Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-21 / 46. szám

2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 20. Űj állat-egészségügyi törvény A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes üléséről JOGI VÁLASZOK A Népi Kamara és a Nemze­tek Kamarája B. együttes illé­sére november 9-én és 10-én Prágában került sor. A tanács­kozáson jelen volt többek kö­zött Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és r.nbomfr Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövet­ségi miniszterelnök. A legfelsőbb népképviseleti testület napirendjén mindenek­előtt ■ csehszlovák külpolitika alapvető kérdéseinek megvita­tása szerepelt. Az ezzel kap­csolatos beszámolót Bohuslav Chüoupek külügyminiszter ter­jesztette elő (erről lapunk 3. oldalán számolunk be). Az expozét kővető vita és a kül­ügyminiszter zárszava után a képviselők egyhangúlag jóvá­hagyták a beszámolóhoz kidol­gozott határozati javaslatot. Ezt követően a kormánynak Gnstáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztár­saságunk elnökének meg­hívására hivatalos baráti láto­gatáson hazánkban járt az Etióp Népi Demokratikus Köz­társaság párt- és állami kül­döttsége, amelyet Mengisztn Haile Mariam, az Etióp Dolgo­zók Pártja KB főtitkára, az Etióp Népi Demokratikus Köz­társaság elnöke vezetett. Mengtsztu Haile Mariam ve­zetésével Etiópiában alapvető gazdasági és társadalmi válto­zások mentek végbe a széles néptömegek Javára. A külpoli­tikában az ország következetes antilmperiallsta és antlkolonla­­ltsta irányvonalat követ, s e­­gyenjogú együttműködésre tö­rekszik minden országgal, te­kintet nélkül társadalmi rend­szerére. Az országban végbe­ment nagyszabású forradalmi változások az Idén szeptember­ben a nemzetgyűlés alakuló ülésén és az Etióp Népi De­mokratikus Köztársaság kikiál­tásával tetőztek. Oj alkotmányt hagytak jóvá, és az Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanács jog­körét a nemzetgyűlés, az ál­lam- és a minisztertanács vet­te át, hazánk nagy tisztelet­a hőenergia-termeléssel, -elosz­tással és -fogyasztással kap­csolatos törvényjavaslatát Vlas­timil Ehrenherger szövetségi fűtőanyag- és energiagazdálko­dási miniszter Indokolta meg. A törvényjavaslat többek kö­zött megteremti a teltételeket a népgazdasági szempontból is Indokolt hőenergia-szükségle­tek biztosításához, s a fűtő­anyag- és energia-felhasználás ésszerűsítéséhez. A két kamara állandó bizottságainak állás­­foglalása után a képviselők egyhangúlag egyetértettek a törvényjavaslattal. A szövetségi kormány állat­­-egészségügyi törvényjavaslatát Miroslav Toman szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere indo­kolta meg. Hangsúlyozta, hogy az új törvény szoros összefüg­adással fogadott vendégét szep­temberben választották elnök­ké és az államtanács elnökévé. A kedvezőtlen időjárás miatt a becses vendégeket szállító különrepülőgép Bratlslavába érkezett meg, ahonnan a kül­döttség gépkocsikkal utazott Prágába. Az etióp párt- és ál­lami vezetőt, valamint kísére­tének tagjait szívélyesen üdvö­zölte Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagjai, valamint a CSSZSZK kormá­nyának vezető személyiségei és a két ország nagykövete. A vendégek meglátogatták a prágai AVJA vállalatot és a Klednél Egyesült Acélműveket, megkoszorúzták az ismeretlen katona, Klement Gottwald és a szovjet katonák sírját. Útjuk soráff többek között ellátogattak a vágsellyei (Sa­tá) Barátság Efsz be is, ahol népviseletbe öltözött lányok fogadták őket. A szövetkezetbe az etióp kül­döttséget elkísérte Vasil ШГак, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a KB titkára, Jozef Lenárt, gésben van az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek terén való önellátás fokozásá­val, s ennek feltétele az állat­állomány termelőképességének növelése és az elhullást arány csökkentése. Ebben fontos fel­adata van a biológiai szolgál­tatásoknak. beleértve az állat­­-egészségvédelmet is. A törvényjavaslat az állat­­-egészségügyi szervek figyel­mét az átfngő megelőzésre, az állatállomány egészségének ja­vítására és az egészségügyi szempontból kifogástalan hús­ipari termékek gyártására Irá­nyítja. Az új jogszabály töké­letesíti az állat-egészségügyl és higiéniai felügyeletet, valamint az állam területének állat­­-egészségiigyi védelmét. A tör­vény kötelességmulasztás ese­tére szankciókat határoz meg. A két kamara állandó bizott­a CSKP KB Elnökségének tag­ja, az SZLKP KB elsó titkára, valathint több más neves poli­tikát személyiség A vendégek megtekintették a szemes kuko­rica és a napraforgó Ipari fel­dolgozását végző gépsort. Ez­után a gépesítést műhelyben jártak, majd a korszerű öntö­zőberendezések felhasználásá­nak eredményei iránt érdek­lődtek. Elbeszélgettek a szö­vetkezet tagjaival és meghall­gatok Emi! Dufalának, az efsz elnökének beszámolóját a szö­vetkezet eredményeiről. Ezután Viliam Póka, a galántai (Ga­lante) járási pártbizottság ve­zető titkára ismertette a járás helyzetét, s a XVII. pártkong­resszus határozatainak teljesí­téséből reá háruló feladatokat. Azon a zárőtanácskozáson, amelyet a prágai várban tar­tottak, a két ország vezetői át­tekintették a látogatás ered­ményeit és megállapították, hogy az jelentős ösztönzést adott a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés sokoldalú továbbfejlesztésének, ságalnak és a képviselők ál­lásfoglalása után a képviselők jóváhagyták a törvényjavasla­tot. Ezt követően a képviselők -* Karol Laco szövetségi minisz­terelnök-helyettes Indoklása a­­lapján — jóváhagyták a cseh­szlovák-spanyol jogsegély­nyújtási szerződést, majd jóvá­hagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés és a két ka­mara elnökségének, valamint a kamarák bizottságainak a parlament előző ülése óla vég­zett munkájáról szóló jelentést. Közvetlenül az együttes ülés befejezése után Alois hidrá­nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének a vezetésével össze­ült a Szövetségi Gyűlés Elnök­sége. A csehszlovák államszö­vetségről szőlő alkotmánytör­vény 45. cikkelyének 45. bekez­dése értelmében kihirdette a Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának 6. együttes ülésén elfogadott törvényeket. s hozzájárult a CSSZSZK és Etiópia hagyományos baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez. A tárgyalások során megál­lapodást írtak alá a két ország gazdasági együttműködése fej­lesztésének további lépéseiről. Ez a dokumentum elsősorban a mezőgazdaságot, a fémkohá­szatot és a gyógyszergyártást érinti. A csehszlovák fél részt vesz az etióp szakemberek kép­zésében is. A szerződést aláíró' felek el­sősorban az egészségügyi e­­gyüttműködésben nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a beteg­ségek megelőzéséről, á járvány­ellenes Intézkedésekről folyta­tandó tapasztalatcserének és a felvilágosító tevékenységnek. Ösztönözni fogják az egészség­­ügyi Intézetek és a kutatóinté­zetek között! együttműködést főként a járványos betegségek megelőzését Illetően. A vendégek elutazásuk előtt köszönetét mondtak a szívélyes és baráti vendéglátásért, azért a segítségért, amelyet a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság nyújt a szocialista fejlődés út­jára lépett etióp népnek, s nagyra értékelték azt a meg­tiszteltetést, amelyet a magas állami kitüntetés jelentett Men­­glsztu Halle Mariamnak, aki­nek a Fehér Oroszlán Érdem­rend első fokozatát Gustáv Hu­sák elvtára nyújtotta át. Az etióp vezető biztosította vendéglátóját arról, hogy to­vábbra is törekedni fog a CSKP-val ős Csehszlovákia nemzeteivel való barátság és együttműködés elmélyítésére. V. Z. olvasónk azt szeretné tudnf. hogy kisebb építmények létesítését (különálló, téglából épített fás és szeneskamra) be kell-e jelenteni a hnb-nek. s kell-e ehhez engedélyt kérni? Az 50'1976-os sz. építkezési törvény 55. paragrafusa 2. be­kezdésének a) pontja érteimé-, ben az építkezési hivatalnak (stavebný úrad) be kell jelen­teni az úgynevezett „apróbb építmények“ (drobné stavby) létrehozását. Apróbb építményeknek te­kintendők olyan építmények, amelyek kiegészítő funkciót látnak el a fő építményekhez viszonyítva, továbbá nincs lé­nyeges kihatásuk az élet kör­nyezetre, valamint méreteikben nem haladják meg a 155/1980- -as T. t. sz. hirdetményben fel­tüntetett értékeket Mind a há­rom feltételnek egyidejűleg teljesülnie kell, mert ellenkező esetben olyan építményről len­ne sző, amelyhez építkezési engedély szükséges. Ilyen fő építmény az ön ese­tében a családi háza, amely­nek funkcióját szeretné kiegé­szíteni fás- és szeneskamra létrehozásával. Az apróbb építményeknél sem játszik szerepet az a kö­rülmény, hogy milyen építke­zési anyagból készülnek (tég­la, fa, összeszerelhető vasole­­mek stb.), sem rendeltetésük időtartama (ideiglenesek vagy meghatározatlan időre szólók), sem technológiái megoldásuk, sem pedig az, hogy szilárdan kapcsolódnak-e a földdel (in­gatlanok), vagy sem. Döntő a fent említett 3 szempont be­tartása. A 155/1980-as T. t. sz. hir­detmény az apróbb építmé­nyekhez a következőket so­rolja: — föld felett építményeket, ha a beépített terület nem ha­ladja meg a 16 m2-t, és magas­ságuk a 4.5 m-t. Példaként em­líti' többek között a fészert, a nyárt konyhát , mosőkonyhát, baromflőlat, higiéniai létesít­ményt (WC) stb. — föld alatti építményeket, ha a beépített terület nem ha­ladja meg a 16 m2-t, és mély­ségük a 3 métert. Példaként említi meg a pincét, és a csa­tornázást csatlakozó nélküli emésztögödröt (žumpy bez pre­padu) stb. A rendelkezés az apróbb építmények típusait, fajtáit, csak példázva hozza fel, mert ezek sokrétűségére való tekin­tettel nem tartja célszerűnek azokat kimerítően felsorolni, hiszen Idővel újabb és újabb apróbb építmények válhatnak „divatossá“, mint pl. az úszó­medence, esetleg szauna stb. A rendelkezés viszont egyér­telműen kimondja, hogy semmi esetben sem tekinthetők ap­róbb építményeknek a gará­zsok, még ha méreteikben nem Is haladják meg a fenti érté­keket, robbanó -és gyúlékony anyagok, raktárhelyiségei, sem olyan építmények, amelyek üzemjelleggel bírnak. Az ön által megépíteni szán­dékozott kamra (mellékhelyi­ség) nem üzemjellegű, a tüze­lőanyag és esetleg a ház ki­használásával összefüggő esz­közök tárolására fog szolgálni, ezért a fenti méretek betartá­sa esetében elégséges ezt be­jelenteni az építkezési hivatal­nak. Annak ellenére, hogy az ap­róbb építkezés megvalósításához csak bejelentési kötelezettség tartozik, nem jelenti azt, hogy az építkező a bejelentés után azonnal nekiláthat az építke­zésnek. Ha az építkezési hivatal arra a megállapításra jut, hogy egy bizonyos konkrét apróbb építkezés lényegesen befolyá­solhatja az életkörnyezetet, egészségügyi viszonyokat, vagy nemkívánatos szomszédperek forrása lehet, elrendelheti, hogy az építmény megvalósí­tásához építkezési engedély szükséges. A bejelentésnek tartalmaznia kell az építkezés fajtáját, cél­ját, küldetését, terjedelmét, he­lyét és megvalósításának, a földnyilvántartás! adatok alap­ján tartalmaznia kell a tulaj­don- vagy a földhöz fűződő egyéb jogot, bizonyító doku­mentumot (például tulajdonlap stb.), valamint azt, hogy ki fogja az építkezést végrehajta­ni, megvalósítani, és mennyi­ben lesznek érintve (használ­va) a szomszédos ingatlanok, tehát esetleg ezen Ingatlanok tulajdonosainak a véleményét is csatolni kell a bejelentés­hez. A bejelentéshez mellékel­ni kell továbbá a mérnöki hi­vatalból (Okresná správa geo­dézie) az érintett parcella föld­­térképének a felvételét (sním­ka z pozemkovej mapy), ame­lyen ki kell jelölni egyszerű szituációs rajzzal az építmény elhelyezését a parcellán, a szomszédos földektől való tá­volságát, és az ott lévő épít­mények fekvését. Ha az építke­zési hivatal szerepét olyan já­rási nemzeti bizottság látja el, amely jogkörét nem ruházta át a helyi- vagy városi nemzeti bizottságra, a vázlatot 3 pél­dányban kell mellékelni. 'Ha az építkezési hivatalnak nincs kifogása az építménnyel szemben, írásban közti ezt az építkezővel, és az értesítéshez csatolja a fent említett szituá­ciós rajz általa hitelesített példányát. A rajz 2. példányát a hnb-re (vnb-re) küldi el. JUDr. Pollák László Ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága Ignác Janiknak, a CSKP KB Elnöksége pót­tagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésével november 12-én Bratislavában ülésezett az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bi­zottsága. A napirenden a mezőgazdasági és élelmi­­sser-lpari komplexum vonatkozásában a gaz­dasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos munkákrál száló tájékoztató, valamint a me­zőgazdasági földalap védelme és ésszerű ki­használása érdekében elfogadott intézkedési tervek teljesítéséről szóló Jelentés megvitatá­sa szerepelt. Ezt követően a résztvevők foglalkoztak a CSKP KB Elnökségének az erdők gazdaságos kihasználásával kapcsolatos határozatai vég­rehajtásának ellenőrzésével. A napirenden sze­repelt a Vágkirályfai (Kráfová nad Váhom) Vfzierömű környékének vízgazdálkodási hely­zetéről és megoldásáról szóló Jelentés meg­vitatása is. Többek között megállapítást nyert, hogy az említett térségben tovább kell Javítani a vízgazdálkodás helyzetét és az öntözés adta újabb lehetőségek kihasználását. Végül a bizottság tagjai tájékoztatást hall­gattak mag a nyári mezőgazdasági munkákról, az őszi mezőgazdasági munkák és az élelmi­szer-ipari kampány menetéről. Hazánk vsndége volt BELPOLITIKAI KOMMENTAR A nemzeti bizottságok hivatalai­ban zajló ügyintézés a lakos­sághoz fűződő mindennapos kapcsolat egyik fontos, az állampol­gár számára talán legjobban érzé­kelhető formája. Az ügyintéző mun­ka a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének csak agy része ugyan, de jelentősége, következménye annál nagyobb. Az ügyfelek ugyanis Joggal kifogásolják, ha ügyeik intézésében halogatást, ridegséget, közönyt, hoz­zá nem értést tapasztalnak; egyszer­smind az állampolgárok igényessége fejeződik ki abban, ha a saját, még­oly bonyolult ügyeikben tisztán akar­nak látni. Joggal igénylik, hogy ügyeikben mindenkor határidőre, szakszerűen, részrehajlás nélkül, meggyőző indoklással válaszoljanak határozott igennel vagy nemmel. A hatáskörrendezés következtében megnövekedett a nemzeti bizottsá­gok szerepe, feladata: legfőbb fóru­mává váltak az Ügyintézésnek. En­nek bizonysága, hogy ma már az ügyek többségét ott intézik, ahol a döntés feltételei a legkedvezőbbek. Örvendetes, hogy a helyi nemzeti bi­zottságokon a több munka és na­gyobb felelősség mellett, magasabb színvonalú » mnnka, kevesebb a ki­fogás. Az ügyintézés rendszeresítése azon­ban továbbra is átgondolt programot, elemzést kíván, ezért több nemzeti bizottságon a felesleges eljárási moz­zanatok felderítésére rendszeresen vizsgálják az ügymenetet. Ennek eredménye a többi között, hogy egy­szerűsítették az ingatlanforgalommal, a kisajátítási eljárással, a szociálpo­litikai ügyekkel, az iskolai adminiszt­bek között a nemzeti bizottságok jo­gi felvilágosító tevékenysége, s a felsőbb szervek ezért Joggal követe­lik meg, hogy minden nemzeti bizott­sági vezető és ügyintéző tekintse kö­­telesgégének a jogi felvilágosítást. Ugyanakkor erőteljesen szorgalmaz­zák, hogy munkájukat, hivatásukat értő és szerető dolgozók alkossák az ügyintéző gárdát, olyanok« akik az ügyek mögött az embereket, az em­beri sorsot is látják. Ezért kerül elő­térbe a személyzeti és továbbképzést munka. A vezetők kiválasztásánál nagy hangsúlyt kap az új és az egy­szerűbb megoldások iránti fogékony-i a nemzeti bizonsägnäl rációval kapcsolatos eljárást. Az ügy­intézés színvonalát emeli az ügyfél­fogadásnak az élethez rugalmasab­ban igazodó rendje és kulturáltsága is. A fogadóórákon nemcsak felvilá­gosítást adnak, hanem a helyszínen érdemben is intézkednek. Gondos­kodnak arról is, hogy a székhelyköz­ségek és a központi falvak társköz­ségeiben polgári bizottságok működ­jenek, s azok intézzék, illetve tolmá­csolják a hatósági ügyek zömét. A szocialista demokrácia folyama­tos fejlesztése, az állampolgárok eredményes aktív részvétele a köz­életben Igényli a szocialista társa­dalom tagjaitól, hogy kellő Jogi mű­veltségük legyen. Azt szolgálja töb­ság. Talán az sem érdektelen, hogy a nemzeti bizottságok elnökei több­ségének megvan az előirt képesítése, s közülük többen marxista esti egye­temet végeztek. Azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy nagy szükség lenne a szakágazati szolgáltatásban mind több Jobban képzett emberre. A munkafeltételek és a felszereltség — számítógépek, mikrofilmes adattá­rolás stb. — Javításával, illetve kor­szerűsítésével is folyamatosabbá és gyorsabbá lehetne tenni az állam­igazgatási szolgáltatásokat. A lakosság körében Is agyra Job­ban érzékelhető az ügyintézés Javítá­sára tett megannyi erőfeszítés, bár akad még tennivaló. A megnövekedett építkezési kedvvel például az építés­ügyi hatósági munka még nem tud lépést tartani. Emiatt érkezett és érkezik a legtöbb megalapozott fel­lebbezés a járási nemzeti bizottsá­gokhoz. Ez leginkább abból szárma­zik, hogy egyfelől kevés a szakem­ber, másfelől viszont túl sok az épí­téssel kapcsolatos jogszabály, amit nem ismer eléggé a lakosság. Az építkezők helyzetének megkönnyítésé­re — a baráti szocialista országok némelyikének példáját követve — építési tájékoztatót kellene kiadni, a városokban és a nagvh,4zs^'",!-b—' pedig nem ártana építési szakmai napokat szervezni. A helyi влга , bizottságok munkájában hazánkban is fellelhetők biztató törekvések a magasabb színvonalú, helyben való ügyintézésre. Azt természetesnek tartjuk, hogy minden falut nem kell és nem Is lehet minden hatósági te­vékenységben képzett szakemberrel ellátni, egy kis településen az építé­si hatósági munkakör betöltésére nincs szükség építészmérnökre vagy technikusra. Viszont indokolt lenne, hogy négy-St központi község fog­lalkoztasson ilyen szakembert. A lakosság megbecsüli és elismeri a lelkiismeretes ügyintézői munkát, az illetékeseknek viszont fokozottab­ban számon kellene kérnie a mulasz­­sokat, a meg kellene követelni, hogy munkájáért, intézkedéséért minden­ki vállalja a felelősséget. Senki sem bújhat valamely szerv tekintélye mö­gé, onnan feleslegesen nem küldöz­getheti az ügyfeleket, az ügyiratokat Jogszabályi kötöttségekre való hivat­kozással. Szóvá kell tenni több ál­lampolgár kifogásolható magatartá­sát is. Szép számmal akadnak úgy­nevezett notorikus bejelentők, vizs­gáltaik. Hiába kapják meg az ügyük intézésében hozott döntést, ha az számukra nem kedvező, ismét tollat vesznek a kezükbe, és másik, majd a következő szervnek Írnak, pana­szolnak, s a végén különböző szervek foglalkoztatják egymást a levelek miatt. Ezek a gyakori ismétlődő vizs­gálatok sok energiát kötnek le, és hasznos munkától vonnak el szakem­bereket. Gyakorlatilag a kedvezőtlen döntéseket is tudomásul kell venni mindenkinek, ha megfelelnek a jog­szabályi rendelkezéseknek. Szembe kell szállni minden olyan nézettel, amely a szükséges admi­nisztrációt is feleslegesnek tartja. A tervszerű munka, annak rögzítése, az élethez igazodó határozatok, dön­tések, jogszabályok szocialista társa­dalmunk rendjéhez tartoznak, s en­nek nincs köze a bürokráciához. Az egyszerűsítéseknél viszont nem olyas­mikre gondolunk, amelyek a nem­zeti bizottságok tevékenységét köny­­nyítik, viszont nehezítik az ügyfelek dolgát. Ellenkezőleg: eredményeiket abban látjuk, ha a nemzeti bizottsá­gok munkája a lakosság érdekeinek megfelel, ténylegesen a köz szolgá­latát jelent!. CSIBA LÄSZL0

Next

/
Thumbnails
Contents