Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
1987. október 30. SZABAD FÖLDMŰVES'-13 Boly, a mintegy négyezer lakosú nagyközség a Magyar Népköztársaság déli határvidékén, Pécs és Mohács között fekszik. A hagyományosan |ó növénytermesztő és állattenyésztő területen 1949 őszén alakult meg a Bólyi Állami Gazdaság. A kiváló minőségű földek és a kedvező földrajzi helyzet tette lehetővé, hogy ezen a területen intenzív nagyüzemi gazdálkodás alakulhasson ki. Az évről évre növekvő termelési eredmények és a gazdálkodás hatékonyságának növelése alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1977. január 1-én az állami gazdaságot kombináttá nyilvánította. A kombinát mintegy 22 ezer hektár mezőgazdasági, ebből nem egészen 17 ezer hektár szántóterületen A vetőmagüzemben és a dunai uszálykikötőben korszerű tárolók állnak rendelkezésre gazdálkodik. A különbözetet a rétek és legelők, valamint az erdők területe képezi. A szántóterület hetven százalékán vetőmagot termelnek. Az őszi búza. a hibridkukorica, a borsó, a szója és a bab vetőmagját — a látottak és a tapasztaltak alapján — Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb vetőmagiizemében dolgozzák fel. A vetőmagüzemet évente több mint 50 ezer tonna (!) fémzárolt vetőmag hagyja el. melynek jelentős része exportra kerül. A vetőmagforgalmazásban 16—20 országgal működnek együtt. A szántfiföldön megtermelt vetőmag közvetlenül a kombájnoktól kerül a vetőmagűzembe, ahol elvégzik a vetőmagvak esetleges szárítását, majd a tisztítást, az osztályozást, a csávázási és a csomagolást. végül az értékesítést Az őszi bőza szanorítóterülete több mint négyezer hektár, az utóbbi évek hektáronkénti termésátlaga 6.2—7,5 tonna között ingadozott, az Idén az aszály következtében 6,5 tonna volt. Az évente fémzárolt vetőmagmennvlség 16—18 ezer tonna A hibridkukorica előállítási terület négy és fél ezer hektár. Az értékesített vetőmagmennyiség évi 12—15 ezer tonna, melynek mintegy hetven százaléka kerül exportra Az tdén a terület lényeges hányadát jégkár sújtotta A szője szaporítóteríilete két és fél ezer hektár Az utóbbi években az átlagtermés 2,4—2,9 tonna között Ingadozott hektáronként, a partnergazdaságok szaporításával együtt az évente fémzárolt vetőmagmennyiség eléri a tízezer tonnát, melynek mintegy hatvan százaléka kerül exportra. A borsó szaporftóterülete ezer hektár körüli, az utóbbi években az átlagtermés 27—3,7 tonna között Ingadozott. A partnerek szaporításával együtt az értékesített vet&magmenynyiség öt-bét ezer tonna. A bab szaporftóterülete csak a fajták fenntartására korlátozódik. A kombinát a vetőmagtermelésen kívül jelentős területen lucernát fa beremendi gazdaságban alkalmazóit lucernabetakarítási és -tárolási módszer Ismertetésére még visszatérünk), valamint takarmánytermelést folytat, ami az állattenyésztés t&megtakarmánv-báztsáu! szolgál. A kombinát száztíz hektár területen termeszti a komlót, a Humulnn Komlótermelési Rendszer gesztoraként az egész ország területén irányítja és szervezi a komlótermesztést. E tekintetben a kombinát együttműködik a Znteci Komlótermesztési Kutatóintézettel is. Az állattenyésztés baromfi-, sertés-, szarvasmarha- és lótenyésztési ágazatból tevődik össze. A bári baromfiüzem 1948-ban azzal a céllal létesült, hogy a körnvezö gazdaságokat egészsséges, fajtatiszta biológiai anyaggal lássa el. A baromfiüzem feladata az évek során egyre bővült, 1963-ban átálltak az Intenzív, könnyű Shaver Starcross 288 tojóhibridek szaporítására. A baromflűzem évi tojőhlbrld árukibocsátása négy és fél millió naposcsibe körül mozog. A kombinát gesztora a Bóiyi Étkezési Tojástermelési Rendszernek, amely az egész ország területén mintegy nyolcvan gazdasággal működik együtt. így a baromfiüzem a termelési garancián tűi szaktanácsadással, takarmányreceptek összeállításával, speciális gyógyszerek szállításával segíti a partnergazdaságok munkáját. A baromfiüzem broiler szülőpártelepet is létesített, melynek keltetőjéből évente mintegy tízmillió hűshtbrld naposcsibét értékesítenek a környező mezőgazdasági üzemekben. A komhinát alapító tagja a Pécsi Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalatnak. A baromfiüzem ezen kívül íelentős szerepet vállal a kistermelői kooperációban, a leszerződött Tnaeántermelőkef naposcsibével, takarmánnyal és állategészségügyi szaktanáccsal látja el, a kész vágóállatokat pedig értékesítésre átveszi. A kombinát a Nyifrai fNitro 1 Baromfikeltető Közös Vállalattal is együttmíikdik. A sertés- és szarvasmaha-tenyésztésnek több évtizedes hagyományai vannak. A sertéstenyésztés három telepen összpontosul, melyek közül a törökdombi a legkorszerűbb A törökdnmbi takarmányüzem — amelyet szintén megtekintettünk — telies egészéiben fedezi az állatSIlnmánv takarmányszükségletét. A takarmányüzemben évente mintegy hatezer tonna és 38 féle keveréktakarmányt gyártanak. Rendkívül jó szolgálatot tesz e tekintetben a Commodore 64 es számítógép. A sertéstenyésztés célja a mai korszerű igényeknek és az elhelyezési körülményeknek megfelelő hússertés előállítása Ennek érdekében háromfaffás keresztezést végeznek A sertésáliománv 2400 kocából és ennek körülbelül 35 ezer darabos szaporulatából áll. Az egy kocára számított évi hústermelés évek óta két tonna felett van. Évente mintegy ötezer tonna sertéshúst bocsátanak ki. Ebből jelentős menynyiséget exportálnak, a kisebb hányad belföldi fogyasztásra kerül. Saját húsüzemükben kis mennyiségben hentesárut is előállítanak. A kombinátban jelenleg kétezer tehenet és annak szaporulatát tartják. A termőhelyi adottságoknak megfelelően a tejtermelésre szakosodtak. 1972-től fajta-átalakító keresztezés keretében a magyar tarka állományt holsteln-frízzel keresztezik. Ez a munka ma Is folyik, miközben a tejtermelés színvonala állandóan emelkedik. A teheueukénti évi fejési átlag például 193í-ben 5490, 1932-ben 5708, 1983-ban 6085, 1984-ben 6884, 1985-ben 6372, a múlt évben pedig 6625 literes volt. Évente több mint 12 millió liter tejet értékesítenek, a múlt évben a tej 90 százalékát értékesítették első minőségi osztályban. Míg a tej esetében a szűkített önköltség 1981-ben literenként 5 forint 1 fillér, 1986-ban pedig 6 forint 4 fillér, addig az értékesítési ár 1981-ben 7 forint 43 fillér, a múlt évben pedig 10 forint 52 fillér volt. A kombinát beremendi gazdaságában 1980-ban fejezték be az 1248 férőhelyes AGROKOMPLEX rendszerű, szabad tartásos, pihenöboxos tehenészeti telepet a korszerű, Rou Matic típusú fejőházzal együtt. (Ezt a telepet tanulmányi kirándulásunk során szintén megtekintettük, s a témára még visszatérünk.] A két másik tehenészeti telepen hagyományos, lekötéses rendszert alkalmaznak. Rendkívül nagy súlyt helyeznek az üszőnevelés szakszerűségére, évente közel ezer üszőt nevelnek fel a jó minőségű békáspusztai legelőn. A marhahizlalás két telepen történik, évente mintegy ezerszáz tonna marhahúst értékesítenek. A lótenyésztésnek a kombinát területén igen nagy múltja és hagyománya van. Bár mennyiségben nem nagy, minőségben viszont országos jelentőségű. A kombinátnak tfz Importált hannoveri és tizenöt hazai tenyésztésű törzskancája van a szelektált szaporulattal együtt. A mai modern értelemben vett lótenyésztés feladata a kombinátban a fedezőmének tartása és a fedeztetési állomások működtetése, a tenyészcél pedig a modern sportlő tenyésztése. Ezen kívül a kombinát biztosítja az ország hidegvérű fedezőmén-szükségletét Is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a A vetőmagüzemben az NSZK-beli szárítóberendezés elé felszerelt hazai gyártmányú berendezés segítségével a melléktermékek hőjét hasznosítják törzstenyészetekböl kiválasztott hidegvérű méncsikókat felvásárolják, szakszerűen felnevelik és értékesítik. A kombinát a magyar melegvérű lovak tenyésztésével is foglalkozik. A tenyészetükben született lovak nemcsak az európai országokba, de Dél-Amerikába is eljutottak. A kombinát az Agrokémiai Társulás keretében tíz taggazdaság és négy partnervállalat növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási feladatait látja el, több mint 50 ezer hektár területen. Három raktárbázisuk (Mohács, Bóly, Magyarbóly) évi műtrágya- és növény védőszer-forgalma hatvanezer tonna hatóanyag. A kombinát Pécs-Dunapuszta-i Szakszolgálati Állomása talajerő-gazdálkodási és takarmányozási tanácsadással, a gazdaságos termeléshez szükséges információkká! segíti a kombinát és a dél-dunántúli mezőgazdasági nagyüzemek munkáját. Az Állami Gazdaságok Oktatási Székháza és Üdülője — amelyet Harkányban a kombinát üzemeltet — a társult gazdaságok továbbképzési és üdülési feladatát segíti. A kombinátnak szójafeldolgozásl kooperációs kapcsolata van két jugoszláv mezőgazdasági vállalattal, a Bel jel és a Kutjevól Mezőgazdasági és Ipari Kombinátokkal. Ezt a célt szolgálják a kombinát Mohács melletti dunai uszálykikötő tárolói, valamint a be- és kirakodó egység, amelyeket szintén megtekintettünk tanulmányi kirándulásunk során. Ha már a szójánál tartunk, szeretnék még néhány gondolatot közre adni. A biológiai háttér teljes mértékben biztosított, erről lapunk múlt heti számában már beszámoltunk A kombinát a korszerű, nagy hozamú fajták mellé kidolgozta és megteremtette a nagyüzemi vetőmagtermelést, -feldolgozást és -tárolást. A kombinát felkészült arra, hogy az ország növekvő szójavetőmag-szükségletét mind fajtaválasztékban, mind minőségben maradéktalanul kielégíthesse A kombinát rendelkezik a táblára adaptálható, megbízható technológiával és a megvalósításhoz szükséges géprendszerrel (erről ts beszámoltunk már előző számunkban). A kombinátban látottak és tapasztaltak alapján a szójatermelés agronómia! előnyei a következőképpen foglalhatók össze: — a többi hüvelyes kultúránál lényegesen nagyobb a termésbiztonsága, a területegységenkénti fehérjetartalom viszonylag állandó és nagy; — mint elővetemény a talaj kultúrállapotának javítására rendkívül kedvező hatású; — a rezisztens gyomok irtását lehetővé teszi azáltal, hogy a tenyészidőben is végezhetők — a szója károsítása nélkül — a gyomirtási munkák; — a szabad nitrogénmegkötő-képessége jelentős, 30—60 kg/ha; — a talajmimkák energiatakarékos, forgatás nélküli rendszer keretében és kiváló minőséggel végezhetők ntána. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát termelése évről évre dinamikusan fejlődik. Míg a termelési érték 1971- ben 370 millió forint volt, addig az utóbbi években megközelítette, illetve meghaladta a kétmilliárd forintot. A kombinát háromezer dolgozója közül kétszáznak van egyetemi, illetve főiskolai végzettsége, a munkások több mint nyolcvan százaléka szakképzettt. A dolgozók szociális ellátása kiemelt feladat. A kombinát kollektíváját az elmúlt évek során eredményes, intenzfv nagyüzemi gazdálkodásuk elismeréseként számos magas kitüntetésben részesftették. Több ízben kapták meg az MSZMP KB Kongresszusi Vándorzászlaját, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, és elnyerték a Kiváló Vállalat címet. BARA LÄSZLÖ A törökdombi seréstelep egy része A talajművelés során főleg a John Deere (felvételünkön) és a Rába-Steiger típusú traktorokat használják {A szerző felvételei) BÓLYI JEGYZETEK Intenzív nagyüzemi gazdálkodás Az alábbiakban a járás mezőgaz- szarvasmarha-tenyésztésben az embdasági üzemeiben sikeresen alkat- rió-átültetést, két gazdaságban haszmazott módszerekkel szeretném meg- nositják a napenergiát, évente több ismertetni az olvasókat. Otyan meg- ezer gigajnuie energiát takarítva oldásokról van szó, melyeket az meg. Az utóbbi években növekedett egyes váilalatotk önerőből, illetve a a termelési rendszerekbe bekapcsopartnergazdaságokkal és intézmé- lódó üzemek száma. Ma már járányekkel együttműködve fejlesztettek sunk minden szövetkezete tagja va-Előtérben a tudományos-műszaki fejlesztés I nUTHáTJIinZATOK SZELLEMÉBEN Mindenki előtt ismeretes, hogy a közelmúltban új vállalati és szövetkezeti törvényjavaslat látott napvilágot. A Szövetkezeti Földművesek Szö. etsége Dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási Bizottságának dolgozói kötelességüknek érzik az olvasók tájékoztatását arról, hogy a járáson belül a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos törekvések, programok milyen stádiumban vannak, s hol tartanak ezen a téren az egyes mezőgazdasági üzemek Ha a tudományos-műszaki ismereteket hatékonyan alkalmazzák az egyes mezőgazdasági üzemek, akkor már eleve elfogadják és támogatiák az új törvénytervezetei is, hisz mindezek alapta a fe|IOdés meggyorsítása, előbbreviteie. ki. Nem lenne célszerű a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési ágazatot kiemelni, hiszen az eredmények szervesen kapcsolódnak egymásra. Sem az egyik, sem a másik ágazat nem működhetne sikeresen, ha bármelyiket elhanyagolnánk, vagy előtérbe helyeznénk. Tehát pár sorban hadd említsük meg az olyan kiemelkedő mezőgazdasági üzemeket, ahol az eredmények alapján komolyan veszik a gyorsítás szükségességét. A Gellei (Holies), a Novf Zivot-i, a Somorjal (Šamorfn) és a Zlaté Klasy-1 Efsz-ben már megkezdték a lamelyik termelési rendszernek, nevezetesen a BKR FKV-nek, az IKR- nek vagy a Légi (Lehnica) Lencsetermelési Rendszernek. A talaj tápanyag-ntánpőtlását Illetően a mezőgazdasági üzemek nagy része kihasználja a talaj- és növényelemzéseken alapuló tudományos módszereket, • ezzel tetemes költségmegtakarítást érnek el. Az energiagazdálkodásban már évekkel ezelőtt kiadták az utasítást a tej hűtése során keletkezett hulladékhő gazdaságos kihasználására. A módszert több szövetkezetben sikeresen alkalmazzák. A számítógép a fejlődéssel való lépéstartás szimbóluma lett. járásunk 8 mezőgazdasági nagyüzeme használ számítógépet különböző feladatok elvégzésére, féként: — a szarvasmarha- és sertésállomány szaporodási mutatóinak nyilvántartására; a takarmányadagok optimalizálására; — az üzemanyagfogyasztás ellenőrzésére. A számítógépek gyakorlatilag minden olyan feladat végrehajtására alkalmasak, amelyek pontosan, egzakt módon megfogalmazhatók. Sajnos ma még több probléma vár megoldásra. Egyebek között a kellő mennyiségű mágneslemez és a megfelelő programok biztosítása. A tudományos-műszaki fejlesztést sok mindenre ki lehetne, és ki is keli terjeszteni. A gazdaságfejlesztési programok megoldását országos kutatási programok is segítik. Ezúton is gyorsítható a műszaki haladás üteme Ezen az úton haladva számos mezőgazdasági nagyüzem vette fel a kapcsolatot kutatóintézetekkel és egyetemmel. így például a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézettel, és a Mezőgazdasági Főiskolával. a Rovinka! és a Prágai Gépesítési Kutatóintézettel, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézettel és sorolhatnám még tovább. A legjobb példával a Légi, a Csilizkóz (Medzlfiillzle) és a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz jár elöl. A felsoroltakból egyértelműen kitűnik, hogy járásunk szövetkezeteiben alkotó munkával és kezdeményezőén valósítják meg a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokat a tudományos-műszaki fejlesztés szakaszán. Az elkövetkező időszakban azonban még igényesebb feladatok megoldása vár mezőgazdasági üzemeinkre. Szükségszerű, hogy a gazdaságok még hatékonyabban kivegyék részűket a tndományos-műszaki fejlesztés megvalósításából, főleg a gyorsítás és az átalakítás folyamatával összhangban. VARGA GYDLA, az SZFSZ Dnnaszerdahelyi járási Bizottságának politikai munkatársa
