Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. december 4. Téli madárlesen A decembert természetjáráshoz, vízpartt sétához bizony melegen föl kell öltöznünk, s hogy ne dideregjünk, az sem árt, ha előtte alaposan jóllakunk. Az élelem ugyanis nem más, mint energiaforrás, amely a test életfolyamatainak, többek között az úgynevezett hőháztartásnak a fenntartására, működtetésére szolgál. Belőle merítjük a mozgáshoz szükséges energiát is. A gerinctelenek, az emlősök, a madarak stb. többségének élelme, s egyúttal energiaforrása a tél beálltával kiapad. Az állatok egy része ezért álomba merül, behúzódik az avarba, faodvakba, föld alatti üregekbe, vagy amelyeknek szárnyuk van, dúlnak. Néhány éve a Csallóközben távcső segítségével alkalmam volt e szép gázlómadarak közel negyven példányból álló csapatát perceken át megfigyelni. A nagy kócsagok többsége azonban szintén a Földközi-tenger partvidékére vonul. Az áttelelők azonban, úgy látszik, elegendő apróhalat, iszapba bújt vízirovart, békát találnak ahhoz, hogy éhen ne pusztuljanak. Ha téli csatangolásaitok közben egy-egy gémet vagy kócsagot fölriasztotok, figyeltétek meg, hogyan repül, milyen testhelyzetet vesz fel a levegőben. Hogyan húzza föl a nyakát, nyújtja ki lábait, mint emelkedik lassú szárnycsapásokkal egyre magasabbra. A tavaszi vagy nyári égbolton röpképüket így nem téveszthetitek össze a kinyújtott nyakkal szálló gólyákéval, darvakéval. A nagyobb folyók, de elsősorban a Duna mentén most nyílhat alkalmatok az egyik legérdekesebb vízimadarunk, a lúd nagyságú kormorán vagy kárókatona megfigyelésére is. Könnyen fölismerhetitek, hiszen koromfekete, mint a holló. Ennek a falánk madárnak aztán valóban igyekeznie kell, ha mindig üres bendőjét télvíz idején meg akarja tölteni. Fészkelés idején naponta 5 kilogramm halat is megfog. Most .valószínűleg kevesebbel kénytelen beérni. Az eredményes halászathoz minden adottsága megvan: kitűnően bukik, lábait evezőként használva jól úszik A gém. a gólya és a kormorán röpképe elvonulnak délre (s ez alól nem kivétel néhány denevérféle sem). Érdekes módon vannak, amelyek ugyan rendszeres vonulók, állományuk néhány példánya azonban mégis itt marad és áttelel. Általában olyan fajok példányai ezek /persze akadnak ilyen ,vállalkozó kedvűek" az énekesek között is), amelyek táplálékukat a vizekből szerzik. A szürke gémek a lelet általában a Földközi-tenger északi partvidékén töltik. Vonulási idejük szeptember végére, október elejére esik. Ott azonban, ahol télen a jégpáncél nem dermesztl meg a vizek hálát, nem ritka látvány egy-egy íjként felhúzott nyakkal, mozdulatlanul álló példány, amely a zsákmányt lest, hogy mindig „korgó" gyomrát megtöltse. A gém nem hibázhat el egyetlen halacskát sem, hiszen a kutatók becslései szerint — napi táplálékszükséglete 0,25 kilogramm, s bizony télvíz idején a halak sem szívesen mozognak. Néhány éve egyre gyakrabban tűnnek fel a Duna mentén, de a nagy folyótól távolabb is, a víztározók partján, a hófehér tollruhájú nagy kócsagok ktsebb-nagyobb áttelelő csajpatai is. Korábban nálunk sokkal ritkábbnak számítottak. /Számuk még régebben megfogyatkozott, hiszen szép tollúkért kíméletlenül vadászták őket.) Ezt ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még a vízenjáró emberek Is csak fehér gémeknek emlegetik őket, pedig, ha az utóbbiakkal rokonok Is, a kócsagok külön nembe tartoznak. Mióta azonban magyarországi állományuk növekedőben van, nálunk is gyakran megfora víz alatt. Merülését az is megkönynyíti, hogy légzsákjai nincsenek, és a csontjaiban is kevés levegő van. Testének fgjsúlya így a többi vízimadáréhoz