Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-11-07 / 44. szám

Tanácsok rózsakedvelőknek Ha van olyan dísznövény, amelyről azt mondhat|uk, hogy az emberi kultúrát évezrede ken át kíséri, akkor ez a ró zsa. Hogy mennyire közkedvelt volt már az ókorban Is, arról több följegyzés tanúskodik Л szépségére büszke, fényűzésé­ről hírhedt egyiptomi uralko­dónő, Kleopátra, palotája ter­melnek padlóját vastag rózsa­szirom réteggel borította, s erre kerültek a szőnyegek. Né­ró télviz Idején az Egyiptom­ból behozott hajórakománnyi rózsáért nem sajnált egy tonna arannyal fizetni. Az ok: Róma cézárjai előszeretettel kedves­kedtek vendégeiknek szirom­­esővel. (Állítólag előfordult, hogy egyik-másik bortól má­moros patrícius bele is ful­ladt. J A korai középkor vallási fanatizmusa a rózsában a „po­gány gyönyörök jelképét" lát­ta és száműzni akarta a ker­tekből. Ennek jegyében szántás ültetvényt ki Is irtottak. A ke­resztesháborúk idején azonban a „hivatalos“ szemlélet megvál­tozott, s a rózsa a lovagok szent virágává vált. Közked­veltsége azóta sem csökkent, s tán nem is akad kert, ahol ne lenne néhány rózsatő. Azokban a kertekben pedig, ahol a rózsák még hiáuyoznak, most van az ideje ültetésük­nek. Hogy olvasóinknak ezzel kapcsolatban tanácsot adjunk Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) fölkerestük Izsák Gá­bor kertészmérnököt, aki kész­ségesen szolgált néhány jó ta­náccsal. 0 Bizonyára nem elhanya­golható kérdés, hogy mikor és hol szerezzük he a rózsutüv»­­ket? — A töveket tegiobb még az ősszel beszerezni, llyeokot ugyanis nagyobb a választék. Tegyünk így akkor Is, ha csak tavasszal áll szándékunkban telepíteni. Abban az esetben, ha a megvásárolt rózsákat csdk jövőre akarjuk elültetni, akkor a kert védett helyén vermeljük el azokat, ügyeljünk arra. hogy gyökereiket kellő mennyiségű föld borítsa, hajtá­sait azonban csak fáig takar­ja. Mindenkinek azt ajánlom, hogy csak megbízható helyről — faiskolából, kertészetből, is­mert termesztőtől — származó töveket ültessen. • Meddig végezhető e fás­szárú növények telepítése? Melyik előnyösebb, az őszi vagy a tavaszi telepítés? — A töveket egész a fagyok beálltáig ültethetjük. Az őszt telepítés nálunk október dere­kától csaknem november vé­géig tarthat. Természetesen a korai fagyok ezt az időszakot esetenként megrövidíthetik. Fontos az, hogy a gyökerek ne kerüljenek fagyos földbe. Azo­kon a helyeken, ahol közel van a talajvíz vagy a kert földje agyagos, nedves, jobb, ha ezt a munkát májusra hagyjuk. 0 Milyen talajelőkészítést igényel a rózsatelepítés? — A tavaszi ültetésre már az ősszel fel kell készülni. Na­gyon fontos a trágyázás, hi­szen a rózsák jóval több táp­anyagot Igényelnek mint sok más haszonnövény. A telepítés előtt a talajt érett istállótrá­­gyával szórjuk meg. Ebből 10 m2-re 30— 50 klogrammot ad­junk, majd ássuk le. A fel­­ásott területet ne gereblyézzük meg. Hagyjuk, hogy a hanto­kat a fagy és a csapadék má­­lassza szét. Ha az ültetéshez még az őssszel hozzálátunk, akkor két héttel korábban komposzttal szórjuk meg a ta­lajt Isállőtrágyát közvetlenül az új telepítéshez ne használ­junk! 0 Adna néhány tanácsút magával az ültetéssel kapcso­latban is? — Gondolom ez a művelet mindenki számára eléggé jól Ismert. Nem árt azonban meg említeni, hogy abban az eset­ben, ha a növény gyökerei ki­száradtak, ajánlatos azokat né­hány érán át vízben áztatni. Mielőtt a tövet elültetnénk, az egészséges gyökereket 15—20 cm hosszúságúra vágjuk visz­­sza. A beteg gyökereket pedig az egészséges részig rövidítsük le. Magától értetődő, hogy minden egyes tőnek olyan nagy és mély gödröt ásunk, hogy annak gyökerei kényel­mesen elférjenek. Fontos az, hogy a gyökérnyak (az a pont, ahonnan a gyökerek kinőnek) 2—3 om-re legyen a felszín alatt. Ügyeljünk arra Is, Hogy a gyökerek között az ültető­gödör betakarása után ne ma­radjanak üres terek. Ezekben ugyanis megfelelő mikroklíma alakul kt a különféle kóroko­zók számára. Hogy ezt elke­rüljük, a tő körül gondosan tapossuk meg a talajt, és Jól öntözzük meg. 0 Milyen távolságra kerül­­|euek egymástól az egyes tö­vek? — Az ültetést távolságot a rózsák típusa, viráguk száma, nagysága szabja mug A nagy­­virágú, bokros fajtákat 40-50, a több, kisebb virágot hozókat 30—40, a futórózsákul pedig 100 cm-re ültessük egymástól. 0 Még egy utulsó kérdésem lenne: hogyan védjük meg nö­vényeinkéi a pusztító fagyok­tól? — A most kiültetett tövek körül legalább 25 cm magasan púpozzuk fel a földet. Az öre­gebb példányok körül alacso­nyabb halom Is megteszi. Erő­sebb fagyok esetén növényeink tövét borítsuk be száraz fale­velekkel, szalmával, s hogy ezt a „takarót“ a szél el ne vigye, fedjük be ágakkal. A la alakú rózsákat, amennyiben ezt törzsük vastagsága megengedi, hajlítsuk le, erősítsük a talaj­hoz. Koronájuknak ássunk egy kis gödröt, és fed|ük be föld­del. Tövüknél a talajt púpoz­zuk föl. Törzsüket szalmával is körüttekerhetjük. Abban az esetben, ha a törzs már nem hajlítható, rakjunk az ágak közé szalmát, és a koronát bo­rítsuk be vastag papirossal több rétegű papírzsákkal. A kisebb futórózsákat támaszuk­ról oldozzuk le, hajtásaikat kössük össze, majd fektessük a földre. Itt aztán száraz ho­mokkal, földdel takarjuk be. Az idősebb, többéves példá­nyoknál ez természetesen már nem lehetséges, ezért tövük­höz ne feledjünk el földet húz­ni, s amennyiben ez megold­ható koronájukat gyékénnyel, kopott takaróval fedjük be. —ld.—г A kertben, üdülőtelken a bokrokról, fákról Iévá­­vágott gallyakat, a gyo­mot, az elszáradt növényrésze­ket sokan elégetik. Célszerűbb és a környezetet Is jobban kí­mélő megoldás ugyan, ha az említett kerti hulladékokból komposztot készítünk. De erre nincs mindig lehetőség; vagy mert fertőzött, beteg, vagy mert komposztkészítősre alkalmatlan az összegyűjtött „zöld“ hulla­dék. Ha ilyeneket kell megsem­misítenünk, mégis az elégeté­sük mellett döntünk Hogy a rendszeres nyírt ópult gyep és a területen levő növények, bok­rok ne károsodjanak, az ége­tést vaslemez anyagú dobban végezhetjük. A tartály bármilyen, fél mé­ternyi átmérőjű edény, például vegyszeres festékes, kátrányos stb. hordó lehet. Jő, ha fogan­tyú is van rajta, akkor az ége­téskor keletkező hamut köny­­nyebben üríthetjük ki belőle. (Fogantyúkat utólag is felerő­síthetünk, loposacélból hajlított pántokat szegecselhetünk a pa­lástra. A füleket előfúrt lyuk­ba hajtott anyáscsavarokkal vagy vakszegecselő szerszám­mal — popszegecselő fogóval *— rögzíthetjük.) Gazégető a kertben Az égetődob palástjának alsó részébe munkáljunk lyuksoro­kat, amelyek lehetővé teszik a szellőzést, Hl. az égést táp­láló levegő beáramlását. A fcb. 15 mm átmérőjű nyílásokat egymástól lUtl min nyíre, az alsó peremtől 30—30, feljebb 260 mm-nyire képezzük ki. A dob három csőlábra he­lyezve használható. Az 540 mm külső átmérőjű acélcsövek fel­ső végét a 2. ábra szerint ala­kítsuk ki. Az alsó dobperem alakjától és méretétől függően' fűrészeljük ki a csődarabok végét. Az4 alátámasztó láb vége a tartály fenéklapján, a pere­men belül feküdjön fel, a kül­ső oldalon pedig a perem fölé érjen. A dob peremének fész­ke akkora legyen, amekkorába az szorosan illeszkedik, hogy a láb ne „lötyögjön“. Ez a megoldás a lehető legegysze­rűbb, egyetlen hátránya, hogy az Ily módon megemelt, „lábra állított“ őgetődob nem áll túl­ságosan szilárdan. Nagyobb súlyt Is elviselnek a lábak, s az égető nem borul fel könnyen, ha az alátámasz­tó csodarabokat merevítőkkel kapcsoljuk össze, jó megoldás az is (és alkalmazásával elke­rülhetjük a csővégek klfűré­­szelését, megmunkálását), ha a lábukat háromszög alakú acél­lemez „asztal“ aljára hegeszt­­jük. Bármilyen módon rögzítjük a lábakat, mielőtt u dobban tü­zet gyűjtanáuk, a három lábat néhány centiméter mélyen nyomjuk a talajba, hogy vélet­lenül se borulhasson fel a pa­rázsló gallyakkal, levelekkel teli edény. (Ezermester 87/7—8) И A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének AI- sószecsei (Dolná Seiíl Helyi Szerve­zete a Lévai (Le­vice) járásban e­­gyike a legjobbak­nak. A viszonylag kis létszámú tag­ság főleg prémes állatok, liázinyulak tartásával, vala­mint juhtenyész­téssel foglalkozik. Alexander Kama­ra vezetésével, aki jelenleg a szerve­zet elnökeként te­vékenykedik, kitű­nő eredményeket értek el. Többek között méltán le­hetnek büszkék ü) telephelyükre, u­­melynek építését tavaly kezdték meg, s az idén októberben prémes állatok kiállításával egybeköt­ve adták át. Figyelemre méltó, hogy ez a klubhelyiséggel ren delkező kiállítási terület más­fél év alatt elkészült Az át­adás alkalmával nemcsak kiál­lításra került sor, de összeült a prémes állatok tenyésztésé­vel foglalkozó szakbizottság is, amelynek elnöke Mészáros Ká­roly. A helyi szervezet tagjait gyü­mölcsöző baráti kapcsolatok fűzik magyarországi és lengyel tenyésztőkhöz Is. Rendszeresen látogatják egymást, és kicseré­lik tapasztalataikat. Az alsőszecsei óllattenyész tők, akik jelenleg negyvenen vannak, azon fáradoznak, hogy Az alsószecsei prémesállat-teuyésztő szakbizottság tagjai tagságukat bővítsék. Elsősor­ban az Ifjúság köréből igyekez­nek e nemes szenvedélynek újabb hódolókat toborozni. En­nek érdekében tenyészállatok kai, ketrecekkel, eleséggel, s nem utolsósorban szakmai, ta­nácsokkal látják el őket. Az állatok iránt az óvodás korú gyerekek is érdeklődnek Ezért a tagság elhatározta, hogy az apsóságokat már most megis­­tetik a rókákkal, nyálakkal és különféle más állatokkal, hi­szen az élőlények iránti szere­tet ebben a korban alakul ki Lehetséges, hogy éppen e ko­rai élmények hatására válnajs majd tenyésztőkké. M. Cimmermaunová RVEZ ■ Október elején a Szlová­kiai Állattenyésztők Szövetsé­gének Megyercsi (Calovec) He­lyi Szervezete, amely a Komá­romi (Komárno) járás legjobb szervezetei közé tartozik, sike­res. járási szintű kiállítást rendezett. Tevékenységük a­­azonban nemcsak fajtatiszta állatok tartására, bemutatásá­ra korlátozódik, hanem társa­dalmi munkát, széles körű népszerűsítő tevékenységet is folytatnak. Eddigi munkájukat, eredmé­nyeiket méltó módon szemlél­tette ez a kiállítás, amelyen 5b helyi és más faluból, városból jött tenyésztőn mutatta .be A kiállítás egyik sztárja (M. C. felvételei) ■ A Kassa—Saca (Kosice— Šaeuj városrészben már közel 30 éve eredményesen működik a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. Jó munkájukat az évente szép tember végén sorra kerülő, ál­taluk rendezett kiállítások is igazolják. Aw( Idén szeptember 25-től 27-ig tekinthették meg az érdeklődők ezt az érdekes rendezvényt, amelyre a helyi szervezet tagja! által épített kiállítási területen került sor. Benn az épületben a dísz­madarakat, a külső kiállítás! területen pedig csoportosítva a baromfit, köztük víziszár­■ A Tarduskeddi (Tvidosov ce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 8. osztályos tanulói igazi falusi gyerekek lévén, nagy lelkesedéssel veitek részt a helyi kertészek szervezete, valamint az iskola Petőfi Sán­dorról elnevezett pionírcsapata által rendezett zöldség-, gyü­mölcs- és virágkiállításon. A rendezvény körüli teendőket Száraz József és Hlavicska Ist­ván irányította. A gyerekek közül a kiállítá­son a legnagyobb zöídségkol­­lekclóval Bugyik Eleonóra vett részt. A látogatók figyelmét Csáuyi Lívia pionír nagyra nőtt paprikái Is fölkeltették. A zöld­ség mellől a gyümölcs és a vi­rág sem hiányzott. A gyönyörű almák kóstolásra csábították a látogatókat. A hnb épületében rendezett kiállításról a virágkötő ver­seny sem maradt el. Az ügyes kezű pionírok közül elsősor­ban a Benkő testvérpár — An­na és Mária — tűnt ki. E négy napig tórtó esemény­nek az is jelzi sikerét, hogy a kiállított terményeket több mint ezer látogató tekintette meg. Reméljük, hogy ezt az el­ső kiállítást a jövőben továb­biak is követik Balogh Klára fajtaáilományát A bejáratnál fajtatiszta galambok „fogad­ták“ a látogatókat. Tíz fajta 59 példányát tekinthették meg az érdeklődők. A házinyuluk közül főleg az Gjzólandi fehér keltett csodálatot. A baromfiak között több Nyuhemslrit és Fe­hér plimutot állítottak ki. Nem maradtak el a kanárik és más egzotikus madarak sem. A gye­rekek kedvencei a pónilovak voltak. Az egyes fajták legszebb pél­dányait a bírálóbizottság elis­­pierő oklevéllel jutalmazta, a­­melyet a helyi szervezet elnö­ke Oláh Ferenc nyújtott át. (Torna) nvasokat, juhokat, kecskéket, sport- és húsgalambokat, to­vábbá házinyulakat mulattak be. A tátogatok egy konflison, amely elé egy deres paripát fogtak, kocslkázhattak is. A fogatot egy népviseletbe öltö­zött, felsark intyúzott „kocsis“ hajtotta Ottjártamkor a csoportosu­lásból ítélve arra a következ­tetésre jutottam, hogy a leg­nagyobb siker! a kiállításon az Orpington búsbaromfi, a King húsgalambok és az angol Tar­ka rex nyulak aratták. t Köteles Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents