Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-21 / 46. szám

1987. november 20. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 A világpiaci árak alakulása A mezőgazdasági nyersanyagok piacán a harmadik negyedév­ben az árak hasonlóképpen alakultak, mint a második negyed­évben. Folytatódott a gyapot, a természetes kaucsuk és a nyers marhabőrök árainak jelentős emelkedése. Gyakorlatilag ez az irányzat volt < jellemző a negyedév minden egyes hónapjára. Kivé­telt csak az élvezeti fogyasztásicikkek képeztek, ezek közül is főleg a kakaóbab. A cukor és a szemes kávé árai szintén alá­­csony szinten maradtak, s csökkenésük előreláthatólag tovább folytatódik. A gabonafélék árai kissé emelkedtek, s folytatódott a rizs árainak jelentős emelkedése. Ugyancsak emelkedett néhány olajos mag és a halliszt ára is Gabonaféléik A gabonafélék többségénél a har­madik negyedévben folytatódott a világpiaci árak emelkedése. A leg­nagyobb arányú emelkedés a rizs, a rozs és a zab esetében volt tapasz­talható. Az árpa árai általában ala­csonyabbak voltak, mint az első ne­gyedévben, a csúcspontot szeptember első felében érték el, majd egy ki­sebb mérete csökkenés ntán állan­dósultak. Lassan emelkedett a búza és a kukorica ára is, s ez az irány­zat a negyedik negyedév elején is folytatódott. Ha ezen utóbbi árakat hosszú távú szemszögből ítéljük meg, megállapítható, hogy azok a terme­lők számára hátrányosak, a fejlődő országok számára viszont kedvezőek lesznek. A chicagói börzén a búza árai a harmadik negyedévben egy ízben sem érték el a pszichológiai — bushe­­lenkénti három amerikai dolláros — határt. Augusztusban John Párolté, a Nemzetközi Búzatanács (IWC) el­nöke kijelentette, hogy az árak táv­lati emelkedése nem kecsegtet opti­mizmussal, mert nagyok a készletek és állandóan növekszik a búza vi­lágtermelése. Szerinte jelenleg a búza piacét a vásárlók diktálják. Megemlítette azt Is, hogy a jövőben a takarmánygabona esetében várha­tó a kereslet növekedése. A búza világpiaci árainak a ne­gyedév végén bekövetkezett szilárdí­tásához több tényező is hozzájárult. Egyrészt a dollár árfolyamának in­gadozása, másrészt a hosszan tartó délkelet-ázsiai, főleg indiai száraz­ságról szóló jelentések, végül az a hír, hogy a Közös Piac országai az 1987/88-as idényben az előző idény­hez viszonyítva 1,7 millió tonnával 28,8 millió tonnára csökkentik a bú­za kivitelét. A kukorica árai a chicagói börzén a harmadik negyedévben bushelen­­ként 1,8 amerikai dollár alatt inga­doztak. Ezt a határértéket csak szep­tember utolsó napjaiban haladták meg, s hasonlóképpen alakultak ok­tóber elején is. Az árak emelkedését az amerikai mezőgazdasági miniszté­rium módosított előrejelzése is elő­segítette, melynek alapján a kukorica világtermelése az 1987/88 as idényben az előzőhöz képest 27,2 millió ton­nával 448,3, a világ takarmánygabo­na-termelése pedig 25,2 millió ton­nává! 810,8 millió tonnára csökken. A rizs világpiaci árai az utóbbi hó­napokban telentős mértékben — a júniusi tonnánkénti 213 amerikai dol­lárról szeptember végére 285, októ­ber elején pedig 280 dollárra — emel­kedtek, s ez az irányzat előrelátha­tólag tovább folytatódik. A világpia.