Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-21 / 46. szám

ÁLLATKIÁLLÍTÁS A VÁSÁRBAN Ügy tűnik manapság a vásá­rok reneszánszukat élik. Évről­­-évre több ember látogat el például az 6szi dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) vagy ép­pen a Stúrovói Simon-Júda vá­sárra. Az utóbbi népszerűsége manapság olyan nagy, hogy a Kossuth adó szerint Buda­pestről ez alkalomból különvo­­natot iditottak a határ felé. Az óriási érdeklődésről magam is tanúskodhatom. A Duna men­tén Stórovóba kígyózó keskeny úton óvatosan haladva egyre­­-másra előztek meg a magyar­­országi rendszámú kocsik. A városka mellékutcáiban száz számra parkoltak az autók és a főutcán egy alaktalan, de szinte kompakt tömeg hullám­zott. A nyüzsgő sokaságban alig tudtam magamnak utat törni „hivatalos“ célom felé. А П. Duna Menti Allatkiéllf­­tás színhelyét keresve azon gondolkoztam, hogy ezt a bá­beli «ftrzavart vajon hogyan bírják elviselni az állatok. Kellemesen meglepődtem azon­ban. mikor a városka piacteré­re, a rendezvény színhelyére értem. A hangszórókból áradó, dobhártyát tépő. idegborzoló zo( ide már nem ért el. Tágas, levegős ketreceikben az álla­tok láthatóan jól érezték ma­gukat. s kíváncsian tekingettek a szomszédos „zárkák“ lakóira. Már az első pillantásra sze membe ötlött, hogy a kiállítás rendezői a lehetőségekhez, a kiállított állatok Igényeihez mérten a szakmai követelmé­nyek és a siker érdekében szinte mindent megtettek Fe­hér köpenyes rendezők, egy­úttal gondozók, járkáltak a ketrecsorok között Féltő, gon­dos tekintettel figyelték az állatok viselkedését és persze a látogatókat is, hogy nem akad-e közöttük olyan, aki a védtelen galambok, nyulak rio­gatásában lelné örömét vagy Jó szándéktól vezérelve, de szakértelem hiányában, etetné őket A kiállítással kapcsolatos bővebb felvilágosításért az e­­gylk fehér köpenyes fiatalem­berhez fordultam. Ö azonban szerényen megjegyezte, hogy vannak itt nála arra érdeme­sebb, tapasztaltabb tenyésztők is. így jutottam el Fazekas Jó­zsefhez, a Szlovákiai Állatte­nyésztők Szövetsége Köbülkúti (Gbelce) Alapszervezete elnö­kéhez, aki most a szervezőbi­zottság elnöki tisztjét látta el. • Első kérdésem a szer­vezés körüli munkákkal, ne­hézségekkel volt kapcsolatos. — A kiállítás körüli teen­dőkkel már május óta foglal­koztunk — kezdte Fazekas Jó­zsef. — Annak ellenére, hogy e téren még kevés tapasztala­tunk, van, sikerült egy ered­ményesen dolgozó kollektívát kialakftanunk. Különösen jó az összmunka a Stúrovó-ebedi ÍŠtúrovo-Obid), a köbölkáti és a szőgyéni (Svodfn) alapszer­vézetek között. Nekik köszön­hető, hogy ezt a sok szép ál­latot a vásár alkalmából meg szemlélhetik. (Sajnos, az érsek­újvári (Nové Zámky) és a nagyölvedl (Veiké Ludince) alapszervezetek Ígéretük elle­nére sem hozták el állataikat.) Az ebedlek közül ki kell emel­nem Brigán Dezső, Somogyi László, Gora Dezső, a köböl­kútlak közül Kónya Imre. a szögvéni szervezet tagjainak sorából pedig Dékány József áldozatos és lelkes munkáját. Persze nem tudtuk volna e ki­állítást megfelelő szinten lét­rehozni, ha nincs' a SZÄSZ já­rási bizottságának, a különféle üzemeknek, intézményeknek, egységes földműves-szövetke­zeteknek a támogatása. Közü­Fazekas József és segítőtársai lük is kiemelném a Stúrovói Városi Nemzeti Bizottság veze­tőségének segí tőkészségét és bizalmát. Ezt tanúsítja az’ is, hogy rendezvényünk céljaira a számunkra leginkább megfele­lő helyszínt, a városi piacteret biztosították. • Kétségtelen, hogy a hely­szín minden téren megfelelő, de mintha, a vásárban hullám­zó tömeghez mérten kicsi volna itt a látogatottság. Az X98B-OS tapasztalatok alapján milyen érdeklődésre számíta­nak? — Tavaly — az első alka­lommal — több mint 1700 lá­togatónk volt. Az idén ennél nagyobb érdeklődés váható. Reméljük a kiállítóit fajtatiszta galambok, tyúkok, kacsák, li­bák, egzotikus madarak, nyu­lak, valamint az a lehetőség, hogy a látogatók vásárolhat­nak, sőt tomboladíjként nyer­hetnek is közülük, szépszámú közönséget vonzanak majd Tagtársaink ugyanis tenyészál­­lományuk fölöslegét tombola­­díjként ajánlották föl. Minden ki szeretne nyerni, Így remél­jük, hogy sok jegyet eladunk. • Az öuök által kiadott ki­állítási katalágusból értesül­tem, hogy október 22-én a nyilvánosság kizárásával szak­­zsűri bírálta el az itt lévő pél­dányokat. Hogyan alakult ez a verseny? — kérdezem az el­nöktől. — összesen 10 elismerő ok­levelet osztottunk ki: hármat­­-hármat nyúl, galamb és kapa­róbaromfiak, egyet pedig vízi­­szárnyasok tenyésztéséért. Ezen kívül még 9 tenyésztő munká­ját - részesítették elismerésben. Beszélgetésünket a ketrecek sorai között járkálva, szemlé­lődve fejeztük be A szaporodó látogatókkal együtt gyönyör­ködtünk az újzélandi vörös és fehér, a nagy ezüstnyulakban, a ritkán — Itt is csak néhány példányban — látható castor­­rex nvulakban. A legváltozato­sabb kiállítási anyagot a ga­­lambfenyésztők hozták. Vala­mivel több mint két tucat faita különféle színváltozatait állí­tották ki. Volt köztük fodros, parókás és hegyes galamb, ko­máromi bukó keringőgalamb, budapesti magasröptű, a kin­­gek és más fajták több válto­zata. A tyúkok is szép szám­ban voltok láthatók. A tenyész­tők elsősorban nyuhemsirit, oravkát, amroxot és fehér pll­­mutot mutattak be, de akadt egy-egy sávozott plimut, vajau­­dott, fevroll. szöszeksz stb. is. Sajnos a prémes állatok közül mindössze néhány nutriát te­kinthettek meg a látogatók. Végezetül hadd említsük még meg, hogy külön dicséretet ér­demel a rendezvény alkalmá­ból kiadott, a lehetőségekhez mérten Jő színvonalú, kétnyel­vű katalógus is. A vásárolni szándékozóit több tucnt fajta között válogathattak (A szerző felvételei) A Csehszlovákiai Gyümöl­­csészek és Kertészke­­dők Szövetségének 1937- -hen történt megalakulása Je­lentős mérföldkő gyümölcs- és zöldségtermesztésünk történe­tében. Megalakulásával egy olvan társadalmi szervezet jött létre, amely a szabadidő el­töltésének kulturált formáját a kertészkedés nemes szenve­délyével és népgazdasági je­lentőségével ötvözte, ugyanak­kor lehetővé tette a tudomá­nyos-műszaki haladás gyakor­lati vívmányainak a háztáji termelésben való alkalmazását is. A termelés állandó növeke­dése -— főleg Szlovákia déli vidékein — gyorsan meghalad­ta az önellátás szükségleteit, s ezzel párhuzamosan értékesí­tési gondok, nehézségek is je­lentkeztek. A felvásárlóüzemek fa Jednota Fogyasztási Szövet­kezet és a Zelenina n. v.) al­kalmilag, a piac pillanatnyi igénye szerint vették át az árut. Nem csoda tehát, hogy ez a helyzet — főleg nagyobb terményfölösleg, valamint a piac ellátásában mutatkozó za­var — feszültséget teremtett. !Az idő haladtával az ilyen adásvételi kapcsolatok ellen egyre inkább növekedett a tag­ság elégedetlensége. A kister­melők számára problémát je­lent a kertészeti kellékek és a növényvédő szerek beszerzése is. Az állami és a szövetkezeti szakboltok csak részben és ne­hézkesen tudtak eleget tenni a kistermelők részéről megmu­tatkozó növekvő keresletnek. A kertészkedők hiába követel­ték a kevésbé értékes gyümöl­csök feldolgozásának lehetősé­gét is, amely így kárba veszett. A csehszlovák szocialista ál­lamszövetség létrejötte után szövetségünk Is önállósult, de központi bizottsága az ala­csony taglétszám és az elégte­len anyagi-műszaki bázis foly­tán gyakorlatilag pénzforrás nélkül maradt. A kezdeti ne­hézségek felszámolása és a szövetség anyagi helyzetének javítása érdekében az SZGYKSZ I. kongresszusa kimondta a gazdasági háttér megteremté­sének szükségét. Világossá vált. hogy ebben a szellemben kell megoldani a tagság prob­lémáit is. A fennálló nehézsé­gek leküzdése — a szövetség közuontl