Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
1Э87. december 4. SZABAD FÖLDMŰVES. A költő cigarettáért indult... LÁTOGATÁS A BALATONSZÁRSZÓI JÓZSEF ATTILA EMLÉKMÚZEUMBAN A villa ma József Attila-emlék múzeum Mítosz és valóság Legutóbbi olvasmányélményeim közül kiemelkedik Csingiz Ajtmatov kirgiz író Vesztőhely című regénye, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg. Vajon ki ne ismerné a Szemtől szemben, a Dzsamila szerelme, A versenyló halála, a Fehér hajó és az Évszázadnál hoszszabb ez a nap című regényeket? Az olvasók ezek után joggal várták el, hogy az író hosszabb hallgatás után eddigi önmagát felülmúlva értékes müvet tesz le az olvasók asztalára. A feszült várakozás nem volt hiábavaló. Remekmű született, amely már nélkülözi a nehezen feloldható alle góriákat. Az önmagát eddig visszafojtott íróból árad a mondanivaló. A Vesztőhely valójában három tragikus tör ténetet mond el. Az első Avgyij Kallisztratovról szól, akit kizárnak a papneveldéből, mert a vallást nemcsak gyakorolni, de érteni is akarja. Tudósítóként eljut a Mojunkumra, . ahonnan a vadkendert gyűjtőkről kellene a lapját tájékoztatnia. A jelentéseket a lap természetesen nem közli. [A vadkender virágporából kábítószer készül.) Avgyij. határozottan elítéli a gyűjtők cselekedetét és felszólítja őket a megtérésre. Ezért .kilökik őt a robogó vonatból, afnely a nagyváros felé viszi a kábítószer alapanyagát. Avgyij később tagja lesz a húsbegyűjtö brigádnak is. Tiltakozik az antilopcsordák lemészárlása ellen, amely szemében a természet rendjébe való erőszakos beavatkozással egyenlő. A húsbegyűjtő brigád tagjai megelégelik térítő szándékát, ezért egy szakszaufára feszítik fel, s veszni hagyják. Csak az arrajáró farkas kíméli meg. A cselekmény második főszála Ürküncsüulu Boszton tragédiáját mondja el. A történet a farkasfészek kirablásával indul. Nojgutúlu Bazarbaj Bosztonhoz menekül a farkaskölykökkel, nyomában a tomboló a formálódó új vallás helyett: metkezési helyet: „E föld befogad, mint persely. József Attila első sírhelye“ áll a kövön a felirat. V4 + Vakítóan süt a nap. A bazársoron nagy a nyüzsgés-forgás. A múzeumban viszont egész délelőtt mindössze hárman voltunk ... ZOLCZER LÄSZLÖ Akkor tehervonat vesztegelt a szárszói állomáson ... (A szerző felvételei) * December 3-án emlékeztünk meg József Attila halálának 50. évfordulójáról DALFESZTIVÁL A Lévai (Levice) Járási Művelődési Központ és a SZISZ Lévai Járási Bizottsága a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a lévai Barátság Művelődési Házban megrendezte a IX. járási könnyűzenei és politikai dalfesztivált. A versenybe öt előadó (szólista) és öt együttes nevezett be, ezenkívül a bírálóbizottság külön értékelte a saját szerzeményű dalokat Is. A díjak így összesen öt kategóriában kerültek kiosztásra: mind a könnyűzenei (népszerű), mind á politikai dalok mezőnyében külön-külön értékelte a szólistákat és az együtteseket a František Zborovian vezette bírálóbizottság, s külön kategóriát képeztek a saját szerzemények. A politikai dalok kategóriájában az oroszkai (Pohronský Ruskov) Katarína Zitková bizonyult a legjobbnak, míg a zenekarok közül a Dynastia együttes vitte el a pálmát. A könynyűzenei szerzemények kategóriájában Babeta Zimová, a lévaf pedagógiai felépítményi 'iskola tanulója, valamint Dana Svetíková és Milena Pastrnáková végeztek a legjobbak között; ugyanebben a kategóriában az együttesek közül a Syntéza és a W’ Rock megosztva nyert első helyezést. A szerzi)! versenyben a Tempo együttes dala vitte el az első dijat, a második helyen pedig a Svitková—Pastrnáková duó (mindketten a pedagógiai felépítményi tanulói) szerzeménye végzett, amelyet természetesen ők maguk adtak elő. A harmadik díj ebben a kategóriában a W’ Rock együttes nótájának jutott. Kiosztásra került a közönség díja is, amelyet a pedagógiai iskola Dúha elnevezésű együttese vihetett haza. S végezetül a zsűri különdíját a Tempo együttes nyerte. A szólisták zenei kíséretének hangszerelését Alexander Ekstein mérnök végezte. Császár Ernő ♦ 4 S, < « A tépett Idegzetű, sokat be- i tegeskedö költő megírta búcsú- i leveleit, gondosan leragasztotta a borítékokat, aztán az Iro- ' mányokat a pohárszék szűette falapjára helyezte Kezelőorvosának csak néhány sort vetett i a hőfehér papírra. „Sok szeretettel üdvözlöm — szólt az : utolsó üzenet —, hiába kísérelte meg a lehetetlent.. Az egyik szekrényftókból zálogcédulát halászott elő, s a gyűrött papirost szobája asztalára tette. „Jolán — Irta rá —, Itt a zálogcédulám, az írógépemről szól, tedd el.“ Majd magára öltötte viseltes téllkabátját és beszólt a szomszédos helyiségben bíbelődő nővérének: — Megyek a trafikba,, mindjárt Jövök. A dohányboltban egy csomag zsilettpengét vásárolt, azután a vasútállomás felé vette az Irányt. Azon a hűvös, koratéll reggelen 1937. december harmadikén szinte teljesen kihalt volt az épület és kör nyéke Az egyet len sínpáron tehervonat vesztegelt. Hogy miért állt meg épp aznap teherszerelvény a faluban, örök rejtély marad. Talán a Szemes felől érkező személyvonatnak akart szabad áthaladást biztosítani? Meglehet... Mindössze egy 15 esztendős suhanc ácsorgott a peron innenső oldalán. A tehervonat mozdonya éleset sípolt és a szerelvény csikorogva, lassan meglódult A tragédia ekkor következett be: „Egy télikabátos fiatalember Jött majdnem futva a vasútállomás felé — diktálta később a fiú a rendőrségi Jegyzőkönyvbe megrázó élményeit. — Átbújt a leeresztett sorompó alatt és a mozgó tehervonat kerekei alá vetette magát. Ogy a nyolcadik és a tizedik kocsi közé ugrott, ha Jól emlékszem .. Nagy László tehát a saját szemével látta: nagy proletárköltőnk, József Attila Balatonszárszón öngyilkosságot követett el. ♦ ♦ + Balatonszárszó a „magyar tenger“ déli partjának egyik legapróbb települése. A község már I. István király 1082-ben kelt megerősítő levelében Is szerepel Zarrasozow (Szárazaszó) néven, ami száraz völgyet Jelent; 1049-ben pedig már a mai elnevezéssel majdnem megegyező Zarzó névre hallgat Egy török kincstári defter, adójegyzék szerint 1563 derekán mindössze 7 háza volt, a földek többségét 1733-től egészen a felszabadulásig a Hunyadi család birtokolta. A víz a part mentén sekély, homokos, strandolásra, fürdőzésre kiválóan alkalmas. Balatonszárszó csinos, tiszta község. „Magas dombokon, közel a hóhoz fekszik — írta volt Boleman István a századforduló táján, 1900 ban megjelent fürdőleírásában —, amelyben a ;azdáknál 50—60 szoba a venlégeknek kiadó..,“ Nos, mostanra némiképp megváltozott a falukép. A Jó hírű Vén diófa vendégőben az Akácos utat nyüvl a nűmagyar visletbe bújt cigánylanda. Zenebonájuk kíhallatizik az utcára, tűlharsogja a szűnni nem akaró motorzajt s. Atellenben a klasszicista ;tflusú református templom nelletti park egyik padján tllenéves pár csókolózik vadul. Megfigyeltem: az imént jöttek ti szüleikkel az imaházból, stentiszteletről. A Fő utcán turisták sétafikáinak, múlatják az időt. A vasútállomás előtt butikosok kínálják üzleteik elő közszemlére rakott összefércelt, Jól felsrófolt árú portékáikat. A József Attila-italboltban borospoharaikba kapaszkodva gajdol néhány borostás képű férfi. A Szabadság park végén, a kemping bejárata előtt prágai rendszámú Skodáját bütyköli egy kopaszodó férfi. Felesége idegesen topog mellette. A József Attila utca hetes számú házában, amely ma a költő emlékmúzeuma, csak a gondnokot és a teremfelvigyázót találom. — Sajnos, leginkább csupán a kíváncsi külföldiek nyitják ránk az ajtót — kesereg Pesti Piroska teremőr —, sok szárszói talán nem Is tudja, hogy a faluban József Attila-emlékhely is létezik. „Én ugyan még nem Jártam az épületben — büszkélkedtek már előttem többen, saját butaságukat fl-A szobákban a költő életének emlékmorzsái láthatók togtatva —, azt se tudom, ki volt ez az Attila.“ Hiába, a múzeum helyiségeit nem lehet bérbe adni — tárja szét a karját a nő fanyalogva. Az emlékházat a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága tartja fenn. József Attilát illik ismernünk. A költő 1905. április 11-én született Budapest proletárnegyedében, a mindig zajos Ferencvárosban. Az átlagosnál is nyomorúságosabb és fájdalmasabb gyermekkora volt: édesapját. József Aront alig ismerte; a szappanfőző munkás korán elhagyta családját és Amerikába vándorolt. Anyja nem bírta az öt apró, éhező gyermek nevelését, s a csenevész fiúcska menhelyre került. Szüléje belerokkant a töméntelen nélkülözésbe, szenvedésbe, s 1919 karácsonyán belehalt a megpróbáltatások özönébe. József Attila Mama-versei megrázó korrajzok is egyúttal. A fiatal költő első tanítómesterei Ady Endrén kívül a Nyugatosok voltak. Szárszóra első ízben 1926 nyarán, nővére vendégeként került. Később, 1937 novemberében, a több hónapos idegszanatórlumi kezelés után, ugyancsak a Balaton parti csendes falucskába vitte Idősebb nővére. Akkor bérelték ki a mai emlékmúzeum villájának első traktusát, melynek belső szobájában élte a költő végnapjait. Az- emlékmúzeum először csak a ház két szobájában, 1955-ben nyitotta meg kapuit; 1966 során tovább bővült az állandó tárlat, s egy újabb helyiséggel is gyarapodott a múzeum. Ezerkilencszázhetvenben a házban élő idős emberek állami lakásba költözhettek és immáron az egész épület a múzeum felügyelete alá kerül. — Balatonszárszó fürdőfalu — Jegyzi meg Pesti Veronika —, így látogatónk Is többnyire csak a nyári hónapokban akad. Ilyenkor mintegy 25 ezer ember keresi fel a tragikus sorsú proletárköltő emlékház-múzeumát. Az idén, halála közelgő 50. évfordulója kapcsán újratatarozták az épületet. Tavaly a helyi iskola is felvette Józsei Attila nevét, s most már legalább a költészet napján a? általános iskolások is ellátogatnak mihozzánk. A jugoszláviai Zenta magyar Iskolájának diákjai viszont évek óta rendszeresen felkeresik a múzeu mot, s a falak között rendhagyó irodalomórát tartanak. E- gyébként a Kertészeti Egyete men végeztem, de rokkant nyugdíjas vagyok, és 1978 ót* idős édesanyámmal mi vigyáz zuk igazgatluk az emlékházat Anyu, özvegy Pesti Sándorné, 1966 elejétől múzeumvezető. Az egyik tárlóban a költő első szerelme, Guba Márta fényképe látható. Guba Márta ma Is él, az Iskolatelevízió adásait vezeti. — Örök kedvese. Flóra néni viszont — jegyzi meg kísérőm — megtiltotta minden róla szóló, vele kapcsolatos kép és híranyag közzétételét. Kár, nagy kár... A kiállítás anyagát a Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum rendezte be. Jókora művészfotók, s jeles piktorok egy-egy József Attila-vers ihlette képei: Kondor Béla utolsó rézkarca, Dési Huber István színes festménye, valamint érdekes üvegkompozíciók, tárdomborulatok sorakoznak a fehérre meszelt szobabelsők falain. A kiállítást 1972 során fiatal művészek csoportja készítette. A múzeum akkortájt párját ritkította egész Magyarországon. A vitrinekben, üveg alatt József Attila cseh és szlovák költők verselnek fordításaiból válogatott kiadványok is szerepelnek. Meg a „Thomas Mann üdvözlése“ című eredeti kézírásos versének fénymásolata látható, amelyben még „az igazat mondd, és ne csak a valódit“ szövegű sor szerepel. Thomas Mann személyesen is találkozott József Attilával. Budapestre már cseh állampolgárként érkezett, hiszen egy prágai hentesmester fogadta őt örökbe. — A színes diavetítőnk meghibásodott — panaszolja Pesti Veronika —, Javítására pedig nincs alkatrész. Menten szklabonyal (Sklabiná) emlékem Jut eszembe. A Mikszáth-ház magnója is hasonló bajjal küszködik. „Én boldog pillanataimban gyermeknek érzem magam és akkor derűs a szívem, ha munkámban Játékot fedezek föl. Félek a Játszani nem tudó emberektől ...“ — Irta a Szerkesztői üzenetben, holott önfeledt Játékban még gyermekkorában sem Igen volt része. Tavaly unokájával együtt meglátogatta a múzeumot a költő öngyilkosságának szemtanúja, Nagy László, a füredi szívkórház dolgozója is. József Attila holttestét először a szárszói köztemetőben helyezték nyugovóra, de 1942- ben az írószövetség kérésére és közbenjárására a budapesti temetőbe helyezték át. Szárszón csupán a költő jelképes sírhelye maradt. Kerítéssel övezett szürke kő jelzi az első temetkezési helyet: „E föld befogad, mint persely. József Ata formálódó új vallás helyett: „Közeledőben az új, hatalmas vallás — a katonai fölény vallása“. Együttérzésre, emberségre nevel ez a könyv. Ezért mindenkinek el kellene olvasnia és befogadnia, hogy általa másként próbálja megítélni a világ gondjait Befejezésül hadd idézzük az író néhány gondolatát: „Szükség van rá, hogy időnként szembenézzünk a meztelen igazsággal, még ha rettenetes is, hogy soha ne feledjük a múltat. Ma, amikor olyan sok probléma vár megoldásra, az író még inkább köteles nyíltan és becsületesen beszélni mindarról, ami nyugtalanítja... Korunk művészetének feladata, hogy: az embereknek ügy kell ismerni, érteni, érezni egymást, mint önmagukat.“ MACsiczA sAndor farkasokkal. Különböző bonyodalmak betetőzése, amikor a kölykeit sirató farkasanya szeretetéhségében elviszi Boszton kisfiát, aki sajátkezűleg ölt meg célt tévesztve a vágtató farkasok helyett gyermekét. Felindultságában megöli Bazarbajt, a bajkeverőt. A két történetet a farkasok sorsa köti össze. A farkascsalád az erőszakos emberi beavatkozás következtében pusztulj el. Csak Boszton éli túl a tragédiákat, aki első felesége ' és legjobb barátja után legféltettebb kincsét, kisfiát is elveszíti. Mindez az ,értelmetlen pusztítás következménye. Ezt a megrázó könyvet nem lehet egyszerre végigolvasni. Nem az unalmassága miatt, hanem épp ellenkezőlegt Állandóan gondolkodásra, önvizsgálatra szólít jel. Kegyetlenül beletapos az olvasó lelkiismeretébe. Ajtmatov nem kisebb veszélyre figyelmeztet: az értelmetlen pusztításnak az ember is áldozatul eshetI Az emberséget adó hit mellett emel szót
