagok közül néhányan paprika- és uborketermesztésre szakosodtak. Az uborkából az idén csak a fólia alatt termesztett sikerült igazán jól, a szabadföldben nevelt csaknem mind tönkrement. Az Idén a fóliasátorban folytatott termelés sokkal sikeresebb volt mint a szabadföldi Ez egyaránt érvényes a korai karalábéra, hagymára és karfiolra. Paprikából a tervezett 30 tonna helyett tizenöttel többet roltunk fel. Kevés termett belőle, viszont nagy részét csak másodosztályúként lehetett ér tékesíteni. Az egyetlen elfogadható indokként a vegetáció késését említhetnénk, s az azzal járó következményeket Az évi tervet havi, sőt néha heti részletekre bontották. így végül is 60 tonnát vásároltak fel. Annál Jobb minőségű volt a korai karalábé, melyet a termelők nagy megelégedésére a Zelenina mind elvitt. A korai és középkorai fejes saláta ugyancsak jól sikerült. Igaz, nem volt belőle sok, de ami megtermett, annak jó volt a minősége. Az ára is kedvezően alakult: kezdetben három, később pedig egy koronát ért darabja. A karfiol szintén bevált. Fokhagymával az idén nagyon kevesen foglalkoztak, pedig kifizetődő tett volna, mivel a felvásárlási ára 28 és 23 korona között Ingadozott. A gyümölcsfélék szempontjából ez az év kifejezetten gyenge volt. A szőlőt és a barackot a kora tavaszi fagyok csaknem mind tönkretették, ami maradt, abban még a jégverés is pusztított. A múlt évben közel 30, az Idén viszont alig tíz tonna szólót vásároltak fel. Októberben már csak paradicsomot, és 20—16 korona közötti árban diót vettek át. Ezzel a felvásárlást idény véget is ért. Az idei eredményekkel a szervezet vezetősége elégedett. Biztató, hogy a tagság sorai állandóan bővülnek A jövő évi tervet Is ennek megfelelően — az Idei felvásárlási év Tapasztalatai alapján — dolgozták ki: 80 tonna paradicsomot, 50 tonna paprikát, 40 ezer darab karalábét, 10—10 tonna salátauborkát és korai hagymát, 2 tonna fokhagymát, valamint 30 tonna szőlőt szeretnének felvásárolni. Jövőre a kertészeti szolgáltatások a felvásárlásban sokkal aktívabban kívánnak részt venni. így nem alakulhat ki olyan helyzet, hogy az áru á termelők nyakán marad MACSICZA SÁNDOR V
