Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-12-05 / 48. szám
1987. december 4. ★ 48. szám * XXXVIII. évfolyam ^ Ara 1,— Kin i ■ пиииа—mwwhmmim i шаниим h i....i ír - ------ -• - ~r- r i - ti .....■«■imim FÉNYEK AZ ÉJSZAKÁBAN Csendesek a decemberi éjszakák Ezt legjobban azok tudják, akik késő estétől virradatig a traktoron ülve róják a barázdákat. Nincsenek so kan, mindössze néhány százan „szánt ják végig“ az éjszakát. A maguk mir gött hagyott müveit terület azonban elegendő ahhoz hogy tavasszal majd fennakadás nélkül haladhassanak a vetógépek. idejében földbe kerülhes sen a mag. Többszörösen is fontos tehát, hogy az agrotechnikai követelményeknek megfelelően fogadják az ősszel szántandó földek a telet. A leglényege sehb: a 8. ötéves tervidőszak középső évében a növénytermesztés idei biz tató eredményeit túl kell szárnyalni. Ennek pedig egyik legfőbb feltétele hogy tovább kell javítani a munka minőségét. A jó minőségű őszi mélyszántás fontos alapfeltétele a sikeres tavaszi munkának. Enélkül ugyanis képtelenség tavasszal idejében elvet ni. Az egyes gazdaságok szakemberei ezért tisztában vannak azzal, hogy az eke a késő őszi időszak eszköze, nem pedig a tavaszé. Tavasszal az ekénél sokkal nagyobb teljesítmény re képes simító, borona és tárcsa a talajművelés eszköze. Nem kell magyarázni egyetlen gaz daságban sem, hogy a munkára alkalmas idő jó kihasználása mennyire fontos egész esztendőn át. Ilyenkor ősszel pedig — amikor beköszöntőéinek a szűnni nem akaró esőzések szinte minden perc számít. November múltán adott a veszélye annak is, hogy az eke kifagy a földből. Érdemes. a költségeket figyelembe véve pedig kifejezetten előnyös ezekben a napokban mindent megtenni az őszi mélyszántás gyorsításáért. Ez utóbbi szempontjából a nagy teljesítményű traktorok üzemeltetése nagy erőt képviselne, ha ... S ennél a bizonyos „ha-náľ egy kicsit el kell időznünk. A tudományos-műszaki haladás időszakában a szándék igénnyé formálódik. Az újat, a jobbat gyorsan kell beépíteni a termelési folyamatokba Ez az eredményes gazdálkodás egyik nélkülözhetetlen eleme. A másik: a már meglevővel takarékoskodni, az évről évre ismétlődő eszköz- és anyagfelhasználást ésszerűsíteni, javítani. Mindez persze tűlságosan is általános igazság, ami az elmúlt években már oly sokszor elhangzott, hogy szinte már visszaköszön. Sok feltétele van annak, hogy egy tonna üzemanyag, az ember egyórányi munkája a mélyszántás viszonylatában is a lehető legjobban hasznosuljon. Ugyanakkor a növénytermesztés évek öta visszatérő nem lényegtelen gondja, hogy a gazdaságok a mélyszántást illetően objektív problémákkal küszködnek. A nagy teljesítményű erőgépekhez nem mindenütt állnak rendelkezésre a megfelelő eketfpusok s ezenkívül — az Időjárás viszontagságai következtében, az egyes talaj-előkészítési folyamatokat többször meg kell ismételni — a mélyszántást késleltető- üzemanyag-problémák is felmerülnek. A jól értelmezett takarékosság azt követeli, hogy a mélyszántást illetően minden őrá hasznosuljon. Az ésszerű gazdálkodás számára viszont elviselhetetlen, hogv a meglévő nagy teljesítményű gépek. ekék. hiánya, vagy üzemanyaggondok következtében tétlenségre legyenek kárhoztatva. Ezen kell mezőgazdasági üzemeinkben minden lehetséges módon változtatni, és ha nem a mezőgazdasági üzem szándékán, akaratán múlik a változtatás, akkor annak a fórumnak kell azt eférni, amely tud megoldást — ésszerű megoldást — találni. A kőkemény talajban gyorsan kopik az ekevas. s a tervezettnél több özemanvagra van szükség. Ez azonban még mindig kisebb többletköltségekkel jár, mint később az agyonázott talalon végzett — ráadásul rossz minőségű — munka. A mélyszántás körülményei különben jobbak mér nem lesznek, csak rosszabbak. Az éjszaka fényei azt bizonyítják, hogy a vezetők és dolgozók lépést tartanak a követelményekkel. CSIBA LÄSZLÖ Az őszi munka és a gabonatermelés értékelése KÉT KÉRDÉS HÁROM ELNÖKNEK Az idén a mezőgazdasági dolgozóknak számos nehézséggel kellett megbirkózniuk. Gondoljunk csak a tenyészidő két-három hetes eltolódására, a belvizek okozta problémákra, a hosszan tartó szárazságra, az őszi mezőgazdasági munkák összetorlódására, a fűtőolaj- és gázolajhiányra, és még sorolhatnánk tovább. A nehézségek ellenére —• mint már annyiszor — a mezőgazdasági dolgozók minden tőlük telhetőt elkövettek az igényes feladatok teljesítése érdekében. Ez mindenekelőtt a munkaszervezés javulásának, a,dolgozók óbb hozzáállásának és áldozatos munkájának köszönhető. Tudjuk, hogy az egységes földműves-szövetkezetekben tó mekkora erőfeszítést és odafigyelést igényelt az őszi munkacsúcs. A szövetkezeti földművesek a munkatorlódások idején fáradságot nem kímélve, nyújtott, sőt éjjeli műszakokban Is végezték a legsürgősebb teendőket, így a mezőgazdasági termények betakarítását, a talaj-előkészítést, a vetést, a mélyszántást, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezért a hozzáállásért mindenkinek köszönet jár. November közepén mindbárom szlovákiai kerület egy-egy egységes földműves-szövetkezetének elnökéhez két kérdéssel, fordultam. Az egyik az idei őszi mezőgazdasági munkák értékelésével, a másik pedig a gabonaprogram megvalósításában elért idei és a nyolcadjk ötéves tervidőszak első két évében elért eredményekkel volt kapcsolatos. UHÄSZ ISTVÁN, agrármérnök, a rimaszécsi (Rimavská Seč) Oj Világ Efsz elnöke „ Az őszi mezőgazdasági munkákat szövetkezeti földműveseink gondosan, hozzáértően, agrotechnikai határidőben és jő minőségben végezték el. Az ősziek vetését — 850 hektáron — október 25-én fejeztük be, az őszi vetemények állapota jónak mondható. Ez főleg annak köszönhető, hogy a hosszan tartó szárazság ellenére Is jő magágyat sikerült előkészíteni őszi búzából legnagyobb területen az Irts és a Merkur fajtát termesztjük. Bízunk abban, hogy a vetemények jól áttelelnek s a jövő évi termés Is gazdag lesz. A cukorrépát az idén kétszáz hektár területről takarítottuk be 15.4 százalékos cukortartalommal. Az átlagos hektárhozamről még nem tudok beszámolni. Mivel a jövő évben Is ugyanekkora területen termesztjük ezt a növénykultúrát, már az ősz folyamén elvégeztük az összes szükséges agrotechnikai beavatkozást. A szemes kukorica begyűjtését 420 hektár területről november 12-én fejeztük be. A betakarítás során odafigyeltünk a veszteségekre is. A Bábolnai Iparszerü Kukoricatermelési Rendszer keretében 8,1 tonnás átlagos hektárhozamot értünk el. A pontos végelszámolás még várat magára, mert szövetkezetünkben is kellett átminősítést végezni a siló- és a szemes kukorica között. Az idén a zöldségtermelés Is sikeres volt. Mind a mennyiség, mind pedig a bevéttelek szempontjából teljesítettük feladatainkat. Gazdasá: gunkban főleg a paradicsom, a paprika és az őszi káposzta termesztése dominál. Például az ide! litoméficel országos zöldség- és gyümölcsklállításon négy paprikafajtánk vett részt, közülük a Cltrina arany-, a PCR pedig ezüstéremben részesült. Az idén paradicsomból 55 tonnás hektárhozamot értünk el, s ha szeptember közepén nem kapunk Jégverést, a 70 tonnás terméshozam is meg lett volna. A zöldségfélék betakarításába gyakorlatilag minden tag bekapcsolódott, amit ezúton is szeretnék megköszönni. _ ... . Az istállőtrágyát hétszáz hektárra juttattuk ki, ami a tervfeladathoz viszonyítva ötven hektárral több. A mélyszántást — 1680 hektár területen — november második felében fejezzük be. j-2. Az idei gabonatermés a hosszan tartó szárazság ellenére, amikor hatvan napon keresztül határunkban nem esett eső, sikeresnek mondható. A kalászos gabonafélékből 860 hektár átlagában 6,01 tonnás, a sze(Folytatás az S. oldalon) Kárpátontúli beszélgetések (4.) A költő * cigarettáért indult... (7.) 4 - r . , Az érdekeltséget is szervezni kell (12.) Kiút a cukorrépa-termelés válságából • (13.)
