Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
1987. október 30. SZABAD FÖLDMŰVES 0i gépek és berendezések a mezőgazdasági üzemekből (Futó: Macsicza Sándur) I Nézzük az érem másik oldalát. Kelet-Szlovákiában jelen les 2 ezer 300 hektáron foglalkoznak zöldségtermesztéssel, de gépesítve csak 350 hektár van A tiibbit kézi erével kell megmunkálni Legnagyobb gondot a gyökérzöldség termesztése okoz, hiszen szedésére a gazdaságoknak nincs elég mon kaerőjük Ha nem segitenek az iskolások, ki tndja egyáltalán betakarítanák-e az üzemek. A zöldségkertészetben nincsenek állandó munkacsoportok A dolgozók 95 százalékát 50—70 éves korú nők képezik. A nyári hónapokban besegítenek az A termelő végső soron eléggé kiszolgáltatott, s kényszer pályán halad, Hosszasan sorol hatnánk még a kerület zöldségtermeléssel kapcsolatos gondjait, amelyek teljesen egy beesnek a gyümölcstermesztés, -felvásárlás területén tapasztaltakkal. Ügy tűnik, központi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztés ismét jövedelmező vé, gazdaságossá vál|ék. ILLÉS BERTALAN Az állategészség-tigyi gondoskodás során jól hasznosít ható a nagyfödémesl (Veľké Úľany] Béke Efsz-ber gyártott állatrögzítő ketrec, Kép és szöveg: —bin Nagy Zoltán felvétele A piac az, ahol adják és veszik az árat. A jó piacnak, attól függően, milyen szemszögből nézzük, sok az ismérve. Ha bő a választék, |ó a minőség, elfogadható az ára ára, a piac jó. De ez nem biztos. A piac sikere szubjektív megítélés függvénye, mert mindenki tudja, hogy megtalálta-e a vásárlás és árusítás során számítását. Kassán (Košice) a szabadtéri piacon az adásvétel kicsiben történik. A kínálat jó, vevő viszont csak egy-kettő lézeng. Igaz kora reggel van és kegyetlen hideg szél fúj. Fázik a vásárló, az eladó Senkinek sincs kedve sétálgatni, nézelődni, válogatni, egy-két koronáért alkudozni. Simon Béláné sem időz sokáig egy-egy asztalnál, bár férle türelmesen követi, kivárja, amíg a felesége fizet. — Korán kijöttünk. Szeretnénk mielőbb végezni, hiszen nyolc órára a munkahelyen kell lennünk. — Megtalálták azt. amire szükségük van? — Mindent. Igazán jő piac a mai. Csak hát az Idő rossz. — Mit vásároltak? — öt kiló febérpaprlkát. két kiló paradicsomot, ugyanennyi hagymát. Karfiolt is szerettünk volna venni, de én nem adok tizenöt koronát egv darabért. Három fiam van, nagyon szeretik a lecsót. Ezért ma ez lesz a vacsora. Persze néhány üveg lecsót télire Is hagyunk. Ahogyan kezd az Idő felmelegedni, úgy élénküt a piac. Kilenc óra felé már bőven van látnivaló. Egy csinos fiatalasszony két asztalon kínálja az árut. Látszik az árun, hogy már benne vagyunk az őszben. A paprikái kezdenek pirosodni, a paradicsom túlérettnek látszik, az uborkája viszont szép, akár a sárgarépája és a petrezselyemje. Az emberek szinte sorban állnak. — Máskor tíz órára mindent eladtam, most meg lassan fogy; de addig haza nem megyek, míg mindent el nem adok. Nem szeretnék holnap is jönni — Honnét jött? — Bodrogközből. Zsigulival jöttem. Fél ötkor Indultam, és fái hatra már kipakoltam az árut. — Nem félt egyedül? — Nem. már megszoktam. Szombaton a férjem is segít árulni, meg a nyári hónapokban Is, amikor sok az áru. De már nincs szabadsága, így egyedül lárok. A mosolygós arcú tiatalaszszony a kiszolgálást egv pillanatra sem szüneteltetve, készségesen válaszol a kérdésekre. — Egy-egy alkalommal vajon mennyit árul? — Tavasszal úgy ötezer korona körül, most a kétezer korona nehezen 1ön össze. — Milyen nagy a kertjük? — Közel egy hektáros Van üvegházunk, ahol a palántákat neveljük, és vagy hat fűthető fóllaházban a paprikát, az uborkát és a paradicsomot termesztjük. Amit itt lát, az mind másodtermés. Percek alatt népes hallgatóság gyűlik össze. Egy megjegyzésből megtudjuk: ellenőrzás van. Rajtakaptak valamin Pár percet várni kell Hárman Is válogatják, veszik a gombát, a petrezselyem szárát. Eltűnik a kötény mély zsebében harminc korona. Aztán almát és körtét vesznek, meg egy adag fehérbabot. Majd folytathatjuk a beszélgetést. — Ezek. kedvesem, olyan filléres áruk, de hát petrezselyem nélkül nem lehet töltött húst csinálni, húslevest főzni. A krumplit sem lehet savanyúság nélkül megenni. Szóval, kezdem azzal, amit én mondani akarok. Kitalálták a piac szakosítását. A virágot csak ott. a zöldséget itt. Ez soha sem volt. Az Imént mond ták. hogy Itt virágot nem árulhatok. Tessék már mondani, hát hogyan szakosodtak én? Nekem csak ez van. Én nem tudok szakosodni. Most még tudok dolgozni, erőben vagyok, de kit tudja mi lesz lövőre? A nyugdíj olyan kevés, hogy nehezen tudnék megélni belőle. Jő. hogy a fiam és a menyem sokat segít. Az árak szeptember végéhez viszonyítva elég magasak, mert a paprika 12, az uborka 10, a paradicsom 10, a gyümölcs általában 8, a karfiol 10—15. a sárgarépa, petrezselyem csomagja 3, a hagyma darabla 1, fél liter bab 10 korona, hogy csak néhányat említsünk. Búcsúzóul a piactól, betérünk még a Zelenina boltjába is. Sok bent a vevő. Talán mert több az áru? Nemigen. Az árak mindent megmagyaráznak. Ötven százalékkal mindáfában találjuk. Tőle érdeklődünk bizonyos dolgok felől. Azzal kezdjük a beszélgetést, hogy szóvá tesszik a zöldséges gyűmölcsellátással kapcsolatos tapasztalatainkat. Mert hát az az Igazság, hogy az Idén a szabadpiacon elegendő mennyiségű és kiváló minőségű árut találhattak a háziaszszonyok. A kassai és a humennél piacon túlkínálat volt. Nem így a Zelenina üzleteiben. — Ml elsősorban a termelőkre vagyunk utalva, és csak azt azt árut tudjuk üzleteinkben árusítani, amelyet a termelőktől felvásárolunk — állítja az igazgató. — A fogyasztói árakhoz viszonyítva a felvásárlási árak indokolatlanul alacsonyak. — Az árak alakulását nem mi döntjük el — érvel a szakember. Közben statisztikai kimutatásokat tanulmányozunk, melyek valós képet adnak Kelet-Szlovákia zöldség- és gyümölcstermesztéséről. A 7. ötéves tervidőszakban évente 10—15 százalékkal növekedett a kerületben a zöldségtermesztés üteme. de ennek ellenére egyetlen év alatt sem volt a terv teljesítve. A megtermett mennyiség általában évenként 64—90 százaléknak felel meg. így a hiány 55 ezer tonna volt. Hiány volt kompőtokból. szirupokból, paradicsomléből és még sok más áruból. Kevés volt a friss primőráru. A nagyüzemek évente 350 tonnát tudnak kitermelni. A probléma az, hogy a féli hőnapokban kevés a napfény, aminek következtében az eneedélvezettné! magasabb a nltráttarfalom. Az első negyedévben például 30 ezer fel saláta ment tönkre a magas nitrátfarfalom miatt. — Vajon ki támogatja a zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságokat? — A Fruclna nemzeti vállalat eddig 30 millió koronával segítette a termelő gazdaságokat. Bár az áru 70 százalékát mi vásároljuk fel, anyagi lehetőségünk nincs a támogatásra. Csupán a vajánl (Vojanyl dinnyetermesztési program megvalósítására adtunk a 8 öt éves tervidőszakban 1 millió korona támogatást. Annak Idején a meghirdetett zöldségprogram célja a feldolgozóipar igényeinek kielégítése, s a lakosság zökkenőmentes, széles választékú ellátása volt, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A nagyüzemekben olyan szántóföldi kertészetek jöttek létre, amelyek nemcsak a népgazdasági elvárásoknak, hanem jövedelmezőségük révén a szűkebb, termelői érdekeknek Is megfeleltek. Egyszerűen szólva: érdemes volt zöldséggel foglalkozni, mert szép, tisztességes nyereséget adott. Emlékszem, hogy annak idején például a volt bacskat (Bačkaj Május 9 Efsz-ből a zöldséget naponta közvetlenül a királyhelmeci (Kráf. Chlmecj üzletekbe szállították. A szerződésen felüli árut pedig az északi járásokba szállították és ott értékesítették. Egy kiló árut nem hagytak kárba veszni. Az utóbbi esztendőkben azonban alaposan megváltozott a kép. Egyre nehezebbé, szigorúbbakká váltak a gazdálkodás általános körülményei, s ez érzékenyen érintette a kertészkedőket is. Az egymást követő energia- és nyersanyagválságok, a költségek folyamatos emelkedése jócskán megdrágította a termelést. Ugyanakkor a felvásárlási árak távolról sem követték e folyamatot. A kedvezőtlen tendencia következtében persze mind több nagyüzem vette — s veszi — fontolóra, hogy fenntartsa-e csökkentse-e, vagy teljesen megszüntesse-e a gyakorta nagy veszteségeket produkáló kertészeti kultúrákat. Sajátos helyzet alakult ki. A kereskedelem többnyire nem vállal tényleges gazdasági piaci kockázatot. Sokszor marad a termelők nyakán a termény klsebb-nagyobb hányada, mert a kereskedelem — értékesítési nehézségekre hivatkoz va — nem vesz át árut. Az MV 7—028-as típusú, a nagybálák szállítására alkalmas gépet a poltárí Haladás Efsz-ben gyártják. Tömege 3 tonna, maximális teherbíró képessége 3,6 tonna; tíz nagy len- és tizenkét nagy szalmabála szállítását teszi lehetővé, vonóerő igénye 55 kW. A paralelogrammás növény emelő berendezést a Gyulámé jori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaságban gyártják. Kelet-szlovákiai helyzetkép valakit? Ügy látszik ez is hozzá tartozik a piachoz. Ha kerekedne egy kis vita, bizony bőven lenne hallgatóság. A piac érdekessége a sokszínűség: sok mindent kínálnak eladásra. Szinte mindenre akad vevő. Belánszky Istvánná előtt a frissen szedett petrezselyem, gomba, vagy négyfajta fejtett bab, alma, körte, néhány tojás és a cserepes virágok között néhány félliteres házi befőtt, ezenkívül savanyúság Is van. — Őstermelő? — Az ősnél is ősibb. Itt árulok én mér fél évszázad óta. Persze, ha van mit. Van egy tíz áras kiskertem, abban termelgetek, de mondani szeretnék valamit. den olcsóbb, mint a piacon, jolana Bálázóvá üzletvezető csak sejti ennek magyarázatát. Talán nálunk azért olcsóbb minden, mert nem mindig friss az áru. De pontosan ezt nem tudom. Az biztos, hogy nagy a forgalmunk. Áru van, igaz uborka, paradicsom nincs, de krumpli, hagyma, káposzta, gyökérzöld van. Ha a tavalyi zöldségárakhoz viszonyítunk, nincs lényeges eltérés. Igaz az idén minden zöldségféléből keveset kaptunk ... A nagyobb tételben történő árusítást is szemügyre vesszük a Zelenina felvásárlóközpontjában. Illetve csak szeretnénk, mert csak egy-két kistermelő lézeng a hatalmas udvaron. Ondrej Sabol Igazgatót az irolskolások is. Továbbá a nehéz munka és az alacsony kereseti lehetőség is befolyásolja a termelés alakulását. A kerületben 83 mezőgazdasági üzem foglalkozik zöldségtermesztéssel, közülük csupán négy üzemben hoz nyereséget a zöldség. Évek ótá nyereséges a Csicseri (Ciőarovce), a Pavlovce nad Uhom-i és a Nižná Mysla-t Egységes Földműves-szövetkezetben és az Agrokomplex humennél üzemében. Tehát a nagyüzemek, ha tudnának, örömmel megszabadulnának a zöldségtermesztéstől. Ondrej Sabo! mérnök, a Zelenini nemzeti vállalat kerületi igazgatója kissé mosolyogva mondja: — A zöldségtermelés a kistermelőknek a legnagyobb jövedelmet biztosítja. Tavaly például a Kassa-vidéki, a tőketerebesl (Trebišov) és a nagymihályl (Michalovce) kistermelőknek csak gyümölcsért 26 millió koronát fizettünk ki. Voltak olyan kistermelők, akiknek a gyümölcsért és a zöldágért 80 ezer koronát fizettünk. A mi üzleteinkbe 85 százalékban a gyümölcs a kistermelőktől érkezett. Szerintem a kerületünkben a gyümölcsellátás sokkal rosszabb mint a zöldségellátás.
