Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-12-05 / 48. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. 'december 4, A tudományos-műszaki fejlesztés előrejelzése A Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia XXX. plenáris üléséről A Csehszlovák Mezőgazdasági Aka­démia (CSSZMA) jubileumi, XXX. ple­náris ülésére a múlt héten Prágában kerUlt sor. A tanácskozáson Jelen volt többek között Štefan Rešovský, a CSKP KB osztályvezető-helyettese és Emil Čakajda mérnök, a szövetsé­gi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. A résztve­vők többek között megemlékeztek Ny. I. Vavilov születésének 100. évforduló­járól, és megvitatták a CSSZMA 1980. évi fő feladatainak tervezetét. A fő napirendi pontot a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum tudomá­nyos-műszaki fejlesztésének 2010-ig szóló előrejelzésével kapcsolatos do­kumentum megvitatása képezte. Nyikolaf Ivanovics Vavilov akadé­mikus, világhírű szovjet genetikus születésének századik (november 25.) évfordulójáról Karel Kudrna akadé­mikus, a CSSZMA elnöke emlékezett meg. Többek között kiemelte, hogy a neves akadémikus alapítója volt a Lentngrádi Össz-szövetségl Növény­­termesztési Intézetnek, ahol a világ legnagyobb fajtagyűjteménye találha­tó. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának tagja a legnagyobb szov­jet növénynemesítési szakkönyv, A géncentrumelmélet írója és szerkesz­tője volt. A genetikus elsősorban e kultúrnövények származásának kér­désével foglalkozott. Kultúrnövény­­-kutató munkája űj korszakot nyitott, amit többek között az is elősegített, hogy számtalan expedíciót vezetett az ázsiai, a közép- és dél amerikai országokba, Abesszíniába stb. Az úgynevezett Vavtlov iskola módszerei, főleg a növényföldrajzi és -rendszer­tani módszerek klasszikussá váltak. Olyannyira, hogy nélkülük a tudomá­nyos kultúrnövény-kutatás ma mér szinte elképzelhetetlen. A CSSZMA 1988. évi fő feladatai­nak tervezetével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a két plenáris ülés Bsz­­szehfvásával számolnak. Az egyik — a tavaszi — a mezőgazdasági föld­alap termőképességének növelésével és ésszerű hasznosításával, a másik — az őszi — pedig a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum telje sítményének és hatékonyságának nö­velésével foglalkozik. Már a jövő év­ben megkezdődik a felkészülés a CSSZMA XXXIII és XXXIV plenáris üléseire. Az előbbi napirendjén az állattenyésztési termelés szerkezeté­nek és intenzlfikálásának optimali­zálása. az utóbbi ülésen pedig az élelmiszeripar fejlesztésének komplex megoldása szerepel majd. Az akadé­mia tudományos szervei az említet­teken kívül tevékenységüket azoknak a feladatoknak a teljesítésére Irányít­ják, amelyek a CSKP XVII. kongresz­­szusának, a CSKP KB 5. ülésének és a CSSZMA korábbi plenáris ülései­nek határozataiból következnek. A CSSZMA tudományos munkahelyei a legnagyobb figyelmet „A tudományos­­-műszaki fejlesztés hatása a mező­gazdasági és élelmiszer-ipari komp­lexum szerkezetére és fejlesztésére“ című, a közgazdasági kutatás állami programjából következő feladat telje­sítésének szentelik. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipa­ri komplexum (МЁК) tudományos­­-műszaki fejlesztésének 2010-ig szőlő előrejelzésével kapcsolatos főbeszá­molót szintén Karel Kudrna akadé­mikus terjesztette elő. Többek között foglalkozott az előrejelzés alapvető elméleti kérdéseivel, különös tekin­tettel a mezőgazdasági rendszerre, annak komplex jellegére és fejlődé­sének összefoglalására, valamint az új belterjesítő tényezők és technoló­giák figyelembe vételére. A megol­dáshoz való komplex, rendszerszerű hozzáállás lehetővé teszi a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari komplexum egységes modelljeinek kidolgozását. Az akadémia elnöke 9 továbbiakban kiemelte, hogy a jobb gazdasági mu­tatók elérése, az életszínvonal meg­tartása stb. egyre nagyobb igényeket támaszt a népgazdaság továbbfejlesz­tésével kapcsolatos lehetőségek isme­retével szemben. Ha figyelembe vesz­­szük az előttünk álló igényes felada­tokat — a gazdasági mechanizmus átalakítását, az állami vállalatról szóló és a mezőgazdasági szövetke­zeti törvény életbeléptetését, a KGST­­-tagországok közötti együttműködést stb. — megállapíthatjuk, hogy а MÉK progresszív fejlesztésének tervezése és előrejelzése nem tűri meg a szub­jektivizmust és a voluntarizmust. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum továbbfejlesztésének el­következő időszakában feltétlenül számolni kell az automatizálás, a biológiai technológiák stb. adta lehe­tőségek forradalmi igénybevételével. Ez velejárója annak, hogy új szociá­lis és egyéb problémák keletkeznek. Ezeket a problémákat az a tény még súlyosbítja, hogy a MÉK alapját bio­lógiai rendszer képezi, amelyet az élő anyaggal kapcsolatos törvények irányítanak. Mindezek, a népgazda­ság többi ágazatához viszonyított sa­játságok nehezebbé és igényesebbé teszik a MÉK továbbfejlesztésének előrejelzését. Az akadémiának a tudományos-mű­szaki fejlesztéssel kapcsolatos koráb­bi előrejelzései jelentős mértékben hozzájárultak a mezőgazdasági ter­melés növekedéséhez, ami végső so­ron kedvezően hatott a társadalom gazdasági és szociális fejlődésére is. Hogy csak néhány példát említsünk: a mezőgazdaságban sikerült kiépíteni az anyagi-műszaki bázist, a dolgozók végzettségét tekintve sikerült ki­egyenlíteni a népgazdaság több’i ága­zatával szembeni korábbi különbsé­geket, sikeresen teljesítjük a legfon­tosabb agrárpolitikai feladatot — az önellátpttság elérését az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok termelésében. Az újratermelést folya­mat intenziflkálásának, hatékonysága és gazdaságossága növelésének szük­ségszerűsége a mezőgazdasági és élelmiszer ipari komplexum vonatko­zásában is a koncepciózus fejlesz­tés irányában halad. Kudrna akadémikus főbeszámolőjá­­ban kitért arra is, hogy a MÉK stra­tégiai fontosságú fejlesztési céljai megkövetelik a saját, ágazaton belüli tudományos-műszaki potenciál és más tudományos kapacitás megvál­toztatását és kiszélesítését. Az összes kutatási kapacitást a stratégiai fon­tosságú feladatok teljesítésére kell irányítni úgy, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum 2010--ben eleget tehessen a társadalmi kö­vetelményeknek, főleg a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari termelés hatékonysága növelésének, a lakos­ság élelmiszerekkel való stabil • ellá­tása és az exportlehetőségek biztosí­tásának. Hazánk mezőgazdasági rendszeré­nek 2010-ig szőlő előrejelzésével kap­csolatban az akadémia kidolgozta az első elképzeléseket az ezredforduló utáni növénytermesztés szerkezeti felépítéséről. Tekintettel arra, hogy olyan igényfcs feladatról van szé, a­­mely az egyik oldalon megfelelne az öneilátási kritériumoknak, a máik ol­dalon pedig az állandósult, egyen­súlyban levő rendszer kialakításának j kritériumaival, az előrejelzésben két alapvető változattal számolnak. Az első a növénytermesztés jelenlegi szerkezetének fokozatos megváltozta­tásából és abból Indul ki, hogy a ter­melés Intenzitásának növelése végett növekszik, Illetve csökken egyes nö­vénykultúrák vetésterülete. A másik változat a növénytermesztés szerke­zetének optimalizálásából indul ki. Az elörefelzésben szereplő célok megvalósításának egyik nélkülözhe­tetlen alapfeltétele a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak rend­szeres gyakorlati érvényesítése. E te­kintetben elsődleges tényező a mező­­gazdasági földalap termőképességé­nek megtartása és növelése. Minde­nekelőtt a szénforrások és -felhasz­nálás közötti egyensúly megtartásá­ról van szó, ami döntő mértékben befolyásolja a talaj bloenergetlkai potenciáljának növelését. A növény­­termesztés szerkezetének optimalizá­lását mindenekelőtt az egyes növény­­kultúrák közötti arányosság kialakí­tása jelenti. Olyan megoldásról van szó, amelynek segítségével maximális mértékben visszatérőinek a szerves anyagok a talajba, részben a betaka­rítási melléktermékek, részben pedig az istállótrágyázás növelése jóvoltá­ból. A növénytermesztés intenzifiká­­lűsában kulcsfontosságú feladat lesz a biológiában bevezetett tudományos­műszaki fejlesztés, amelynek során mindenekelőtt az egyes növénykultú­rák termőképességének növelése ke­rül a figyelem középpontjába. Az állattenyésztési termelés növelé­séhez vezető úton sokat várhatunk a tudomány és a technika ismereteinek a genetikában és a nemesítésben való érvényesítésétől.. a tudományo­san irányított szaporodásbiológia be­vezetésétől, a kemizálási és a bioló­giai módszereknek a takarmányozás­ban és az állategészségügyben való alkalmazásától. A gazdasági haszon­állatok további nemesítése arra Irá­nyul majd, hogy több takarmányt tudjanak elfogyasztani és hasznosíta­ni, hogy, egészséges, szapora, nagy termelőképességű és az új technoló­giákkal szemben ellenálló állományo­kat alakítsanak ki, az ellések köny­­nyebb' • lefolyásűak legyenek, és ja­vuljanak a minőségi mutatók. A koncepciózus változat eredmé­nyeként a tudományos-műszaki fej­lesztés intenzifikálásával és érvénye­sítésével az erőforrások fa nemzeti jövedelemi képzését az 1988—2008-es években 18, a 2001—2010-es években legalább 13—14 százalékkal lehet nö­velni, ugyanakkor az élőmunka-szük­ségletet legkevesebb 5.5, illetve több mint 8 százalékkal lehet csökken­teni ... A főbeszámolót tartalmas vita kö­vette, majd a Csehszlovák Mezőgaz­dasági Akadémia tagjai határozati ja­vaslatot fogadtak el. BARA LÁSZLÓ ITTHON TÖRTÉNT Gazdasági-politikai aktivaértekezle­­tet tartottak Prágában a külkereske­delmi szervezetek vezérigazgatói, va­lamint a párt- és szakszervezeti tisztségviselői. A tanácskozáson, ame­lyet a CSKP KB gazdasági osztályá­nak közreműködésével rendeztek, részt vett Zbynék Soják, a CSKP KB tagja, a KB osztályvezetője és Bohu­mil Hanuš, az Állami Szervek, Pénz­ügy és Külkereskedelem Dolgozói Szakszervezete KB-nak elnöke. Meg­állapították, hogy a külkereskedelmi szervezetek a szocialista országokkal folytatott kereskedelem feladatait si­keresen teljesitik, de a nem szocia­lista országokba irányuló kivitel te­rületén nagy lemaradás mutatkozik, főleg a gépiparban. — Vr ~ Ülést tartott Bratislavában a Szlo­vák Nemzeti Tanács Elnöksége Vi­liam Šalgovičnak, az SZLKP КБ El­nöksége tagjának, az SZNT elnöké­nek vezetésével. Megtárgyalták a kormány jelentését a SZNT 17. ülé­sén 1985, júniusában, a másodlagos nyersanyagok hasznosításáról hozott határozat végrehajtásáról. Pozitívan értékelték azt a tényt, hogy a 8. öt­éves tervidőszakra jóváhagyták a 13-as számú állami célprogramot, a­­mely a másodlagos nyersanyagok jobb hasznosítását célozza. Bírálőan rámutattak, hogy nem sikerült csök­kenteni a termelésben keletkezett hulladékok mennyiségét. Javasolták, hogy a kormány követelje meg a re­szortoktól a nyersanyagokkal való gazdálkodás műszaki és gazdasági elemzéséből eredő feladatok teljesí­tését.- 4r -Ünnepi gyűlést tartott a prágai Ka­­rolinumban a SZISZ Felsőoktatási Központja és a Nemzetközi Diákszö­vetség Titkársága a csehországi fel­sőoktatási intézményekben 1939 no­vemberében lezajlott tragikus esemé­nyek emlékére. Az ünnepi megemlé­kezésen részt vett a CSKP KB, a Csehszlovák Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány küldöttsége To­máš Trávniőeknek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnökének veze­tésével. — Vr — Prágában befejeződött az a három­napos nemzetközi tanácskozás, amely­nek résztvevői az emberiséget fenye­gető globális problémákat vitattak meg. A Keresztény Békekonferencia kezdeményezésére megrendezett esz­mecserén közgazdászok, ökológusok, teológusok vettek részt. A részvevők kiemelték a leszerelési törekvések szoros összefüggését a mai világ problémáinak megoldására kifejtett erőfeszítésekkel. Rámutattak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának tervezett aláírása lesz az első valódi lépés a leszere­léshez a világ történetében.- т*г -A SZISZ 7. országos felsőoktatási konferenciáját tartották meg Prágá­ban, amelynek, határozata támogatja a CSKP politikáját, s ezt a támoga­tást a szocialista haza javára végzett aktív áldozatos murikéval fejezik ki. A konferencia keretében megtartotta első ülését a SZISZ újonnan megvá­lasztott felsőoktatási központja, a­­melynek elnöke Hana Entlerová, a SZÍSZ KB titkára lett. Kiáliítás -az évforduló jegyében A művészeknek, akik mindig Is ott álltak a nagybetűs REVOLŰCIÖ bari­kádjain, akik új látásmódot rajzoltak kartonjaikra, festettek vásznaikra, — világformáló küldetésük volt. Nehéz léptű, kemény öklű munkásokat, ha­ladó szellemű értelmiségieket szol­gáltak művészetükkel, azokat, akik egyedüli végrehajtói lehettek egy olyan változásnak, melyet ma rend­szerint egyetlen évszázzal — 1917 — Idézünk, elevenítünk fel. Amikor a hivatalos tárlatnézés után néhány nappal a Szlovák Nem­zeti Galériában még egyszer — egy­magámban a képekkel — végignéz­tem — a noszf. 70. évfordulója tiszte­letére rendezett — a szovjet alkotók nagyszabású tárlatát, a képek mellett a NAGYOK, a forradalom művész­­óriásainak utódai jelentek meg kép­zeletben előttem. Azok, akik a har­mincas években — zsíros kenyérrel a zsebükben — ott festettek a vll­­lanyerőmüvek hatalmas árkainak szé­lén, akik később a frontra is ma­gukkal vitték rajzmappájukat, akik már a békében a talpraállást segí­tették művészetükkel, s azok a maiak, akik az új Irányzatot képvise­lik — az igaz művészet szabadságát élvezve A Szlovák Nemzeti Galériát dicséri, hogy az említett kiállítás anyagát — saját gyűjteményükből állították ösz­­sze: ugyanis a galéria egyik művé­szettörténészét bízták meg újabb szovjet képek felkutatásával és meg­vásárlásával. A tárlaton az értő közönség olyan híres nemzeti művészek képeit is megcsodálhatja, mint J. I. Pimenov, T. N. Jablonszkaja, akik a forrada-Özv. Gajdošík Júlia, csécsi (Dub­ník) lakos levelében a következőket írja: 12 áros kertjét kakukkfűvel ül­tette be. A magot a Slovakofarma maiackyi gyógynövény-felvásárló üzemegységéből szerezte be 1986 áp­rilisában és októberében. Meglepte a szervezet készsége, amely a mag­­küldeményhez csatolta a gyógynö­vény termesztési technológiáját is. Amikor 1987 márciusában olyan kó­sza hírek keringtek, hogy problémák lehetnek a gyógynövény felvásárlá­sával, levelet intézett a felvásárló­hoz. Az aláirt és lepecsételt válasz­ban az állt, hogy a gyógynövényt nyugodtan ültesse el, a termést fel fogják vásárolni. Nem így történt. A gondosan szárított gyógynövény a padláson hever... A PTK 405. §-a rendelkezése értel­mében a mezőgazdasági termékek fel­vásárlását a felvásárló szervezetek által külön előírások szabályozzák. A jelenleg érvényben lévő 73/1985 T. t. sz. hirdetmény, amely a mező­­gazdasági termények és termékek, valamint kellékek szállításának alap­vető feltételeit szabályozza, nem tar­talmaz olyan rendelkezéseket, ame­lyek a polgár (magántermelő) és a felvásárló szervezet viszonyát taglal­ná, pedig jogbiztonsági szempontból ezek a viszonyok is megfelelő jogsza­bályozást érdemelnének. Kiutat a PTK rendelkezései között kell keres­nünk. Az ön által felvázolt esetben első­rendű kérdésként az merül fel, hogy sor került-e ön és a felvásárló szer­vezet között perfekt szerződés meg­kötésére. Ismernünk kellene levele­zésük konkrét, és teljes tartalmát. Tudni kellene azt, hogy a felvásárló­hoz Intézett levele konkrét jogi vi­szony létrehozására irányult-e, vagy csupán a felvásárlás általános lehe­tőségeit mérte fel. A PTK 34. §-a értelmében a jogi cselekmény (jogi ügylet) olyan jo­gok • és kötelezettségek létrehozásá­ra, módosítására vagy -megszüntetésé­re irányuló akaratnyilatkozat, ame­lyeket a jogszabályok ilyen nyilatko­zathoz fűznek. Felvetődik itt az a kérdés, hogy nyilatkozataik akarat­nyilatkozatnak tekinthetők-e, azaz, hogy mind a két fél egymással jogo­kat és kötelességeket tartalmazó jo­gi viszonyt akart-e létrehozni. A PTK 37. §-a alapján érvénytelen az a jogi cselekmény, amely határo­zatlan. Ha az akarat a szerződés megkötésére mindkét fél részéről megvolt, csupán a kinyilvánítása volt határozatlan, ez a határozatlanság In­terpretáció (magyarázat, értelmezés) útján általában megszüntethető. A szerződés meghatározottnak te­kinthető, ha adva van teljesítésének Időpontja (az év hónapjának, negyed­évének stb. megjelölésével) és meny­­nyisége, tehát mit, mikor és milyen mennyiségben kíván leadni, illetve felvásároltatni. A szerződő felek azon­lom utáni generációt képviselik. A ma élő, középkorú -művészek, vagyis a „derékhad“ képviselteti magát a tárlaton a legtöbb képpel. Ezeken az alkotásokon a legkülönbözőbb stílus­jeleket lehet felfedezni, s témájukban Is változatosak: a pártosság, az el­kötelezettség, a békevágy ábrázolása mellett a legbensőbb emberi érzések is kifejezést nyernek. Koroljev: Csendélet kenyérrel, Oboroszov: A fiúk a tengerhez mentek, Popov: A Kreml templomai, D. O. Skulme: Már­ta, spanyol kosztümben című képek mind-mind egy-egy rezdülései a mű­vész, az alkotó körül zajló életnek. Gita Kordošová művészettörténész, a kiállítás egyik rendezője említette: a tárlat grafikai bemutatója olyan „erős“ anyagot képvisel, amelyhez hasonlót kevésszer láthat Bratislava művészetpártoló közönsége. Habár V. I. Lencsin Auróra című alkotása 1966-ban készült, kifejezésmódjával, bravúros grafikai megoldásaival ma Is képes magával ragadni a ma fia­talját, az újjáépítés emberét. K. Pusz­ták: A munka fegyvere című — ak­vatinta — müve a kivitelezés csodá­ja. Ez a rövid írás hadd szolgáljon meghívóként, ajánlásként: valóban érdemes -megnézni ezt a — noszf tisz­teletére rendezett — szovjet alkotók műveiből összeállított kiállítást, mely ez év végéig tart nyitva. Kalita Gábor ban még más konkrét feltételt is megszabhatnak, így pl. egy bizonyos meghatározott minőségi osztály be­tartása, az eladás helye, csomagoló­anyagok fajtája stb. (A termék árát az érvényes előírások szabályozzák.) Nem ismeretes előttünk az sem, hogy milyen formában és mikor fo­lyamodott a felvásárló szervezethez a kakukkfű felvásárlása miatt, sem a szervezet ezzel kapcsolatos konkrét álláspontja. Ba a felvásárló szervezet a jogi ügylet érvényességét vitatná, a PTK 35. §-ának rendelkezésével kellene érvelnie, amely szerint az akaratnyi­latkozatot úgy kell értelmezni, aho­gyan az a körülményekre való tekin­tettel a szocialista együttélés szabá­lyainak megfelel. Hasonló érvényesí­tési és értelmezési szabályt tartalmaz a PTK VI. cikkelye, amely kimondja, hogy a polgári jogi viszonyokból származó jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének össz­hangban kell lennie a szocialista együttélés szabályaival. A PTK 43. §-a alapján a részvevők kötelesek ügyelni arra, hogy a szerződési vi­szonyok rendezésénél kiküszöböljék mindazt, ami vitához alapul szolgál­hatna. A PTK 42. §-a értelmében, ha- a jogi cselekmény érvénytelensé­géből kár keletkezik, ezért a tör­vénynek kárért való felelősségről szóló rendelkezései szerint tartoznak felelősséggel. Az Önök esetében a kakukkfű ve­tőmagjának biztosítása és a termesz­tési technológia elküldése „készség­ről“ tanúskodik, azonban ez még nem jelent szerződéskötést. Ha viszont legalább az 1987 márciusában írt le­velében feltüntette azt, hogy milyen nagyságú területről szándékozná el­adni a kakukkfüvet, és a felvásárló szervezet ezt így elfogadta, a fenti értelmezési szabályok alapján az ag­rotechnikai időpontokból következ­tetni lehet egy átlagos terménymeny­­nyiségre, a begyűjtés idejére és a termék eladásra kész állapotára (szá­rítás). Ha vitás a jogviszony, a Polgári perrendtartás 80. §-ának c) pontja alapján sürgős Jogi érdekeltség ese­tén indítványozni Tehet, hogy a szer­ződésből eredő jogviszony fennáll (kiadná urőovacla žaloba). Ha a jogi viszony létezése nem vi­tás, vagy ennek létezését a bíróság a fenti rendelkezés alapján megálla­pította, a Polgári perrendtartás 80. §-ának b) pontja értelmében a fel­vásárló szervezetet kötelezni lehet ar­ra, hogy felvásárlási kötelezettségé­nek eleget tegyen. A kötelesség végrehajtása a Polgá­ri perrendtartás 357. §-a értelmében a bíróság általi kirótt bírságok (po­kuty) útján „kényszeríthető“ ki. A bírságok összege 20 ezer koronáig terjedhet. A bírság megfizetése azon­ban nem mentesíti a szervezetet az esetleges kárért való felelősségtől. Javasoljuk, hogy az ügyre vonat­kozó összes iratával keresse fel az ügyvédi tanácsadót, és képviseletével bízzon meg egy ügyvédet. JUDr. POLLÄK LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents