Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-28 / 47. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. november 27. Válaszút előtt Annak ellenére, hogy nem szívesen foglalkozunk kedvezőtlen tények Is­mertetésével, s igyekszünk elkerülni a pánikkeltést, a különböző Jelekből következtetni lehet: a fejlődés jelen­legi útját járva rövid időn belül a környezeti ártalmakkal akár teljesen elpusztíthatjuk egyetlen lakóhelyün­ket, s így fokozatosan önmagunkat is. Világhírű tudósok, s nemcsak kör­nyezetvédelmi szakemberek figyel­meztetnek az utóbbi időszakban egy­re erőteljesebben, hogy fontos útel­ágazáshoz érkeztünk, ahol döntésünk­től függően az ésszerű gazdálkodás elvei alapján alakíthatjuk jövőnket, vagy kizárólag a műszaki fejlesztés­re összpontosítva akár a vesztünkbe rohanhatunk. Lehet, hogy az ilyen sarkított megfogalmazás sokaknak túlzásnak tűnik, ám esetünkben nem a vészharang megkondltása a cél, hanem e fontos téma iránti fokozott figyelem felkeltése. Az emberiség jövőjéért felelősséget érzők tovább látnak az orruknál, ük azok, akik keresik, kutatják annak a módját és lehetőségét, hogy meg tud­juk őrizni a következő nemzedékek számára is az élet továbbvitelének alapvető feltételeit, gátat tudjunk vetni a termőföld, a levegő és a víz elszennyeződésének, s Így megfelelő körülményeket biztosítsunk a fenn­maradáshoz. A világméretű probléma mielőbbi orvoslása attól függ, hogy az egyes földrészeken milyen módon veszik komolyan a szaktekintélyek flgyel­­meztetü kijelentéseit, s a gazdasági fejlődést szavatoló módszerek közül melyekre esik a választás. Az ag­gasztó hírek és adatnk közzététele mellett azonb?n — szerencsére — már kedvezőbb jelek is észlelhetők. A különböző társadalmi rendszerű országok képviselőinek, szakemberei­nek a környezetvédelmi együttműkö­dés terén kifejtett tevékenysége egy­re szorosabbá vélik. A felszínes, gya­korlati szempontból szinte semmilyen kedvező eredményeket nem hozó szerződéskötések, illetve kijelentések helyett sok helyütt már meg is való­sítják a környezetszennyezés mérté­két jelentősen csökkentő, nem kis anyagi kiadásokkal Járó, konkrét programokba foglalt legidőszerűbb feladatokat. Természetesen ezzel nem oldódnak meg egy csapásra a kör­nyezetvédelmi nehézségek, mert ösz­­szetett folyamatról lévén szó, sok függ az egyes meghatározó gazdasá­gi tényezőktől, illetve az elképzelé­sek és tervek gyakorlati megvalósí­tásának ütemétől. Ä szocialista országok képviselői­nek szakemberei a korábbi időszak során alkalmazott, vszonylag egyol­dalú gazdaságfejesztési módszerek­hez viszonyítva, az utóbbi években körültekintőbb, a környezetvédelmi szempontokat jobban az előtérbe he­lyező megoldásokat keresik. Hazánk Is azon országok közé sorolható, a­­melyekben a gazdasügirányítás során igyekeznek a környezeti ártalmak hatásának csökkentését, illetve az újabb szennyezésgócok keletkezésé­nek megakadályozását szorgalmazó megoldásokat minél szélesebb körben alkalmazni A CSKP XVII. kongresz­­szusának határozataiban egyértel­műen megfogalmazódott, hogy az ed­digieknél jóval nagyobb figyelmet szükséges fordítani a környezetvé­delmi feladatok mielőbbi teljesítésé­re. s a gazdaságfejlesztés különböző módszereinek alkalmazásakor nem szabad szem elől téveszteni az ezzel kapcsolatos elodázhatatlan tennivaló­kat. A közelmúltban Szlovákia főváro­sában Vojtech Barns mérnök, az SZSZK ipari miniszterbe'vettese is­mertette a környezetkímélő gazda­ságfejlesztés terén elért eddigi rész­­eredményeket, miközben hangsúlyoz­ta, hogy csak néhány területen sike­rült jelentősebb mértékű javulást el­könyvelni. Bár a hatodik, illetve a hetedik ötéves tervidőszakban min­denekelőtt a vízgazdálkodás terén legidőszerűbb környezetvédelmi be­ruházásokat Igyekeztek az előtérbe helyezni, az eredmények nem tükrö­zik a befektetett anyagi javakat. Egy­részt sok helyütt nem készültek el a meghatározott Időre a szennyvíztisz­tító és -derítő állomások, másrészt pedig az átadott műszaki berendezé­sek többségének hatásfoka a kor igé­nyeihez viszonyítva nem megfelelő. A jelenlegi ötéves tervidőszak fo­lyamán a környezetvédelemben első­sorban a levegő szennyezettségének csökkentésére irányítják a gazdasási vállalatveztés figyelmét. Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag az Ilyen jellegű beruházásokat fogták az előtérbe helyezni. Természetesen továbbra is fontos feladatot je'ent a felszíni vizek, a talajvíz, valamint az ivóvíz állandó és megkülönböztetett védelme. Az utóbbi hőnapokban ta­pasztalt gyakori vízszennyezések, saj­nos, ismét azt bizonyítják, hogy az eddigi intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket Éppen ezért itt a legfőbb ideie annak, hogv a hely­zet komolyságának megfelelően ala­posabb, rendszeresebb és főleg lelki­­ismeretesebb munkavégzéshez, kör­nyezetkímélő megoldásokhoz folya­modjunk. Vízgazdálkodási szakembereink szinte már uniák az állandó figyel­meztetéseket, hogy nem a környe­zeti károk felszámolására, hanem a szennyeződések megelőzésére, meg­akadályozására kell á figyelmet össz­pontosítani A beruházások terén sem ártana ezt jobban hangsúlyozni, mert még mindig a károk hatásainak a felszámolására szolgáló berendezé­sek iránt nagyobb a kereslet... Amfg a vfzszennyezések megakadá­lyozásával kapcsolatosan nem tudunk előbbre lépni, addig a különböző in­tézkedéstervezetek és vízgazdálkodá­si feladatok következetes megvalósí­tása csak hiú ábránd marad. A miniszterhelyettes a tárca veze­tőségének véleményét kifejtve több ízben kiemelte, hogy a közép-európai országok környezetvédelmi együttmű­ködési terve alapján a jelenlegi ős az elkövetkező időszakban főleg a légszennyeződések mértékének csök­kentésére, valamint a közös meg­egyezés szerinti szigorúbb nemzetkö­zi előírások betartására kell fokoza­tosan törekedni A közös környesél­­véde'mi nrogram alapián hazánkfián az ezredfordulóig a ielenteginél több mint negyven százalékkal kell csök­kenteni a levegő kéndioxid-szennye­zettségét. Ez a feladat nem kis ter­hieket ró a gazdaságirányítás külön­böző szintjein dolgozókra, mert tu­lajdonképpen a gazdasági módszerek változtatását, Illetve módosítását kö­veteli meg. A légszennyeződés mérté­kének jelentős csökkentése ugyanis csak akkor valósítható meg, ha a hulladékfelhasználás és a másodla­gos nyersanyagok újrahasznosítása terén az eddigieknél korszerűbb mód­szereket fogunk széles körben alkah mazni. A programban kitűzött feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen a.kör­nyezetvédelmi berendezések míiszaki­­-anyngi bázisának a felújítása. A je­lenlegi gyakorlatban használt mérő­műszereket például korszerűbbekkel kell felváltani, hogy folyamatosan megbízható adatokkal lehessen ellen őrizni az Ipari központok körüli le­­vegöszennyeződést, Illetve kéndioxid­­-mennyiséget. A mostani ötéves terv­időszakban már nem másodlago­sak a környezetvédelmi kérdések. Az olyannyira szükséges szemlélet­­váltás első eredményeként könyvel­hető el, hogy az új beruházások elő­készítése csak a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével le­hetséges. Így az új Ipari létesítmé­nyek az eddigieknél már jóval ki­sebb mértékben fogják szennyezni a levegőt, a talajt, illetve a vizet. Hang­súlyozni szükséges, hogy ez csupán a kezdet, amelyet a környezetvédel­mi feladatok következetes megvaló­sításának kell követnie. A gazdasági mechanizmus átalakí­tásával összhangban a környezetvé­delemben is szemléletváltásra, s az ígéretek helyett tettekre van szük­ség ahhoz, hogy a társadalmi fejlő­dés ésszerű útját tudjuk választani. Csak az alaposan átgondolt, koncep­ciózus — környezetvédelmi szempon­tokat is szem előtt tartó — gazdasági szerkezetváltási program teremtheti meg azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődéshez és a fennmaradáshoz. BÁRDOS GYULA ITTHON TÖRTÉNT A bratislavai Szakszervezetek Há­zában tartották meg a Csehszlovák— —Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai kongresszusát csaknem 590 "ezer ta­got képviselő 500 küldött részvételé­vel.' A résztvevők értékelték a szer­vezetnek az elmúlt öt évben végzett tevékenységét, valamint a tagság munkáját a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósításában. A CSKP KB, az SZLKP KB, az SZSZK Nemzeti Frontja KB és az SZSZK kormányának. küldöttségét Ignác Ja­­nák, a CSKP KB Elnökségének pót­tagja, az SZLKP KB titkára vezette. A tanácskozást Viliam SalguviC, a CSSZSZBSZ Szlovákiai KB elnöke, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke nyitotta meg. Rámuta­tott, hogy az .évzáró gyűlések és kon­­fereuciák eredményei szerint a szlo­vákiai szervezet további jelentős ha­ladást ért el a szövetség küldetésé­nek teljesítésében. A föbeszámolót Jozef Mravík, a CSSZSZBSZ Szlová­kiai KB titkára terjesztette elő. A vitában 41 küldött és négy vendég szólalt fel, köztük Ignác janák elv­társ. aki beszédében hangsúlyozta, büszkék vagyunk arra, hogy a mi szocialista társadalmunk Is az októ­beri eszmék szellemében fejlődik. To­vábbra is ezen az úton fogunk ha­ladni, mert minden eltérés ettől az úttól, a leninizmustól, az osztály­szemléleti és az internacionalizmus elveitől, tévedésekhez vezet, s szo­cialista vívmányaink alapjait fenye­geti. Lelkesen és őszintén támogat­juk az SZKP által kezdeményezett forradalmi átalakítás programját, a­­mely a nyilvános politika légkörében valósul meg, és a kibontakozó szo­cialista demokráciát. A szocializmus­nak az egész világon arra kell töre­kednie, hogy szabaduljon meg min­dentől, ami túlhaladott, ami fékezi a haladást, s hogy az eddigi szociális vívmányok további kiszélesítése érde­kében teljes mértékben kihasználja a forradalmi lehetőségeket, s meg­szilárdítsa létezésének alapjait, janák elvtárs felszólalásának befejező ré­szében értékelte a közvetlen kapcso­latok fejlesztésében elért eddigi e­­redményeket, a Szovjetunió területén megvalósuló közös beruházások kivi­telezését, majd a szövetség munkájá­nak időszerű kérdéseivel foglalko­zóit. A kongresszus végezetül határozat­ban fordult a szövetség szlovákiai szerveihez és alapszervezeteihez, a­­mely felhívja a tagságot az együtt­működés elmélyítésére és arra. hogy konkrét tettekkel köszöntsék a CSSZSZBSZ X. kongresszusát. ★ ★ Prágában tartotta II. kongresszusát a Csehszlovák Építőművészek' Szövet­sége, hogy értékelje az elmúlt öt év folyamán végzett munkát, s foglal­kozzon az építészet és-'a városfej­lesztés feladatainak teljesítésével. A CSKP KB, a szövetségi kormány, va­lamint a Csehszlovák Nemzeti Front KB küldöttségét Miloš Jakéi, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. A főbeszámolót Pavel Zibrln, a szövetség elnöke terjesztette elő, amelyben az eredményeket értékelve megjelölte a minőség javításának út­ját. ★ ★ Ülést tartott a szövetségi kormány, hogy megtárgyalja a CSSZSZK gazda­sági mechanizmusának átalakítására vonatkazó komplex dokumentum har­madik munkaváltozatát. Részletesen felülvizsgálta az átalakítás indoklá­sát és jellemzését, valamint a köz­ponti szervekre és a gazdasági szer­vezetekre vonatkozó konkrét Irány­elveket. A kormány a vitából levont következtetések alapján elrendelte a gazdasági mechanizmus átalakításé­val kapcsolatos dokumentum végle­ges formájának kidolgozását és elő­terjesztését. ★ ★ A prágai Kultúrpalotában megtar­tották a CSSZK Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségének kongresszusát. A több mint 000 küldött a szövetség csehországi szervezeteinek csaknem másfél millió tagját képviselte. A'ta­­nácskozáson részt vett a CSKP KB, a CSZK Nemzeti Frontja KB és a CSSZK kormányának küldöttsége, a­­melyet Ladislav Adamec, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK kormá­nyának elnöke vezetett. A főbeszá­molót Jaroslav Šlézar, a CSSZSZBSZ Csehországi KB-nak vezető titkára terjesztette elő. A konslruktfv lég­körben tanácskozó kongresszüs nyílt, tárgyszerű vitával folytatódott, majd a dokumentumok elfogadásával és az új központi bizottság megválasztásával ért véget. Elnök ismét Milan Klusák, a CSSZK kulturális minisztere, a ve­zető titkár pedig újra Jaroslav Šlézar lett. ★ ★ Prešovban tartották meg a Cseh­szlovákiai Ukrán Dolgozók Kultu­rális Szövetségének kétnapos, 11. konferenciáját, amelyen Július Ha­­nusnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya első alelnökének vezetésével részt vett az SZLKP KB­­-nak, az SZSZK Nemzeti Frontjának és kormányának küldöttsége. A ta­nácskozást Fedor Kováč, a szövetség központi bizottságának elnöke nyitot­ta meg. A szövetség 10. konferen­ciája óta kifejtett tevékenységéről és totvábbi feladatairól szóló beszámo­lót Ivan Panöura, a szövetség vezető titkára terjesztette elő. A vitában Jú­lius Hanus Is felszólalt. Nagyra érté­kelte azokat a sikereket, amelyeket a kulturális munkában a szövetség elért. Kifejezte meggyőződését, hogv a több mint 10 ezer tagú szövetség a jövőben is hozzájárul tagjai és a többi állampolgár szocialista tudatá­nak formálásához. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR sok megszegését ezért tehát felelős­ségre vonás követi. A számon kérés első foka termé­szetesen nem a büntetőeljárás, mint ahogyan a köztulajdon védelme sem a portán kezdődik. Mit tegyen az az igazgató vagy efsz-elnök, aki min­den törekvésével szeretné a reá bí­zott közvagyont őrizni, de rendkívül rosszak — mondjuk — a raktározási feltételei? Ez utóbbi gyakran kifeje­zi a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelmének egyik létező, itt-ott fel­lelhető objektív akadályát. Mert gyak­ran tényleg hiányosak a társadalmi tulajdon védelmének a feltételei. Am az is tény. hogy sok helyütt viszont még a létezőket sem használják ki megfelelően. Életünkből — bárhogy is szeret­nénk — nem zárhatjuk ki azt a ter­mészetes szubjektív emberi gyengesé­get, hogy valamiről megfeledkezünk, vagy téves mozdulatot teszünk. A köztulajdont persze az ilyen ellen is védeni kell, a büntetőtörvények ép­pen ezért szólítanak valamennyiün­ket fokozottabb gondosságra, hogy a lehetőségekhez képest messzemenően vigyázzunk, és magatartásunkkal ne okozzunk kárt az emberben vagy a köztulajdonban. Am az igazi veszély a hanyagok, a bűnös mulasztók részéről jelentke­zik. Aztán a hanyagságnak vannak : egészen súlyos esetei: előrelátjuk, milyen baj származhat magatartá- i sunkból, de arra számítunk, hátha i nem következik be! A vagyoni kár ! ilyen esetekben is milliókat tesz ki,- és egyetlen hanyag magatartás kö­­: vetkezményeként is többet, mint a­- mennyit egy tolvaj egyáltalán képes termelési tanácskozáson, a brigádve­zetők értekezletén és minden egyéb, fontos összejövetelen ia. Felsorolni is hosszú lenne, hogy mi mindent lehet és kell ezért tenni. Ha a teljesség igénye nélkül veszünk sorra néhány tennivalót, követel­ményt, akkor is az első helyre kíván­kozik, hogy őszinték éa közérthetők legyenek a tagság és a választott testületek elé terjesztett beszámolók, tájékoztatók. Növekedjék az ellenőr­ző bizottságok szerepe a gazdasági vezetés- munkája felett. A bizottsá­gok ülései váljanak a végrehajtást ellenőrző fontos fórumokká, s ne degradálódjanak a zárszámadó köz­gyűléseken összegzett silány beszá­molókká. Szú, ami szó, a közös értékek meg­óvása valamennyi bűnüldöző szerv feladata. Persze nemcsak az övéké. Elsősorban a társadalmi tulajdonért felelős gazdasági vezetők tehetnek sokat. A közbiztonsági szervek dol­gozói szerint növekszik ugyan az állampolgárok bejelentéseinek száma, ez utóbbit sajnos nem lehet egyér­telműen pozitívan értékelni, mivel tapasztalataik szerint a bejelentők gyakran — főként személyét indíté­kokból. indulatokból — célzatosan állítják be a tényeket. A visszaélések elkövetésének meg­akadályozásához, a társadalmi tulaj­don védelmével kapcsolatos megfe­lelő körülmények biztosításához — az elmondottakból kiindulva — az esetek többségében nem anyag! esz­közök. hanem szervezési intézkedések kellenek. S ezeket megtenni minden­kinek kötelessége, akire kösvegyont bíztak! Nem véletlen a közmondás: „Alkalom szüli a tolvajt“, A kilenc hónap statisztikáját figyelembe véve — kerületi viszonylatban — elszumo­­rítóan summát ez a Szólás. Cs. L. i „ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT“ által rájuk rótt feljelentési kötele­zettségeiket. amit egyebek közt az is bizonyít, hogy a gazdasági bűncse­lekmények 90 százalékára a bűnül­döző szervek derítettek fényt. A CSKP Központi Bizottsága Elnöksé­gének 1983. évi levele ellenére évről évre egyre csökken a szocialista szervezetek által tett feljelentések száma. Mindez azt igazolja, hogy a belső ellenőrzés minősége nem min­dig elégséges. Nem a hivatásos ellen­őrök munkájáról van elsősorban szó, hanem mindenkiéről, akinek a dolga valamilyen egység vezetése, egy te­rület felügyelete. Mert a vezetés nemcsak döntéshozatal és irányítás, hanem ellenőrzés is. Ahol megrövi­dítik a köztulajdont, ott általában a vezetésben és a körülötte kialakult felfogásban kell keresni az okokat. Ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek, nem lehetnek agyafúrt bűnözők, akik a mégoly elővigyáza­tos vezető eszén is túljárnak: ám ezeket sokkal könnyebb elfogni, mint ' a felelős és cselekvő tudatot min­­, den tisztességes emberben felébresz­teni. Elszomorító, hogy gyakran a - közbiztonsági szervek figvelnieztoté- I seit, szignalizációs leveleit sem ve-Ami az egységes földműves-szövet- 1 kezetekben működő ellenőrző bizott­ságokat illeti, azok ne „könnyen ke­zelhető“ emberekből álljanak, hanem olyanokból, akik jártasak a szövet­kezeti életben, gazdálkodásban, szú­­kimundóak, gerincesek és köztiszte­letnek örvendenek. Nem igaz, hogy nincsenek a szövetkezetekben ezen érdemi munkát ellátni képes, az el­lenőrző bizottsági tisztségre alkal­mas dolgozók. Gyakorlatilag kiválóan ténykedhet az ellenőrző bizottság ak­kor is, ha nincs benne — mondjuk — főiskolát végzett, a könyvelést el­lenőrző szakember. Hiszen, ha szük­ség van rá, az ellenőrző bizottság máshonnan is felkérhet szakértőket. Az elsz-ek gazdasági vezetése és üze­mi pártbizottsága különben is köte­les megadni minden anyagi és mű­szaki segítséget-— a kellő • tájékoz­tatáson és az erkölcsi támogatáson felül — ahhoz, hogy az ellenőrző bi­zottság ellássa feladatát. Nagyon sok függ az ellenőrző bi­zottság elnökétől, aki nem aláren­deltje sem a vezetőségnek, sem az efsz elnökének. loga van viszont ar­ra, hogy képviseltesse magát nem csupán a vezetőségi ülésen, hanem a A Nyugat-szlovákiai kerületre és s Szlovákia fővárosára vonat- í koztatva az idén mérsékelten csökkent a gazdasági böncselekmé- s nyék — bűntettek és vétségek — г száma, növekedett viszont az általuk < okozott kár együttes összege (135 i millió korona). A gazdasági bűncse- t lekmények között túlsúlyban van a 2 szocialista tulajdon fosztogatása, 1 s ezt követik a gazdasági fegyelem f elleni bűncselekmények — például a 2 rejtett pénzalapok képzése és fel- 1 használása —, melyekkel 9 millió ко- 1 róna kárt okoztak elkövetőik népgaz- 1 daságunknak. A társadalmi tulajdont, t sainns, nemcsak a tolvaj veszélyez- 1 teti. hanem a gondatlanság is, amely- 1 nek következményei gyakran nem j tükröződnek a bűnügyi statisztiká­ban, hiszen a felelősségre vonás sem 1 bűnügyi, hanem fegvelmi... Vagy 1 gyakran semmi! És itt kezdődik a j baj. Nem mindig kerül felelősségre vonásra az. aki vizet hagyott a tar­tályban. ami aztán szétfagvott; vagy az. aki a gazdasági állatok elhullá­sát okozta Mint ahogy ritkán kerül bűnügyi statisztikába a felelőtlen munka során elpocsékolt anyag. A negatív jelenségek általában a különféle érdekek hiányos vagy rossz egvez'eiésével kezdődnek, amelyek gyakran teremtenek lehetőséget mani­pulációra. a társadalmi vagyon meg­rövidítésére. A gazdasági szabályozók kijátszása, a szabályozás hézagai kö­zötti bujkálás a népgazdaság elleni károkozás egyik legveszélyesebb és leggvakoribh formája. Igaz, kizárólag erkölcsi alapon — csupán rábeszé­léssel — aligha lehet fitját állni az ilyesfajta magatartásnak; az elöírá­manapság valahonnan ellopni. És szinte kínálja a következtetést: az egyébként tisztességes emberek is rengeteg kárt tudnak okuzni a köz­vagyonban, ha a munkájukat nem végzik előírásszerűén. Mint ahugy a pontos ügyvitel is egyik sarkköre a társadalmi tulajdon védelmének. Feltétlenül szólni kell az úgyneve­zett, vagyis fel nem derített — való­színűleg jelentős terjedelmű — bű­nözésről is. A felelős vezetők ugyan­is gyakran nem teljesítik a törvény szik figyelembe a gazdasági vezetők. A mezőgazdaságban is gyakran előfordul, hogy a belső ellenőrző szervek — konkrétan az ellenőrző bizottságok — sem látják el kielégítő módon feladataikat, aminek oka rész­ben az ellenőrző bizottságok aláren­deltsége a gazdasági vezetéssel szem­ben, részben pedig a személyzeti munkában elkövetett hibák. Ezeket a megnyilvánulásokat, visszásságokat nem lehet objektív okokkal megma­gyarázni.

Next

/
Thumbnails
Contents