Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-14 / 45. szám
1987. november 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Hadd valljam be: korábban szenvedélyes gyűjtője voltam a régi könyveknek. Ebben, a gyűjteményben számos lexikon Is van, így nem volt nehéz utánanézni, Illetve összevetni az adatokat egy olyan város történelmével kapcsolatban, amelyik az Idén ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. Elcsodálkoztam például azon, hogy a Pesti Hírlap Lexikona — az 1930-as felmérésekre hivatkozva — közöl egy adatot (3 ezer 668) —, amely a mai Galánta (Galanta) lakosainak számát jelzi. Ugye. szinte hihetetlen, hiszen ma már a Galántai járásban több olyan falu van, amelyik a jelzettnél több lakossal rendelkezik. Habár aránylag rövid írás kere tén helül nem lehet mélyebbre merülni a történelembe, ám egy Ilyen jeles évforduló alkalmával mégiscsak illik emlékezni. MUNKANÉLKÜLIEK VAROSA — 1Я45 ELŐTT A ma embere számára fennmaradt Írásos okmány jelzi, hogy Galántát 1237-ben avatták várossá. A IS. században a város középületeinek, termő földjeinek nagy része néhány földbirtokos család vagyonát képezte. A 17. srázad elején „vásárjoggal“ hatalmazták fel a várost. A 18. században megalakultak a céhek: 1828-ban például már 50 iparos tevékenvkedett Galántán. 1850-ben a várost „bekötötték“ a vasúthálózatba. A település emellett továbbra Is megőrizte agrárjellegét, ahol a kapitalizmus tipikus vonásaként nagy volt a munkanélküliség Az agrárproletariátus szervezett akciókkal jelezte elégedetlenségét: 1919 és 1938 között 80 liven jellegű megmozdulás, három alkalommal éhségsztrálk volt. 1945. április 2-án Galántát felszabadította a szovjet hadsereg — s a történelem ettől a dátumtól kezdődően már csak piros betűkkel Irta a folyamatos fejlődés eredményeit: a várost iparosították, felépült a szerszámmegmunkáló gépek gyára, a mezőgazdasági gépek javítóközpontja, a bútorgyár, több élelmiszer ipari üzem, a helyi szolgáltatóvállalat stb. ÉPÜL, SZÉPÜL, GYARAPODIK... 'Galánta és e járás lakossága még nagyon sokáig fog emlékezni arra a kiválóan megszervezett ünnepségsorozatra, amelynek keretén belül megemlékeztek a város megalakulásának 750. évfordulójáról. Ignác janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára vezetésével párt- és állami szervek képviselői vettek részt az ünnepségen, amelyen Mézes Sándor, a Galánta! Városi Nemzeti Bizottság elnöke mondott ünnep! beszédet Többek között hangsúlyozta, hogy Galánta mint járási székhely fontos politikai, adminisztratív és társadalmi szerepet tölt be. Szólt arról a jelentős társadalmi munkáról melyet a város lakói végeztek el, téliesítettek A nemrég átadott bevásárlóközpont lakóhelyűk szépülése, gyarapodása érdekében. Ha az ember galántaiakkal beszélget, rendszerint az a végkicsengés, hogy jó galántalnak lenni. Ez a kurta mondatocska sok mindent reit magában. Például azt. hogy a város lakótelepei rendezettek jól működik a szolgáltatóhálózat, de azt Is, hogy megvan a településnek az a sajátos hangulata, ami ideköti az embereket — fiatalokat, időseket egyaránt. Hosszú, küzdelmes évek után több olyan nagyközség — Farkasd (Vlöany), šoporňa, Tešedíkovo, Negyed (Neded) — található, amely kielégíti a környékbeli kisebb települések szociális és kulturális igényelt. Ezek a falvak korszerű iskolákkal, egészségügyi központokkal, kulturális intézményekkel rendelkeznek. A járásban 40 mozi és 61 állandó jelleggel működő könyvtár van. A FORRADALMI HAGYOMÁNYOKHOZ HŰEN Mindannyiunk előtt közisa város — s egyben a járás — lakossága eldicsekedhet azzal, hogy Szlovákia egyik legjobban felszerelt kórháza éppen Galántán van, ahol szakképzett orvosok gondoskodnak a betegekről. A város vezetői az ű] bevásárlóközpontot egymás között elnevezték a jubiláló város „ajándékcsomagjának“. Nem véletlenül, hiszen ezzel az új létesítménnyel kiegészült a város — korábban hiányos — üzlethálózata. A jednota Fogyasztási Szövetkezet új üzletközpontja nyolc részlegből áll. Az összesen 22,5 millió korona értékű komplexum Mladosť vendéglátórészlege 194 ülőhelylyel rendelkezik. A jÄRAS LELKE Galánta ma 13 ezer lakossal rendelkezik. 1960-ban vált járási székhellyé, 983 négyzetkilométernyi területű. Habár a Nyugat-szlovákiai kerületben ez a legkisebb járás, a sűrűn lakott területek közé tartozik — 135 ezer lakosával A Járás ipari-mezőgazdasági jellegű. Az új gyárak és üzemek létrehozásával csökkent ugyan a mezőgazdaságban dolgozók száma, de emellett nőtt a termelés volumene. A járás két legnagyobb ipari központja a vágsellyei (Safaj Duslo. valamint a seredi Nikkel Kohó. Amint már említettük, a járásban A Csehszlovák- Szovjet Barátság Háza mert, hogy mind Galánta, mind pedig a járás jelentős forradalmi hagyományokkal rendelkezik. Major István, Ján Gallo, František KubaC neve piros betűkkel íródott be az ellenállási mozgalom emlékkönyvébe, a kosúti (Košúty) véres eseményeket egyetlen jó érzésű ember sem feledte el. A galántaiak a forradalmárok hagyatékát nemcsak őrzik, becsülik, hanem szocialista ember módjára teljesítik napi munkakötelességeiket, hogy hű utódai lehessenek szebb jövőért harcoló elődeiknek. Mivel az idén ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóét, amikor Galántán jártunk, a CSSZBSZ Galántal járási Bizottságára Is ellátó(A szerző felvételei) gattunk, ahol arról informáltak, hogy milyen konkrét tettek bizonyítják az itt lakók a forradalmi hagyományokhoz és a Szovjetunióhoz fűződő hűségüket. A CSSZBSZ járás) szervezete összesen 22 ezer tagot tömörít, amelynek egyharmad része harminc éven aluli fiatal. Ján Pilárik, a CSSZBSZ járási bizottságának titkára szerint igyekezetük arra irányul, hogy az alapszervezeteik valóban konkrét tevékenységgel bizonyítsák rátermettségüket, s ne csak statisztikai kimutatások „szépítésében“ legyenek aktívak. Pilárik elvtárs beszélt a Galántai és a szovjetuntőbeli Petrovszki járás közti baráti kapcsolatokról. Példamutatónak nevezete a vágsellyei Duslo és az Azof Kamerovo közti együttműködést, a vágsellyei Efsz és a Pantilov Kolhoz hosszú évekre visszanyúló barátságát. A Járásban több olyan szövetkezet van, amelyben kiválóan tevékenykedik a CSSZBSZ üzemi szervezete. Ezek közé tartozik a Hidaskürti (Mostová), a Sók szelőd (Selice) és a Nagygurabi jVelký Grob) Efsz. Kitűnő munkát fejt ki a CSSZBSZ Galánta! Várost szervezete Is. amelynek tagjai — a város megalakulásának 750. évfordulója alkalmából — felújítottak a Galántán található forradalmi emlékhelyeket, s a tagok tömegesen vettek részt a városszépítést munkálatokban. Páka Vilmos, a járási pártbizottság vezető titkára emlttette egyik beszámolójában: „Galánta fejlesztését illetően az utóbbi évtizedekben nagyszerű eredményeket értünk el; A város biztató Jövő elé néz, hiszen a 2000-lg kidolgozott tervek további űj létesítmények, a köz és a lakosság Jólétét, eszmei fejlődését szolgáló létesítmények létrehozását foglalják magukban“. Hadd kívánjuk mindannyian azt, hogy ezek a szép tervek maradéktalanul teljesüljenek, s a jubiláló város tovább fejlődjék, gyarapodjék. KALITA 'GABOR alkalommal megrendezett országos szántóbajnokságon Libánk Páter, a köbölkút! fGbelce) Győzelmes Február Egységes Földműves-szövetkezet traktorosa a harmadik kategóriában ~ 40—50 kiloneurton erősségű traktor, 6—8 eketest — állt rajthoz. Tapasztalattal nem nagyon rendelkezem — vallotta a felkészülés-összpontosítás utolsó pillanatban — Hiszen mindössze harmadik alkalommal várom a rajtot jelző pisztolydördűlést. Tavaly Csúzon /Dubník) megnyertem a Járást versenyt, s néhány héttel az országos szántóbajnokság előtt — úgyszintén a Csúzi Efsz szántóföldjein — zajlón a kerületi verseny. Az a véleményem, hogy a szóban forgó egységes földműves-szövetkezet valóban Jól felkészült mind a járási, mind pedig a kerületi bajnokságra. A szervezéssel kapcsolatosan nem voltak problémák, s a versenypólyának kijelölt földterületek ts gondosan el voltak készítve. Tehát végképp nem volt okunk panaszkodni. Ahogy végignéztem a mostani verseny előtt a határt, a éachticelek ugyancsak kellőképpen előkészítették a földeket... Libánk Péter az erős mezőnyben nem ért el helyezést Cachticében az országos szántóbajnokság harmadik kategóriájában. A versenyt követően az arcáról mégsem olvastunk le csalódottságot. — Részt vettem— a köbblkútt szövetkezetei s a Járást képviseltem — és jómagam ezt mindennél fontosabbnak tartom. Be kell Ismernem, hogy nálam Jóval tapasztaltabb és felkészültebb versenyzőkkel hozott össze a sors, így a sikertelenség nem bosszant. Egyébként a felkészülésnek nagy Jelentőséget tulajdonítottam, s ilyen viszonylatban nyilatkozhatok a szövetkezet vezetőségéről Is, amely megértő hozzáállást tanúsított. — Mióta tagja a szövetkezetnek? — Ezerkiíencszázhetvennyoíctói. Kezdetben érdekesen alakult a dolog, hiszen a Stúrovót Papír- és Cellulózgyárban tanultam ki a lakatosszakmát. De ezt a munkahelyet mindjárt ott is hagytam. Az Ivanovól Állami Gazdaságba kerültem, majd a Köbclkúti Efsz tagja lettem. Nagyon szeretem a mostani munkámat és munkahelyemet, valamint a munkatársaimat. Tennivaló mindig akad bőven, de a legigényesebb számunkra az őszt munkavégzés időszaka. Ilyentájt érik be tulajdonképpen egész évi igyekezetünk gyümölcse, ekkor látjuk-tapasztaljuk, menynyit ts ért a fáradozásunk. És a jövő évi termés ugyancsak jelentős mértékben függ a mostani napok-hetek mozzanataitól. No de az őszi betakarítást és talaj élőké szító munkálatokat követően stnes állj, mivel a gépek azért rakoncátlankodnak is, tehát a téli műhelyek» ben mindig akad orvosolnivaló. S a körfor.qás újra beindul.., -— A család? — Van egy fiam, hatodik osztályos. Lányom hároméves. A feleségem háztartásbeli. Már mindannyian megszokták, hogy olykor-olykor, ha szólít, a kötelesség, hiányzók a szombativasárnapi ebédnél. De hát ezt vállaltam, ezt kell szeretni. Ennek tudatában vagyok, a munkámat örömmel csinálom. ť susla) (A szerző felvétele) A város korszerű középületekkel rendelkezik fa j színfolttal gazdagodott J a komáromi (Komárno) vendéglátás, amikor a Reštaurácie vendéglátó-ipart vállalat kísérletképpen megnyitotta kis-dunai vízimalom-vendéglőjét. Történt, hogy a Vörös Flottllla sziget (egykori Erzsébet-sziget) kis-dunal oldalán lévő. múzeumi célokat szolgáló vízimalmot vendégfogadóvá rendezte be. így a nevezett vállalat egy kalap alatt eleget tett mind a múzeum elvárásának, mind pedig Becchus csábításának... A fent említett sziget észak! oldalán található kipányvázott hajót, malmot a Komáromi Nehézgéptpari Művek Steiner Gábor Hajógyára készítette néhány évvel ezelőtt az egykori dunamocsl (Moöa) vízimalmok maradványai alapján, hűen az eredeti formához, funkcióhoz, a beavatottak szerint mintegy 3,5 millió koronáért. Arról, bogy annak idején az ily jellegű malmok milyen értéket képviseltek, hadd szóllon a krónikás. (A Mindenes Gyűjtemény 1790. évfolyamából Idézünk. „A malmok, melyek a Dunán vágynék, Igen nagy hasznára vágynak a körülbelől lévő helységeknek ... Tsak Komárom alatt többet forognak szüntelen húsz malomnál; eggynek felállítása pedig telik minteggv 1500 Rh forintba.“ Mint látogatót Vincze Péter, a vendéglő főnöke előbb a házhajóra, majd a völgyhajóra kfsért. A házhajó a nagyobb, a tulajdonképpeni őrlés Itt történt. Az őrlőszerkezetet a gerendő hozta mozgásba, a gerendőt a rászerelt lapátkerék forgatta. Tehát a gerendő a házhajón és völgyhajón nyugszik, azaz forog, a 8—9 méter távolságot ívelt át, lapátjait a hajók között átfolyó vfz hajtja. A továbbiakban megtudtam. mind a zslndelytetös hajóházat, mind pedig a fedél nélküli völgyhajót, noha a hagyományos halpaprikást és a „mónárcsuszát“ nem a készségdeszkáján főzik, hanem a közéit Neptunban és a hetényl (Chotfn) Paprikacsárdában. A „konyhatitokba“ Renáta aszszony (Vincze Péterné) avatott be. Elmondta, hogy egyelőre a Malomvendéglő a Dunán hogy régebben két malomkő őrölte a gabonát, majd a múlt század második felében henger váltotta föl a követ, mintegy fölszabadítva a molnárlegényeket a malomkerék rovátkázásának nehéz fnapi) munkájától. A henger parasztra és szitára őrölt, az előbbi durvább, míg az utóbbi finomabb lisztet jelentett. Egyébként a malomköveket és szitákat a Felvidékről f Szlovákia) szerezték be a tulajdonosok — hagyományosan. A vízimalmok télen szüneteltek, a bekötés után végezték az elengedhetetlen karbantartást, a szükséges felújításokat. A tavaszi jégzajlást követően kötöttek ki, mindig a völgyhajó került a folyó közepe felé, a házhajó a partoldali részen volt (persze, a Duna belsőbb szakaszában ts üzemeltettek, a vízállástól függően). A vendéglő birtokba vette pacalpörköltet és a reszeltmájat a Neptun vendéglőben készíti el, ahol egyébként ő a szakácsnő, s hozza át (ott van főállásban, s délután a nyitáskor látja el eme feladatot); de bizakodó, hogy a jövő Idényben már mód lesz a hajón Is klsebb-nagyobb sütésre-főzésre, ugyanis bevezetik a vizet. No és a mostani papírpoharakat üvegre cserélik, stílszerű asztalokat és székeket is megrendelnek, a milóhöz Ulőeket. Most sokan kérdezhetik, miért Írunk éppen kocsmáról? Éppen azért, mert elüt a megszokottaktól. Csöndes és hangulatos, előzékeny a felszolgálás, mondhatnám családias, érdemes ide betérni. Ogy vélem, hogy a vendégek nem Is az ivás kedvéért jönnek be, hanem Inkább egy kis beszélgetésre. Minden korosztály lói érzi magát, mintegy elfogadva a bölcs Salamon király Örök érvényű intelmét: „Ne légy azok közül való, akik borral dőzsölnek ... tobzódnak.“ Az utóbbi időben a bor mintha elvesztette volna az őt megillető rangját, méltóságát; itt visszakapta. Kár, hogy a kezdeti hordósbor-kínálatot rövidesen a gyári fiaskó váltotta föl. A levegőt nem szennyezi cigarettafüst, mert a faépítményből adódóan tilos a dohányzás. így az abroszok tisztán, vlrágcsokros vázával díszítve várják az érkezfot, a pogácsa is a terítéken van. Lényegében ez az a többlet, amit érdemes észrevenni, no meg azt a ,hiányt“, amit másutt a decire féldecit rendelők társasága „nyújt“, félig ürített söröskorsókkal, temérdek égő-elnyomott csikkel... Hogy a kép teljes legyen, el kell mondani: szombatonként Botié János és Sárközi József muzsikálása teszi hangulatosabbá az estét. Botló János fiatal kora ellenére tapasztalt hegedűs, Sárközi Józsefet — mindenki Dodó bácsiját — pedig nem szükséges különösképpen bemutatni, zongora- és harmonikajátéka önmagáért beszél. Az Idényjellegű vendéglő ideje lejárt, bekötötték. Bízunk abban, hogy tavasszal a mostani „szeplőit“ befedve nyit ajtót, s osztáiyárában sem kúszik (eddig IV. osztályú) majd a csillagok felé... Csiba Géza „Ezt vállaltam...”