viszonyítva jóval nagyobb. Figyeljétek csak meg, hogy a vízen ülve teste milyen mélyre süllyedt Eredményes halászatához — a szűkös élelemszerzési I ehetőségek dacára — az is hozzájárul, hogy csapatba verődve láncot alkotnak és úgy hajtják föl a zsákmányt. A Duna zúzmarás partján állva gyakran elnézetegem, ahogy a túlsó oldal kövein kiterjesztett szárnyakkal, felborzolt toliakkal a halászat után „megpihennek". A decemberi időjárás persze „szellőzködésre“ egyáltalán nem alkalmas, de mit tehetnek egyebet a szegény kormoránok, ha fartőmirigyük nem lévén tollazatukat zsírozni nem tudják, s így azt sémim sem védi a víztől! A kárókatonák röpképe is jellegzetes. Kinyújtott nyakú, púpos hátú sziluettjük a többi téli madárvendég égboltra rajzolódó körvonalaitól jól elkülöníthető. Ha a decemberi medárlesből hazatérve útközben valahol mogyoróvagy somfabokorra leltek, nyessetek le еду-két ágacskát. Otthon merítsétek az ágakat néhány percre 30 C-fok körüli meleg vízbe, ettől télt álmukból bizonyára felébrednek és néhány hét múlva kivirágoznak. A népi hiedelem, amelyben persze a megfigyeléseknek is része van, úgy tartja, hogy. a Borbála napján /december 4-én) lemetszett és meleg helyiségbe vitt ágacska Szilveszter napfán virágzik ki. POMICHAL RICHARD Anyu, menjünk gyalog! Pöttöm emberke, nincs hároméves, élvezettel lépegetett, anyja kezét fogva. Bele beletoppantotT a pocsolyákba, rálépett az útra tapadt falevelekre, érdeklődéssel nézte a bicikliket, autókat. De odaértek a buszmegállóhoz. Még ott is izgalmas volt minden, volt bőven látnivaló. És lehetett járkálni. Körbe-körbe anyu körül, oda vissza a vasoszlop és a fal között. Ám befutott a busz, s anyu felkapta, hogy gyorsabban menjen a felszállás, Ekkor tört el a mécses. Nem is mécses, mintha sziréna szólalt volna meg. Elnyújtva, riasztóan és kétségbeesetten: — Anyu, menjünk gyalogI A magyarázatot senki sem hallhatta, maga a gyalogolni akaró gyerek sem. Mert lehet-e, akadhat-e elfogadható magyarázat egyáltalán. Hiszen az alapelv, amely szerint akkor kezdett az ember emberré válni, amikor kétláhra állt. ma is érvényes. Az egészséges, emberré válni igyekvő apróság a saját lábát akarja használni, ha megvan mindkét lába, járni akar rajta, hogy megismerje, érezze, fölfedezze maga körül a világot Nevetséges érv ezzel szemben, hogy anyu siet, hogy ahová vinni akarja, az messze van. És ahogyan ez az anyuka sem vette figyelembe gyermeke kolumbuszi vágyát és készségét későbi nagy, fölfedező: utakra — isten mentsen, hogy Körösi Csornaként nekivágjon a világnakl? — való elhivatottságát, úgy a többi szülő is csupán saját időbeosztása rabságában él. Hozzák-viszik télen és nyáron, ősszel és tavasszal esőben (ötödik osztályig nyugodtan folytathatom a sort/ gyermeküket autóval, kerékpáron az iskolába. Mert esik, mert fúj, mert meleg van, mert havazik. De legfőképpen azért, mert így a divatosabb, így a kényelmesebb. Bele se rezdülnek, vagy ellenkezőleg, szülői tekintélyükben érzik sértve magukat, ha ,a gyerek üvöltenl kezd, hogy „anyu, menjünk gyalog!" Később már nem üvölt, nem lép bele a pocsolyába, nem rugdalja a falevelet. Ül kényelmesen az autóban. És a világ felfedezése végképp elmarad..• H. MÉSZÁROS ERZSÉBET A 16. században élt Pesti Gábor és csátotta. Kezdett az ember felhevülni Heltai Gáspár, a magyar nyelvű iro- és verítékezni. És útja közben talált dalom úttörői. Mindketten a nagy gö- egy árnyékos tát, ott köntösét leverög meseköltö, Ezópus meséinek tor- tette és megnyugodott, dításával próbáltak hatni a magyar nyelven olvasókra. Ezekből a tabu- És így a nap nyerte a versenyt. Iáknak nevezett tanító mesékből közlünk néhányat. HELTAI GASPÄR PESTI GÄBOR A kecskegidáról és a farkasról Mikor a kecske elment legelni, a fiát bezárta, és meghagyta neki, hogy senkinek se nyisson ajtót, míg ő meg nem jön. A farkas ezt hallotta. Alig ment el az anya, odament az ajtóhoz, és mekegni kezdett, akár a kecskék, csak hogy a gida megnyissa az ajtót. A kiskecske látta, hogy csalárdság van a dologban, s azt mondta: — Meg nem nyitom, mert jóllehet a beszéded kecskemód szól, de amott a hasadékokon farkast látok. \ A napról és az ^északi szé'röl Vetélkedtek egymással a nap és az északi szél, melyikük az erősebb. Ügy döntöttek, hogy egy vándoron próbálják ki, és az lesz a nyertes, aki a köntösét vele levetteti. Az észai szél, melynek Boreas a neve, keményen és hidegen fújt a vándorra. De amaz útját el nem hagyta, hanem erősebben beburkotózott köpenyébe. A nap ezután előjött, és lassänlassan a ködös homályt mind eltisztította, és fényét teljességgel kibo Egy juhpásztor gyermekről Egy pásztorgyermek legeltette a Juhokat egy dombon. S gyakorta kiáltgatott a szántó parasztoknak: — Tolvaj, tolvaj, ne hagyjatok, ne hagyjatok, mert a farkas jött a. juhok közé! Hallván ezt a szánté parasztok, abbahagyták a szántást, és a gyermekhez siettek mindnyájan, hogy megszabadítsák a juhokat a farkastól. És mikor odamentek, kacagni kezdett a gyermek, és kinevette a parasztokat, hogy becsapta őket. Ez pedig gyakran előfordult. Nem sok idő múlva valóban eljött a farkas, és szaggatni kezdte a juhokat. De a szántó parasztok nem hitték el a gyerek beszédét, merthogy hazugságával azelőtt gyakorta becsapta őket. És mikoron senki nem jött neki segíteni, és a farkas sokat megevett a juhokből, odafutott, hogy a pálcával elűzze a farkast. Látván a farkas, hogy csak gyermek, reátámadt, s őt ts megmarta. Ekképpen vette a gyermek hazugsága hasznát. TARBAY EDE Réges-régi vadászének Parázs pattog, szikra táncol, füst fut a csillagos égre, nyárson vad sül, zsírja lángol, dalol a sátrak népe: öz, őz, fuss a vadonba, gyors nyíl csap le nyomodba, nyúl, nyúl, hagyd el a rétet, jönnek, jönnek, űznek a mének. Für], fürj, ülj a bozóton, les rád, csapkod a sólyom, kürt búg, harsan az erdőn, őz, nyúl törtet a lejtőn. Parázs pattog, szikra táncol füst fut a felhős égre, alszik az erdő, tisztás, tábor, pihen a sátrak népe. A minirejtvény megfejtése Kedves Gyerekek! A helyes megfejtés ez volt: „Téli Palota“. Könyvjutalmat ifüldünk Csicseri Viktor kisráskai (Malé RaSkovce), Kendi Zsolt szentesi (Plesany) ésGarai Ildikó szógyénl (Svodfn) olvasónknak. Továbbra is várjuk tudósításaitokat a barátsági hónap rendezvényeiről! Nyúl - fajták Íllóvíz T Kutrica Kint rekedt Kiceioyíttt képzb r Valahonnan ledobott 3-1 в - á névmée Indiai politikue Szín T R - У к Lapfajta KötBsso Fos 7. for Ostor jelzője A fdnévi igenév képzője K.-i Kereskedelmi-Romai hat g| .pfpansk Vitamin 9 Dánia autojele határozói rag ' Római egy Szórni t______ Cserjés hely Technécium.Izonoa - betűk. Greese Doktor Izgatott 1 Kémet bankás határozói rag Zérus Birtok fele A telek peremei Személyes névmás Pajtában van 1 Szép azál férfi Csusza Vitamin. Jelábécé * Sinsteiiiua. talliun •-J-f К - Z férfikabát. i |ó.r. Színvonal Római 5.Ü Jévutó r Koreai dinasztia rju. témán. rág Argon Táplálék Rikoltó] hangon. kiált *• Szekundum Zsákban, van. t Lite? 8-3 • MEGFEJTÉSA lapunk 44. számában közfflt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Téli Palota, Ermitázs, Szmolnij, Péterpál-eröd, Auróra, KÍrov Opera“. NYERTESEK Nyertesek: Bergend! Kálmán, Vágkirályfa (Králová nad Váhom), Karászek Éva, Ajnácskő (Hajnáöka), özv. Kosztrz Arpádné, Balázsfa (Bla* ŽOV), >
