Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-11-07 / 44. szám
A VÍZISZÁRNYASOK LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEI Éleskbdők okozta taantalmak Víziszárnyasokban élősködő galandférgek feji részének vázlatos rajza (—ld.— rajza és felvétele) A baromfi egyik legismertebb paTazitás eredetű megbetegedése a kokcidiézis. Míg a kaparóbaromfinál a bélkokcidiózis súlyos bélgyulladást okoz, a házllúdban ez ritkábban következik be. Annál komolyabb károkat okozhat viszont a vese parazitás megbetegedése. A betegséget az Eimeria nembe tartozó spórás véglények (egysejtűek) idézik elő. Ezek leginkább a bél nyálkahártyájában élnek. A parazita — amíg végleges formája kialakul — bonyolult fejlődésen megy keresztül. Egyedeik a szervezeten belül következetesen ugyanazon szervekben, sőt a szerveken belül Is csak azok bizonyos szöveteiben telepednek meg. Ezért az általuk okozott kórkép az egyes fajokra jellemző. A házilúd bélkokcidíózisát leggyakrabban az Eimeria anseris okozza. A fiatal libák között, súlyos, járványszerű megbetegedést idéz elő Erre a hirtelen kialakuló hasmenés, valamint az hivja föl a figyelmet. hogy a megtámadott állatok gyakran gyengék, társaiktól mozgás közben lemaradoznak. Kórbonctanllag jellemző rá a vékonybél kisebb vagy nagyobb szakaszát érintő hurutos, gyulladásos elváltozás. E- lőrehaladott állapotban hajszáleres vérzések is megfigyelhetők Az ürülékben vagy az elváltozott bélszakaszban megtalálható a kórokozó Is. A vese kokcidiózisát az Eimeria truncate okozza. A bél kokcídíózlsához hasonlóan ez Is a fiatal libák betegsége. Kokcidiumhordozók, terjesztők azonban az idősebb szárnyasok is lehetnek. Л beteg állatok levertek, fáradékonyak, járásuk bizonytalan, dülöngélő, részeg emberére emlékeztető. Könnyen elesnek, hátukra fordulnak és szerencsétlen kapálózással próbálnak újra lábra állni A betegség későbbi szakaszában csak üldögélnek, sőt ülve legelnek. A boncolás után látható, hogy a vese akár hiivelykúijnytra is megnagyobbodhat. A kacsáknál leggyakoribb a bélkokcidiózis. amely hasonló tünetekkel iár. mint a libák esetében 4 beteg szárnyasok súlvban visszamaradnak, szívesen üldögélnek és panaszosan hápognak Ha szövődmény nem lép fel. akkor az elhullás nem nagy. Jelentős azonban a beteg állatok fejlődésbeli lemaradása. Az időben alkalmazott sznlfonamidos gyógykezelés (Sulfakombinl ió eredménnyel |ár. Sokkal fontosabb és haláso sabb azonban az állomány haladéktalan áthelyezése A megelőzés szemnnntiáhó) okvetlenül követendő szabály a fiatal állatoknak az idősektől való különtartása. A kórokozó jelenléte a bél nyálkahártyájában a vitaminok felszívódását is zavarja. A későbbiekben a klinikai képet ez is súlyosbítja. Fertőzés esetén jelentős védőhatása van az А-vitaminnak; a К-vitamin alkalmazása pedig csökkenti a hajszáleres vérzést. A Bi-vitamin azonban elősegíti az élősködő szaporodását! A megelőző Intézkedések fontosságát azért Is hangsúlyoznunk kell, mert az ürülékkel a külvilágba kerülő élősködők védő burokkal rendelkeznek és az Időjárástól függetlenül akár hónapokig is fertőzőképesek maradnak. Lényeges ezért, hogy a szárnyasok környezetét állandóan takarít suk, az ürülékkel szennyezett almot stb. távolítsuk el. Ez annál inkább is fontos, mivel a gyakorlatban kipróbált fertőtlenítő szerekkel nem boldogulunk. Sajátságos, hogy