­­cokon gyakorlatilag befejeződött a nagy exporttartalékok felhalmozása, s jelenleg a kereslet nagyobb a kí­nálatnál. Az amerikai mezőgazdasá­gi minisztérium a rizs világtermelé­sét — hámozatlan formában — az 1987/88-as idényben 447,5 millió ton­nára feltételezi, ami az augusztusi előrejelzéshez viszonyítva 12,5, a múlt év valóságához képest pedig 16 millió tonnával kevesebb. Olajos magvak Az olajos magvak és a belőlük készült termékek világpiaci árai a harmadik negyedévben szintén emel­kedtek. Például a chicagói börzén a szójabab árai a csúcspontot augusz­tus közepén érték el. utána kissé csökkentek, majd a harmadik ne­gyedév végén és a negyedik negyed­év elején ismét emelkedtek. A jú­liusi-szeptemberi hónapokban egy íz­ben sem csökkentek a bushelenkén­­ti öt amerikai dollár alá, de ugyan­akkor a hat dollár fölé sem emel­kedtek. A szójaliszt árai ngyancsak magas szinten maradtak, de nem ér­ték el a június közepére jellemző rendkívül magas — tonnánkénti több mint 190 amerikai dolláros — ára­kat. A halliszt és a kókuszolaj árai szintén jelentős mértékben emelked­tek. Az előrejelzések szerint az elkö­vetkező hónapokban a világpiaci árak néhány olajos mag esetében lé­nyegesen megváltozhatnak, részben a várható nagy fogyasztás, részben a nagyobb termés következtében. Az Oil World című szaklap az olajos magvak tíz legnagyobb termelőjénél az 1987/88-as idényben rekord, 197.8 millió tonnás termelést feltételez. Ez az előző idényhez viszonyítva 6.6 millió tonnával több. Az előrejelzé­sek módosításához az is hozzájárult, hogy az Egyesült Államokban ked­vezőbbre fordult az időjárás, fgy nem várnak lényeges csökkenést a szójababtermelésben. Az Oil World szaklap a legfonto­sabb olajos magvak készletét szep­tember végével, azaz az 1986/87-es idény végén 26 millió tonnára felté­telezi, ami az előző Idényhez viszo­nyítva 2,2 millió tonnával kevesebb. Ezt a csökkenést főleg a szójabab iránti kereslet Idézte elő. Külön említést érdemel a. halliszt árainak lényeges emelkedése Is. • (Folytatjuk) A NOSZF 70. ÉVFORDULÓJA UTÄN Az USA ideológusai: — Hetven éven keresztül égettük érte a gyertyát... Felesleges pénzkidobás volt! D. Agajev rajza „Ne csinátj soha semmit titokban, bármit szeretnél is elretteni. Ha va­lamit titkolni akar az ember, az azt /elenti, hogy fél, márpedig a félelem hitvány érzés, nem méltó hozzád. Légy bátor, a többi magától lôn...“ (Részlet Dzsavaharlal Nehru leve­léből, amelyet leányának irt a bör­tönből 1930 októberében.) November 19-én lett volna 70 éves, ha megérte volna. Mikor a világra jött Allahabadban, a Gangesz, a Dzsa­­muna és a legendás Szarasvatí ösz­­szefolyásánál, valamennyi jó tündér a bölcsője fölé hajolt. Gyengédség és erély kettős jegyében született. Az Indira Pryadarsiní nevet kapta, azaz „akire szívesen néz az ember“. Sa­­rojini Naidú költőnő és politikus eb­ből az alkalomból levelet Intézett Dzsavaharlal Nehruhoz, s azt írta:' „Ez a gyermek lesz. India megújho­­dott lelke.“ Ahogyan életrajzi művében írta, ki­vételes szerencséje volt, mert rend­kívüli emberektől körülvéve nőtt fel. Nagyapja az indiai függetlenségi mozgalom vezető személyisége volt, apja pedig Mahatma Gandhi elszánt híve és segítője. Szeretettől és erély­­től övezve élt, szinte spártai módon nevelődött. Amikor családja a poli­tikai élet színpadára lépett, szülei minden napja a feszültség és nyug­talanság kettős jegyében zajlott. Tő­le is sokat követeltek. E családi el­vekhez méltó magatartást, tudást. Tanulmányait Svájcban, Nagy-Britan­­niában és odahaza, Tagore sántí­­nfketáni Visva Bháratíjában. Firóz Gandhival kötött házassága vihart kavart, mivel India ősi hagyományai­val szakított, „vallások közti, házas­ságró lévén szó. 1942 májusában ad­ta ki Mahatma Gandhi a „Ki Indiá­ból!“ jelszót, és a Kongresszusi Párt e nagy történelmi határozatot Bom­­bayban elfogadta. Ugyanebben az év­ben a Kongresszus valamennyi veze­tőjét letartóztatták. Köztük Indira Gandhit is. A börtönben töltött hóna­pok elősegítették politikai érését, po­litikai pályafutásának határozott ala­kulását. 1947-ben hirdették ki India függetlenségét, Nehru lett a minisz­terelnök. Leánya akkoriban így Irt: „Életem egyik legbüszkébb és leg­­meghatóbb pillanata ez“. Amikor az ország kettéosztásával kapcsolatos zavargások kitörtek Delhiben, haté­konyan segített édesapjának a helý­­zet rendezésében. Egy esetben, amikor megmentette egy ember életét, s erről kérdezték, azt felelte: ,fléha gondolkozás nél­kül kell tennünk valamit; ha a ve­szélyre gondolnánk, habozni kezde­nénk. De az az érzés, hogy tennünk kell valamit, erősebb minden más­nál." Apja halálát követően, miután sokoldalú politikai és diplomáciai Indira Gandhi igazsága munkát végzett, 1966-ban a Kong­resszus képviselői választása alapján miniszterelnök lett, a harmadik mi­niszterelnök az Indiai Unió történe­tében. Vállalta, hogy felülvizsgálja az élelmezési politikát, s megszünteti az 1962 óta érvényben lévő szükség­állapotot. Majd új gazdasági progra­mot terjesztett elő. A külpolitikában az apjáéhoz egészen közeli álláspon­tot képviselt, az el nem kötelezettek között tovább szilárdította India te­kintélyét, s ápolta az együttműködést mind a kapitalista, mind a szocialis­ta országokkal. Különösen jelentős volt kapcsolata a Szovjetunióval. Csodálattal töltötte el a szovjet em­berek hősies helytállása a nagy hon­védő háború ideién és őszintén tá­mogatta a szovjet békekezdeményezé­­seket. Ezt vallotta: „Alapelveim ma is ugyanazok, mint amelyek a múltban vezéreltek: békés egymás mellett élés, el nem kötelezettség, egyenlő­ségre és önállóságra alapozott nem­zetközi együttműködés, teljes függet­lenség, az uralkodás' és megfélemlí­tés mellőzése, közös munka a többi országgal az egész világra kiterjedő béke és barátság megteremtésén." 1967 márciusában megújították mi­niszterelnöki megbízatását, belső el­lentétek kerültek lassanként napvi­lágra, 1969-ben a Kongresszusi Párt kettévált, s megkérték, mondjon le az Indiai Nemzeti Kongresszus elnöki tisztéről. Több oka volt ennek, s a nyomósabbak közül való, hogy India az ENSZ-ben nem szavazott a nyu­gati államok javaslatára. És ahogyan Indira Gandhi vélekedett :„Eay or­szág külpolitikáját nem lehet elvá­lasztani a belpolitikájától... Egy al­kalommal az amerikai ENSZ-képvise- 16 megjegyezte, hogy gyakrabban áll­tunk a Szovjetunió mellé, mint más országok mellé. Egy fogadáson hang­zott el a megjegyzés, semmiféle do­kumentum nem volt nálam. De nagyon fól tudtam, hogy olyan alkalmakra céloz, amelyek létkérdést jelentettek lmr.a vagy más fejlődő országok szá­mára. Nem lenne igazságosabb azt mondani ilyen esetekben, hogy a Szovjetunió támogatta az afrikai és ázsiai fejlődő országok álláspontját, mintsem azt állítani, hogy mi keres­tük az alkalmat, hogy a Szovjetunió mellé álljunk?“ 1971-ben harmadszor választották meg a Kongresszus Párt páriámén fi csoportjának élére, valamint a mi­niszterelnöki tisztre. Ebben az időszakban robbantak ki a kelet-bengáliai események. Vissza­utasította a száműzött bangladesi kormánynak azt a követelését, hogy ismerjék el hivatalosan. Ezzel szem­ben háromhetes európai körútra in­dult, hogy rávegye a nyugati köz­véleményt, intse mérsékletre a pa­kisztáni kormányt. Megpróbált min­dent elkövetni, hogy Banglade- a háború elkerülésével nyerje el füg­getlenségét. 1971 decemberében In­dira Gandhi drámai felhívást tett közzé a riádőban: néhány napra rá Pakisztán megadta magát, Banglades tizennégy nap alatt felszabadult. Ek­kor néhány kommentátor kijelentet­te, hogy Indira Gandhi még azt is megadta Indiának, amit se Nehru, se Sásztri nem volt képes megadni: egy döntő fontosságú katonai győ­zelmet. Az 1970-es években India politikát arculata < jelentősen megváltozott, jobbratolődás következett be, ame­lyekben Szandzsaj — Gandhi asz­­szony azóta tragikusan elhunyt fiá­nak — szerepét tartották anyja be­folyásolására tekintve lényegesnek. Szükségállapot kihirdetése, draszti­kus születésszabályozási intézkedé­sek, korrupt hivatalnoki réteg, nye­részkedő üzletemberek, analfabéták és nyomorban élő milliók, kasztokkal és vallásokkal megosztott nép, a régóta várt és ígért gazdasági és társadalmi javulás elmaradása... Az 1977-es választásokon nem választot­ták újra, s pártja, a Kongresszus Párt kisebbségbe került. Vád alá he­lyezték, letartóztatták. Személyisége azonban magasan az egyéni érdekei­kért konspirálók fölé helyezte, és India sem nélkülözhette a sokféle nemzetiséget egységbe fogó, nagy koncepciójú vezetőt, 1980-ban újra az ő kezébe került a hatalom, az ország irányítása. Amikor 1984-ben merénylet áldoza­ta lett, fia, Radzsiv Gandhi lépett a helyébe, hogy a függetlenség, az ei nem kötelezettség, a békés egymás mellett élés szüleitől reá maradt el­vei értelmében kormányozza ezt az ellentétektől, ellentmondásoktól és gondoktól ma Is terhes óriási orszá­got. Indira Gandhi olyan politikus volt, aki a legnagyobbak között vett részt a nemzetközi kapcsolatok kon­szolidálásában, a béke megőrzésében, akivel Tito, Hruscsov, Kennedy elnök és számtalan neves személyiség, tu­dós és iró folytatott szívesen eszme­cserét. Jeanne d‘Arc volt a példaké­pe kislánykorában. Tetteiben felül­múlta példaképét, de sorsa hasonló módon, erőszakos halállal teljesedett be, s példája hazájában és szerte a világon emberi képességeik kitelie­­sítésére ösztönzi a nőket, hazájukért vállalt küzdelemre az Igazi politiku­sokat. Külpolitikánk mérlege Nehéz tárgyilagosan, néhány kéz­iratoldalnyi terjedelemben összefog­lalni azt, amit olyan egyéni megfo­galmazásban, olyan alapossággal В о • huslav Chhoupek, a CSSZSZK külügyminisztere terjesztett eld a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes ülésén beszámolójában. Abban az időszakban vonta meg külpolitikánk mérlegét, amikor a nemzetközi helyzet szempontjából áttörésről lehet beszámolni, amikor — ahogyan mondotta — a világ a rendkívüli összefonódás és kölcsö­nös függés állapotába lépett, amikor a béke biztosításának kardinális kér­déseit a régi módszerekkel nem le­het megoldani. A túlhaladott gondol­kodás kitaposott útjai egyszerűen nem felelnek meg a mának, c még inkább nem a holnapnak. Október forradalmi eszméihez hí­ven a Szovjetunió ma a Békedekré­tum szellemében új politikai gondol­kodásmódra szólítja fel e világot, amelynek lényege, hogy le kell küz­deni négy évtized lázas fegyverkezé­sének és konfrontációjának hordalé­kát, s meg kell vívni a küzdelmet a militarizált gondolkodásmóddal, a fekete-fehérben látott világkép meg­csontosodott szokásainak örökségé­vel. A nemzetközi helyzet alakulásá­ban reményt keltő pozitív változá­sok tanúi vagyunk. Történelmi áttö­rés született a nukleáris leszerelés­ről folytatott tárgyalásokon. Haladás tapasztalható a vegyi fegyverek be­tiltása kérdésében. Körvonalazódnak a stratégiai fegyverekre vonatkozó jövőbeni megállapodás kilátásai. Mindezekben a folyamatokban fe­­lentőg szerepet vállal hazánk külpo­litikája is, azok a javaslatok és kez­deményezések, azok a felszólalások és felhívások, amelyeket a CSSZSZK külügyminisztériuma, illetve küldött­ségei és munkabizottságai terjesztet­tek elő, amelyekkel hazánk fordult nemzetközi fórumokhoz, illetve más országok kormányaihoz. Közösen az NDK-val javasoltuk az NSZK kormányának, hogy ne - csak az atomfegyvermentes folyosó léte­süljön a NATO és a Varsói Szerződés érintkezési - vonalán, hanem vegyi fegyverektől mentes övezet is Közép- Európában. Támogatjuk Lengyelor­szág javaslatát a fegyverkezés kor­látozására és a bizalom erősítésére Közép-Európában. Aktív tevékenység­gel kapcsolódunk be az ENSZ mun­kájába, ahol éppen külügyminiszte­rünk közreműködésével több kezde­ményező javaslatot terjesztettünk elő, amelyek jelentős nemzetközi vissz­hangot keltettek, s olyan határoza­tokat a nemzetközi együttműködésről a leszerelés céljainak elérésére, ame­lyek a leszerelési megállapodások el­lenőrzésének és megtartásának kér­déskörével, valamint a fiatalok jo­gaival függenek össze. A szocialista közösség országaival és a fejlődő or­szágok többségével együtt állást fog­lalunk a nemzetközi gazdasági kap­csolatok javítását célzó széles körű program kidolgozása mellett. A CSKP XVII. kongresszusa külpo­litikánk tevékenységének középpont­jába állította a testvéri szocialista országokkal való együttműködés fe­lelősségteljes fejlesztését és állandó mélyítését. E kapcsolatok alapkövét jelentik a Szovjetunióval való test­véri kapcsolatok, melyeket a sokol­­őalú együttműködés valamennyi kér­désében a teljes nézetazonosság jel­lemez. Ezeket a kapcsolatokat új, gazdagabb tartalommal töltöttük meg, s в KGST-tagországokkal szintén ma­gasabb szítén fejlődik tovább együtt­működésünk. Megkülönböztetett figyelmet szen­telünk jószomszédi kapcsolataink­nak. valamint együttműködésünknek a világ számtalan országával, a szo­cialista fejlődés útját választó fejlő­dő. s Afrika baráti országaival épp­úgy. mint Latln-Amerika országaival, vagy Olaszországgal, Belgiummal, Dá­niával. Izlanddal vagy Kínával. Tör­ténelmünk sarán első ízben követke­zett be a kapcsolatok megélénkülése Ansztráliával és Gj-Zélanddal. Hosszú volna felsorolni minden országot, amellyel hazánk kapcsolat­ban áll: Csehszlovákia jelenleg 133 országgal és a Palesztinái Felszaba­dítás! Szervezettel tart fenn diplo­máciai kapcsolatot. 88 nagykövetsé­günk, 6 állandó missziónk és 13 fő­konzulátusunk' van külföldön. Kultú­ránk terjesztését 8 kulturális és tá­jékoztató központ szolgálja. Hazánk­ban 70 nagykövetség, 12 főkonzulá­tus, 6 kulturális és tájékoztató köz­pont működik. Csehszlovákia 60 nem­zetközi kormányszintű szervezetnek a tagja, ezenkívül 1026 kormányon kívüli szervezet tevékenységében vesz részt. Az elmúlt három év so­rán 432 megállapodást kötöttünk, eb­ből 359 kétoldalú, míg 73 sokoldalú. Ezzel a világ 126 országával kötött nemzetközi szerződéseink száma meghaladja a 2 ezer 809-at. Mindezekkel a kapcsolatokkal a szocialista közösség egyetemes érde­kelt és céljait, a békés együttműkö­dést, a világbéke megőrzését, a fej­lődő országok fokozódó elmaradott­ságának megszüntetését, életkörnye­­zetlink védelmét, a leszerelést és a fejlődést kívánjuk segíteni. Továbbra is sokoldalú támogatást nyújtunk az afrikai frontországoknak, a dél-afri­kai nemzeti felszabadító mozgalmak­nak. Változatlanul törekszünk arra, hogy szilárdabbra szőjük kapcsola­tainkat az egyenjogúság és a kölcsö­nösség alapján a fejlett kapitalista országokkal. Az előterjesztett mérleg arról ta­núskodik, hogy külpolitikánk jelen­tős szerepet játszik a szocializmus békeoffenzívájában, a nukleáris ve­szély elhárításáért vívott küzdelem­ben. — mészáros —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents