Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-14 / 45. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. november 13. ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ A magasabb szintű munkakezdenfényezésért 3. TÉMAKÖR Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa — népünk jólétének állandó fokozása érdekében — a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói számára Igényes feladatokat jelölt meg. Többek között azt is aláhúzta, hogy a jelenlegi mezőgazdasági termelés magas anyagi költségek közepette valósul meg, s nem fordítunk kellő figyelmet a minőségi mutatókra. A pártkongresszus ebből kifolyólag egyértelműen megjelölte: növelni szükséges a mezőgazdasági termelést, előtérbe helyezni a minőségi mutatók tökéletesítését — s emellett olcsóbban termelni. Rámutatott azokra az utakra, lehetőségekre Is, amelyek által teljesíteni lehet a kitűzött feladatokat. Egyik Ilyen út a dolgozók munka- és alkotó kezdeményezésének növelése, amit már V. I. Lenin is pótolhatatlan erőnek nevezett, amely által „hegyeket lehet mozgatni“. Az egységes földműves-szövetkezetekben ezekre a tényezőkre már a 8. ötéves tervidőszak kezdete óta jobban odafigyelünk. A tervidőszak első két esztendejének eredményei azonban azt mutatják, hogy még mindig akad bőven javítanivaló, nem mindenütt érvényesítették kelló mértékben az új eljárásokat, az új gondolkodásmód nem teljes mértékben vetítődlk át a munkakezdeményezés szervezésére. A szocialista kötelezettségvállalások formálisak, a szocialista brigádok számára nem határoznak meg konkrét feladatokat, a kö^ telezettségvállalások nem a minőséget, hanem a mennyiségi mutatókat helyezik előtérbe. Szocialista kötelezettségvállalásokat terjesztenek elő az anyagi költségek csökkentésére, az energia- és üzemanyag-takarékosságra, a tömegtakarmányokkal való ésszerű gazdálkodásra stb. E közben az egyének és a kollektívák előtt nem Ismertek a tervezett normák, amelyekhez viszonyítani tudnánk az egyes vállalásokat. 0] időszak kezdetén vagyunk, amikor egész társadalmunk készül a gazdasági átalakításra, aminek megvalósítása nélkül nem érhetnénk el azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk XVII. kongresszusa határozott meg. A munkakezdeményezés, valamint a szervezés és az irányítás eddigi színvonalával a jövőben nem tudnánk Igazodni az új követelményekhez. Mind az állami vállalatról, mind pedig a mezőgazdasági szövetkezetekről szólő törvénytervezetben benne foglaltatik: a tervfeladatok teljesítése mellett biztosítani szükséges a termelés magas fokú hatékonyságát és minőségét, s a tervek kidolgozásánál, valamint az adásvételi kapcsolatok megkötésénél éppen a dolgozók kezdeményezése fog dönteni arról, hogy a vállalat képes lesz-e a további előrelépésre. A növénytermesztés szakaszán továbbra is a következőkre kell összpontosítani: a gabonafélék, a hüvelyesek és az olajnövények termelésének, valamint a burgonya-, a gyümölcs- és zöldségtermelés biztosítására. Nagyon fontos továbbá kiváló minőségű tömegtakarmány-tenmés biztosítása. Az egyes vállalatoknál, de az egész népgazdaságnak is óriási veszteségei keletkeznek a gazdasági állatok elhullásából kifolyólag. Ha évente csak az arányt legalább 1—2 százalékkal tudnánk csökkenteni, lelentős értékeket menthetnénk meg. A munkakezdeményezést éppen ezért ezen a téren is hatékonyabbá kell tenni. Már ebben az évben, de főleg 1988-ban arra kell törekedni, hogy növeljük a sertéshústermelést, mégpedig ügy, hogy 10 ezer tonnával többet vásároljunk fel, mint amennyi e 8. ötéves tervidőszak irányelvében benne foglaltatik. Erre is kezdeményezően kell reagálni. Ugyancsak törekedni szükséges arra, hogy a tervteljeeltés a harmonogramok alapján egyenletesen történjen El kell vetni azt a régi felfogást a szocialista kötelezettségvállalások szervezésével, a szocialista brigádok és komplex ésszerűsítő brigádok aktivizálásával kapcsolatban, miszerint akkor szükséges megmozdulni, ha már „ég a ház“. A dolgozók alkotó kezdeményezését már a tervfeladatok kidolgozásánál kell kibontakoztatni, hogy minden egyes efsz-tag előtt világosak legyenek a feladatok, illetve mindenki helye azok teljesítésekor. Az ú] gazdálkodásmőd érvényesítőt közé mindenekelőtt a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok tagjainak, valamint az újító- és feltalálómozgalom képviselőinek kell tartozniuk. (j Kérdések: 1. A 8. ötéves tervidőszakban a munkakezdeményezést főképpen A) a termelés mennyiségére, B) csak a termelés minőségére, C) a tervfeladatok teljesítésénél a minőségre és a termelés hatékonyságára kell összpontosítani. 2. vl988-ban az irányelvekben meghatározott mennyiséggel szemben a felvásárlás mértékét A) marhahúsból 6 ezer tonnával kell növelni, B) sertéshúsból 10 ezer tonnával kell növelni, C) baromfihúsból 10 ezer tonnával kell növelni. 3. A dolgozók kezdeményezését A) akkor kell fokozni, ha nem teljesítik a tervfeladatokat, B) szabadszombatokra és vasárnapokra irányítani, C) folyamatosan már a tervfeladatok kidolgozásakor kell kibontakoztatni. S Ismeretek Ыгппфщ nélkül Az SZfSZ munkájának tökéletesítése 4. TÉMAKÖR A CSKP KB Elnöksége 1978. június 30 án — miután részletesen megtárgyalta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységét — Intézkedési tervet fogadott el annak szervei munkája hatékonyságának elmélyítése érdekében. Ezen intézkedések alapján az 1980-as év folyamán, majd az elkövetkező években fejlesztették és bővítették a szervezeti struktúrát — — az SZFSZ szerveinek vonatkozásában, Szlovákia valameny: nyl egységes földműves-szövetkezetében. Ez a döntés tulajdonképpen azt a törekvést szolgálta, hogy a szövetség által a szövetkezeti földművesek hatékonyabban járuljanak hozzá pártunk gazdaságpolitikájának megvalósításához, a politikainevelő és a kulturális tevékenységhez, valamint a dolgozókról való komplex gondoskodás fejlesztéséhez. Ehhez még kellett teremteni az SZFSZ szélesebb körű részvételét a tervek létrehozásában, valamint bővíteni hatáskörét a szocialista törvényesség megvalósítása, illetve a belüzemt demokrácia szélesebb körű érvényesítése terén. A szövetségi szervek csaknem hatéves létezése és tevékenysége után az efsz-ekben a SZFSZ Központi, Csehországi és Szlovákiai Bizottságának 1986 szeptemberében megtartott 7. plenáris ülésén értékelték az elért eredményeket, illetve a szerzett tapasztalatokat az Irányító- és szervezőmunka vonatkozásában, a jelenlegi helyzetet a szövetségi szervek munkáját illetően az egyes efsz-ekben, s Intézkedéseket fogadtak el az elkövetkező időszakra a szövetségi szervek munkája hatékonyságának fokozása érdekében. Ezeken az üléseken elsősorban az volt a cél, hogy rámutassanak: az egyes efsz-ekben az SZFSZ miképpen járul hozzá a termelési feladatok, valamint a társadalmi tevékenység biztosításához. A szövetség munkájával kapcsolatos eddig szerzett tapasztalatok igazolják, hogy az efsz-ekben Indokolt és szükséges volt a szövetségi szervek létrehozása, s a szövetkezetek jelentős részében kellő színvonalon teljesítik a társadalmi szervezetek feladatait. Ennek bizonyítékai a 7. ötéves tervidőszak folyamán elért gazdasági eredmények, valamint a jelenlegi ötéves tervidőszak első két esztendejének eredményei. Az SZFSZ szervezeti struktúrájának kiépítése, valamint a társadalmi tevékenység elmélyítése által az efsz-ekben széles körűvé vált a szövetkezeti földművesek részvétele az irányításban. Azáltal, hogy a szövetkezeti dolgozók rendszeresen és Időben megismerkedhetnek a tervteljesítéssel — növekedett a munkakezdeményezés minden formája. Kedvezőbbek az eredmények az üzemi étkeztetés, az egészségügyi ellátás, valamint a gyógyfürdői kezelés vonatkozásában, s javuló tendenciát mutathatunk fel az egészségvédelem és a munkabiztonság szakaszán Is. A szövetségi szervek által az efsz-ekbei) hatékonyabbá válik a politikai-nevelő, valamint a kulturális tevékenység. Az SZFSZ KB, CSB és SZB 7. plenáris ülése egyrészt pozitívan rámutatott az efsz-ek szövetségi szerveinek, valamint az SZFSZ járási bizottságainak munkájára. Másrészt azonban kritikusan szólt az állandóan felmerülő hiányosságokról, problémákról. Néhány ellenőrzés alapján kiviláglik, hogy több efsz-ben nem igazodtak a szervezeti felépítés elveihez, a szövetségi szervek és a szövetkezetek vezetőségei nem teljesítették azon feladataikat, amelyek az SZFSZ alapszabályzatából adódnak. Tartalékok mutatkoztak továbbá a termelést értekezletek tartalmával, valamint a szövetségi blzalmik elégtelen aktivizálásával- kapcsolatosan. Ezen hiányosságok kiküszöbölése érdekében a szóban forgó üléseken Intézkedéseket fogadtak el, amelyek megvalósítását a megbízott szervek rendszeresen ellenőrzik. Az egységes földműves-szövetkezetekben mint az SZFSZ alapszervezeteiben növelni kell az efsz-elnök — mint az SZFSZ-^iapszervezet elnöke — és a vezetőség felelősségét a közvetlen irányítás és a szövetségi munka szervezésének vonatkozásában. A gazdasági mechanizmus átalakításának küszöbén az SZFSZ-nek is keresnie kell az új munkaformákat és -módszereket. Az efsz-ek szerveiben — az SZFSZ-alapszervezetekben — rendszeresen értékelni szükséges a szövetségi munka eredményeit, s foglalkozni a szövetkezett földművesek hozzászólásaival, javaslataival. Szükséges odafigyelni az efsz-ekben a szövetségi szervek megfelelő személyzeti felépítésére. A társadalmi és a szövetségi tevékenységgel megbízott dolgozó funkcióját az SZESZ alapszabályzata szellemében kell betölteni. Biztosítani szükséges, hogy az efsz-ekben a szövetségi szervek munkaértekezletei szorosan kapcsolódjanak a szövetkezet elnökségének, vezetőségének, valamint az egyes bizottságok értekezleteihez, s ügyelni arra, hogy a megbeszélések közös célt szolgáljanak: mégpedig a munkahelyeken felmerülő hiányosságok orvoslását. Fejleszteni és szilárdítani szükséges a munkakóllektívák — mint az SZFSZ alapvető szerkezeti egységei — tevékenységét, amelyek közvetlen részesei a gazdaságpolitika megvalósításának, főleg a szocialista és komplex ésszerűsítő brigádok stb. által. Minden vezető beosztású dolgozó és SZFSZ-tag tevékenységét illetően fejleszteni szükséges a tömegpolitikai, a nevelő- és szervezőmunkát, s gyors ütemben átültetni a gyakorlatba a tudományos-műszaki haladás eredményeit. (db) Kérdések: 1. Az SZFSZ alapszabályzata alapján az egységes földművesszövetkezetekben kinek kell betölteni a szövetségi dolgozó szerepét A) az efsz elein őkének vagy az elnökség más tagjának, B) az efsz személyzeti osztálya vezetőjének, C) az efsz ellenőrző és revíziós bizottsága elnökének? 2. Az efsz-ekben az SZFSZ szervei A) az efsz valamennyi szerve, B) csak a szakbizottságok és a szövetségi csoportok, C) az elnökség által megbízott dolgozó a szövetségi tevékenység végzésére. 3. Az SZFSZ KB, CSB és SZB plenáris ülése, amely az SZFSZ munkájának tökéletesítésével foglalkozott A) 1985-ben volt, Bj 1988-ban volt, Cj 1987-ben volt. Ismeretek щ*м 1 А В C bizonyítvány тш] 2 ABC nélkiil sasi 3 А В C m 1 ABC 1* 2 AB C Sira 3 ABC ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ VERSENY ★ Л г egyre kurtábbá váló /t nappalok, a sárguló le* 1 veleiket pergető fák, a melegebb öltözék viselését pa‘ roncsoló hűvös, ködbe burkolózó reggelek a leghűbb bizonyítékai: javában benne járunk már az őszben. A határban azonban még sokjelé látni szorgoskodó embereket, terményszállító gépeket, talajművelő vontatókat. Október közepén az Övárt (Olováry) Ejsz dimbes-dovibos határában Igencsak mozgalmas volt az élet. Az egyik határrészben szőlőt szüreteltek, a másikban talajművelő gépeket és szorosan a nyomukban vetőgépeket lehetett látni, megint egy másik helyen hatalmas kukoricatáblán kombájnok zúgtak. Így összegezhetnénk nagyvonalakban Ferencz Istvánnak, az óvári Efsz alelnökének kíséretében tett határjárásunk során látottakat. Íme, néhány közelkép a gazdaság határából. 1. 'A Galábocs (Glabušovcef melletti Rendó puszta „Középső parcellának“ nevezett dűlőjében a meredek domboldal keleti lejtőjén tárcsákat vontató traktor nagyokat pöfékelve kapaszkodik fel a dombhátra. A tábla alján fán Pajong traktoros fordul a vetőgéppel. A dombtetőről tárcsás kombináton vontatö S 180-as tart lefelé. Betakarítok szorgalma — Szövetkezetünk fiatal és egyik legjobb traktorosa ül a volánja mögött. Halgas Lászlónak hívják, fól bánik a géppel. Azok közé tartozik, akiknek a gépe legkevesebbet áll meghibásodás miatt — mutat Ferencz István a közeledő Skoda traktor felé, s jelzi a vezetőnek, a fordulónál álljon meg. Szőke fiatalember száll ki a traktor vezetőfülkéjéből. — Hallom, a legjobb traktorosok egyike a szövetkezetben ... Zavarát palástoló mosoly kíséretében válaszolja: — Igyekszem becsületesen elvégezni a munkámat, és a gépet is karbantartani, mert csak jó munkagéppel lehet eredményesen dolgozni. A továbbiakban elmondta, hogy tavaly tavasszal szerelt le, és nagyon megtetszett neki az š 180-as, azóta szinte megszakítás nélkül „nyergeit“. — Ahogy elnézem, ezt a nagy masinát viszonylag nehéz lehet megtartani ezeken a meredek domboldalakon. — Bizony jól meg kell fontolni, milyen irányt válasszak, mert könnyen felborulhat a gép. S az Itteninél vannak még veszélyesebb határrészek is. — Merem állítani, hogy a Nagykürtöst (Veľký KrtlS) járásban nincs még egy olyan szövetkezet, amelynek enáyire nehéz határa lenne, mint amilyen a miénk. Gazdaságunkban alig látni sík területet. No meg a talaj sem a legjobb. Ezt a kötött földet irtózatosan nehéz megművelni. Egyes talaj-előkészítési műveleteket ötször-hatszor ts meg kell ismételni, míg földbe kerülhet a mag — magyarázza Ferencz István —, majd hozzáfűzi: — Ilyen nehéz körülmények közön idén kalászos gabonafélékből 4,8 tonnát takaritottunk be egy hektárról. Gabonatermelést tervünket az idén 16 százalékkal túlteljesítettük. 2. Övár alatt a Marakodó puszta mellett 90 hektáros kukoricatábla terül el. Dymo József, György Imre és Mester János már nem első évben végzik a szemes kukorica betakarítását az FKA-42-es adapterrel felszerelt E 512-es kombájnokkal. — Miként haladnak a munkával? — kérdezem az éppen pihenőt tartó kombá/nostriótól. — Aránylag jól. Naponta 7—8 hektár egy gép teljesítménye, feltéve, ha nem kell sokat várni a terményszállító teherautókra. Kísérőmtől tudom, hogy Mester János szintén a szövetkezet legjobb gépkezelőt közé tartozik. Nyáron a gabonaföldeket járta „ötszáztizenkettesével“, később a napraforgó betakarítását végezte, és a kukoricatöréssel fejezi be az idei kombájnolási idényt. — Eléggé magas a kukoricaszem nedvességtartalma. Ez indokolja, hogy egyelőre nem teljes műszakokban folyik a betakarítás — jegyzi meg az alelnök. S azt sem hallgatja el, hogy idén is jelentős a vaddisznók által okozott kár a kukoricásban. 3. — Evek óta munkaerőgondokkal küszködünk. Nem is csoda, hisz gazdaságunk öt olyan kis település határát egyesíti, ahol 200—400 között ingadozik a községek lélekszáma. Így hát jól jön a szüretnél az egyes üzemek dolgozót, valamint a diákok segítségnyújtása. A szölőhozamokkal az idén sem dicsekedhetünk — mondja Ferencz István, amint személyautónkkal elhaladunk az óvári szőlőskert mentén vezető országúton. Míg beérünk a szövetkezet székházámoz, kísérőm dicséri a határban dolgozó traktorosok és kombájnosok odaadó, cseppet sem Irigylésre méltó munkáját. Főleg nekik köszönhető, hogy jól haladnak az őszt munkákkal. A tervezett 660 hektárból már többb mint 450 hektáron elvetették az őszi búzát. Azt is megtudom, hogy nemrégiben fejezték be a 200 hektáron termesztett — és 2,2 tonnás átlagos hektárhozamot adó —■ napraforgó begyűjtését. BODZSÁR GYULA’ (B. J. Illusztrációs felvételei