az Eimeria fajokat a lúgok nem pusztítják el. Eredményesebben alkalmazható a forrásban lévő víz vagy — az erre alkalmas felületen —a nyílt láng használata. A kórokozó keltető gépen át nem terjed. A többsejtű élősködők közül leggyakrabban a Galandférgek (Cestoda) és a Fonálférgek (Nematoda) okoznak megbetegedést. A Galandférgekre a test fzelt felépítése jellemző. Az ízeket a bél nyálkahártyájához tapadt fej folyamatosan termeli. Az ízelt felépítés szabad szemmel is látható. Ezeknek az élősködőknek emésztőcsövük nincs. A táplálékot testük egész felületével a kültákarőn keresztül veszik fel. A galandférgek legtöbb faja hímnős. Minden egyes testszelvényben (a feji részt .kivéve) női és hím ivarszervek is vannak. A leváló szelvények a megtámadom állat ürülékével a szabadba távoznak. Ahhoz, hogy új féreg fejlődjék ki koz-A férgesssék megelőzése szemnontjából fontos, hogy a fiatal szárnyasokat elkülönítve tartsuk az idősebbektől tígazdára és bonyolult fejlődésre van szükség. Fejlődésük többnyire nem haladja meg a hat hetet. A Fonálférgek teste henger alakú. Emésztőcsövük, külön hímjük és nőstényük van. Fejlődésük általában közvetlen, némelyik fajuknak ehhez azonban köztigazda kell. A . Indák gyomorférgességét az Amidostomum anseris okozza. A kifejlődött fonálférgek elérhetik a 10—25 mm-t. Fejlődésük közvetlen, köztigazdára nincs szükségük. Megfelelő hőmérsékletnél a szabadban a petékből 3—4 nap alatt fertözőképes lárvák kelnek ki Ä vízben ezek 1—2 hónapig is életképesek maradnak. Élénken mozognak, majd a víz elpárolgása után a fűszálakhoz tapadnak, s legelés közben a táplálékkal együtt bekerülnek a libák szervezetébe. A fertőzött kislibáknál feltűnő a gyakori ásítozás, a vércsökkenés, hasmenés, s szárnyasaink lesoványodnak. Erős fertőzöttség esetén az állatok néhány napon belül elpusztulhatnak. Boncoláskor a zuzógyomor kutikulája alatt, ahol a férgek kisebb-nagvobb vérzéseket okoznak, jellegzetes elváltozásokat találunk. A gyógykezelésre régebben szén-tetrakloridot használtak; újabban a Nilverm tabletták akalmazhatők. Itt is fontos, bár nem mindig megvalósítható szabály, hogy a libákat elkülönítve tartsuk az idősebbektől. A tervszerű védekezés legnagyobb akadályai az állóvizek és a pocsolyák. A kacsák és a libák galandférgessége az olyan vizeken tartott állatoknál fordul elő, ahol vadon élő vfziszárnyasok Is vannak. Néhány faj egyedeí elérhetik akár a 40 cm hosszúságot is. Köztigazdáik apró rá-, kocskák (vízibolhák 1, piócák és különféle rovarok. A paraziták elsősorban a fiatal szárnyasokra veszélyesek. Ezek legyengülnek. lemaradoznak a falkától. társaikat nem követik a vízbe. Gyakori itt is a csőr <átngatása. Az elhullás — a fertőzöttség mértékétől futóén — 10—30 százalék is lehet. A férgesság ellen régebben jő eredményekkel alkalmazták az arecolinum hydrochlorícum nevű gvógvszert Mananság e paraziták ellpn Taenifuein tablettákat adnak. A tervszerű védekezés megkívánja, hogy az egészséges példányokat a galandférgek köztigazdáitól elkülönítsük. Olyan helyeken tehát, ahol vízibolhák piócák stb fordu'nak elő ne tartsunk kacsákat. Indákat. Ott, ahol a galandférgesség rendszeresen gondot okoz, célszerű ősszel minden olvan háziszárnyast, amelyet a vízen tartottunk gyógykezelni, mafd tavasszal a kihajtás előtt a kezelést megismételni. MVDr. KÖRÖSI RUDOLF >b(0 'A csehszlovák könyvkiadás a természettudományos irodalmat kedvelő olvasóknak az utóbbi években több szépen illusztrált szakkönyvvel és népszerűsítő kiadvánnyal kedveskedett. Közülük is kiemelkedik a Képek a természetből (Obrázky z prírody) sorozat Hogyan szaporodnak és terjednek a növények (Ako sa rozmnožujú a rozširujú rastliny) című kötete, amely két hazai botanikusnak, Marie Idiotská és Terézia Krippelová munkája.'Az illusztrátor — Katarína Cigánová — akvarelljei nemcsak gyönyörködtetnek, de egyúttal természettudományos pontossággal ragadják meg a lényeget, mutatják be az egyes fajok terméseit, magvait vagy az egész növényt. Maga a téma, amellyel a könyv foglalkozik, a biológiai tudományok egyik legizgalmasabb területe: a szaporodás, az élet megújulásának titokzatos mechanizmusa, és ami ezzel szorosan összefügg — az új élőhelyek meghódításának módozatai. Az, hogy ezt a kötetet mellékletünk olvasóinak figyelmébe ajánljuk nem véletlen. Kísérletező kedvű kertészkedőknek nem árt, ha a növények vegetatív és magvak útján történő szaporodásával kapcsolatban némi elméleti tudásra is szert tesznek. Bizonyára nem érdektelen tudni azt, hogy a torma terem ugyan nálunk magot, ezek azonban nem fejlődnek ki teljesen, és fgy nem Is csíraképesek. Az amatőr dendrológusok számára érdekes lehet, hogy nálunk az erdei fenyő tobozaiban több mag csak három évenként képződik. (A sarkkörön túl pedig csak minden 50 évben egyszer). Jő tudni azt Is, hogy az őszi ciklámen és a kikerics magjai csak a következő év júniusában válnak éretté, de a sziklakertünk legszebb díszei közé tartozó tárnicséi már a hideg beállta előtt megérnek. Jő, ha tudjuk: a pitypang elszaporodását a megművelt területeken elsősorban magunknak köszönhetjük. Ez a növény ugyanis magától sarjakat sosem képez, de ha gyökerét, gyökérfejét ásás közben feldaraboljuk, bizony gyorsan terjeszkedik. Ebben a könyvben arről is sok érdekeset olvashatunk, hogy a növények nemcsak a szelek szárnyán, vagy a víz sodrásával terjedhetnek. Oj területeket hódíthatnak meg a madarak tollába, emlősök szőrébe kapaszkodva, ragadva Is. Ruházatán az ember is széthordhatja azokat. Ennek a jelenségnek külön nevet adott a tudomány — zoochoriaként emlegeti .Ha a ragadós muhar kalászait nadrágunkról, harisnyánkról szedegetjük, ne boszszankodjunk túlságosan, hiszen ez a növény Is csak a természet parancsának engedelmeskedik — új élőhelyet keres. A zoochoriának van egy nagyon érdekes módja: egyes növényfajok, hogy magvaikat elterjesszék, termésüket kínálják fel az állatoknak és az embernek is. A fekete rigók, csuszkák, siketfajdok, sőt az apró erdei emlősök is szívesen fogyasztják például a tiszafa vörös színű, kehely alakú húsos magburkát; a fagyöngy fehér bogyóit a rigók kedvelik ínséges időkben. (?) a rókák, borzok nem vetik meg a kökény fanyar bogyóit. A termésben lévő magokat azonban nem emésztik meg. Ezekből, az állat emésztőrendszeréből kikerülve, új növény sarjad. A „magvetők" közül természetesen a hangyák sem hiányozhatnak. Űk terjesztik például az Illatos ibolya, a vörchullő fecskefü, a kapotnyak, a májvirág és sok más növény magvait. Természetesen a növény ezt a szolgálatot nem kívánja ingyen, hiszen minden magocskán egy-egy cukorban, zsiradékban gazdag húsos kinövés van, amely e rovarok kedvelt tápláléka. Hogy a zoochoria mennyire fontos szerepet tölt be a növényvilágban, arról tanúskodik az Is, hogy a szerzők — az illusztrációkkal együtt — több mint száz oldalon foglalkoznak vele. Az ember ilyen jellegű szerepét — legyen az passzív avagy tudatos — szintén részletesen Ismertetik. A bratislaval Obzor kiadó gondozásában megjelent mű azonkívül, hogy szép és érdekes, egyúttal hézagpótló is Hiszen a sok színes növénytani atlasz, határozó és más botanikai szakkönyv mellett Ilyen jellegű kiadvány nálunk még nem jelent meg, s bizonyára szívesen látnák könyvespolcukon a magyar olvasók is. Végül, de nem utolsósorban dicséret Illeti a szerzőket azért, hogy ellen tudtak állni a kísértésnek. Különlegességeket hajhászva, nem bolyongtak el az egzotikus tájak növényvilágának dzsungelében. Hazai erdőket, réteket járva hazai példákon mutatták be a növényi élet egy-egy érdekes mozzana tát. Joggal várható tehát, hogy e 10 ezer példányban megjelent kötet viszonylag magas — 98 koronás — ára ellenére Is hamar vevőre talál. Dr. Pomichal Richárd A kínai kel osztályozása A hajtatott kínai kelt (a fiatal hajtatott növényeket) egy, a fejes kínai kelt (a kifejlett növényeket) két osztályban vásárolják fel. A hajtatott kínai kel A fiatal növények kellően fejlettek, színben a fajtára jellemzőek legyenek. A piacra szánt növények súly'a nincs megszabva. Nem feltétel az sem. hogy zárt fejek fejlődjenek ki; a levelek lehetnek szabadok is, de nem szabad töredezettnek lenniük. Megengedett, hogy a levelek 5 százaléka egy kissé fonynyadt, összenyomódott vagy töredezett legyen, de fogyasztásra alkalmasaknak kell maradniuk. A fejes kínai kei Az I. osztályba sorolandó fejek színben a fajtára jellemzőek, a belső levelek károsodás nélküliek legyenek. Követelmény, hogy jól zárt feiet képezzenek. A piacra szánt fejek súlya legkevesebb 500 gramm legyen. Begyűjtéskor a fejlett káposztafejet az alső levelek alatt vágjuk el úgy, hogy a levelek ne essenek szét. Egy ládába csak egy fajta kelt rakjunk. A felek 5 százaléka lehet kevésbé zárt, fonnyadt levelű vagy nyomott. A U. osztályba sorolt fejek lehetnek kevésbé zártak, nyomottak, a fajtától színben ás alakban eltérhetnek. Súlyuk Házi palackozáskor a parafadugő erőteljes üvegbe préseléséhez dugónyomő készülék helyeit a barkácsfúró állványát 1? használhatjuk A fúrópisztoly nyakának megfogására szolgáló, általában 43 mm átmérőjű bilincsbe szorítsunk bele egy megfelelő méretű, kb. 50 mm hosszú terűdet Az állványkar süllyesztésével a faröd benyomja az üveg szájába Illesztett dugót. Gümölcsszedéskor vagy a ház w külső falán végzett szerelés, / javítás alkalmával biztonságunkat fokozza a létratámasz. Egy deszkalap két szélére szegeljünk vagy csavarozzunk léceket, s az egyágú létra lábalt Illesszük a lécek alkotta „vályúba". Jó megoldás az Is ha a létrát elcsűszás ellen egy falapra szegeit lécütközővel támasztjuk meg. -Az átfúrt falapot nagyméretű szeggel vagy például sátorcövekkel rögzíthetjük is a talajon. — E.— minimum 350 gramm legyen. Egy ládába különböző fajták példányait Is rakhatjuk. A fejek 10 százaléka lehet fejletlen, töredezett vagy fonynyadt Fogvaszthatőságukat azonban meg kell őrizniük. Megengedett az is, hogv a Ilyen — fejletlen — fejek súlya az előírtnál 20 százalékkal kisebb legyen. Magdaléna Valšlková agrármérnök, kandidátus
