Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-21 / 46. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. november 2П. „Állami Árvácska“ 1987 szélyeztetettsége miatt kellett elrendelni. Tudjak, hogy csak a legvégső esetben fosztják meg a szülőt gyermeknevelést jogétól, hogy a társadalom nem az intézeti elhelyezést tartja a legjobb megoldásnak. És nemcsak azért nem, mert a gyermeknek anyai és apai szeretetre és gondoskodásra, családra van szüksége, s nem is csupán azért, mert sokbe kerül az intézeti nevelés. Azért nem. mert az óriási ráfordított összegek, a tokozott pedagógiai és egészségügyi gondoskodás ellenére is nehéz — pontosabban lehetetlen — intézményesen olyan körülményeket teremteni, amelyek megközeütenék vagy pótolnák akár a legszerényebb igazi otthont is. Mit tehetnénk, hogy ne szaporodw Ismeritek a fagyöngyöt? Evekkel ezelőtt a csallóközi madárvilág, köztük a varjak és a szarkák fészkelöhetyetnek feltérképezésével foglalkoztam. /Ez nem afféle hóbort volt, hanem — tekintetbe véve például a szarkák és a vetést varjak elszaporodását, valamint a táplálékláncban betöltött szerepét — nagyon is fontos és érdekes feladat.) Erre a munkára nagyon alkalmasak voltak az őszi és a téli hónapok, hiszen ekkor már nem volt levél a fákon, s lombiát vesztett koronájukban már messziről feltűntek a variak fészektelepei, a szarkák mesteri építményei. A természet azonban gyakran megtréfált. Közelebb érve fedeztem csak fel, hogy amit szarkafészeknek hittem, az fagyöngy, egy érdekes, fán élősködő növény. Ugye, meglepő amit mondok, hogy vannak növények, amelyek a fákon élnek? S ha már egyszer messziről madár fészeknek tűnnek, akkor nyilvánvaló, hogy nem valami folyondárról, iszalagról man szó, amelynek a gyökere a földben van és onnan kúszik fel támaszt keresve. Érdemes közelebbről is megismerkedni (persze ezt ne értsétek szó szerint, mert bizony baj lehet abból, ha a korona csúcsában található fagyöngyig jel akartok kapaszkodni) ezzel az érdekes, gömb alakú cserjével, amelynek átmérője jó egy métert is elérhet. Az első pillantásra feltűnik, hogy levelei, de még a szára is, zöldek. Nyilvánvaló tehát, hogy asszimilálásra képes. Így tehát csak Régebben nemcsak a fák sorsa fonódott össze a fagyöngyével, de az énekes madaraké, elsősorban a rigóké is. A fagyöngy és a sárga fagyöngy álbogyót ugyanis nemcsak cukrokat /amelyért a madarak fogyasztják), de ragasztóanyagot /úgynevezett otscint) is tartalmaznak, amelyből régente a madárjogásra használatos tépet főzték. A lépet vesszőre kenték és ezzel fogták az apró énekeseket és rigókat. Az utóbbiakat, közülük is a legtestesebbet — a léprigót — Közép-Európdban jó étvággyal megették. Húsuk jó ízű volt, ezért nagy haszonnal lehetett velük kereskedni. Így aztán a fagyöngy terméseitől nemcsak a A fagyöngy merőleges szívügyökére két és a fa rigók, de a madarászok kérge alatt futó úgynevezett kéreggyökereket és az ínyencek is híztak. a .gazdanövénybe (A szerző rajza) P0M1CHAL RICHARD kettBa betű Rejtvény, l.rész Tűzhely зДtűje Rejtvény, Z.rész Jeles Ipszilon A múlt idű jelt Erjedés jelzBj« Város TBrB Írországban ^ Szekundu® Ellopott Meleg ételt Bolíviai váró» Szovjet fizikus Zsoldos magyar katona «mer jelzője Római 50 Pozsonyi hírlapíró volt Y.I.IU Ország Bánium Hajtómű Bdncsslekaánjr Süzddapor í /ék.h./. Azenos betűk: Francia íorradaljtár Francie filozófus Liter Szád • fiunár A. a. Akadály Határaséi rag Apoatilb, r5v. íermís virágzat ■átka Sittig Réveit RévutÓ Rádium Tarol ““•“““HZoologia KérdB-azocaka Vissza: reggel -.ШУТ&Ш Seiet Antal Imre táv jele 'Andor kettBa betű-Az egyik ismerétién. MEGFEJTÉSNYERTESEK A 42. számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „A legnagyobb bátorság a remény". • Nyertesek: Fadák József, Klstárkány (Maié Trakany); Lőrinci József, Buzlta (BuzicaJ, Pinke Béla, Madar (Modrany). Kérjük kedves olvasóinkat, hogy megfejtéseiket postai levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére. I Móricz Zsigmond bizonyára megbocsátja, hogy zsoltárba trt sorsú lelencének megbélyegző nevét kölcsönvettem. Ma is Jó lenne egy igazságosztó indulatú íróember, aki halmozódó közhelyeinket elsöpörné és а valóságot ágy láttatná velünk, ne legyen kedvünk és lelklfsmeretet elringató nyugalmunk beérni a lakkozott tudósításokkal, statisztikába csomagolható Jelentésekkel. Mert évek óta csak tudomásnl veszünk, regisztrálunk, s kampányszerűen lelkesedünk, ha a gyermekotthonokról van szó. Hiszen — tény —, létesült belőlük elég, s szinte divattá vált. hogy szocialista brigádok, nőket foglalkoztató üzemek, nőszervezetek beiktassák tervükbe, felajánlásaikba: patronálták ezt vagy azt a gyermekotthont; tévét, rádiót, ágyneműt, ruhaféléket kaptak a kis védencnk, á boldog találkozókról készült fotók bekerültek krónikákba, újságok adtak róla hfrt... Most néhány adat — s ehhez egy adalék — fölött gondolkodom. Az adatokat a Nemzett Bizottságok cfmű folyóirat közölte, miszerint Szlovákiában ma 47 gyermekotthon ban összesen 2537 gyermeket nevelnek, s szüksé" lenne még több mint ezer térő helyre, hogy az összes rászoruló gyermeket elhe lyezhessék. (Különben e gyermek otthonok hálózata nagyon egyenetlen, ami az országos megoszlást illeti. A Nyugat-szlo vákial kerületben van elhelyezve a gyermekek 47,1 százaléka, viszont olyan Járásokban — például Töketerehesen (TrebUovI —, amelyekben rengeteg volna az j elhelyezésre szoruló gyermek, egyél- {i talán nincs gyermekotthon.) f 1985-ben az SZSZK kormánya hatá- i rozatot fogadott el. amely szerint a s 8. ötéves terv folyamén az egyes ke- s rületekben ó{ férőhelyeket kell létre- ( hozni fBratislavában 270, a Nyugat- ( -szlovákiai kerületben 112. a Közép- i -szlovákiai kerületben 200, a Kelet- g -szlovákiai kerületben pedig 920 gyár- | mek elhelyezését kell lehetővé ten- i ni), különös tekintettel azokra a fá- g rásokra, amelyekben ezldáig nem vol- t tak gyermekotthonok, illetve nem c megfelelő épületben kaptak elhelye- r zést. 1 „Nem megfelelő épület?" Régen i Jártam gyermekotthonban, akkor is ] nyár volt, meleg. Jólesett a folyosók, termek hűvöse. Tiszta volt minden, í új bútorok, csillogó guraiszőnyeg az i ebédlőben, szép ruhácskák a kicsi- i nveken. Csak e szemük volt felnőtfesen komoly, szomorú és fürkésző. BI- i zony, megvallom, nem gondoltam ar- i ra, amiről nemrég Irt egy külső mun- i katársunk. M. Cimmermannová, aki i munkájából , beosztásából eredően i gyakran látogatja a gyermekottho- i nokat. hogy a kastélyok, régi kdriák i (műemlékként védett közűi iik nem 1 egyl hatalmas termei — kifűthetetlenek. Átalakítani — éppen tnfiemlék-Jeiiogük miatt — nem iehett. El tndja-e képzelni az. aki sosem |árt gyermekotthonokban, hogy amig a fűtési idény, az őszi-téli hideg tart, addig hiába a színes tévé. az impozáns és modern létékcsodák. a kicsinyeket kénytelenek a nevelők ágyba narancsain!, hagy meg ne fázzanak. Mert hideg van a termekben, a folyosón, az ebédlőben ... Kellenek, nagyon kellenének olyan új épületek, amelyek a családi ház, a lakás, az otthon meghittségével, melegével vennék körül ezeket a szeretet melegét Is nélkülöző kicsinyeket. És elsősorban erre fordíthatnák a figyelmüket az üzemek, tömegszervezetek. szocialista brigádok, amikor védnökség vállalását iktatják a tervükbe, erre v an a legnagyobb szükség, mivel nem kevesebb az elhelyezésre szoruló gyermekek száma. Csak 3,5 százalék közülük az „igazi" árva. a többi — élő szülők árváia, akikről lemondott apjuk és anyjuk, vagy akiknek intézeti nevelését a szülők gondatlansága, a gyermek vajon az „Állami Árvácskák" száma, hogy a már megszületett gyermek, fölnevelése terhét a szülő ne akarja áthárítani a társadalomra? Túlságosan elvontan hangzik, de anyaságra, szülői felelősségre is nevelni kell. Családnak, Iskolának, társadalomnak. És — nemrég vélt egyszerűbbé — világviszonylatban korszerű törvény szabályozza hazánkban a művi vetéléseket. Az lenne a jó, hogyha csak a szeretettel várt és akart gyermek születne meg ... Ettől azonban még messze vagynnk. Rendezetlen családi életet élők, alkoholista férfiak és nők, felelőtlen fiatalok és deviáns személyek bízzák az állam gondjára megszületett magzatjukat, tegyen vele, amit akar. És ad Is neki menedéket: fedelet, ételt, tanítja, egészségét óvja. Csak egyet nem adh8t intézményesen: szeretetet. Valahogy úgy képzeltük., hogy ha nem rongyos, nem éhes egy árva, akkor már telné. De vajon a huszonegyedik század küszöbén, a világ milliónyi hatása, érzelmi-ldegi-szellemi feszültsége és elvárása próbatételeinek megfelel-e majd, ha igazi család, személyre szóló szeretet nélkül nő fel? Szaporodnak előttem a kérdőjelek, miközben a veszélyeztetett gyermekek elhelyezésre várnak, s leginkább szeretném tudni a választ, mi lesz belőlük, ha felnőnek? Tndnak-e igazi családot alapítani, szeretetet adni ők, akiknek nem volt otthonuk, nem volt családjuk, a szerétéiből csupán Ünnepenként! siiuogatás jutott nekik néha? Es félve gondolok arra. akik később mégiscsak megkeresik azt a zilált vagy deviáns családot, amelytktő! elvitték, vagy amelyik kilökte magából őket. És folytatják majd azt az életmódot, amelyet szüleik, testvéreik példáján tanulnak?... Csaknem harminc éve vagyok úfságiró. de erre vonatkozó pontos jelentést — megnyugtató s egyben htteles statisztikát — még ' nem láttam, nem olvastam. Egy-egy : eset a jóravágyás, a pozitív példa i szelíd ragyogásával világit. Csakhogy - engem azoknak a felnőtt sorsa Izgat, . akiknek klnyúltott keze nem talált kapaszkodót. S az, hogy ez ezután , fogódzót keresőknek hogyan lehetne , segíteni? i H. MÉSZÁROS ERZSÉBET a vizet és a benne oldott ásványi sókat vonja el a fától. (Egyes kutatók véleménye szertnt némi szerves anyagot is elszív.) De hogyan kerül oda fel a magasba, ahol csak a szél és a madár jár? , A kérdésre egyetlen rövidke mondattal is megfelelhetnénk, de akkor a „Htok“ lényege megválaszolatlan maradna. Mondjuk hát el szép sorjában: a fagyöngyön márciusban, áprilisban kétlaki vagy kétivarú apró sárga virágok nyílnak, amelyeket a szél poroz be. A virágokból két év elteltével, november és december folyamán úgynevezett álbogyók fejlődnek. Ezeket a körömnyt fehér terméseket előszeretettel fogyasztja a vörösbegy. a szarka, a fácán, a meggyvágó, a fekete harkály, a fekete és a léprigó, valamint néhány más faj. A kiadós lakoma után csőrüket az ágakhoz dörzsölik, hogy megtisztogassák, s ilyenkor a fa kérgén egy-equ magocska megtapad. Még gyakoribb, hogy tele beggyel, jóllakotton átszállnak pihenni egy másik fára, s itt emésztenek. Ürülékük, benne a tapadós magvacskákkal, az alacsonyabban lévő ágakra hullik és szerencsés esetben (mármint a fagyöngy, de nem a fa számára) itt megtapad. Májusban aztán egy-egy magocskábál két-három csíra is kihajt. (Elég* gé ritka jelenség ez a növények vb lágában, de mivel itt sokkal mostohább körülmények uralkodnak, mint a talajon, szükség van erre a Jékozlásra".) Az élősködő a gazdanövény szöveteibe úgynevezett szívógyökereket bocsát és szorosan, elválaszthatatlanul összeforr vele. A fehér termésű fagyöngy különféle lomb- (bükk, gyertyán, fűz, nyár) és tűlevelű (jegenye- és erdeifenyő) jókon élösködik. A Fagyöngy [élék családjának él nálunk egy másik faja is, a sárga fagyöngy. Az előbbi fajtól ősszel lehulló vékony leveleivel, szürkésfekete szárával és sárga álbogyójával tér el. Elsősorban tölgyön, szelidgesztcyén élösködik. Szlovákia melegebb tájain elég gyakran találkozunk ezekkel az élősködő növényekkel. Több olyan fát is tsmerek a Csallóközben (de biztosan akad ilyen nálatok is Gömörben, a Bgdrogközben vagy a Mályusfóidon), amely a rajta megtelepedett sok parazitától télen is zöldéi, ez azonban lassan a gazdanövény pusztulásához vezet.