Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. október 30. • MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 MÉHÉSZET 9 Hivatásos Olyan mezőgazdasági üzemekben, ahol tudatában vannak a méhek megporzétevékenységének szerepével, és nemcsak azt a bevételt könyvelik el nyereségként, ami csak a mézbevételből származik, hanem azt a számban ki nem fejezhető értéket is, amelyet a méhek a növénykultúrák megporzásával hoznak létre, ott a méhészkedés igenis kifizetődő az állami gazdaságokban, vagy a földműves-szövetkezetekben is. Ennek ellenére, sajnos, a nagyüzemi mezőgazdaságok sok helyen még ma is fölösleges teherként tartják számon a méhészetet. A Šafárikovói Állami Gazdaságnál azonban ez nem Így van. Értékelik a méhek pótolhatatlan szerepét az olyan vetéskultúrák megporzásánál, mint például a repce, a napraforgó, a lucerna és a herefélék. Az említett gazdaságnak száz méhcsaládja van. Ä méhtelep a Sajó-völgytől északnyugatra, mintegy ttz-tizenkét kilométerre Rás (Rnšice) község határában, egy széltől védett völgyben, pontosabban egy régi gyümölcsösben van elhelyezve A méhtelep és a száz méhcsalád Danko Pál méhészmester gondjaira van bízva, akinek saját méhészete a községben, tehát odahaza van elhelyezve. Ottjártamkor is az ott elhelyezett, illetve otthon hagyott méhcsaládok között tevékenykedett, mert két vándorkocsival, azaz hatvan méhcsaláddal málnára és fenyőre ,,vándorolt“. Előtte akácon volt. ami az idén csak közepes termést adott, mert a nagy melegben az akácvírág idő előtt tönkrement. Kérdésemre, hogy mikor ébredt fel benne a méhek iránti szeretet, fgy válaszolt „tulaldonképpen még gyermekkoromban, mivel édesapámnak Is volt kisebb méhészete és én mindig ott settenkedtem a méhek körül Mikor már nagyobb lettem. adott egy családot, hogy az' én godozzam, tehát így kezdtem önállóan méhészkedőt A gazdaságnál elég fiatalon kezdtem a inéhészkedést, mivel mindössze huszonhárom éves voltam. Annak már huszonnyolc éve... Ha most visszapergetem az elmúlt éveket, amelyek már lassan három évtizedet tesznek ki, úgy gondolom sokat tettem a közös asztalra“. Beszélgetésünk témája továbbá az volt. hogy kifizetödik-e a méhészet a gazdaságnak, mert régebben jóval több szövetkezetnek és erdőgazdaságnak voltak méhészetei, ám idővel ezeket mind felszámolták. A Šafárikovói Állami Gazdaság mellett még egy szövetkezetben van nagyüzemi méhészkedés, mégpedig a Királyiban (Kráľ). Ezenkívül most kezdték el a kísérletet Sajógömörön. Danko méhésztárs szerint a méhészkedés során az állami gazdaság csak egyszer nem könyvelhetett el nagyobb hasznot, pontosan akkor, amikor Szlová kia északabbra eső vidékein a fenyő ontotta a mézharmatot, s töltik, illetve más szervezettől nem volt az atkafertőzés miatt a vándorlás megengedve. Ennek éppen négy éve. De ha számításba vették akkor Is azt a tevékenységet, amellyel a méhek a repcét és a lucernát megporozták, szerinte akkor sem volt n méhészet ráfizetéses. Danko Pá! nemcsak a gazdaság, hanem a saját méhészeté vei Is állandóan vándorol, kihasználja a hordási lehetőséget kora tavosztől a nyár végéig Tavasz szál ha van helyben repce, a méhek elvégzik a megporzást. Utána megy akácra és onnan egyenesen az orméhész és szág északabbra eső tájaira. A gazdaság területén a málna vagy a lóhere megporzása is számításba jön. A gazdaság nagy területén, természetesen nem elegendő a saját méhekkel való megporzás. Ezért jó kapcsolat alakult ki a šafárikovói alapszervezettel, mellyel szerződést kötöttek — mindkét fél -megelégedésére. Régebben bajos volt a vándorlás, mondja Danko méhésztárs, mert egy vándorlás alkalmával kétszer kellett te- és felrakod»!. Ma már két darab meghosszabbított utánfutóval rendelkeznek, amiről már nem kell fel- és lerakni a méhcsaládokat. Am nagyon szeretne még egy utánfutót készíttetni, s fgy három utánfutóval kilencven méhcsaládot tudnának szállítani, ami fokozná a méztermelést. Remélik, hogy a gazdaság vezetői is megértik ennek szükségességét és szereznek egy kiselejtezett utánfutót. A méhek szeretete nem hagyta a fiatal méhészt nyugodni, s így beiratkozott a Liptovský Hrádokban levő méhésziskolába, ahol két év múlva méhészmesteri bizonyítványt szerzett. így szaktudását nemcsak elméletileg, de gyakorlatilag is bővítette. Az olyan kiváló méhészszakembereklől tanult, mint például Cavojský és Mačička mérnök Ha tehát a gazdaság méhészetét egy ilyen kiváló méhész és szakember vezeti, gondolom az állami gazdaság Is eiéegedett lehet az eredményekkel. Ismeretes, hogy tervezett méhészkedést elméleti és gyakorlati tapasztalat nélkül aligha lehet végezni. Riportalanyunk az anyákat is tervszerűen váltja le, a melyeket a telepen nevel, mert mint szavaiból kiderült, híve a kétévenkénti anyaváltásnak, amelyet nem lehet a sorsra, illetve a természetre hízni, mert ha a családok csendes anyaváltással váltják le „királynőjüket“, hosszabb Ideig nincs méhutánpótlés, a család gyengül és ez a termelés rovására megy. A hivatásos méhésznek természetesen saját méhei is vannak. így tehát a száz méhcsalád munkájának elvégzése után a saját melleivel is keli foglalkoznia. A család többi tagjai is gyakran besegítenek. Hogyan győzi mindezt elvégezni? Csakis úgy, ha tervszerűen végzi munkáját. Fölöslegesen nem lehet az iaőt pazarolni, mondja Danko méhésztárs. Ha kaptárt bont. mindig tudnia kell, hogy milyen feladatot kell elvégezni. A gyors beavatkozás nagyon fontos anyanevelő és ha probléma merül fel, azonnal döntenie kell, mert nincs sok idő a gondolkodásra. Azért jut Ideje még az anyanevelésre is. Központilag elismert méhanyanevelő. A tavalyt évvel még nem dicsekedhet, mert uz anyanevelés szempontjából ez még a kezdet volt. Az idén már jóval több megrendelése volt, mint az elmúlt évben. Ha neve ismertté válik és a méhészközösség meggyőződik a megfelelő tulajdonságú méhanyáiról, remélhető, hogy a jövőben sok-sok megrendelést kap. Megtudtam, hogy kétféle anyákat nevel. Az úgynevezett Trolseck és a Vučko fajtájút. Nagy kedvvel és szeretettel végzi az aanyanevelés időrabló és nem éppen könnyű munkáját, amihez fokozott türelem is szükséges. A Liptovský Hrádnkról rendelt anyákat a jó tulajdonságú családokhoz adta és ezektől az anyáktól petézett keretekből rakta át mesterséges bölcsőkbe a napos álcákat további nevelésre. A tizennegyedik napon kalitkázta a szépen befedett anyabölcsőket, s mikor az anvák kikeltek, pároztatóba rakta azokat. Az I anvanevelést nem anyátlan családok- j nál végzi, hanem anyás családnál a ; mézkamrában. Amikor egy-egy soro j zaíot, ami hozzávetőleg húsz-harminc I bölcsőt tartalmaz, behelyez nevelésre, } olyan két keret közé teszi be, ame- j lyeket a fészekből feltett fiatal mé- | hek foglalnak el. mert ezek könnyeb j ben fogadják az anyábölcsőket. Sze- j rtnte sokkal eredményesebb végig a j kaptárban végezni a nevelést, méhek j között. Nemcsak a meleg, de a pára-! tartalom is fontos tényezője az anya- j nevelésnek. i További kérdésemre Daóko méhész- j társ elmondta, hegy az idei év eleji szeszélyes időjárás nem tizedelte meg , a méheit, mint az sok méhészetben megtörtént. A szakszerűen befelelt . méhcsaládoknál csak elvétve történ- j hét elhullás. Nagyon sok múlik a j méhészen. Ha a fenyvesekben tovább ’ tart a m.ézharmat, és a hordás még ; kielégítő a méhészek nehezen hagyják el vándortanyátkat. így a későn begyűjtött mézharmatméz a fészekbe kerül és ezáltal történik meg a gya- | kori téli elhullás. Különösen, ba j olyan mostoha az. időjárás, mint azt I az Idén tapasztalhattuk. Danko méhésztárs erre is nagy gondot fordít és nem telel be mézharmattal, mert az kedvezőtlen következményekkel jár. A méhézkedés tehát sokoldalú szak-* mai ismeretet követel. Egy termelő méhész már húsz-harminc méhcsalád j fölött biztosabb akar lenni a hoza- 1 mok dolgában. Kisebb kockázatta! több, több és megfelelőbb terméket kíván termelni és ezért a célért áldoz időt és munkát. Ez tette a szakmai bizonyítvánnyal rendelkező Danko Pál Is. A megszerzett nagyobb méhészeti szaktudás nagyon sokat számít. mert a termelési fogások eltérőek vidékenként. Hasonlóaan eltérő a méhlegelök helyzete. A méhészkedés nem sablonos mnnka, mnndia Bankó méhésztárs, mert minden méhészeti év más és más fogásokat és szakmai tudást követel. Egy tavasz és egyetlen nyár sem ugyanolyan. Mindig az adott helyzethez kell igazodni és ehhez nemcsak méhcsaládok szükségesek, hanem* szakmai felkészültség is. VICZÉN ISTVÁN (Mucsicza Sándor illusztrációs felvételei) A Nemzeti díjjal kitüntetett kollektíva tagjai (balról): Jendreják, Roško, Rekoš, Poláéek és Hanko (Štefan Krajcovič felvétele) Nemzeti díj A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége minden évben — augusztus huszonkilencedike alkalmából — az SZSZK kormányának javaslatára odaítéli, illetve kiosztja Szlovákia Nemzeti diját. Ezt egyének és kollektívák kaphatják elismerésül azokért a — tudományban, művészetben és kultú rábait szerzett — érdemekért, kiváló eredményekért, amelyekkel gazdagították az emberi ismereteket, felbecsülhetetlen kulturális és művészeti értékeket hoztak létre, esetleg hozzájárultak a szlovák nemzet, illetve a Szlovákia területén élő nemzetiségek anyagi és szellemi gazdagságának növeléséhez. Augusztus huszonhetedikén a bratislavai vár Szövetségi termében Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke — a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi tagjainak jelenlétében — két egyénnek és bárom kollektívának adta át az SZSZK idei Nemzeti díját. Ezt a kitüntetést kapta a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolának, a Kassai f Košice) Állatorvosi Főiskolának, a liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézetnek és a Kassai Ailategészség ügyi Intézetnek a dolgozóiból alakult közösség a varroatúzis csökkentésére kidolgozott komplex módszerért. Az atkafertőzés napjaink méhészetének legnagyobb problémája, nemcsak nálunk, hanem szinte az egész világon. A méhcsaládok kipusztulása által keletkezett rendkívüli károk nemcsak a mt vidékünkön, hanem a környező országokban, a Szovjetunióban. Romániában, Bulgáriában, Ausztriában és másutt is óriási gondokat okoznak. Mindez arra ösztönzi a tudósokat, hogy kutatásaikkal segítsék az atkafertőzés elleni harcot, keressék az új formákat és módszereket. A Varroa atka (Varroa iacobsoni) valószínűleg lS7B-ban került át természetes elterjedéssel Szlovákia területére a Szovjetunióból, s nem sokkal később Magyarországról, ezt követően pedig a méhcsaládok vándoroltatásával gyorsan elterjedt. A betegség első atkalelőhelyeit MVDr. Ján Hanko docens, kandidátus diagnosztizálta 1978 tavaszán a Michalovce! és a Humennél járás legkeletibb községeiben. Abban az időszakban, amikor az atkafertőzés átkerült hozzánk, pontosabban hazánk területére, sem nálunk, sem pedig másutt a világon nem ismerték az ellenszerét. A betegség következményeként a Kelet-szlovákial kerületben rengeteg méhcsalád pusztult el. A Humennéi járásban például 1983-ig a méhcsaládok 50 százaléka, a Michalovceiben 80, a Tőketerebesiben (Trebisov) 70, a Spišská Nová Ves-ihen pedig a családok több mint 50 százaléka pusztult el. Az említett évig Szlovákiában összesen 23 ezer 300 méhcsalád pusztult el, s a varroatózis Szlovákia csaknem egész területére kiterjedt. A Varroa jacobsonl atka fitogenettkai szempontból az tndokínában honos Indiai méhhez tartozik. Élösködése a mézelő méheken nagy veszélyt jelent, mivel azok nem tud nak ellene védekezni természetes módon. Emberi beavatkozás nélkül tehát a megtámadott területen 3—4 éven belül bekövetkezik a méhcsaládok teljes kipusztulása, ez pedig helyi ökológiai katasztrófához vezethet. Ennek veszélye minden megfertőzött területen fennáll. Az SZSZK Nemzett díjával kitünte tett kollektíva 1978-ban kezdett intenzíven foglalkozni az atkafertőzés csökkentésére irányuló komplex ku tatás! módszerrel Többéves igyeke zetük eredményeként sikerült meghatározniuk a Varroa jacobsonl méhméiiészekiiek családokon belüli szaporodásának módját, Illetve elterjedésének módszerét Európa mérsékelt övezetében Kidolgozták a gyors diagnosztizálás és a hatékony gyógyítás kemoterápiás módszerét. A további veszteségeket úgy, sikerült megakadályozni, illetve elkerülni, hogy a kutatók javaslatokat tettek az atkafertőzés gyógyításának szervezett biztosítására, mégpedig együttműködve a Szlovákiai Méhészek Szövetségével, az Állami Allategészség-ügyi intézettel és a Méhészeti Kutatóintézettel Nagy sikert jelentett, hogy a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozóinak sikerült előállítani az Avartin Ölet, melyet napjainkban is sikeresen alkalmaznak a méhészek. Nagyon hatékony, és eredeti módon alkalmazható a diagnosztizálás során, valamint a kezeléskor. A Nemzeti díjjal kitüntetett kollektíva tagjai a következők: MVDr. ján Hanko docens, kandidátus, a Kassai Állatorvosi Főiskola tanára. Kezdeményezően bekapcsolódott a fertőzés meghatározásába már a betegség Sztovákia területére való elterjedésekor. ő javasolta az első diagnosztizálható módszert, amelyet fokozatosan tökéletesített. MVDr. Rudolf jendreják kandidátus, a Liptovský Hrádok-i Méhészeti Kutatóintézet munkatársaként az említett feladat megoldásának felelős irányítója volt. Ö szervezte a kollektíva munkáját. A feladat megoldása során 17 különböző gyógyszert és 14 egyéb vegyi anyagot teszteltek klinikai módszerekkel. Rudolf Jendreják részt vett a gyógyítás szervezésében és az állategészség-ügyi szakemberek felkészítésében Štefan Poláéek docens, kandidátus, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára az Avartin 01 laboratóriumi és üzemi elkészítésének, illetve gyakorlati hasznosításának a módszerét dolgozta ki. Ő szervezte a laboratóriumi vizsgálatok végzését és elévülhetetlen érdemei vannak az új gyógyszer kifejlesztésében. jozef Rekoš docens, kandidátus, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára a varroatózis diagnosztizálása és gyógyítása során számos kutatási eredményével járult hozzá az Igényes feladat megoldásához . Aktívan bekapcsolódott a főiskolán végzett kutatási kísérletek végzésébe, s az ő irányításával készítették el a kollektíva tagjai a kutatási feladat megoldásának végső megfogalmazását. MVDr. Ľudovít Roško, a Központi Állami Allategészség-ügyi Intézet vezetője aktívan bekapcsolódott a varroatózis megfékezésének módszerét szorgalmazó munkába. A Szlovákiai Méhészek Szövetsége egészségügyi bizottságának elnökeként szorosan együttműködött a kollektíva többi tagjával a feladató к végzése során. Az ő kezdeményezésének köszönhetően Szlovákia egész területén elkezdték a védekezés legújabb módszereinek alkalmazását. A kollektíva tagjainak jó együttműködése eredménvekénf sikerült megfékezni az atkafertőzés terjedését, s így a még jelentősebb népgazdasági károk keletkezését. A siker egyértelmű bizonyítéka az 1983-as, 1984-es és 1988-os esztendő rekordhozama. A kutatási eredmények sikerei mellett meghatározó fotosságúnak vélhetjük azt, hogy a szakemberek széles körű bevonásával gyorsan megszervezték a méhészek továbbképzését, amelyen főleg az atkafertőzás megakadályozása volt a legfontosabb téma. Az elismerésben részesült szakemberek mellett, mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a siker eléréséhez, köszönet jár. MATEJ FRANKO mérnék
