Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-21 / 46. szám
A torna, a Hős és a fodros ■ Л lormát két minősítési osztályban vásárolják fel. Az L. osztályú áru szabályos alakú, sima, nem elágazó; oldalhajtásokkal és levelekkel ellátott. A gyökereket egyenesen vágjuk le. Nem baj, ha a tormának két feje van, ős ha az egyik kissé ferde. A húsa legyen fehér.'Nem megengedhető hogy szürke sávok legyenek benne. A ládába kb. egyforma vastagságú gyökereket rakjunk. Az előírt átmérő 25, a hosszág pedig 200 mm. A gyökerek 5 %-a II. osztályúnak felelhet meg. А II. osztályú áru lehet szabálytalan alakú, oldalhajtásos, elágazó, ferde és levél nélküli. Megengedett, hogy három fejrésze legyen. Egy ládába különböző vas- (— Id.— illusztrációs felvétele) tagsgú gyökereket is tehetünk. Az áru átmérője 15, a sitott, kissé fonnyadt, de fohossza pedig 100 mm legyen, gyasztásra alkalmasnak kell A gyökerek 10 */»-a lehet ti)- maradnia, fedezett, mechanikailag kérő- Mindkét minősítési osztályra kel osztályozása érvényes, hogy a gyökereknek csak az 1 %-a lohet löldos. Február elseje után a gyökerek kissé fonnyadtak — de nem puhák — Is lehetnek. ■ A bimbós kel szárról leszedve vagy szárral együtt kerül piacra. Az I. osztályú áruban a fejecskék legyenek kemények és zártak, a száras bimbóskelen pedig álljanak sűrűn. A szár ép, leveles legyen. Levágni 30 mm-rel a legfelső bimbó fölött és 30 mm-rel a legalsó alatt kell. Ez érvényes a II. osztályba sorolandó árura is. Az I. osztályú, étkezésre szánt bimbók ótméróje 20, az ipari feldolgozásra szántaké pedig 20—35 mm is lehet. A bimbók 10 %-a lehet olyan, amely külsejét, tulajdonságait vagy nagyságát tekintve a II. osztályba tartozna. Mindkét osztályra érvényes, hogy a szárral együtt történő felvásárláskor 5 bimbónál több nem lehet károsított. Ellenkező esetben az áru nem felel meg az előírásoknak. A II. osztályba tartozó bimbók kissé meg lehetnek nyomva. Nem baj, ha a száron a bimbók nincsenek sűrűn. Az előírt átmérő 15, az ipari feldolgozásra szánt árué pedig 13—33 mm. A bimbók 10 %-a lehet kissé fonnyadt, leveleinek vége sárgás. Ipari feldolgozásra — megegyezés alapján — bármilyen nagyságú bimbót felvásárolnak. ■ A fodros kell két minősítési osztályban, kétféleképpen vásárolják fel, mégpedig csak a leveleket, vagy pedig a leveleket 100 mra-es szárral együtt. Az I. osztályú áru levelei zsengék, külsőben és színben , a fajtára jellemzőek, fodrosak és nem töredezettek. A szárat egyenesen kell elvágni. A fodros kel nagysága nincs meghatározva. A levelek 5 %-a lehet kissé fonnyadt, kevésbé fodros vagy a'szár töredezett. A II. osztályba tartozó áru külsőben és színben a fajtától eltérhet. Lehet kissé töredezett, leveleinek vége pedig sárga. Nem baj, ha a levelek nem fodrosak. A fodros kel leveleinek 10 %-a lehet kissé fuoyadt. sárgás. földes vagy másképpen károsított, maradjon azonban fogyasztásra alkalmas. Magdaléna ValSíková agrármérnök, kandidátus I Hasznosítható-e trágyaként ? mellett kevésbé kívánatos anyagok, klór, nátrium, zsír, nyálka és kiilöntéle egyéb váladékok is szerepelnek benne. Az ember évente átlagosan 500 kg, ebből 450 kg folyékony ürüléket választ ki. Öszszetételét az alábbi táblázatban közöljük. Víz Szerves anyag N-4 P К Ca Szilárd ürülék 77,2 19,80 % 1,00 0,44 0,20 0,45 Vizelet 96,3 0,24 0,60 0,07 0,17 0,01 Keverék 95,8 2,80 0,42 0,07 0,13 0,09 szék beérését, a termés pedig elveszíti fagytűrő képességét. Az ilyen gyümölcsöt gyakrabban támadják meg a kórokozók és a kártevők is. Az emberi ürülék nem alkalmas a szőlő, a burgonya (csökkenti ezek cukor-, illetve keményítőtartalmát) és a klórral szemben érzékeny növények trágyázására. A zöldségtermesztésben az emberi ürülék közvetlen felhasználása nem higiénikus és nem is esztétikus. Alkalmazása esetén a terményeknek gyakran kellemetlen szaga és mellékize van, néha azonban ezek csak a főzés alkalmával érezhetők. Az ürülék negatív tulajdon- az alkotóelemeket már előre ságait legegyszerűbben úgy kö- keverjük össze. Az érés gyorzömbösíthetjük, ha tőzegporral saságát a komposzthalom póvagy tőzeggel 1:1 arányban ke- rusossága is befolyásolja. A leverjük. Amennyiben tőzeget döngölt, tömölt komposztrakásnem tudunk beszerezni rész- ban az aerőb (levegő jelentében szalmaszecskával, mohá- tében történő) korhadás heval, faforgáccsal, fürészporral lyett nem kívánatos denitrifi- és más hasonló anyagokkal he- kációs folyamatok lépnek föl. lyettesíthetjük. Az így kezelt A levelek, a gyamok hajlamoürüléket — 10 négyzetméteren- sak a tejes erjedésre, ezért ként 15—30 kilogrammot — esteket mészporral szórjuk meg. már bátran fölhasználhatjuk. Ügyeljünk azonban arra, hogy A közömbösítés másik bevált a* ürülék a messze! ne kerülmódszere az, ha az ürüléket Jön közvetlen kapcsolatba, az vasszulfáttal (zöldgálic) kever- ilyen gyorskomposztáláshoz ejük; 30 kg ürülékhez 10 kg legendö, ha a halmot egyszer zöldgálicot adjunk. -így meg- átforgatjuk, s az 3—4 hónap szüntetjük az ürülék bűzét, a alatt beérik. Az érett korabenne lévő ammónia vegyileg posztnak minden egyes rétekötötté válik. A vasszulfát ge azonos struktúrájú, egyneinérsékli a klór káros hatását mű. Szaga olyan, mint a kerti is. földé, rothadás nem érződik A nehéz, tömött talajok ese- rajta. Az érett komposzt leltében az emberi ürülék rontja használása nem függ az évszaazok tulajdonságait. A kedve- koktól. Ősszel beáshatjuk a tazőtlen hatásokat konyhasótar- lajba, tavasszal vetés előtt la talmával magyarázzuk. Ez u- kiszórhatjuk, vagy a kapálást gyanis a talajból kiszorítja a megelőzően a sorok közé jutmeszet. A klór hatását a gya- tathatjuk. Kedvező hatással van korlatban szulfáttartalmú mü- a pázsitra Is, ahova ősszel vagy trágyákkal lehet korlátozni. tavasszal, esetleg az első ka- A háztáji termelés feltételei szálást követően vasgereblvémellett az emberi ürüléket fa- vei dolgozzuk be. A füvesítést hamuval, korommal, szerves megelőzően Is használhatjuk, anyagokkal és agyaggal kever- A* emberi ürülékből készített hetjüík, tehát komposztáljuk, komposztbúl 10 négyzetméte- Ennek alapfeltétele, hogy az renkéut 50—100 kilogrammot egyes rétegek a lehető íegvé- használunk, konyábbak legyenek, esetleg (Záhradkár 1966/9) __________' ______ 4 —■■■■ —■ .... _______________ Ipolyit id vég (Ipeľské Predmostie) 700 lakosú kisközség A Kertészkedők Szlovákiai S7.övetsógének alapszervezete az Ipoly menti falucskában négy esztendővel ezelőtt alakult. — Huszonkilencen voltunk jelen az alakuló gyűlésen — újságolja Cibulya László, az alapszervezet elnöke —, de hetek, hónapok múltával egyre gyarapodott, izmosodott szervezetünk. Ma már ötvenkét szervezetten tevékenykedő kertbaráttal büszkélkedhetünk. Persze nem csupán négy éve termelünk eladásra szánt züldsé-Jasok Is szíves-örömest eltébíábolunk még a kertben. Ezért döntöttünk úgy, hogy megalakítjuk a kertészkedők helyi szervezetét. Hiszen — gondoltuk — mindannyiunknak jól jön az áruért kapott pénz, a nyugdíjkiegészítés. Természetesen szerettünk volna besegíteni a közellátásba is. A Zelenina járási képviselőivel sajnos sokáig nem sikerült megegyeznünk, közös nevezőre jutnunk. Azt kívánták ugyanis, hogy a zöldséget az ipolybalo gi (Balog nad Iploin) átvevőhelyre szállítsuk. Akinek van személyautója, az még arány-Gondok és örömök get. Csak régebben mindenki úgy adott túl kevéske „portékáján“, ahogy éppen tudott. Legtöbben az Ipolysági (Šahy) piacon, néhányon, a merészebbek, vállalkozó kedvűek pedig a távoli Zvolenban igyekeztek vevőt találni nehezen megtermelt árujuknak. Ipolyhldvégen bizony nem könnyű zöldségfélék termesztésével foglalkozni. A homoktalaj nem tartja meg huzamosabb ideig a csapadékot. Nyaranta a falusi kutak zöme elapad, sokszor még mosdásra sem elegendő a vizük. Olyan haszonnövények termesztésébe fogni, amelyek kimondottan vízigényesek, egyszerűen nem érdemes. lag könnyen boldogult, ám az egyedül élő, idős nyugdíjas emberek, ha nem fogadtak jár művet, jobb híján zsákban vagy esetleg ládában, csak autóbuszon vihették árujukat a tíz kilométernyire lévő faluba. A termék java része ä szállítás, a „kényszerű buszozíatás" során tönkrement. Hosszas alkudozás után sikerként könyvelhettük el, hogy a Zelenina községünkben is felvásárlóhelyet létesített. „Nem kifizetődő nekünk néhány ládányi áruért Ipolyhldvégen új átvevőhelyet nyitni,“ — érveltek hosszú hónapokon át a kékkői (Modrý Kaiíiefij szűkhelyű intézmény nagykürtöst (Velký Krtíš) járási illetékesei. Holott ml sok mázsányi ubor kát, paradicsomot, továbbá vagy 30 ezer tej salátát ás mintegy 50 ezer csomó levélzöldség kitermelését tudjuk évente biztosítani. Az áruátvétel gondját-baját Pecsérke Margit vállalta. — Sajnos csupán heti egy alkalommal vásárolhattam föl — neheztelt a fiatalasszony —, s az elszállítással is komoly gondok voltak. Az udvarunkban, a szabad ég alatt, a tűző napon, tárolt zöldségfélék bizony szinte óráról-órára vesztettek értékükből. Éppen ezért szervezetünk, közeli tervei között egy fedett felvásárló telep — lerakat — építése, kialakítása is szerepel. Egyelőre mindez elképzelés csupán ... Szerződést az idei esztendőre például csak 19S7. áprilisában kötöttek velünk,. — Sokáig ezért azt sem tudtuk, mihez fogjunk, érdemes-e egyáltalán eladásra is termelnünk valamit? És én — mivel időben nem kaptam pontos árlistát — soha nem tudtam az eladóknak megmondani, menynyiért vásároltam fel tőlük az éppen szóban forgó zöldséget. Hát nem szomorú helyzet az ilyen? A múlt évben 300 ezer korona értékű forgalmat tudtam kimutatni. A nyáron sokszor a „nyakunkon maradtak“ bizonyos, termékek, vihettük piacra az árut, vagy feletethettük a háziállatainkkal. A felvásárló szervek látszólagos érdektelensége sok kistermelőnek kedvét szegte. Pedig lpolyhidvőget dolgos népek lakják, akik — s ezt nemi Is tagadják — jövedeleinkiegészltés céljából, ezek után is szívesen foglalkoznának közhasznú tevékenységgel. Pecsérke Margit, hogy mindössze egyetlen példát említsek, zöldségtermesztés nélkül egyszerűen el sem tudná képzelni az életét. — örült a szívein, lelkem — mondja —, amikor egészséges „mosolygós“ paradicsomokat hoztak a termelők, de elszorult mikor láttam, hogy néhány nap múltán sem szállították el, s ott töpörödtek, fonynyadtak a ládákban az udvaron. Cibulya László' azért jó hírrel is tudott szolgálni: — Ha Igaz — jelentelte ki bizakodóan — a felvásárlóüzemmel az idén már sikerül megfelelő szerződést kötnünk, s jövőre a megállapodás szerint kedvünkre termelhetünk, így egy komoly gonddal kevesebb lesz a vállunkon .. Az ipolyhúivégi kertbarátok a zöldséglermesztés cseppet sem könnyű tudományát lelkesen tanulják egymástól, ám, ha kedvüket szegik, alábbhagy a lendületük, és ennek mi, a boltból vásárlók, látjuk a kárát. ZOLCZER LÁSZLÓ — A kánikulában, érés idején — kesereg az ezüstös hajú, nyugdíjas elnök — az öntözésre gondolni sem lehet. A csapadék a homokban gyorsan elillan. Ha pedig kiadós tartós záporok zúdulnak a környékre, a falura, a kertek $datt kanyargó, nálunk még zabolátlan Ipoly kilép a medréből és a konyhakertek egyikét-másikát könyörtelenül elárasztja. Hogy mást ne említsek, az én „minigazdaságom“ zömét az idén is már két ízben teljesen ellepte a különben békés folyócskából kizúduló zavaros ár. Elhatározták hát az lpolyhídvégiek, hogy szervezetbe tömörülnek. — Az Ingázó, szülőfalujuktól. lakóhelyüktől a hét köznapjain távol dolgozó férfiak családtagjai, a szülők, a feleségek nem akarnak idehaza ölbe tett kézzel ücsörögni. Meg aztán — mosolyintja el magát Cibulya László —, mi nyugdí-Szép termékeket kínálunk eladásra — mondja büszkén Cibulya László elnök ■ I ä i ж Bizony akadozik az áruszállítás — panaszolja Pecsérke Margit (A szerző felvételei] 'A tápanyagok körforgásában termelőként az ember is részt vesz. Az emberi táplálék — összehasonlítva az állatokéval >— tápanyagokban, de ballasztanyagokban (például konyhasóban) is sokkal gazdagabb. Ez természetesen összetételében is megmutatkozik. A biogén elemek, magasabb szintje Az emberi ürülék szerves nitrogén-trágyának tekinthető. Elsősorban a kapásnövényeknél, zöldségféléknél, s általában olyan növényeknél alkalmazzuk, ahol organikus eredetű trágyával jó eredményeket érhetünk el, valamint ott. ahol a szár, a levelek jobb fejlődése a kívánatos. Foszfor (sznperfoszfát) és kálium hozzáadásával a gyümölcsfák trágyázására is alkalmas. Adagolásánál azonban legyünk óvatosak, hogy a virág- és gyümölcsképzést ne hátráltassa, Ä fölös nltrogénmenuyiség meghosszabbítja a vegetációs időszakot, késlelteti a fás ré-