bizottsága titkárságá­nak irányító- és szervezőmun­káiéban tapasztalható hiányos­ságok következtében — nagyon összetett feladat volt. Fontos előrelépést jelentett, hogy 1970 január 1-én Érsekűjvárolt (Nő­vé Zámky), Nyitrén (Nitra), Kassán (Košice) és Senicán megnyíltak a Szlovákiai Gyü­­möl csészék és Kertészkedők Szövetségének úgynevezett te­rületi boltjai, amelyek azon­ban kedvezőtlen körülmények között, részben hozzá nem értő vezetői gárdával dolgoztak. így nem csoda, hogy 1970-ben na­gyon gyenge gazdasági ered­ményekkel zárták az évet. Tisz­ta nyereségük 364 ezer korona volt, ebből a központi bizott­ságnak 108 ezer koronát folyó­sítottak. A következő évben, 1971-ben egy újanb bolt nyílt Bratislavában. Ebben az évben az SZGYKSZ Központi Bizott­sága Elnökségének határozata értelmében ezek az üzemegy­ségek a Kertészeti szolgáltatá­sok nevet vették fel. Ez az el­nevezés jobban kifejezte az ál­taluk végzett munka lényegét és küldetését. A szövetség életében az 1971- -ben és 1972-ben lezajlott ká­gazdaságilag kölcsönösen elő­nyös adásvételi kapcsolatokat kialakítanunk a LIKO termelési és gazdasági egységgel és a cukoriparral. A Komáromi já­rásból származó megnöveke­dett zöldségmennyiség a Mar­­celházán (Marcelová) működő kertészeti szolgáltatások által csehországi piacra talált. Ezál tál bizonyos összhang alakulF ki a termelés és a piac között. A pénzügyi elszámolások lebo­nyolítása érdekében — a Cseh­szlovák Állami Bankkal való megegyezés alapján — több fontos intézkedést hoztunk. A kiskereskedelmi hálázat vető­magokkal, növényvédő szerek-A kertészeti szolgáltatások a fejlődés tükrében dereserék után alapvető válto­­zásokra került sor. Ezt köve­tően 1973-ban, a központi bi­zottság titkárságán belül újabb, a Kertészeti Szolgáltatások irá­nyítását ellátó ügyosztályt nyi­tottak. A szervező- és irányf­­tómunka javulása a gazdasági eredmények terén Is megmu­tatkozott. Ez elsősorbaan a fel­vásárlásban betöltött szerepük növekedésének köszönhető. As 1970-es eredményekhez viszo­nyítva az általuk felvásárolt zöldség mennyisége 11,8, a gyümölcsé pedig 5,8-szorosAra nőtt. Az SZGYKSZ II. kongresz­­ezusa a gazdasági eredménye­ket tárgyalva megállapította, hogy a kertészeti szolgáltatá­sok tevékenysége Jó irányban halad. Fokozatosan javult pénz­ügyi helyzetük és káderállomá­nyuk Is. Országos viszonylat­ban 1974-ben már 51 állandó dolgozójuk volt. A két kong­resszus közti Időszakban foko­zatosan megkezdődött a kiske­reskedelmi üzlethálózat kiépí­tése is; 1974 végén már négy üzemegységünk működött. Ä központi bizottság részére ál- 1 tálunk folyósított pénzösszeg elérte a 450 ezer koronát, ami az 1970-es év bevételének négyszerese. Így a központi bizottság pénzügyi helyzete ja­vult. • Míg az első két kongresszus közötti Időszakban a kertészeti szolgáltatások fejlődésére a konszolidáció, a következő években viszont már az orszá­gos hálózat kialakítására való törekvés volt a jellemző. Oj üzemegységeket hoztunk létre Martinban, Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és Komá­romban (Komárno). Ebben az Időszakban — gyakran a nem­zeti bizottságokkal együttmű­ködve, „Z“ akcióban — ter­ményfeldolgozó központokat lé­tesítettünk Smlžanybnn. VeTké Kozmálovcén, Nová Baňán, Ska­­llcán, Borský Mikulášon. A 8. ötéves terv eredményei n várt­nál Jobbnak bizonvultak. Eb­ben ax időszakban sikerült kel és egyéb kertészet kellé­kekkel való Jobb ellátása ér­dekében keretszerződéseket kö­töttünk a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat, a Slovosivo Nemzeti Vállalat Ve­zérigazgatóságával. valamint a Samex kereskedelmi vállalattal. A legdinamikusabb fejlődés­nek azonban а Ш. és a IV. kongresszus közötti időszakban lehettünk tanúi. A kertészeti szolgáltatás üzemeinek száma a humennél, a lévai (Levice), a Spišská Nová Vési, a trenőf­­nl, a zvolení és a losonci (Lu­čenec) üzemegységek létreho­zásával 14-re emelkedett. Az 1903-as esztendő végén a bevé­telek értéke elérte a 310 mil­lió, a teljesítményeké a 45 mil­lió, a nyereségé pedig a 14,4 millió koronát. A központi bi­zottságnak juttatott összeg 3,0 millió korona volt. Ebben az Időszakban évente átlagosan 19 ezer 758 tonna zölséget és 9 ezer 739 tonna gyümölcsöt vásároltak fel. A kiskereske­delmi üzemegységek száma 57-re, a feldolgozó központo­ké 13-ra, a tehergépkocsiké 34-re nőtt. Az SZKSZ IV. kongresszusán beigazolódott, hogy a kertésze­ti szolgáltatások kiépítésével és fejlesztésével kapcsolatos elképzelések helyesek. Ezen a kongresszuson meghatározták az új feladatokat is. Leszögez­ték, hogy a gazdálkodás exten­­zív módszereiről az Intenzív módszerekre kell áttérni, s a jövőben gazdasági egységeink működésénél a szolgáltatások minőségi voltát kell szem előtt tartanunk. A kertészeti szolgáltatások eredményei továbbra Is kedve­zőek. és egyre javuló irányza­tot mutatnak, jelenleg azonban üzemegységeink között bizo­nyos differenciálódás jelentke­zik. A gyengébbek nemcsak a gazdasági feladatok teljesítésé­ben. hanem más téren is egyre inkább lemaradnak. Ezért az SZKSZ Központi Bizottságának Titkársága, valamint a kerté­szeti szolgáltatások munkáját irányító osztály olyan hatásos intézkedéseket hozott, amelvek a negatív jelenségek megszűn­tetésére és a szocialista va­gyon védelmére irányulnak. Az SZKSZ Hurbanovőban 1985-ben létrehozott újabb szol­gáltatási üzeme, valamint az érsekújvári, a marcelházt, a kassal üzemegységeinek fejlő­dése, újabb impulzust adott a mennyiségi és minőségi muta­tók növekedéséhez, Illetve javí­tásához. A kertészeti szolgálta­tások legfontosabb feladata a jövőben is a gyümölcs- és a zöldségfelvásárlás lesz, amely improduktív tevékenységének több mint 83 százalékát képe­zi. A kereslet a háztáji gyü­mölcs- és zöldségtermeléssel szemben egyre nagyobb minő­ségi igényeket támaszt. Egyút­tal növekednek az adásvételi kapcsolatok javítását célzó in­tézkedések iránt támasztott kö­vetelmények is. Hasonló igé­nyek lépnek fel a Zelenina nemzeti vállalattal kialakított partneri kapcsolatok terén is. Az improduktív tevékenységek’ között nagyon fontos helyet foglal el a kiskereskedelmi hálózat, melynek készpénzbe­vétele Í980-ban 77 millió koro­na volt. Megemlítendő, hogy üzletegységeink száma tavaly elérte a hetvenet. Annak elle­nére, hogy az ellátás terén si­került bizonyos eredményeket elérnünk, a Jelenlegi helyzettel gyakorlatilag nem lehetünk elégedettek. Továbbra Is hiány­cikknek számit a fólia, a szer­ves trágyák és némely műtrá­gya. Míg 1974—1976 között’ évente 450 Terra kistraktorra, addig ma csak 175 Vari rend­szerű kerti kisgépre tudunk szerződést kötni. A szaporító­anyagok közül állandó hiány­nyal küszködünk például fog­hagymából és dughagymábóL Nem sikerül elegendő facseme­tét — főleg csonthéjasokat —» sem biztosítani. A jelen legfon­tosabb feladata ezen hiányos­ságoknak a leküzdése. Az SZKSZ kertészeti szolgál­tatása kiterjedt beruházási fel­adatokat is ellát. Felvásárló központok, raktárak, üzletek, szárítók, mustolók, irodahelyi­ségek, üdülőközpontok stb. épí­tésére a 7. ötéves tervidőszak folyamán 28 millió 778 ezer koronát fordítottunk. A hasonló célokra szánt összeg a 8. öt­éves tervidőszakban eléri az 53 millió 566 ezer koronát. Az elmondottakból kitűnik, hogy a kertészeti szolgáltatá­sok szervezetei életünk fontos és megbízható láncszemei. Ve­zető beosztású dolgozói és al­kalmazottal is tudatában van­nak kitűzött feladataik fontos­ságának és ezek következetes megvalósítása érdekében tevé­kenykednek. KOT1ERSZ ANDRÄS, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége KB Kertészeti Szoláltatásainak kereske-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents