Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-14 / 45. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 13. ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ A magasabb szintű munkakezdenfényezésért 3. TÉMAKÖR Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa — népünk jólétének állandó fokozása érdekében — a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói számára Igényes feladatokat jelölt meg. Többek között azt is aláhúzta, hogy a jelenlegi mezőgazdasági termelés magas anyagi költségek közepette valósul meg, s nem fordítunk kellő figyelmet a minőségi mutatókra. A pártkongresszus ebből kifolyólag egy­értelműen megjelölte: növelni szükséges a mezőgazdasági termelést, előtérbe helyezni a minőségi mutatók tökéletesíté­sét — s emellett olcsóbban termelni. Rámutatott azokra az utakra, lehetőségekre Is, amelyek által teljesíteni lehet a kitűzött feladatokat. Egyik Ilyen út a dolgozók munka- és alkotó kezdeményezésének növelése, amit már V. I. Lenin is pótolhatatlan erőnek nevezett, amely által „hegyeket lehet mozgatni“. Az egységes földműves-szövetkezetekben ezekre a ténye­zőkre már a 8. ötéves tervidőszak kezdete óta jobban oda­figyelünk. A tervidőszak első két esztendejének eredményei azonban azt mutatják, hogy még mindig akad bőven javítani­való, nem mindenütt érvényesítették kelló mértékben az új eljárásokat, az új gondolkodásmód nem teljes mértékben vetítődlk át a munkakezdeményezés szervezésére. A szocia­lista kötelezettségvállalások formálisak, a szocialista brigá­dok számára nem határoznak meg konkrét feladatokat, a kö^ telezettségvállalások nem a minőséget, hanem a mennyiségi mutatókat helyezik előtérbe. Szocialista kötelezettségvállalá­sokat terjesztenek elő az anyagi költségek csökkentésére, az energia- és üzemanyag-takarékosságra, a tömegtakarmányok­­kal való ésszerű gazdálkodásra stb. E közben az egyének és a kollektívák előtt nem Ismertek a tervezett normák, ame­lyekhez viszonyítani tudnánk az egyes vállalásokat. 0] időszak kezdetén vagyunk, amikor egész társadalmunk készül a gazdasági átalakításra, aminek megvalósítása nélkül nem érhetnénk el azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk XVII. kongresszusa határozott meg. A munkakezdeményezés, valamint a szervezés és az irányítás eddigi színvonalával a jövőben nem tudnánk Igazodni az új követelményekhez. Mind az állami vállalatról, mind pedig a mezőgazdasági szövetkezetekről szólő törvénytervezetben benne foglaltatik: a tervfeladatok teljesítése mellett biztosítani szükséges a ter­melés magas fokú hatékonyságát és minőségét, s a tervek kidolgozásánál, valamint az adásvételi kapcsolatok megköté­sénél éppen a dolgozók kezdeményezése fog dönteni arról, hogy a vállalat képes lesz-e a további előrelépésre. A növénytermesztés szakaszán továbbra is a következőkre kell összpontosítani: a gabonafélék, a hüvelyesek és az olaj­növények termelésének, valamint a burgonya-, a gyümölcs- és zöldségtermelés biztosítására. Nagyon fontos továbbá kiváló minőségű tömegtakarmány-tenmés biztosítása. Az egyes vállalatoknál, de az egész népgazdaságnak is óriási veszteségei keletkeznek a gazdasági állatok elhullásából kifolyólag. Ha évente csak az arányt legalább 1—2 százalék­kal tudnánk csökkenteni, lelentős értékeket menthetnénk meg. A munkakezdeményezést éppen ezért ezen a téren is hatékonyabbá kell tenni. Már ebben az évben, de főleg 1988-ban arra kell törekedni, hogy növeljük a sertéshústermelést, mégpedig ügy, hogy 10 ezer tonnával többet vásároljunk fel, mint amennyi e 8. öt­éves tervidőszak irányelvében benne foglaltatik. Erre is kez­­deményezően kell reagálni. Ugyancsak törekedni szükséges arra, hogy a tervteljeeltés a harmonogramok alapján egyen­letesen történjen El kell vetni azt a régi felfogást a szocialista kötelezett­ségvállalások szervezésével, a szocialista brigádok és komplex ésszerűsítő brigádok aktivizálásával kapcsolatban, miszerint akkor szükséges megmozdulni, ha már „ég a ház“. A dol­gozók alkotó kezdeményezését már a tervfeladatok kidolgo­zásánál kell kibontakoztatni, hogy minden egyes efsz-tag előtt világosak legyenek a feladatok, illetve mindenki helye azok teljesítésekor. Az ú] gazdálkodásmőd érvényesítőt közé mindenekelőtt a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok tagjainak, vala­mint az újító- és feltalálómozgalom képviselőinek kell tar­tozniuk. (j Kérdések: 1. A 8. ötéves tervidőszakban a munkakezdeményezést fő­képpen A) a termelés mennyiségére, B) csak a termelés minőségére, C) a tervfeladatok teljesítésénél a minőségre és a termelés hatékonyságára kell összpontosítani. 2. vl988-ban az irányelvekben meghatározott mennyiséggel szemben a felvásárlás mértékét A) marhahúsból 6 ezer tonnával kell növelni, B) sertéshúsból 10 ezer tonnával kell növelni, C) baromfihúsból 10 ezer tonnával kell növelni. 3. A dolgozók kezdeményezését A) akkor kell fokozni, ha nem teljesítik a tervfeladatokat, B) szabadszombatokra és vasárnapokra irányítani, C) folyamatosan már a tervfeladatok kidolgozásakor kell kibontakoztatni. S Ismeretek Ыгппфщ nélkül Az SZfSZ munkájának tökéletesítése 4. TÉMAKÖR A CSKP KB Elnöksége 1978. június 30 án — miután részle­tesen megtárgyalta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységét — Intézkedési tervet fogadott el annak szervei munkája hatékonyságának elmélyítése érdekében. Ezen intéz­kedések alapján az 1980-as év folyamán, majd az elkövetkező években fejlesztették és bővítették a szervezeti struktúrát — — az SZFSZ szerveinek vonatkozásában, Szlovákia valameny: nyl egységes földműves-szövetkezetében. Ez a döntés tulaj­donképpen azt a törekvést szolgálta, hogy a szövetség által a szövetkezeti földművesek hatékonyabban járuljanak hozzá pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításához, a politikai­­nevelő és a kulturális tevékenységhez, valamint a dolgozókról való komplex gondoskodás fejlesztéséhez. Ehhez még kellett teremteni az SZFSZ szélesebb körű részvételét a tervek lét­rehozásában, valamint bővíteni hatáskörét a szocialista tör­vényesség megvalósítása, illetve a belüzemt demokrácia szélesebb körű érvényesítése terén. A szövetségi szervek csaknem hatéves létezése és tevé­kenysége után az efsz-ekben a SZFSZ Központi, Csehországi és Szlovákiai Bizottságának 1986 szeptemberében megtartott 7. plenáris ülésén értékelték az elért eredményeket, illetve a szerzett tapasztalatokat az Irányító- és szervezőmunka vo­natkozásában, a jelenlegi helyzetet a szövetségi szervek munkáját illetően az egyes efsz-ekben, s Intézkedéseket fo­gadtak el az elkövetkező időszakra a szövetségi szervek munkája hatékonyságának fokozása érdekében. Ezeken az üléseken elsősorban az volt a cél, hogy rámutassanak: az egyes efsz-ekben az SZFSZ miképpen járul hozzá a termelési feladatok, valamint a társadalmi tevékenység biztosításához. A szövetség munkájával kapcsolatos eddig szerzett tapasz­talatok igazolják, hogy az efsz-ekben Indokolt és szükséges volt a szövetségi szervek létrehozása, s a szövetkezetek je­lentős részében kellő színvonalon teljesítik a társadalmi szervezetek feladatait. Ennek bizonyítékai a 7. ötéves tervidő­szak folyamán elért gazdasági eredmények, valamint a jelen­legi ötéves tervidőszak első két esztendejének eredményei. Az SZFSZ szervezeti struktúrájának kiépítése, valamint a társadalmi tevékenység elmélyítése által az efsz-ekben széles körűvé vált a szövetkezeti földművesek részvétele az irányí­tásban. Azáltal, hogy a szövetkezeti dolgozók rendszeresen és Időben megismerkedhetnek a tervteljesítéssel — növeke­dett a munkakezdeményezés minden formája. Kedvezőbbek az eredmények az üzemi étkeztetés, az egész­ségügyi ellátás, valamint a gyógyfürdői kezelés vonatkozásá­ban, s javuló tendenciát mutathatunk fel az egészségvédelem és a munkabiztonság szakaszán Is. A szövetségi szervek által az efsz-ekbei) hatékonyabbá válik a politikai-nevelő, valamint a kulturális tevékenység. Az SZFSZ KB, CSB és SZB 7. plenáris ülése egyrészt pozi­tívan rámutatott az efsz-ek szövetségi szerveinek, valamint az SZFSZ járási bizottságainak munkájára. Másrészt azonban kritikusan szólt az állandóan felmerülő hiányosságokról, prob­lémákról. Néhány ellenőrzés alapján kiviláglik, hogy több efsz-ben nem igazodtak a szervezeti felépítés elveihez, a szö­vetségi szervek és a szövetkezetek vezetőségei nem teljesí­tették azon feladataikat, amelyek az SZFSZ alapszabályzatá­ból adódnak. Tartalékok mutatkoztak továbbá a termelést értekezletek tartalmával, valamint a szövetségi blzalmik elég­telen aktivizálásával- kapcsolatosan. Ezen hiányosságok kikü­szöbölése érdekében a szóban forgó üléseken Intézkedéseket fogadtak el, amelyek megvalósítását a megbízott szervek rendszeresen ellenőrzik. Az egységes földműves-szövetkezetekben mint az SZFSZ alapszervezeteiben növelni kell az efsz-elnök — mint az SZFSZ-^iapszervezet elnöke — és a vezetőség felelősségét a közvetlen irányítás és a szövetségi munka szervezésének vonatkozásában. A gazdasági mechanizmus átalakításának küszöbén az SZFSZ-nek is keresnie kell az új munkaformákat és -módsze­reket. Az efsz-ek szerveiben — az SZFSZ-alapszervezetekben — rendszeresen értékelni szükséges a szövetségi munka ered­ményeit, s foglalkozni a szövetkezett földművesek hozzászó­lásaival, javaslataival. Szükséges odafigyelni az efsz-ekben a szövetségi szervek megfelelő személyzeti felépítésére. A tár­sadalmi és a szövetségi tevékenységgel megbízott dolgozó funkcióját az SZESZ alapszabályzata szellemében kell betöl­teni. Biztosítani szükséges, hogy az efsz-ekben a szövetségi szervek munkaértekezletei szorosan kapcsolódjanak a szövet­kezet elnökségének, vezetőségének, valamint az egyes bizott­ságok értekezleteihez, s ügyelni arra, hogy a megbeszélések közös célt szolgáljanak: mégpedig a munkahelyeken felme­rülő hiányosságok orvoslását. Fejleszteni és szilárdítani szük­séges a munkakóllektívák — mint az SZFSZ alapvető szer­kezeti egységei — tevékenységét, amelyek közvetlen részesei a gazdaságpolitika megvalósításának, főleg a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok stb. által. Minden vezető beosztású dolgozó és SZFSZ-tag tevékeny­ségét illetően fejleszteni szükséges a tömegpolitikai, a nevelő- és szervezőmunkát, s gyors ütemben átültetni a gyakorlatba a tudományos-műszaki haladás eredményeit. (db) Kérdések: 1. Az SZFSZ alapszabályzata alapján az egységes földműves­­szövetkezetekben kinek kell betölteni a szövetségi dolgozó szerepét A) az efsz elein őkének vagy az elnökség más tagjának, B) az efsz személyzeti osztálya vezetőjének, C) az efsz ellenőrző és revíziós bizottsága elnökének? 2. Az efsz-ekben az SZFSZ szervei A) az efsz valamennyi szerve, B) csak a szakbizottságok és a szövetségi csoportok, C) az elnökség által megbízott dolgozó a szövetségi tevé­kenység végzésére. 3. Az SZFSZ KB, CSB és SZB plenáris ülése, amely az SZFSZ munkájának tökéletesítésével foglalkozott A) 1985-ben volt, Bj 1988-ban volt, Cj 1987-ben volt. Ismeretek щ*м 1 А В C bizonyítvány тш] 2 ABC nélkiil sasi 3 А В C m 1 ABC 1* 2 AB C Sira 3 ABC ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ Л г egyre kurtábbá váló /t nappalok, a sárguló le­­* 1 veleiket pergető fák, a melegebb öltözék viselését pa‘ roncsoló hűvös, ködbe burko­lózó reggelek a leghűbb bizo­nyítékai: javában benne járunk már az őszben. A határban azonban még sokjelé látni szorgoskodó embereket, ter­ményszállító gépeket, talajmű­velő vontatókat. Október közepén az Övárt (Olováry) Ejsz dimbes-dovibos határában Igencsak mozgalmas volt az élet. Az egyik határ­részben szőlőt szüreteltek, a másikban talajművelő gépeket és szorosan a nyomukban ve­tőgépeket lehetett látni, megint egy másik helyen hatalmas ku­koricatáblán kombájnok zúg­tak. Így összegezhetnénk nagy­vonalakban Ferencz Istvánnak, az óvári Efsz alelnökének kí­séretében tett határjárásunk során látottakat. Íme, néhány közelkép a gaz­daság határából. 1. 'A Galábocs (Glabušovcef mel­letti Rendó puszta „Középső parcellának“ nevezett dűlőjé­ben a meredek domboldal ke­leti lejtőjén tárcsákat vontató traktor nagyokat pöfékelve ka­paszkodik fel a dombhátra. A tábla alján fán Pajong trakto­ros fordul a vetőgéppel. A dombtetőről tárcsás kombiná­ton vontatö S 180-as tart le­felé. Betakarítok szorgalma — Szövetkezetünk fiatal és egyik legjobb traktorosa ül a volánja mögött. Halgas László­nak hívják, fól bánik a géppel. Azok közé tartozik, akiknek a gépe legkevesebbet áll meghi­básodás miatt — mutat Ferencz István a közeledő Skoda trak­tor felé, s jelzi a vezetőnek, a fordulónál álljon meg. Szőke fiatalember száll ki a traktor vezetőfülkéjéből. — Hallom, a legjobb trakto­rosok egyike a szövetkezet­ben ... Zavarát palástoló mosoly kí­séretében válaszolja: — Igyekszem becsületesen elvégezni a munkámat, és a gépet is karbantartani, mert csak jó munkagéppel lehet eredményesen dolgozni. A továbbiakban elmondta, hogy tavaly tavasszal szerelt le, és nagyon megtetszett neki az š 180-as, azóta szinte meg­szakítás nélkül „nyergeit“. — Ahogy elnézem, ezt a nagy masinát viszonylag nehéz lehet megtartani ezeken a meredek domboldalakon. — Bizony jól meg kell fon­tolni, milyen irányt válasszak, mert könnyen felborulhat a gép. S az Itteninél vannak még veszélyesebb határrészek is. — Merem állítani, hogy a Nagykürtöst (Veľký KrtlS) já­rásban nincs még egy olyan szövetkezet, amelynek enáyire nehéz határa lenne, mint ami­lyen a miénk. Gazdaságunk­ban alig látni sík területet. No meg a talaj sem a legjobb. Ezt a kötött földet irtózatosan ne­héz megművelni. Egyes talaj­­-előkészítési műveleteket öt­­ször-hatszor ts meg kell ismé­telni, míg földbe kerülhet a mag — magyarázza Ferencz István —, majd hozzáfűzi: — Ilyen nehéz körülmények kö­zön idén kalászos gabonafélék­ből 4,8 tonnát takaritottunk be egy hektárról. Gabonatermelést tervünket az idén 16 százalék­kal túlteljesítettük. 2. Övár alatt a Marakodó pusz­ta mellett 90 hektáros kukori­catábla terül el. Dymo József, György Imre és Mester János már nem első évben végzik a szemes kukorica betakarítását az FKA-42-es adapterrel felsze­relt E 512-es kombájnokkal. — Miként haladnak a mun­kával? — kérdezem az éppen pihenőt tartó kombá/nostriótól. — Aránylag jól. Naponta 7—8 hektár egy gép teljesítménye, feltéve, ha nem kell sokat vár­ni a terményszállító teher­autókra. Kísérőmtől tudom, hogy Mester János szintén a szövetkezet legjobb gépkezelőt közé tartozik. Nyáron a gabo­naföldeket járta „ötszáztizen­kettesével“, később a naprafor­gó betakarítását végezte, és a kukoricatöréssel fejezi be az idei kombájnolási idényt. — Eléggé magas a kukorica­szem nedvességtartalma. Ez in­dokolja, hogy egyelőre nem teljes műszakokban folyik a betakarítás — jegyzi meg az alelnök. S azt sem hallgatja el, hogy idén is jelentős a vad­disznók által okozott kár a kukoricásban. 3. — Evek óta munkaerőgon­dokkal küszködünk. Nem is csoda, hisz gazdaságunk öt olyan kis település határát egyesíti, ahol 200—400 között ingadozik a községek lélek­­száma. Így hát jól jön a szü­retnél az egyes üzemek dolgo­zót, valamint a diákok segít­ségnyújtása. A szölőhozamok­­kal az idén sem dicsekedhe­tünk — mondja Ferencz István, amint személyautónkkal elha­ladunk az óvári szőlőskert men­tén vezető országúton. Míg be­érünk a szövetkezet székházá­­moz, kísérőm dicséri a határ­ban dolgozó traktorosok és kombájnosok odaadó, cseppet sem Irigylésre méltó munkáját. Főleg nekik köszönhető, hogy jól haladnak az őszt munkák­kal. A tervezett 660 hektárból már többb mint 450 hektáron elvetették az őszi búzát. Azt is megtudom, hogy nemrégiben fejezték be a 200 hektáron ter­mesztett — és 2,2 tonnás át­lagos hektárhozamot adó —■ napraforgó begyűjtését. BODZSÁR GYULA’ (B. J. Illusztrációs felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents